Figylem! Ez a cikk 7 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A technika fejlődésével az épületvillamossági szakma előtt is folyamatosan új kihívások jelentkeznek: míg 30 évvel ezelőtt egy háztartásban a viszonylag kisszámú kapcsoló és dugaszolóaljzat beszerelése mellett alig volt feladata a villanyszerelőnek (a telefont és a tévéadást is más szakemberek vezették be), addig napjainkra a helyzet alapvetően megváltozott.
A villamos berendezések számának ugrásszerű emelkedése miatt sokkal több csatlakozóaljzatra van szükség (az elektronikai készülékek mellett teret hódított a mosogatógép, mikrohullámú és elektromos sütők, kávéfőzők, szárítógépek és klímák – nem véletlenül emelkedett az energiaszolgáltató által alapként biztosított csatlakozási teljesítmény is 16 A-ről 32 A-re).
A világításvezérlés terén egyre elterjedtebb a váltó- és keresztkapcsolók mellett az impulzusrelés megoldás, fényjelzős funkciók, fényerőszabályzás, okos otthon megoldások szcenárió-kapcsolókkal, rádiós és távkapcsolós világításvezérlési megoldások.
Bár a telekommunikációs szolgáltató továbbra is kiépíti a végpontot a lakásban, a jelnek az elosztása a lakáson belül jellemzően a villanyszerelő feladata: telefon, TV, és az egyre inkább mindkettőt kiváltó RJ45-ös internet-csatlakozók kiépítése, a vezetékek behúzása, hangfalvezetékek falba helyezése és hangfalcsatlakozók beszerelése, kihangosító rendszerek, kaputelefon-rendszerek felszerelése és beüzemelése, akár biztonsági kamerákkal kiegészítve.
Szakmai fórumokon villanyszerelőkkel beszélgetve tapasztalom, hogy sokan még nem indultak el ebbe az irányba, pedig a villanyszerelő vállalkozások egyértelműen a technikai fejlődés nyertesei: munkájukra nemcsak hogy továbbra is szükség van, de a feladatok bővülésével egy-egy kivitelezés átlagos árbevétele és a vevőknek nyújtott szolgáltatásuk hozzáadott értéke ugrásszerűen megnőtt, ami tükröződik az árbevételükben. A magasabb hozzáadott érték, szaktudás egyben magasabb óradíjakat is jelent: a falvéséssel szemben az USB-csatlakozók és kaputelefonok telepítése az ügyfelek számára is értékesebb munka. A beszerelt hangfalvezeték-csatlakozók, USB-töltőaljzatok, mozgásérzékelők vagy rádiós váltókapcsolók, bluetooth-os kihangosítók, esetleg okostelefonról vezérelhető kapcsolók ma már megtalálhatók a vezető gyártók kínálatában.
Kombinált dugalj + USB-töltő
A felsorolt újonnan megjelent funkciók közül cikkünkben kiemelten az elektronikai berendezések akkumulátorainak töltésére használt USB-csatlakozóaljzatokkal és vezetéknélküli töltőkkel foglalkozunk. Minthogy az USB-csatlakozók mind adat-, mind energiaátvitelre használatosak, talán érdemes itt egy kitekintést tenni az épületen belüli adat- és energiahálózatok négy szegmensére.
1. táblázat: adat- és energiaátvitel az épületvillamosságban.
vezetékes
vezeték nélküli
adatátvitel
réz (ethernet, telefon, audió, video, internet)
üvegszálas / optikai kábel
rádiós rendszerek (kapcsoló, mobil alkalmazás, távkapcsolók, stb)
wifi
energiaátvitel
230 V AC
5 és 12 V DC
indukciós töltő (mikrohullámú sütő,...)
Bár az USB-töltőkről sokunknak elsőre a telekommunikáció, az ún. okos eszközök, a szórakoztató elektronika jut eszébe (hiszen adatátvitelre is használjuk), a villanyszerelők szempontjából most mégis csak az energiaátviteli funkciója, az akkumulátorok feltöltése az érdekes. (A táblázatra nézve azonban azt is leszögezhetjük, hogy az adatátviteli hálózatok kiépítése is villanyszerelői feladat lehet, sok esetben akár az üvegszálas (optikai) hálózat vagy a vezetéknélküli alkalmazások telepítése is.)
Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az akkumulátorról működtetett, rendszeresen hálózatról feltöltött készülékek száma a háztartásokban: ilyenek a mobiltelefonok, okostelefonok, e-könyv-olvasók, tabletek, zenelejátszók, vezetéknélküli fejhallgatók stb. Azáltal, hogy falba süllyesztett USB-töltőaljzatokat telepítünk a lakás bizonyos pontjaira (hálószoba, íróasztal, konyhapult), tulajdonképpen egy törpefeszültségű (egyelőre jellemzően 5 V) energiaátvitelt biztosítunk ezeknek a készülékeknek, anélkül, hogy a töltők adaptereit át kellene helyezni mindig az aktuális helyre, csökkentve ezzel a vezetékek esztétikai okokból előnytelen sokaságát is. További előny, hogy a fali töltők jellemzően magasabb teljesítményűek és dupla kivitelben egyszerre két adaptert is kiváltanak. Akad immár mikro-USB dokkolóval ellátott süllyesztett USB-töltő, illetve érdekes lehet még a kombinált típus, mely egyetlen süllyesztődobozba beszerelhetően a 230 V-os dugalj funkció megtartása mellett biztosít egy USB-töltő csatlakozást (vagy éppen a meglévő csatlakozóaljzatba dugható négyfunkciós készülék, amely a dugalj mellett két túlfeszültség-védett USB-csatlakozót is tartalmaz).
