Villanyszerelők Lapja

Hogy működik a hangfrekvenciás központi vezérlő?

2016. november 5. | VL online |  12 791 | |

Hogy működik a hangfrekvenciás központi vezérlő?

Az energiaelosztó hálózaton 1975 óta működik távparancsadó rendszer, a hangfrekvenciás központi vezérlés (HKV), melyet elsősorban a nagy teljesítményű villamos bojlerek és a hőtárolós villamos kályhák miatt létesítettek. A köznyelvben csak éjszakai (vezérelt) áramként emlegetett szolgáltatásra is ezek a készülékek kapcsolnak át. Röviden a HKV gyakorlati működését, jelentőségét foglaljuk össze.

A HKV-k alkalmazása országos szinten a ’90-es évektől terjedt el igazán, elsősorban a folyamatosan növekvő energiaköltségek, és az egyenletesebb villamosenergia menetrend miatt. De HKV-k kapcsolják a közvilágítást, polgári védelmi szirénákat, és üzemi kapcsolásokat is ellátnak. Manapság a hőtárolós villamos fűtésű kályhák visszaszorulásának és a rádiófrekvenciás központi vezérlésnek (RKV) köszönhetően egyre kevesebb teljesítményt vezérelnek a HKV-k, de szerepük ma is jelentős a háztartásokban és a VER tekintetében.

Az okos hálózat és mérők elterjedésével valószínűleg végleg búcsút inthetünk a technológiának, viszont a Smart rendszerek bevezetése, kiépítése időigényes és költséges folyamat. A HKV rendszer nagy előnye, hogy nem kell külön átviteli utat létesíteni, hiszen a villamosenergia-hálózaton fut a vezérlőjel és akár többszázezer fogyasztó vezérlése is megoldható egyetlen helyről. A HKV-k hátránya, hogy a kommunikáció egyirányú, éppen ezért nem tudhatjuk biztosan, hogy a címzettek megkapták-e a „táviratot”, és ha igen, végrehajtották-e a kért kapcsolást.  Mivel az elosztó hálózatot 50 Hz-es átvitelre tervezték, így az eltérő frekvenciájú jelek terjedése nem ideális.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

BojlerElosztóhálózat