Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Nem csak villanyszerelőknek

A műszaki ellenőr válaszol. Az első kapavágástól az átvételig II.

2006/4. lapszám | Horogh Gyula |  3247 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A műszaki ellenőr válaszol. Az első kapavágástól az átvételig II.

Sorozatunk jelen részében folytatjuk a felelős műszaki vezető fogalmának bemutatását, illetve tovább is lépünk a kivitelezési munka egyes elemeinek feltérképezésében a szerződéskötés, valamint a terepi felvonulás tárgyalásával.

Ahogy azt már az előző részben említettük, az együttes rendelet 10. § (1) szerint felelős műszaki vezető csak az a személy lehet, akit az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe felvettek.

A névjegyzéket az építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező, építésfelügyeleti feladatokat ellátó szerv vezeti. Az országosan összesített névjegyzék kiadásáról az építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező minisztérium gondoskodik.
A névjegyzékbe – kérelemre – az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetőleg nemzetközi egyezmény vagy viszonosság hatálya alá tartozó külföldi állampolgár vehető fel, aki az e rendeletben előírt a). szakirányú szakmai képesítéssel és b). szakmai gyakorlati idővel rendelkezik, továbbá c). a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

E rendelet alkalmazásában szakirányú felsőfokú szakképesítés megállapítása során a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályok előírásai az irányadók.

Szakmai gyakorlati időnek számít a Magyarországon folytatott a). építészeti-műszaki tervezési, b). építőipari kivitelezési, c). építésügyi igazgatási, d). építésfelügyeleti, e). beruházói-műszaki, valamint f). szakirányú oktatói tevékenység. Szakirányú középfokú szakképesítésnek az egyes építményfajtáknak megfelelő szakirányú technikusi oklevél, illetőleg – a technikusképzés szüneteltetésének időszakában – szakközépiskolai érettségi bizonyítvány minősül.

Amennyiben a végzettséget igazoló oklevélből nem állapítható meg egyértelműen a szakirányúság, és a kérelmező a 11/A. § alapján sem vehető névjegyzékbe, a kért névjegyzéki kategóriára való alkalmasságot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, továbbá a szakmai érdekképviseleti szervek képviselőiből alakítandó – esetenként létrehozott – bizottság jogosult meghatározni. A bizottságot a kérelmezett névjegyzéki kategória szerinti hatáskörrel rendelkező minisztérium hívja össze. A bizottság működési szabályait saját maga határozza meg. A 11. § szerint a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet a kérelmezőnek az állandó lakóhelye szerint illetékes, az építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező, első fokon eljáró építésfelügyeleti szervhez kell benyújtania.

A kérelemhez mellékelni kell a). a szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát, b). a szakmai gyakorlati időt bizonyító okiratok másolatát, c). három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, valamint d). az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló bizonylatot.

Az iménti bekezdés a). és b). pontja szerinti másolatnak minősül a közjegyző által hitelesített másolat, illetve az az egyszerű másolat, amelyre az építésfelügyelet – az eredeti dokumentum egyidejű bemutatása esetén – rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. Az építésfelügyelet a kérelmezőt a feltételek fennállása esetén 5 évre névjegyzékbe veszi. Ismételt kérelemmel a névjegyzékbe vétel hatálya újabb 5 évre meghosszabbítható, amennyiben a kérelmező a fenti bekezdés c).-d). pontjában előírt mellékleteket benyújtja.

A névjegyzékbe fel kell venni azt, aki felvételét kérte és a jogszabályban meghatározott felvételi követelményeknek megfelel. A névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elbírálására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók. Azt a közép- és felsőfokú műszaki vagy agrárműszaki szakképesítéssel rendelkező személyt, aki bizonyítja, hogy a mellékletben meghatározott valamelyik szakágban – a felvételi kérelem beadását megelőzően – Magyarországon legalább 10 éven keresztül ténylegesen felelős műszaki vezetőként tevékenykedett, 2003. december 31-ig előterjesztett kérelmére az adott építményfajta szerint hatáskörrel rendelkező építésfelügyeleti szerv – a szakirányú képesítés meglététől függetlenül – az e jogszabályban előírt egyéb feltételek megléte esetén a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe felveszi. A meghatározott felelős műszaki vezetőként való tevékenység igazolására csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat (munkáltatói, illetőleg építés-kivitelezési szakmai érdekképviseleti szerv, továbbá szakmai kamara által kiadott igazolás, munka- vagy megbízási szerződés stb.) fogadható el.

