MSZ HD 60364-6:2007 - Ellenőrzés III.
Navigálás a változó előírások tengerében XXV.
2014/12. lapszám | Rátai Attila | 12 979 |
Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Hajónk rendületlenül szeli a hullámokat és halad távoli célja felé. Utunk során folytatjuk az elmúlt két hónapban is tárgyalt MSZ HD 60364-6:2007 – Kisfeszültségű villamos berendezések – Ellenőrzés című szabvány értelmezését.
Egy matróz felkiáltott:
- Egyáltalán ki végezheti az MSZ HD 60364-6:2007-ben leírt vizsgálatokat?
- Jaj, te kis butus, hát benne van a hajónaplóban! – hangzott a válasz.
- A matróz kerekre nyílt szemekkel válaszolt: Megmutatod nekem?
- Hát persze.
A hajó fő biztonsági szakembere magabiztos mozdulattal nyúlt a jogszabályok gyűjteményéért. Majd egyre inkább gondterheltté vált az arca. Majd miután több órányi lapozgatás után kialakult ínhüvelygyulladását a hajóorvos lekezelte, dühösen küldte az érdeklődő matrózt az árbockosárba, hogy egész éjjel ott őrködjön.
Ahogy már említettük, az MSZ 60364-6:2007 61.1.6. pontja szerint az első ellenőrzést csak az arra feljogosított, szakképzett személy végezheti. A szabvány megjegyzi, hogy a személyek és a vállalatok minősítésére vonatkozó követelmények nemzeti hatáskörbe tartoznak. Hatáskörünk biztos van, jogszabályi hivatkozásunk még nincs. Nem találtam egyetlen olyan jogszabályt sem, amely bárkit is felhatalmazna hazánkban arra, hogy a villamos berendezés MSZ HD 60364-6:2007 szerinti első/időszakos ellenőrzésének jelentését elkészítse! Mondhatnám, hogy kellett nekem ez a felismerés, mint LCD monitorba a katódsugárcső, de ez van. Innentől kezdve vagy azt mondjuk, hogy mindenki végezheti ezt a vizsgálatot, vagy azt, hogy senki se. Miután ezt tisztáztuk, nézzünk, hogyan fogjuk a tápforrás/táplálás önműködő lekapcsolás ellenőrizni – hátunk mögött a biztos jogszabályi háttérrel…
Általános előírások – TN-rendszerek esetében
Mi is az a TN-rendszer? A tápforrás csillagpontja földelt, ezt jelenti a T betű (terra:Föld). Az N betű a védelemre utal, vagyis a védendő szerkezetek nullázottak. Honnan is ered a nullázás megnevezés? Ez azt jelenti, hogy a védendő készülék testét összekötik a nullavezetővel, így a testzárlat egyben fáziszárlat is lesz, aminek következtében a védelem megszólal. Persze rögtön látjuk a dolog rákfenéjét. Ha a nullavezető megszakad, vagy a kapcsolót nem a fázisvezetőt szakítja meg, bekapcsolásnál – még ha hiba esete nem is áll fenn – a testre kerül a feszültség. És azt széleskörű, statisztikai adatokkal támogatott megfigyeléses kísérletek bizonyítják, hogy nem jó… (Pár éve még láttam olyan dugaszolóaljzatot, amelyben a PE kapocs és a nullakapocs gyárilag össze volt kötve.)
Az MSZ HD 60364-4-41-ben leírt követelmények teljesülésének ellenőrzése a cél. Mik is ezek a követelmények? Az áramkörben vagy szerkezetben lévő fázisvezetős és védővezető/test között fellépő elhanyagolható impedanciájú hiba esetén egy védelmi eszköznek adott időn belül önműködően meg kell szakítania az áramkör vagy szerkezet fázisvezetőjének táplálását. A szabvány több pontban adja meg a követelményeket. Ezek az idők, a rendszer (TN, TT, IT), az áramkörök típusa (végáramkör, elosztóáramkörök), az áramkörök névleges áramának (kisebb vagy nagyobb, mint 32 A) függvényei. A 1. táblázat a 32 A-nél kisebb névleges áramú végáramkörökre vonatkozik.
