Budapesti szoborvilágítások
2015/10. lapszám | Deme László | 4070 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A múlt évben fővárosi indíttatású akció keretében közel ötven szobor díszvilágításának megépítésére került sor. A médiában is többször említett akció kicsit talán ráirányította a figyelmet szobrainkra és azok esti megjelenésére, megjelenítésére. A kérdés persze magától adódik, milyen szobrokról van szó, és miért éppen azokról?
Ha belegondolunk, hogy Budapesten eddig milyen szoborvilágításokkal találkozhattunk, több ismerős kép sejlik fel bennünk. Mindenki tudatában élénken élhet a Gellérthegy tetején álló Szabadságszobor, a Budavári palota dunai teraszán található Savoyai Jenő szobor, a Kodály körönd négyes szoboregyüttese, vagy éppen a Hősök terei Millenniumi emlékmű szobrainak esti látványa. Aki pedig egy kis sötétedés utáni esti barangolásra vállalkozik, rövidesen felfedezheti Ybl Miklós Danubius kútjának díszvilágítását éppúgy, mint a nándorfehérvári hősök, Hunyadi János és Kapisztrán Szent János megvilágított szobrát.
Ezek az eddig felsorolt szobrok nyilván vagy feltételezhetően műemlékek, hiszen valamilyen történelmi alakot vagy esemény szimbólumát örökítették meg régi jeles művészek. De vajon hogy állnak a kortárs alkotások? Ha kicsit jobban körülnézünk, rájöhetünk arra, hogy sok napjainkban felállított szobor díszvilágítása is elkészült fővárosunkban. Példaként Batthyány Lajos, Mansfeld Péter, Babits Mihály, a Kiskirálylány vagy a közelmúltban felavatott Bethlen István szobrát említhetném.
Teller Ede mellszobra Csepelen
A most megvilágítandó szobrokra a kerületi önkormányzatok ajánlásai alapján került sor. Persze volt olyan kerület, amely nyolc, tíz szobrot is felsorolt, de az igazságos elosztás csak mindenütt két szobor díszvilágításának megépítését tette lehetővé.
Végigfutva a listán, az összetétel elég heterogén és igen változatos. Persze mondhatjuk, hogy ettől lett még érdekesebb a munka. Találunk műemléket, mint például a soroksári Nepomuki Szent János szobor vagy a budafoki Kálvária szoboregyüttes, helyi fontosságú eseményt vagy hírességet megformáló emlékművet, mint a kispesti 56-os emlékű vagy Nagy Balogh János szobor, jeles személyek mellszobrát, mint például a csepeli Teller Ede vagy az óbudai Krúdy szobor és összetett, többalakos kompozíciót, mint például a Dohány utcai Carl Lutz vagy az óbudai Várakozók szobra.
Carl Lutz emlékmű a Dohány utcában
A világításokat az adottságok, az ízlések és nem utolsó sorban a megrendelői kívánságok alakították ki. Ennek megfelelően igen sokféle megoldás született. Érdekesség, hogy a minden fronton előretörő LED itt nem érvényesült. A berendezések zöme nátriumlámpás, kisebb hányada fémhalo-génlámpás lámpatestekkel épült meg. Igaz a tervezéseknél és a kivitelezéseknél is az egyik fő szempontnak az árérzékenység számított.
A korábbi ökölszabályt, ami szerint a sötét bronz szobrokat a meleg sárga tónusú nátriumlámpás világítással kell „életre kelteni”, míg a világosabb, kőből készült szobrok kizárólag fehér színű fémhalogénlámpás világítást kaphatnak, több esetben nem vették figyelembe. Ilyen szempontból az alkotók szabad kezet kaphattak. Olyan szempontból viszont nem, hogy az egyes berendezések milyen jellegű és elrendezésű lámpatestekkel épüljenek meg.
Az egyik legérdekesebb kérés a Mindszenty szobor esetében hangzott el. A szoborkompozíció egy három méter sugarú kör alakú, környezetéből szintben épphogy kiemelkedő kőtalapzaton áll. Evidens volt, hogy a lámpatestek csak ezen kívül helyezkedhetnek el. A környező növényzet takarása lehetőséget adott arra, hogy két kisebb oszlopról átlósan a négy figurás szobrot térbeli érzetet keltően meg lehessen világítani. A megrendelő azonban azt szerette volna, ha talajba süllyesztett lámpatestekkel épül meg a berendezés. Ez ugyanis nem zavarta volna a terecskét szegélyező házak lakóit.