Ki kell zárni a névjegyzékből azt, akit a felelős műszaki vezetői foglalkozástól eltiltottak, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, és akinél a névjegyzékbe vételhez szükséges feltételek bármelyike utóbb megszűnt.

Törölni kell a névjegyzékből azt, aki (nem teljességgel) nem kérte a jogosultság megújítását, illetve a 8. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az építésfelügyeleti szerv által az építmény állékonyságát veszélyeztető állapot miatt 5 éven belül három alkalommal, életet, egészséget vagy köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot miatt két alkalommal jogerős határozattal figyelmeztetésben részesült.

Akit a fentiek miatt a névjegyzékből töröltek, azt ezen időponttól számított 5 éven belül a névjegyzékbe ismételten felvenni nem lehet.

Itt tennénk említést a 218/1999. (XII. 28.) kormányrendeletről – Az egyes szabálysértésekről –, egyes részeket kiemelve. Aki a). építőipari kivitelezési tevékenységet folytat anélkül, hogy arra jogosult volna, b). az építés műszaki munkálatait erre jogosultsággal rendelkező műszaki vezető hiányában folytatja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki az építési napló vezetését és az építés helyszínén tartását elmulasztja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Aki építési szakmunkát a tevékenységre előírt szakmai feltételek teljesítése nélkül végzi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Árajánlat, költségvetés

Végül, de nem utolsóként a konkrét kivitelezési tevékenység megkezdése előtti munkaszakaszhoz tartozik a terepfelmérés és az árajánlat-készítés. Ez utóbbival kapcsolatban fontos leszögezni, hogy félreértés alakult ki a megrendelőkben ennek térítésével (ingyenességével) kapcsolatban: az árajánlat-készítés és a felmérés nem feltétlenül díjmentes! Természetesen előre, szerződésben, illetve megállapodásban lehet rögzíteni annak tényét, hogy a kivitelező a vállalási ár részének tekinti az árajánlat-készítést, de a hazai gyakorlat sajnos mást mutat. A megrendelők esetenként 6-8 vállalkozótól „összecsipegetve” a műszaki információkat, nem feltétlenül a legoptimálisabb ár-érték kapcsolatú vállalkozót fogják előnyben részesíteni. A hangsúlyozandó mindenesetre az, hogy nem szabad senkit megkövezni amiatt, hogy ezért a munkáért anyagi ellentételezést vár el. Korrekt megrendelő esetén ezt lehet is érvényesíteni, természetesen amennyiben a kivitelező küzd a munkáért, úgy több kompromisszum megkötésére is hajlandó. Meg kell még itt jegyezni, hogy amennyiben tervdokumentáció alapján készül a létesítmény villamos rendszere, úgy a kivitelező vállalkozó feladata ebben a szakaszban a terv alapján történő szakszerű árajánlat készítésére, majd később a szakszerű kivitelezésre „korlátozódik”.

A történethez persze az is hozzátartozik, hogy ha a kivitelező készít egy árajánlatot, esetleg költségvetést, és azt szerződés és ellenszolgáltatás nélkül átadja a megrendelőnek, akkor fennáll a veszélye annak, hogy ő ezt átadja – az ajánlatot adó engedélye nélkül – másik kivitelezőnek, aki adott esetben a vállalási árat már ezen információk ismeretében képezheti.