Az esetek túlnyomó többségében ezen lekapcsolások olyan védelmi eszközökkel valósíthatók meg, amelyek a rajtuk átfolyó áram nagyságától függően adott időn belül megszakítják az általuk védett áramkör tápellátását. Ebből következik, hogy a védelmi eszközök jellemzőinek és az általuk védett áramkör impedanciáinak együttesen kell a szabvány követelményeit teljesíteniük. A lényeg az, hogy a védelmi eszköznek megfelelő nagyságú áramra van szüksége, hogy a kellő időn belül megszólaljon. Ahhoz viszont, hogy ez az áram kialakulhasson, elegendően kis hurokimpedancia szükséges. Tehát a felülvizsgálónak először meg kell határoznia, hogy az adott áramkörre mennyi az előírt lekapcsolási idő, majd az adott körben használt védelmi eszköz paraméterei alapján kell kikövetkeztetnie, hogy mekkora áramra van szükség ahhoz, hogy a védelmi eszköz az előírt időn belül megszólaljon. Ezt összeveti az adott áramkörön mért hurokimpedanciával, vagy a védővezetők ellenállásával. Ha zárlat esetén a hurokimpedancia elég kicsi ahhoz, hogy engedjen akkora áramot folyni, amennyi a védelmi eszköznek az adott időn belüli megszólalásához szükséges, akkor boldogok vagyunk.
Kívánt hurokimpedancia
A szabvány a következő követelmények teljesülését írja elő az áramköri impedanciákkal kapcsolatban: Zs × Ia < Uo, ahol Zs: a hely hurokimpedanciája, ahol a hurok tartalmazza a tápforrást, a fázisvezetőt és a védővezetőt. Ennek értékének elég kicsinek kell lennie ahhoz, hogy annyi áramot engedjen folyni, amennyi a védelmi eszközt a szabványban előírt időn belül megszólaltatja. Ia: az az áram megadva, amelynek hatására a lekapcsoló eszköz az előírt időn belül működésbe lép [A]. Ezt meg lehet határozni a gyártmány adatlapjából, de az alfa kioldási szorzó értékével is. Ebben az esetben Ia= In × , ahol a In a védelmi eszköz névleges kioldóárama, pedig a kioldási szorzó. Uo: A váltakozó feszültség földhöz képest névleges effektív értéke [V].
További szempontok
Azt, hogy az adott védelmi szervnek mekkora áramra van szüksége ahhoz, hogy adott időn belül megszólaljon, a karakterisztikájából lehet megtudni. Azonban egy létesítményben több tucat típusú védelmi eszköz lehet, és nem könnyű az összes karakterisztikát előbogarászni. Erre találták ki az alfa tényezőt. Az alfa kioldási tényezőt az MSZ 60364 sorozat nem ismeri, de mi használjuk és kész… A 2. táblázatban emlékeztetőül közöljük az alfa kioldási tényezőket. Ezek után nézzük, mit is ír elő a szabvány az ellenőrzésre.
Hibahely - hurokimpedancia mérése
Ahogy arról már írtunk, a hibahely-hurokimpedanciát általában méréssel kell meghatározni. Azért általában, mert két alternatív lehetőség is van. Egyrészt az I n < 500 mA-es áram-védő- kapcsolók esetén nem kell hurokimpedanciát mérni. Másodszor a szabvány lehetőséget ad arra, hogy ha számítással meghatározhatók ezen értékek, akkor elég a védővezetők folytonosságának ellenőrzése.
Adott védelmi eszköz jellemzőinek, illetve hatásosságának ellenőrzése
A védelmi eszközöket jellemzőik és hatásosságuk vizsgálatával kell ellenőrizni. A túláram-védelmi eszközök esetében szemrevételezéssel kell ellenőrizni a megszakítók beállításait vagy a biztosítók névleges áramát és típusát – karakterisztikáját.
