A középületek, munkahelyek és közösségi terek biztonságának egyik alapvető eleme a tartalékvilágítási rendszer, amely vészhelyzetben irányt mutat a meneküléshez. A rendszer legfontosabb elemei az akkumulátoros kijáratmutatók, amelyek hálózati áramkimaradás esetén is képesek működni, így biztosítva a biztonságos tájékozódást. Cikkünkben összefoglalót adunk a kijáratmutatók múltjáról, jelenéről és jövőjéről, valamint segítséget nyújtunk a termékkört feldolgozó áttekintő táblázat értelmezéséhez.
A tartalékvilágítás akkor lép működésbe, amikor a normál világítás tápellátása meghibásodik. A tartalékvilágításon belül két csoport létezik, a biztonsági világítás és helyettesítő világítás. A menekülési útvonalak megvilágításai és a kijáratmutatók a biztonsági világítás csoportjába tartoznak.
A biztonsági világítás célja a helyiség elhagyásának biztosítása az üzemi tápellátás kiesése esetén, amelyhez megfelelő látási feltételeket és irányfelismerést biztosít a bent tartózkodók számára.
A tartalékvilágítás másik csoportja a helyettesítő világítás, ami szintén a normál világítás tápellátásának kiesésekor lép működésbe, de nem a biztonsági világítás része és a cikkünknek sem témája.
Fontos, hogy a biztonsági világítás szorosan kapcsolódik a kiürítéshez és a menekülési tervhez, hiszen az ebben meghatározott menekülési útvonalakat kell megvilágítani az épület biztonságos elhagyásának céljából. Azaz a kiürítési követelményekhez kapcsolódik a tartalék-, illetve biztonsági világítási rendszer. Ez a rendszer tervezést, megfelelő létesítést, a vonatkozó előírásoknak eleget tevő üzemeltetést és karbantartást igényel.
A táblázat értelmezéséhez
Származási hely tekintetében ma már nyugodtan félrerakhatjuk az előítéleteinket a Kínában gyártott termékek kapcsán. Még ha a lámpatesteket az EU-ban is gyártják, az elektronikai alkatrészeik többsége valószínűleg a Távol-Keletről származik, amitől régen nem kell már megijedni, a valamire adó, nevesebb lámpatestgyártók a beszállított alkatrészek minőségére gondosan ügyelnek.
A készülékek többsége II. érintésvédelmi osztályba vannak sorolva, így nem kell aggódni az üzemszerűen feszültség alatt lévő részek véletlen érintésétől, ha megfelelően van felszerelve és bekötve a lámpatest. A legtöbb gyártónak van beltéri (pl. IP42) és kültéri (pl. IP65) lámpateste, ami műanyag házas kivitelű, de emellett léteznek robusztusabb kivitelű fémházas lámpatestek is. Kültéri kivitelnél vagy extrém körülmények esetén figyelni kell az üzemi hőmérsékletre is, hiszen egy vészkijárat külső felén használt lámpatest a téli hónapokban jócskán nulla fok alatt fog üzemelni.
Az üzemmódok tekintetében alapvetően kétfajta változat létezik: állandó és készenléti üzemű. Állandó üzemmódban a normál üzemi megtáplálás megléte esetén is világítanak a lámpatestek. Készenléti üzemmódban a normál hálózat meglétekor nem világítanak a lámpatestek. A normál hálózati feszültség megszűntekor (mindkét esetben) a lámpatestek a saját akkumulátoraikról megtáplálva világítanak. Emellett számos opció létezik, amit DIP-kapcsoló vagy egyéb vezetékpár bekötésével lehet aktivizálni. Hogy mennyi ideig kell, hogy világítson az eszköz, azt a jogi és szabványi háttér határozza meg. A gyártók ezzel összhangban minimum 60 perces lámpákat kínálnak, de elérhetők 90, 120 vagy akár 180 perces kivitelek is. A felismerési távolság az a legnagyobb távolság, amelyről a biztonsági jelek jól olvashatóak, alakban és színben jól láthatóak. Emellett a menekülési út bármely pontján legalább egy jelnek láthatónak kell lennie. A hátulról megvilágított piktogramok esetén ennek számítása úgy történik, hogy a piktogram magasságát (melyet a távolságra merőlegesen mérünk) megszorozzuk a 200-as távolságtényezővel. Általában egy normál lámpatest esetén ez 20–40 méter között szokott lenni. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni, hogy egy adott lámpatest tartalmazza-e a piktogramot, vagy külön kell megvásárolni a megfelelőt. A címezhetőség a felügyelet és karbantartás szempontjából érdekes a saját akkumulátoros lámpatestek esetén. Már ebben a kategóriában is léteznek olyan változatok, amelyek központba köthetők. Ezek segítségével folyamatosan ellenőrizni tudjuk a lámpatesteket, el tudjuk végezni a funkcióteszteket és pontos helymeghatározást kaphatunk egy hibás lámpatestről.