Szerződéskötés

Sok szó esett már a villanyszerelő vállalkozások munkavégzésének keretéül szolgáló szerződésekről. Most csak azt a pontot ragadjuk ki, hogy a kivitelezőnek vállalkozási szerződést kell kötnie: ez nem összetévesztendő a megbízási szerződéssel!
Vállalkozási jogviszony akkor keletkezik, ha a kötelezett (vállalkozó) valamilyen eredmény létrehozását vállalja. A vállalkozási szerződés eredménykötelem, amelynek lényege a munkával elérhető eredmény létrehozása, azaz eredményre irányuló szolgáltatás. A vállalkozó a munkát saját költségén végzi, és (esetleg) alvállalkozó igénybevételére jogosult.

Tervdokumentáció (ha van) átadása a megrendelő utasításának minősül. A vállalkozó köteles a megrendelőt értesíteni az összes tényről, amely a munkát veszélyezteti. Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot akar beépíttetni vagy szakszerűtlen utasítást ad, köteles a vállalkozó a megrendelőt figyelmeztetni, ha nem teszi, a keletkező kárért a vállalkozó a felelős. Ha a megrendelő a figyelmeztetést figyelmen kívül hagyja, akkor a felelősség az övé, illetve a szerződés felbontható. A vállalkozó nem végezheti el a munkát, ha az jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütközik, illetve az élet-, köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.

A megrendelő köteles a munkahelyet munkára alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani. Eltakarás előtt köteles a vállalkozó a megrendelőt ellenőrzés céljából értesíteni. A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, de köteles a vállalkozót ért kárt megtéríteni.

A megrendelő a vállalkozó hibás teljesítése esetén újabb határidő megszabásával kijavíttathatja a hibát, a határidő lejárata után pedig gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat. A szolgáltatás átadásakor közösen az átadás-átvételi eljárást lefolytatják. A szolgáltatásról köteles a vállalkozó a megrendelőnek a használathoz szükséges tájékoztatást megadni. A díj a vállalás teljesítésekor esedékes.

A vállalkozó hibás teljesítés esetén a vele szerződésben álló, a hibáért felelős alvállalkozókra háríthatja a felelősséget. Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a megbízó által rábízott ügyet ellátni, igénybe veheti más személy közreműködését is, ha a megbízó hozzájárult, vagy a közreműködése a megbízó károsodástól való megóvása érdekében történik. Ha a megbízó célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást ad, akkor a megbízott köteles az előzőekben már említett módon eljárni. Az ügy ellátásáért felmerült költségek a megbízót terhelik, a megbízott a költségek előlegezésére nem köteles. A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja, viszont köteles a megbízott kárát megtéríteni. A szerződést a megbízott is felmondhatja, de a felmondási időnek elegendőnek kell lennie arra, hogy a megbízó az ügy további intézéséről gondoskodni tudjon. Feltétlenül megéri tehát segítséget kérni abban az esetben, ha valaki bizonytalan a vállalás tartalmában, műszaki és pénzügyi részleteiben.

Terepi felvonulás

A kivitelező felelős műszaki vezetője a megrendelőtől, illetve annak képviselőjétől, vagy esetleg az üzemeltetőtől átadás-átvételi eljárás keretében átveszi a munkaterületet. Első lépésben meg kell nyitni az építési naplót. Ebben rögzíteni szükséges a felelős műszaki vezető, továbbá a megrendelő helyett, nevében eljáró műszaki ellenőr nevét stb. A korábbi írásokat nem ismételve meg, csak annyit érdemes itt kiragadni, hogy igen nagy jelentősége van az időrendi munkák vagy az adott helyszínnek megfelelőbb műszaki tartalmú megoldások rögzítésére (hiszen ha egy födémcsövezést elmulasztanak a megfelelő időpontban elvégezni, akkor ebből számottevő kár származhat). Vagy szintén korábbi írásunkra reflektálva: a vasbeton szerkezetek szerkezeti vasalásának villámvédelmi célú felhasználásával szintén jelentős költségmegtakarítás érhető el, amennyiben megvalósítása időben kerül szóba.

(Folytatása következik!)

Műszaki ellenőrVillanyszerelés

Kapcsolódó