A napelemes technológia fejlődésének útja
A napelemgyártás kulisszatitkai V.
2016/4. lapszám | Boros Viktor | 7751 |
Figylem! Ez a cikk 6 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A cikksorozat előző részeiben már szó esett a napelemgyártók boszorkánykonyháiban gyártásra előkészített új napelemcella-technológiákról, ám ha valaki abban reménykedik, hogy rövidesen 300-400 W-os napelemekkel a mostani árak feléért tudja a házára vagy az üzemére az áhított napelemes rendszert felszerelni, akkor sajnos ki kell ábrándítanom.
Mind a napelemek árának a jelentős csökkenése, mind a nagy hatásfokú napelemek megjelenése még várat magára, aminek gazdasági okai vannak…
A rögös út
A napelemek széleskörű kereskedelmi elterjedése a 2000-es évek elején kezdődött, amiben nagy szerepe volt Németország azon döntésének, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a megújuló energiaforrások telepítését támogatni kell. A német ipari vállalatok már a ‘80-as évektől kezdve jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztek a napelemek területén (Bosch, Siemens), és így mind a napelemes, mind a gyártótechnológia piacképesen kész volt a ‘90-es évek végére. A napelemes rendszerek telepítési költsége azonban ebben az időben még 6000 euró/kWp körül mozgott (napjainkban 900-1350 euró/kWp), és nem volt versenyképes a fosszilis energiahordozókkal vagy az atomerőművekkel, így ösztönzésképpen jelentős támogatást kínáltak a zöld energia felvásárlására. A bőkezű támogatások hatására a kezdeti kínálati piacból – jelentős marketingtevékenységgel, ahol szinte egyesével kellett meggyőzni a vevőket a napelemek hasznosságáról – 2005-re már egy keresleti piacról beszélhettünk, ahol a vevők már keresték a terméket, és nem kellett őket győzködni. A napelemes rendszerek ára még ekkor is viszonylag magas volt (3500-4000 euró/kWp), ami jelentős csökkenés a kezdeti 6000 eurós árhoz képest, de a nagy kereslet és a szűk kínálat ezen a szinten bebetonozta az árakat.
Németország példáját lassan más európai országok (Spanyolország, Olaszország) is követték, illetve az energiaimportra szoruló Japánban is egyre népszerűbbé váltak a napelemes rendszerek. Ekkoriban a napelemgyártás még osztozott a félvezetőgyártással a szilícium-előállításon, és mivel a szilíciumgyártók már a múltban megégették magukat azzal, hogy pillanatnyi piaci keresletnövekedésre jelentős kapacitásbővítésekkel válaszoltak (ami túltermeléshez vezetett), így csak nagyon nehezen szánták rá magukat újabb beruházásokra.
A cikk még 14 851 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
450 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1400 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
