Háztartási hűtőkészülékek energiafogyasztása
2014/11. lapszám | Nagy József | 17 948 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A hűtő- és fagyasztókészülékek minden nap, a nap 24 órájában teszik a dolgukat. A működésükhöz villamos energiára van szükség. Nézzük meg, hogy hogyan viszonyul a hűtőkészülékek energiafogyasztása a többi háztartási energiafogyasztóéhoz, valamint milyen trendek voltak megfigyelhetők az elmúlt években.
Kezdjük egy körképpel. 2004-ben, amikor Magyarország is csatlakozott az EU-hoz, a már tagállamokban a lakossági villamosenergia-felhasználás 29,2% volt a teljes villamosenergia-felhasználáshoz viszonyítva. Az újonnan csatlakozott 12 államban ez az arány 25,7% volt. A 27 tagállam együttes éves villamosenergia-fogyasztása 784,67 TWh volt. 2010-re az összes villamosenergia-fogyasztás 842,663 TWh-ra nőtt, ez mintegy 7,4%-os növekedés. A lakossági villamosenergia- fogyasztás aránya 29,2%-ról 29,71%-ra nőtt a 27 tagállam egészét tekintve.
Ha a lakossági villamosenergia-felhasználást tovább bontjuk, akkor láthatjuk, hogy 2004-ben a régi tagállamokban a hűtő- és fagyasztókészülékek energiafogyasztása 15% volt a teljes lakossági villamosenergia-felhasználáshoz viszonyítva, míg az új tagállamokban ez az arány 20% volt. Összességében a 27 tagállamra nézve ez 15,5%-ot jelentett. 2010-re ez az arány 14,5%-ra csökkent, ami leginkább köszönhető volt a régi készülékek új, energiahatékonyabb készülékekre cserélésének.
 |
 |
 |
Ám ugyanakkor megváltozott a hűtőkészülékek típus szerinti összetétele, megnőtt a kombinált hűtő-fagyasztó készülékek, valamint a dérmentes (frost free) készülékek aránya is. Ezek a készülékek praktikusak a felhasználók számára, ugyanakkor magasabb az energiafogyasztásuk. A 7. ábra mutatja, hogy 2005-től 2010-ig ezen készülékek aránya 16-ról 25%-ra nőtt. Az EU-ban kötelező a hűtőkészülékek energiacímkézése. 2010. július 1-től megjelent az A+++ energiaosztály. Ma ez a legjobb energiaosztály, amit a 2010/1060/EU direktíva definiál. Az energiaosztályok határait is ugyanez a direktíva határozza meg. Az energiaosztály határait az energiahatékonysági index (EEI) százalékos értékében adják meg. A határok függnek a készülékek nettó űrtartalmától, és a készülék típusától és klímaosztályba sorolásától is. A direktíva tíz készüléktípust határoz meg, többek között a következőket: hűtőszekrény egy vagy több friss élelmiszer tárolására szánt térrel, hűtőszekrény háromcsillagos térrel, hűtőszekrény-fagyasztó, fagyasztószekrény, fagyasztóláda.
A fagyasztott élelmiszer tárolására szánt tér csillagbesorolása a hőmérséklet alapján [3]:
- „egycsillagos tér”: fagyasztott élelmiszer tárolására szánt tér, amelynek hőmérséklete legfeljebb -6 °C;
- „kétcsillagos tér”: fagyasztott élelmiszer tárolására szánt tér, amelynek hőmérséklete legfeljebb -12 °C;
- „háromcsillagos tér”: fagyasztott élelmiszer tárolására szánt tér, amelynek hőmérséklete legfeljebb -18 °C;
- „élelmiszerfagyasztó tér” (vagy „négycsillagos tér”): 100 liter tárolási térfogatonként legalább 4,5 kg, de 2 kg-nál semmi esetre sem kisebb tömegű élelmiszer hőmérsékletét 24 óra alatt a környezeti hőmérsékletről -18 °C-ra lehűteni képes tér, amely alkalmas fagyasztott élelmiszer háromcsillagos tárolási körülmények közötti tárolására is, és amelynek terében lehetnek kétcsillagos részek is;
- „nulla csillagos tér”: fagyasztott élelmiszer tárolására szánt tér, amelyben a hőmérséklet <0 °C, és amely jégkészítésre és jég tárolására is használható, azonban gyorsan romló élelmiszerek tárolására nem alkalmas.
De mennyivel jelent kisebb energiafogyasztást az egyes osztályokba sorolás egy másik osztályhoz képest? Az A osztályos készülékhez képest az A+ osztályos 20%-kal, az A+-hoz képest az A++ 25%-kal, az A++-hoz képest az A+++ 33%-kal fogyaszt kevesebb energiát. A 8. ábra fagyasztóládák esetén mutatja az energiaosztályokat a nettó űrtartalom függvényében. Ezen az ábrán fel vannak tüntetve a régi energiaosztályok is.
Hogyan tovább? Mi változik a közel jövőben? 2014. július 1-től az A+ energiaosztály határa 44%-ról 42%-ra változott. Ez mintegy 4,5% energiafogyasztás-csökkenést jelent. Ez lett egyben a minimumkövetelmény is. Ez azt jelenti, hogy nem lehet forgalomba hozni ennél magasabb energiafogyasztású készülékeket. Mindezt előállítási költség növekedése nélkül kell elérni, ha a gyártók a versenyképességüket meg akarják őrizni. A 10. ábra azt mutatja, hogy 2005-től 2011-ig az A++ készülékek piaci ára 25%-kal csökkent, az A+-os készülékek piaci ára pedig ugyanezen időszakban 14%-kal lett alacsonyabb. Ez a hűtőkészülék-fejlesztők és -gyártók számára a kihívás, azaz hogy hogyan csökkentsék a készülékek energiafogyasztását az előállítási költségek csökkentése mellett.