Esterházy János szobra a Gesztenyéskertben
A 2013-ban elkészült Kontur András műalkotás megbontását, a lámpatestek talapzatba süllyesztését érthető okokból eleve kizárták. A körön kívüli, majd négy méter távolságban lesüllyesztett lámpatestekkel pedig jószerivel vízszintesen kellett volna világítani. Ez korábban elképzelhetetlennek tűnt. Most viszont körvonalazódott egy lehetséges megoldás. Az egyik lámpatestgyár ugyanis kifejlesztett egy olyan lámpatestcsaládot, amelynek minden tagjában korrekciós lencséket lehet elhelyezni. A lencsék vagy 6, vagy pedig 20 fokkal oldalirányba tudják irányítani az alaphelyzetben körszimmetrikusan felfelé, kis nyílásszögben sugárzott fényt. Miután három lencse is behelyezhető egy lámpatestbe, mód van a fénysugarat jelentősen oldalfénnyé alakítani. A szoborkompozíciót négy 70 W fémha-logénlámpás lámpatest világítja meg fehér fénnyel, sikeresen. A Mindszenty szobor azonban nem csak a világítás újszerűségével „lóg ki” a sorból. A kevés alkotások egyike, amely nem bronzból készült. Egy másik ilyen kőszobor egy a mi életünkben alkotó tudós, Teller Ede 2013-ban Csák Attila és Pálffy Katalin által készített mellszobra. A két kompozíció azonban csak anyagában és a világítás kialakításában hasonlít egymásra, méreteiben ég és föld. Hát igen, elgondolkodhat azon az ember, min múlik egy emlékmű kialakítása, mérete?
A szobrok közül még kiemelném a többalakos kompozíciókat. Ezek általában nem csak mozgalmasságukkal megragadóak, de a világítás megkomponálása is több megfontolást kíván. Igazából minden világítás megtervezése, megszületése egy külön történet. Láttuk ezt a Mindszenty szobor esetében, de említhetjük például a Carl Lutz emlékműnél is (lásd keretes írás). Inkább egy hangulatot sugároz egy köznapi jelenet megformálásával Varga Imre Várakozók szobra. Úgy hírlik, a szobrászművész egy párizsi látvány hatásának emlékére formázta meg művét 1986-ban.
Várakozó lányok szobra Óbudán
A négy bronzszoborból álló kompozíciót éppúgy meleg sárga színű nátriumlámpás lámpatestek világítják meg, mint ahogy a Carl Lutz emlékművet. Csak amíg ott lehetett a fényvetők számára pozíciót találni, itt erre nem volt mód. A világítás süllyesztett lámpatestekkel épült meg. Azt gondolhatnánk, hogy a berendezés hasonló a Mindszenty emlékműhöz. Ez azonban nem teljesen igaz. Ott ugyanis egyértelmű orientáltsággal találkozunk, míg itt a figurák tetszőleges irányba néznek. Az ilyen alulról jövő fénytől sokan ódzkodnak. Félnek, hogy a nappal felülről jövő természetes világítással szemben torzan jelennek meg az arcok. Itt egy kicsit más a helyzet. Mivel az ernyők miatt nappal árnyék esik az alakok felső részére, igazából este, a díszvilágítás bekapcsolásakor elevenednek meg a figurák. Ezt az érdekes hatást keretbe foglalja az ernyők belsejének, mint kis kupolácskáknak a ragyogása.
A sok háborús vagy nemzeti hősnek emléket állító alkotás közül kiemelem egy olyan illetőnek a szobrát, akiről a rendszerváltozás előtt nem beszéltek, de mostanra igazi legendává vált. A Gesztenyéskert árnyas fái között jelent meg 2013-ban Esterházy János bronzszobra, Nagy János alkotása. A főúri családból származó felvidéki politikus elvett birtokainak maradékával együtt Trianon után az újonnan alakult Csehszlovákiában maradt. Mivel az ottani magyarság szószólója lett, számtalan konfliktust vállalva többször börtönnel fenyegették. Mind a náci, mind a kommunista hatalom elől elszökhetett volna, de nem tette. A Tiso kormány idején egyedüliként nem szavazta meg a parlamentben a zsidók kitelepítésének törvényét. Ezzel minden kisebbséget, így a magyarokat is védte. Sok zsidót, de más nemzetiséget is bújtatott, szöktetett. A háború után koholt vádak alapján halálra ítélték. Ugyan hosszas börtönbüntetéssé enyhítették az ítéletet, de szabad már nem lehetett, a fogságban meghalt. A szobor ezt a kiszolgáltatott helyzetben lévő, kilátástalan harcot büszkén vállaló férfit mutatja, este nátriumlámpás arany sárga színű ragyogásban.
Amikor korábban feltettem a kérdést, hogy mi is a helyzet a kortárs alkotásokkal, nem számítottam arra, hogy csupa ilyen világításra hívom fel a figyelmet. Lehet, hogy véletlen, de az is lehet, hogy divattá vált közösségi tereinket szobrokkal díszíteni, ami egyre több lehetőséget kínál napjaink művészeinek. És ha ezeket még meg is világítják, számtalan üde színfoltként jelentkeznek az esti városképben is.
