Milyen szerelvénydobozzal szereljünk
2005/1-2. lapszám | Mucsi Gyula | 18 240 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Milyen szerelvénydobozzal szereljünk?A kérdés első ránézésre nagyon egyszerűnek tűnik. A válaszok viszont nagyon eltérőek lehetnek, például a következők: "a legolcsóbbal"; "a legjobbal"; "azzal, amit a kereskedő ad" vagy "mindegy, úgy sem látszik", h...
Milyen szerelvénydobozzal szereljünk?
A kérdés első ránézésre nagyon egyszerűnek tűnik. A válaszok viszont nagyon eltérőek lehetnek, például a következők: "a legolcsóbbal"; "a legjobbal"; "azzal, amit a kereskedő ad" vagy "mindegy, úgy sem látszik", hogy csak néhány lehetséges választ említsek.
Szerintem olyan szerelvénydobozzal kell szerelni, ami a villanyszerelő és a megrendelő érdekét is a legjobban szolgálja.
Nézzük meg először az első szempontot, azaz azt, hogy mi szolgálja a villanyszerelő érdekét a doboz kiválasztásánál és beépítésénél.
Az egyik, látszólag legfontosabb szempont a kiválasztásnál nem más, mint ár. Egy háznál, lakásnál a beépített szerelvények (kapcsolók, dugaljak, TV és telefon csatlakozók stb.) száma a lakás méretétől és az igényektől függően nagyjából 50-100 db között van. A kereskedelemben kapható dobozok árait alapul véve, erre a mennyiségre a legolcsóbb és legdrágább dobozok ára között a különbség nem több mint 1000-2000 Ft. Ha a megrendelővel a beépítendő dobozok minőségét és árát is ismertetjük a kapcsolókkal, lámpatestekkel együtt, akkor ezt a csekély különbözetet sem kell villanyszerelőként a saját költséghez kalkulálni.
Egy másik szempont a hagyományos perforáció nélküli (Müds) vagy a perforált dobozok közötti választás. A perforáció nélküli dobozoknak a vételárukon kívül semmilyen kedvező tulajdonságuk nincs. Gyakran hulladék műanyagból készülnek, túl puhák vagy túl ridegek, alaktartóságuk nincs, s egy jelentős részük már a beépítés előtt deformálódik vagy eltörik. Szerelvénykombinációk készítésénél a soroló távolság beállítása - soroló alagút híján - nehézkes, a szerelvények beépítése és a soroló keretek felhelyezése is problémás. Nem beszélve arról, hogy ha a doboz egy kicsit oválisan van begipszelve, a szerelvények egy részét be sem lehet építeni! Ezekkel a dobozokkal szerelve nincs lehetőség a szerelvény keretnél történő rögzítésére, ami főleg dugaljaknál elengedhetetlen.
A perforált dobozok jellemzően már egy magasabb minőségi és kényelmi kategóriát jelentenek, szinte kivétel nélkül sorolhatók és a szerelvényeket a keretnél is rögzíthetjük bennük. Formájuk, méretük sokszor eltérő, illetve vannak olyan dobozok, melyek "kísértetiesen" hasonlítanak egymásra. A dobozok formáját illetően a vélemények eltérőek. Vannak, akik a kerek formájú, általában 40-45mm mély dobozokat kedvelik, vannak, akik a kicsit nagyobb, szögletes dobozokra esküsznek a nagyobb belméret miatt. Úgy vélem szerelvénydoboznak a kerek formájú dobozok abszolút megfelelnek. Mivel kisebbek, kevesebbet kell vésni és a szerelvények is kényelmesen elférnek bennük. Ha a szerelvény alatt kötéseket akarunk elhelyezni, ahhoz a mélyített vagy oldalkamrával rendelkező szerelvénydobozok használhatók.
A perforációk a munkát precízebbé és gyorsabbá teszik. A cső (Mü) vagy gégecső csatlakoztatásához a megfelelő nyílás egy mozdulattal kitörhető s a szerelt doboz máris rögzíthető.
Egy gondolat erejéig álljunk meg a perforációk alakjánál. A szerelvénydobozok oldalán (nem a soroló alagútban!) a perforációk vagy kerek, vagy ovális formájúak. Mi ennek a jelentőssége? A válasz nagyon egyszerű. A perforációk a doboz aljához közel, a doboz mélyén helyezkednek el. A csövet vagy gégecsövet viszont csak a szükséges minimális mélységben szereljük - senki sem szeret sokat vésni - így a szerelt doboz rögzítésekor a dobozhoz közel a cső meghajlik. Különösen gégecsöves szerelésnél előnyös az ovális nyílás, mely egyrészt ennek az ívnek a szögét finomítja, másrészt az ovális nyílásba a gégecső oldalát kissé összenyomva csatlakozhatunk, így az a nyílásba beleszorul és a doboz rögzítésekor nem csúszik ki. Hagyományos "Mü" cső esetén is egyszerűbb a dobozba csatlakozás, ha a nyílás ovális.
Amint már említettem, a perforált dobozok általában sorolhatók is. A sorolásnak a szerelvény-kombinációk kialakításánál van óriási jelentőssége. Manapság a hazai és a külföldi gyártók is a szabványos 71 mm sorolótávolsággal gyártják a szerelvényeket, így a dobozok sorolásánál is alapkövetelmény, hogy ezt a sorolótávolságot biztosítsák.