Az építmények különféle belső kialakítása szempontjából a gyártók számos beépítési módot ajánlanak, a legegyszerűbb a falon kívüli, oldalfalra vagy mennyezetre szerelhető (azaz 2 tipli és csavar segítségével rögzíthető) megoldás, ez az esetek többségében elegendő. Álmennyezetbe süllyeszthető változat is létezik, mely kétoldalas vészkijárat jelző plexitáblával egészíthető ki. Belógatott változatok is léteznek, melyeket csarnokok vagy magas belterű egyéb létesítmények esetén használhatunk.
A múltból a jelenbe
A táblázat és a cikkünk címében is szerepel, hogy LED-es eszközökről van szó, amit talán már hangsúlyozni sem kellene, hiszen az elmúlt 15 évben a LED-ek forradalmasították a világítástechnikát, így a kijáratmutatók piacát is. A régebbi rendszerekben a menekülési útvonalat jelző eszközök fénycsöves technológiára épültek. Ezek többnyire kis méretű, hidegkatódos vagy kompakt fénycsöveket alkalmaztak (1. kép). A tipikus 8–12 W-os teljesítményük egyetlen tábla esetében nem tűnik soknak, de egy nagyobb épület több ezernyi kijáratmutatójánál már jelentős, folyamatos villamosenergia-fogyasztást eredményezett. A fénycsöves kijáratmutatókhoz előtétekre és trafókra volt szükség, amelyek egyrészt hőt termeltek, másrészt a meghibásodás egyik fő forrását jelentették. Az akkumulátoros tartalék-tápellátás miatt bonyolultabb és nehezebben karbantartható elektronikát igényeltek. A régi kijáratmutatók ellenőrzése sokszor manuális feladat volt. A karbantartó az előírt gyakorisággal ellenőrizte a fényáram-értéket, az akkumulátor állapotát és az előtét működését. A fénycsövek élettartama 5–8 ezer üzemórára korlátozódott, így a rendszeres csere elkerülhetetlen volt.
Mára kizárólag LED-es eszközök találhatók a piacon. A modern kijáratmutatók teljesítményfelvétele mindössze néhány Watt, amely akár tízszeres megtakarítást jelent a régi fénycsöves rendszerekhez képest. Az elektronika sokkal modernebb és kisebb, amely csökkent mérete ellenére számos többletfunkcióval rendelkezik. A LED-ek 50–100 ezer üzemórás élettartamot kínálnak, gyakorlatilag egy teljes épületcikluson át karbantartás nélkül képesek működni. Az elektronika egyszerűbb, kevesebb meghibásodási pontot tartalmaz, és könnyebben integrálható akkumulátoros tápegységekkel. A hagyományos, felügyelet nélküli kijáratjelzők esetében már elérhető az úgynevezett autotest funkció, ahol a lámpák automatikusan elvégzik az öntesztet és a beépített visszajelző LED-ek alapján következtetni lehet a lámpa hibájára, nagyban segítve a hibakeresést.
Kijáratjelzők jellemzői
Fényforrás: szinte kizárólag korszerű, hosszú élettartamú LED-ek.
Névleges teljesítmény: jellemzően 1–5 W, a felhasználás módjától és a jelzőfelület méretétől függően.
