Mindig van új a nap alatt, avagy egy HMKE létesítés kálváriája
2015/6. lapszám | Lantos Tivadar | 4965 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Mielőtt napelemes, háztartási méretű kiserőműves rendszert létesítünk, szerelünk, tervezünk, mindenképp célszerű az áramszolgáltatóval konzultálni a szolgáltatási terület nyújtotta lehetőségekről. A félinformációk, a „valaki azt mondta, hogy...” sok ...
Mielőtt napelemes, háztartási méretű kiserőműves rendszert létesítünk, szerelünk, tervezünk, mindenképp célszerű az áramszolgáltatóval konzultálni a szolgáltatási terület nyújtotta lehetőségekről. A félinformációk, a „valaki azt mondta, hogy...” sok bosszúságot okozhatnak. Tanulságos történetünk szereplője is ennek lett áldozata.
A tanulságos eset Velencei-tó északnyugati kiszögellésénél fekvő településen, Fejér megyében történt.
A háztulajdonos elhatározza, hogy energiaköltségeit napelemes, háztartási méretű kiserőműves rendszerrel (HMKE) szeretné csökkenteni. A gondolatot tett követte, és megkeresett egy kivitelező céget, akik rutin szerint kiépítették a rendszert, kábelezéssel, inverterrel együtt.
A munkálatokkal párhuzamosan beadásra került a HMKE igénybejelentés, melyet az E.ON áramszolgáltató elutasított, és tájékoztatta a megrendelőt, hogy az otthoni hálózatban rendelkezésre álló, 3x16 A teljesítményen, az általa kért kapacitást (egy- fázisú, 5 kVA-es invertert építettek be a kivitelezők) nem tudják biztosítani.
Ezután az építtetők a szolgáltató területileg illetékes központjának ügyfélszolgálatához fordultak személyesen, ahol azt a tájékoztatást kapták, hogy az 5 kVA-es, 1 fázisú inverterüket akkor tudják a hálózathoz csatlakoztatni, ha az egyik fázist 16-ról 25 A-re bővítik. Ezt követően sor került a hálózatbővítésre, majd újra benyújtásra került a HMKE igény – ahogyan azt az áramszolgáltató ügyfélszolgálatán tanácsolták –, ám nagy meglepetésre a kérvény újra elutasításra került.
HMKE létesítés folyamataA háztartási méretű kiserőmű létesítéséhez igénybejelentő nyomtatványt kell kitölteni, és azt beadni. Ennek előtte mindenképp tájékozódni kell a szolgáltatói terület nyújtotta lehetőségekről, elvárásokról. Így kerülhetők el a felesleges „körök”. A termelő berendezés csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Ha a pillanatnyi felhasználás nagyobb, mint a termelt energia, a szükséges többletenergia a közcélú hálózatból kerül a felhasználói hálózatra. Ha a pillanatnyi termelés meghaladja a felhasználást, a többlettermelés a közcélú hálózatba kerül. A forgalmazó/telepítő felelőssége annak biztosítása, hogy a termelő berendezés részegységei Magyarországon alkalmazhatók legyenek, valamint megfeleljenek a közcélú hálózati csatlakoztatáshoz előírt elosztói követelményeknek. Továbbá a HMKE létesítésnél be kell tartani a villamos energiatermelő berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeket, illetve az építési és környezetvédelmi előírásokat is. A HMKE berendezést tilos üzembe helyezni addig, amíg a kétirányú (ad-vesz) mérőt nem szerelte fel a szolgáltató, ellenkező esetben a felhasználó szerződésszegést követ el. A szakszerűtlen HMKE szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felelősség az igénybejelentőt terheli. |
Ki hibázott?
Miért ez a huzavona, felesleges pénz- és időpocsékolás? – vetődhet fel a kérdés. Miért nem használható még mindig a napelemes rendszer? Az áramszolgáltató a következőképp látja a történetet. „Ügyfelünk háztartási méretű kiserőműre (napelemes segítséggel történő vételezésre) igénybejelentést nyújtott be hozzánk. Ezt a fajta vételezést 1 fázison kívánta igénybe venni. Az igény alapján tájékoztattuk, hogy a nála rendelkezésre álló 3x16 A teljesítményen, az általa kért kapacitással ezt nem tudjuk biztosítani. Ez alapján ő kérte a teljesítménynövelést 2x16 A + 1x25 A-re.” A háztulajdonos viszont azért kérte a hálózat bővítését, mert azt neki a szolgáltató ügyfélszolgálatán úgy tanácsolták.