Nagyon fontos a soroló alagutak formája és a rögzítő rész kialakítása is. A formának olyannak kell lennie, hogy a sorolt dobozkombináció se elcsavarodni, se meghajolni ne tudjon semmilyen irányban. Ezek a problémák főleg 3-as, 4-es és 5-ös kombinációknál fordulhatnak elő. Az elcsavarodott vagy elhajlott dobozkombinációk lehetetlenné tehetik a szerelvények beépítését vagy a precíz függőleges vagy vízszintes sorolást. Nagyon hasonló problémákat okozhat az is, ha a dobozok túlságosan puha anyagból készülnek!
A rögzítő rész feladata, hogy a csatlakoztatott dobozok szétcsúszását megakadályozza. A dobozok beépítésekor néha nem is látszik, hogy szétcsúsztak és csak később, a szerelvényezéskor tűnhet fel, hogy a távolság nem stimmel. Célszerű ezeket a tulajdonságokat kipróbálni, mielőtt újfajta dobozt vásárolunk. Ez csak néhány másodperc és sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat.
A villanyszerelő szempontjából fontos lehet még a szerelvénydobozhoz sorolható további dobozok választéka, valamint a dobozok beépítését megkönnyítő kiegészítők és szerszámok választéka. A gyors és minőségi munka többek között a profi dobozelhelyezésen és szerelvényezésen múlik. Persze a villanyszerelést megoldhatjuk kalapács, véső, cső, szerelvénydoboz, kötődoboz és dobozfedél, valamint gipsz segítségével, de ezeket a múltban kényszerűségből kellett használnunk, más megoldás híján. Jelenleg már dobozhelyfúró és horonymaró gépek, csövek és gégecsövek, dobozok és kiegészítők széles választéka áll a szakemberek rendelkezésére. A modern, intelligens épületek már a villanyszerelőktől is megkövetelik a speciális tudást, az új készülékek ismeretét és azok szakszerű beépítését. Az új készülékek beépítéséhez a gyártók új dobozokat fejlesztettek ki.
S végül beszéljünk az egymásra "kísértetiesen" hasonlító szerelvénydobozokról. Több olyan termék kapható a kereskedőknél melyek ránézésre nagyon hasonlóak. Ettől függetlenül lényeges különbségek lehetnek közöttük. Eltérő lehet a soroló alagutak formája és mérete, különbözhet a rögzítő rész műszaki megoldása. Ezek miatt a különféle dobozok sokszor egymással nem kombinálhatók.
Nagyon lényeges különbség lehet a dobozok alapanyaga. Középületekben (iskolák, óvodák, egészségügyi intézmények, pályaudvarok, repülőterek stb.) már előírás, hogy a villanyszerelésnél is halogénmentes anyagokat kell alkalmazni. Tűz esetén a nem halogénmentes anyagok az égés folyamán a környezetből oxigént vonnak el és ez által fulladást okozhatnak. Ezért fontos szempont lehet a doboz kiválasztásakor az, hogy a doboz alapanyaga halogénmentes-e. Erről a gyártók vagy importőrök kötelesek felvilágosítást adni.
Mi a megrendelő érdeke a doboz kiválasztásával és elhelyezésével kapcsolatban?
Az alapvető elvárás persze az, hogy a készülékek, berendezések és a világítás jól működjön, a kivitelezés szép legyen. Érdekli a megrendelőt egy olyan apróság, mint a szerelvénydoboz, ami még ráadásul nem is látszik? Bátran állíthatom, hogy nem. De csak addig nem, amíg nem szembesül valamilyen zavaró körülménnyel vagy valamilyen lehetséges veszélyhelyzettel. S itt most senki ne gondoljon valami eddig nem említett dologra. A megrendelő olyan kapcsolókat, dugaljakat, készülékeket szeretne, melyek folyamatos használat után is stabilan a helyükön maradnak. Olyan szerelvénykombinációkat vár el a kivitelezőtől melyek pontosan vízszintesen vagy függőlegesen vannak beépítve. S persze ki nem mondva, olyan dobozokat, készülékeket, berendezéseket akar, melyek tűz esetén nem veszélyeztetik az ott tartózkodók egészségét vagy életét.
A dobozból kimozdult készülék nem esztétikus, a kirángatott aljzat pedig életveszélyes. Utólag a ferde kombinációkat csak többletmunkával és többletköltséggel lehet korrigálni.
Tűz esetén pedig csak utólag lehet azt vizsgálni, hogy ki, mikor és miért azt a dobozt, készüléket építette be.
Kinek a felelőssége a doboz kiválasztása? Általában a villanyszerelőé. A megrendelő, bízva a szakember tudásában és tapasztalatában egy ilyen, a teljes villanyszerelési munka töredékét kitevő tételre jellemzően ügyet sem vet. Így a villanyszerelőnek megmarad a választás szabadsága és annak felelőssége.
Válassza Ön is azt a dobozt, ami véleménye szerint az igényeknek és a körülményeknek a legjobban megfelel, és ez a döntés legyen az Ön döntése.
És legvégül kérem, ne feledje el, hogy a gyors és precíz munka az egyik legjobb ajánlólevél egy következő munka elnyeréséhez. Ne hagyja, hogy egy jól elvégzett munkát egy rosszul kiválasztott szerelvénydoboz tegyen tönkre.