USB-töltő mobil dokkolóval
A korábban gyártónként eltérő csatlakozókat 2007. szeptembere óta fokozatosan felváltotta a ma ismert USB csatlakozók rendszere: a világ vezető gyártói ekkor állapodtak meg egy nyitott platform létrehozásán, mely azóta a gyakorlatban világszabvánnyá vált, a korábbinál energiahatékonyabb egységes akkumulátor-töltőket vezetve be. Az USB az Univerzális Soros Busz kifejezés rövidítése, ami számos korábbi megoldást felváltott. A jól ismert csatlakozóvezetékek bevezetésénél szempont volt, hogy mindkét végén dugó legyen a készülékekhez csatlakozás megkönnyítésére, valamint hogy a két dugó jól láthatóan megkülönböztethető legyen egymástól, hogy ne lehessen összekeverni az energiaforrás eszközt (A-típusú csatlakozó) és az energiát felvevő eszközt (B-típus, mini és mikro változatban is), ezzel megakadályozva a két áramforrás összekapcsolásából eredő rövidzárlatot és károkozást. Ez a C-típusú csatlakozók bevezetésével fokozatosan megváltozik, ott mindkét dugó azonossá és elforgatva is csatlakoztathatóvá válik.
USB-töltő alkalmazási területek
A hagyományos USB-csatlakozók négy érintkezőjéből kettő adat-, kettő pedig energiaátvitelre szolgál. Az USB-szabvány az évek során folyamatosan fejlődött és az adatátvitel egyre gyorsabbá vált (1,5 MBit/s-ról akár 5 GBit/s-ig), a teljesítmény pedig 5 V-szor 500 mA-ről akár 20 V-szor 5 A-ig is emelkedett (ez utóbbi lehetőség csak a 9-érintkezős USB 3.0 szabványban adott). Az USB-csatlakozók akkumulátor-töltő üzemmódban adatot nem is továbbítanak, a dedikált töltő portok (Dedicated Charging Port) pedig egyáltalán nem (a két adatérintkezőt ezeknél a készülékeknél egy 200 Ohm-nál kisebb ellenállással söntölik). A standard USB kapcsolat 5 V feszültséget és napjainkban jellemzően 1,0 – 2,1 A-t használ, a jobb minőségű falba süllyeszthető kivitelű USB-töltőcsatlakozók is legalább ezt a teljesítményt adják le (a háztartásokban előforduló készülékek megfelelő gyorsaságú töltéséhez legalább 1500 mA áramot érdemes biztosítani). A legfejlettebb USB-eszközök PD (Power Delivery) módban 24 MHz-es jelátvitellel kétirányú kommunikációt létesítenek a töltő és a készülék között és konfigurációs üzenetekkel dinamikusan szabályozzák a töltés áramát és feszültségét (így érhető el 20 V és 5 A segítségével 100 W-os teljesítmény is) – az ezt bevezető USB 3.0 szabvány azonban egyelőre még nem gyakori.
Dupla USB-töltő sorolva
Miközben az USB-töltőcsatlakozók egyre inkább az otthoni hálózatok részévé válnak, a vezeték nélküli adatátvitel (wifi internet) mellett megjelent a vezetéknélküli energiaátvitel lehetősége is, a modernebb elektronikai készülékek (mintegy 50 különböző okostelefon-típus, olyan gyártóktól, mint a Samsung és a Huawei) indukciós töltővel is tölthetők. A technológia úttörője a brit Aircharge vállalat, készülékei bútorok felületébe építhetők, de hosszabbítókban és süllyesztett szerelvényekben is elérhetők már a vezető gyártók kínálatában. Az energiaátvitelhez elegendő a készüléket a töltő felületére helyezni ahhoz, hogy a két berendezés tekercsei között mágneses indukcióval létrejöjjön a töltés. A Qi néven szabványosított technológia egyelőre kisebb áramot generál a hagyományos vezetékes töltőknél, de kényelmes megoldása miatt máris megjelent a világ számos repülőterén, gyorséttermében és szállodájában. Csak idő kérdése, hogy megjelenjen a magyar háztartásokban is, és egyre több hazai villanyszerelő találkozzon ezzel az igénnyel.
Energiaátadás induktív csatolással
A cikkünkben említett két technológia csak két kiragadott példa azon lehetőségekből, amivel a magyar villanyszerelők is egyre sűrűbben találkoznak kivitelezéseik során – az új megoldások elsajátítása azonban nemcsak többlet feladatot, de több bevételt is jelent, valamint egyre elégedettebb ügyfeleket.
