Változtak a jótállás szabályai
2024/7-8. lapszám | VL online | 1405 |
Idén májusban lépett hatályba az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó, kötelező jótállásról szóló kormányrendelet módosítása. A módosítás jelentősen érinti a kötelező jótállás időtartamát, illetve a jótállási jegyekre vonatkozó rendelkezéseket is.
10/2024. (VI. 28.) IM rendelet
A kötelező jótállás alá tartozó fogyasztási cikkeket július elejétől nem a kormányrendelet mellékletében, hanem külön miniszteri rendeletben sorolják fel. Mi most itt csak az épületvillamossággal, villanyszereléssel érintett termékköröket emeljük ki, amelyek a következők:
- Háztartási készülékek, például hűtőszekrény, villanytűzhely, mosógép, vízmelegítő, tüzelő-, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezés, villanybojler, szivattyú.
- Villamos energiával működtetett konyhai kisgépek.
- Gázkészülékek, pl. gáztűzhely, konvektor, gázkazán, gázbojler.
- Motoros kézi szerszámok, pl. fúrógép, ütvefúrógép, sarokköszörű.
- Árnyékolástechnikai eszközök, pl. motoros meghajtású redőny, reluxa, napellenző, szalagfüggöny.
- Kaputelefon, kamerás megfigyelőrendszer.
- Garázskapu- és egyéb kapumeghajtás, ezek vezérlése.
- Biztonsági riasztó- és jelzőberendezések
- Híradástechnikai, irodatechnikai és információtechnikai készülékek.
- Világítástechnikai termékek, pl. lámpatest, fényforrás.
- Mérőműszer, generátor, tápegység, akkumulátor-töltő.
- Fürdőszobai berendezési tárgyak, pl. kád, medence, zuhanykabin.
- Napkollektor, napelemrendszer.
A kötelező jótállás nemcsak magukra a fogyasztási cikkekre vonatkozik, hanem azok új tartozékaira és alkatrészeire is, ha azok eladási ára eléri a tízezer forintot. Vagyis, ha használt fogyasztási cikkünkhöz új tartozékot vagy alkatrészt vásárolunk – például meghibásodás miatt új motort kell venni egy ötéves mosógépbe –, akkor erre ugyanúgy vonatkozni fog a kötelező jótállás, attól függetlenül, hogy az alap fogyasztási cikkre – azaz magára a mosógépre – még vonatkozik-e jótállás vagy sem.
A jótállás időtartama is megváltozott. Ezentúl három kategória helyett csak kettő lesz: a tízezer és 250 ezer forint közötti tartós fogyasztási cikkek esetén a jótállás két év, 250 ezer forint felett pedig marad a három év. A korábbiakban százezer forintig csak egyéves jótállást kellett kötelezően nyújtania a vállalkozásnak – ez mostantól megszűnik.
Számos vállalkozás eddig is kétéves vagy azt meghaladó jótállást biztosított, akár kisebb értékű fogyasztási cikkekre is. A módosítás a vállalkozások önkéntes jótállását nem érinti.
A kormányrendelet pontosítja azt is, mikor és milyen módon kell magát a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ezentúl csak „távollévők közötti szerződés” – azaz például webáruházból történő online vásárlás – esetén lehet elektronikus úton átadni a jótállási jegyet a fogyasztó részére. Ezen az elektronikus jótállási jegyen nem kell szerepeljen a vállalkozás bélyegzője és képviselője aláírása. Az ilyen elektronikus úton átadott jótállási jegyet a vállalkozó megküldheti közvetlenül a fogyasztónak, például e-mailen. Szintén lehetséges úgy átadni, hogy azt a fogyasztó letöltse, mondjuk a honlapról vagy a vásárlói fiókból – ugyanakkor ebben az esetben a jótállás végéig biztosítania kell a jótállási jegy letöltésének lehetőségét.
Továbbra is érvényes marad az a rendelkezés, hogy ha három javítást követően ismét meghibásodik a fogyasztási cikk, akkor azt nyolc napon belül ki kell cserélni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a vételárat kell visszafizetni, mely már nemcsak a bizonylattal vagy nyugtával, hanem a jótállási jeggyel is igazolható – vagyis nem lesz többé szükséges megőrizni a számlát.
A cikk a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda közleményének felhasználásával készült.