Mi történt ezután? A szolgáltató így nyilatkozott: „a teljesítménynövelés elvégzése után ismételten benyújtotta az igényét háztartási méretű kiserőműre, amelyre válaszul tájékoztattuk, hogy a hálózati viszonyok miatt az általa igényelt kapacitást 1 fázison nem tudjuk biztosítani. Ügyfelünknek az 5 kVA-es napelem három fázison történő csatlakozására van csak lehetősége – erről kollégáim írásban is tájékoztatják ügyfelünket.” Eddig a szűkszavú közlemény. Mint kiderült, az ügyfélszolgálaton nem voltak tisztában a helyi hálózati viszonyokkal, ennek ellenére adtak tanácsot az ügyfélnek. Az elutasításra azért került sor, mert az adott területen a jelenlegi közcélú hálózati feltételek mellett, a háztartási méretű kiserőműves rendszer 1 fázison nem csatlakoztatható. A fogyasztási hely és a transzformátor-állomás között ugyanis a vezeték átmérője és hossza nem teszi lehetővé az 5 kVA teljesítményű inverter 1 fázisra való csatlakozását, 1 fázison maximum 1,75 kVA-es inverter csatlakoztatható, ugyanis ennél az értéknél a feszültségnövekedés az előírt 3%.
Azonban nem csak az E.ON ügyfélszolgálatának félretájékoztatása miatt alakulhatott ki ez a kellemetlen szituáció, sőt! Sajnos a kivitelező cég rutinszerűen fogott a napelemes HMKE telepítéséhez, nem várták meg a szolgáltató engedélyét, és kiépítettek egy megfelelőnek gondolt rendszert (5 kVA-es inverterrel), amit a párhuzamosan futó engedélyezési eljárásban a szolgáltató nem fogadott el.
A tapasztalat egyértelmű: lényeges szempont, hogy hol, milyen szolgáltatói területen létesül a napelemes HMKE, ennek megfelelően alakítható csak ki a rendszer. A történet rávilágít, hogy nem lehet a tervezés, engedélyeztetés, kivitelezés sorrendjét felcserélni, még ha ez sokszor hetekkel, hónapokkal tolja is ki az üzembe helyezés időpontját. Először kell az igényt bejelenteni és elbíráltatni, majd ha megvan az engedély, kezdődhet a kivitelezés. Sajnos pályázatok esetében is előfordul, hogy az igény bejelentése nélkül létesítenek HMKE-t, és csak később derül ki, hogy nem lehet a megépített berendezést csatlakoztatni a hálózathoz. Ilyen esetben akár a pályázaton nyert támogatás összegét is vissza kell fizetni. A tervező bevonása a folyamat megfelelő pontján szintén nem kérdéses, ő az, aki átlátja és összefogja a munkafolyamatot, ismeri a napelemes HMKE létesítésére vonatkozó szabályokat.
Ezzel együtt meg kell azonban azt is említeni, hogy jogosan elvárható, hogy minden ügyfélszolgálaton olyan kolléga dolgozzon, aki tisztában van az alapvető kérdésekkel, és nem ad olyan tanácsokat, amelyben félrevezetheti az ügyfelet. A megoldás a fenti esetre az, hogy 5 kVA-es napelem három fázison történő csatlakozására van csak lehetőség. Amennyiben a tulajdonos elfogadja a javaslatot, újabb invertert kell vásárolnia, valamint át kell kábeleznie a rendszerét.
Sokba került a tanulság
Röviden nézzük át, hogy mennyibe is került az építtetőnek, hogy a kivitelező nem tartotta be a beruházás során a megfelelő sorrendet, valamint az ügyfélszolgálat nem adott megfelelő tájékoztatást számára. Először is a félreinformálás következtében hálózatot bővített, ami megközelítőleg 70 ezer forintba került, a szerelési munkálatokkal együtt. Új invertert kellett vásárolnia, amely mintegy 300 ezer forintra rúg, ehhez jön még a kábelezés és a munkadíj 50-60 ezer forintos tétele. Ezek alapján elmondható, hogy az építtetőt elég jelentős, 400 ezer forintot meghaladó kár érte, az elhúzódó ügy miatt kieső termelésről nem is beszélve.
az elszámolásA közcélú elosztóhálózatba betermelt energia elszámolásának feltétele a HMKE-re vonatkozó érvényes Hálózat Használati Szerződés megléte. Az elszámolás alapját a leolvasott mérési adatok képezik. Az elfogyasztott és a betermelt energia szaldóképzését követően elszámoló számla kerül kiállításra. Amennyiben az elszámolási időszakban a termelt és a felhasznált villamosenergia-szaldó eredménye betáplálási többletet mutat, a többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében – megtéríti. A térítés mértéke a felhasználóként fizetendő villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) felel meg. |