Fényáram: 20–200 lumen, amely elegendő a piktogram megfelelő láthatóságához, illetve – kombinált típusoknál – a menekülési útvonal minimális megvilágításához.
Rendelkezésreállás: akkumulátoros üzemben, típustól függően minimum 60–180 perc
Jogi és szabványi háttér
Elsődleges jogi háttérként az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szolgál, amelynek XIII. fejezetének 76. része szól a „Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányt jelző rendszerekről”. Itt találunk információt arról, hogy hol kell biztonsági világítást létesíteni. A 11. melléklet tájékoztat arról, hogy a különböző kockázati osztályba (NAK, AK, KK, MK) sorolt területeken, épületrészekben a tűzeseti fogyasztóknak – jelen esetben a biztonsági világításnak – hány perces működőképességi időtartamnak kell megfelelnie. Például egy közepes kockázati osztályba (KK) sorolt épületrésznél ez 60 perc. Néhány szót ejt az OTSZ a biztonsági jelek elhelyezéséről is. Mivel a jogi előírások pontos műszaki meghatározásokat (telepítési igényeket) nem adnak meg, ezért a részletek megismeréséhez szükséges az idevonatkozó szabványok és TvMI-k ismerete. Az MSZ EN 1838:2014 „Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás” jelenleg csak angol nyelven érhető el. Ez a szabvány 2014. február 1-jétől érvényes és pontosan meghatározza a biztonsági világítás fogalmát, szerelési és telepítési előírásait. Ezenfelül megemlíthetők még az MSZ EN 50172:2005 „Biztonsági világítási rendszerek”, illetve az MSZ EN ISO 7010:2012/A4:2015 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek. Munkahelyeken és közterületeken alkalmazott biztonsági jelek című szabványok.
Jövő a dinamikus rendszereké
A kijáratmutatók fejlődése nem áll meg a LED-eknél. Az elkövetkező években az intelligens, dinamikus menekítési rendszerek kerülhetnek előtérbe. A klasszikus vészvilágítás alapja az, hogy áramszünet esetén az akkumulátor automatikusan átveszi a működtetést. Azonban a feszültség hiányán alapuló elv nem reagál az olyan veszélyhelyzetekre, mint például egy folyosó füsttel való telítődése.
A modern rendszerek képesek dinamikusan változtatni a menekülési útvonal irányának mutatását (2. kép). Az integrált tűzjelzőrendszer, tűzjelzés adatainak felhasználásával, a kijáratmutatók segítségével a megfelelő irányba vezethetik a bent tartózkodókat. Például piros „X” jelet mutat a tűzfészek vagy füsttel a telített helyiségek felé vezető útvonalon, míg zöld nyilat a biztonságos irányba, az épület elhagyásához.
2. kép: Dinamikus kijáratmutató
A dinamikus menekítés előnyei között említhető, hogy az emberek a leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonalon hagyhatják el az épületet, elkerülve a tűzzel érintett terület felé történő menekülés lehetőségét. A menekülési útvonal az épület adottságaihoz és az aktuális veszélyhelyzethez igazítható. A jövő tartalék- és biztonsági világítási rendszerei várhatóan a teljes épületfelügyelet részévé válnak, együttműködve kamerákkal, érzékelőkkel és okosvezérlőkkel. A LED-ek alacsony fogyasztása és hosszú élettartama mellett a jövő rendszerei a felhőalapú monitoring révén még tovább csökkenthetik a karbantartási igényt és az üzemeltetési költségeket.
Összegzés
A kijáratmutatók fejlődése jól mutatja, hogyan alakul át a biztonságtechnika a fenntarthatóság, energiahatékonyság és digitalizáció irányába.
A múlt fénycsöves rendszerei nagy fogyasztásúak és karbantartás-igényesek voltak.
A jelen LED-es megoldásai energiahatékonyak, megbízhatóak és könnyen integrálhatók központi ellenőrzésbe.
A jövő pedig a dinamikus tűzjelzőkkel és épületfelügyelettel összekapcsolt intelligens menekítési rendszereké, amelyek a biztonságot teljesen új szintre emelik a kijáratmutatás területén.
