Villanyszerelők Lapja

A napelemes technológia fejlődésének útja

A napelemgyártás kulisszatitkai V.

2016. április 17. | Boros Viktor |  6052 | |

A napelemes technológia fejlődésének útja

A cikksorozat előző részeiben már szó esett a napelemgyártók boszorkánykonyháiban gyártásra előkészített új napelemcella-technológiákról, ám ha valaki abban reménykedik, hogy rövidesen 300-400 W-os napelemekkel a mostani árak feléért tudja a házára vagy az üzemére az áhított napelemes rendszert felszerelni, akkor sajnos ki kell ábrándítanom.

Mind a napelemek árának a jelentős csökkenése, mind a nagy hatásfokú napelemek megjelenése még várat magára, aminek gazdasági okai vannak…

A rögös út

A napelemek széleskörű kereskedelmi elterjedése a 2000-es évek elején kezdődött, amiben nagy szerepe volt Németország azon döntésének, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a megújuló energiaforrások telepítését támogatni kell. A német ipari vállalatok már a ‘80-as évektől kezdve jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztek a napelemek területén (Bosch, Siemens), és így mind a napelemes, mind a gyártótechnológia piacképesen kész volt a ‘90-es évek végére. A napelemes rendszerek telepítési költsége azonban ebben az időben még 6000 euró/kWp körül mozgott (napjainkban 900-1350 euró/kWp), és nem volt versenyképes a fosszilis energiahordozókkal vagy az atomerőművekkel, így ösztönzésképpen jelentős támogatást kínáltak a zöld energia felvásárlására. A bőkezű támogatások hatására a kezdeti kínálati piacból – jelentős marketingtevékenységgel, ahol szinte egyesével kellett meggyőzni a vevőket a napelemek hasznosságáról – 2005-re már egy keresleti piacról beszélhettünk, ahol a vevők már keresték a terméket, és nem kellett őket győzködni. A napelemes rendszerek ára még ekkor is viszonylag magas volt (3500-4000 euró/kWp), ami jelentős csökkenés a kezdeti 6000 eurós árhoz képest, de a nagy kereslet és a szűk kínálat ezen a szinten bebetonozta az árakat.
Németország példáját lassan más európai országok (Spanyolország, Olaszország) is követték, illetve az energiaimportra szoruló Japánban is egyre népszerűbbé váltak a napelemes rendszerek. Ekkoriban a napelemgyártás még osztozott a félvezetőgyártással a szilícium-előállításon, és mivel a szilíciumgyártók már a múltban megégették magukat azzal, hogy pillanatnyi piaci keresletnövekedésre jelentős kapacitásbővítésekkel válaszoltak (ami túltermeléshez vezetett), így csak nagyon nehezen szánták rá magukat újabb beruházásokra.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Megújuló energetikaNapenergia