Az áram-védőkapcsolók vizsgálata szemrevételezéssel és műszeres vizsgálattal történjen. (Kioldóáram, érintési feszültség és újrafelhasznált vagy változtatott áramkörű áram-védőkapcsoló esetében kioldási idő.) Alig páran ismerik az „engedményt”, miszerint „ha a védelmi mód hatásosságát egy az RCD (áram-védőkapcsoló) után lévő pontban már igazolták, akkor a berendezés védelmének ettől a ponttól való igazolására elegendő a védővezetők folytonosságának bizonyítása” MSZ HD 60364-6:2007 61.3.6.1. 2 pontja. Az áram-védőkapcsolók ellenőrzésénél szintén az MSZ HD 60364-4-41:2007 követelményeinek teljesülését kell ellenőrizni. Mik is ezek a követelmények?
Tudatalattink felszínre hozása
Eddig is tudtuk, csak lehet, hogy nem tudtuk, hogy tudjuk. A hurokimpedancia mérésének csak a védelmi szerv paramétereinek ismeretében van értelme. Ezért nem szabad elfelejteni, hogy ne csupán hurokimpedanciát mérjünk, hanem a védelmi szervet is ellenőrizzük! Felmerül a kérdés, hogy kell-e szerelői ellenőrzés az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti vizsgálatok elvégzése előtt? A szabvány nem írja. Azonban a műszeres vizsgálatok ismertetését a folytonosság mérésével kezdi, és tanácsolja, hogy a tényleges vizsgálatokat is a szemrevételezés után a folytonosságméréssel kezdjük. Így természetesen nem szükséges szerelői ellenőrzés.
Folytonosságmérésnél 20-60 mA-nek kell folynia minimum. A modern, EN 61557 szerinti műszerek ennél sokkal többet, 100-200 mA-t hajtanak át a mérendő szakaszon. Az áram-védőkapcsoló megszólalásához (névleges kioldóáram: 30 mA esetén) ez bőven elég. Tehát, ha a védővezető a műszer szerint folytonos, és az áram-védőkapcsoló legalább egy pontban igazolva működik, gond nem lehet. Az áram-védőkapcsoló hatásosságát egy pontban igazolni kell, ugye nem felejtjük el? Miért is? Ha a folytonosságot a nulla-PE vezető között mérve igazoljuk, azt még nem bizonyítottuk, hogy a hurok, amelyben a hibáram folyik, folytonos. Ezért kell egy pontban az áram-védőkapcsoló után ezt megtenni.
Láttam olyan több tízezer négyzetméteres létesítményt, ahol már a főelosztóban kimaradt a PE összeköttetés. A hurokimpedancia jegyzőkönyvben mégis minden megfelelt. Ha az EPH vezető a PE sínről volt leágaztatva (ebben az esetben az idegen fémszerkezeti elemek vitték a földpotenciált – ami már tilos), akkor érthető, ha nem, akkor az áram-védőkapcsoló ellenőrzésénél és a folytonosságmérésnél ki kellett volna derülnie.
követelmények és ellenőrzés áram-védőkapcsolók eseténTermészetesen az áram-védőkapcsolónak is a szabványban meghatározott időn belül le kell oldaniuk. A kioldási időket tartalmazó táblázatban megadott értékekhez tartozó zárlati áram lényegesen nagyobb az áram-védőkapcsolók kioldási áramánál – általában az ötszöröse. Ellenőrizni kell a vizsgálógomb működését és az érintési feszültséget is. (A szabvány mind műszeres, mind szemrevételezéses vizsgálatokat előír áram-védőkapcsolók esetében.) A kioldási időket a következő esetekben kell ellenőrizni: |
Egy érdekesség a sok közül
A szabvány azt írja, hogy a fogyasztó és az áramszolgáltató közötti áramszolgáltatási megállapodással azt kell igazolni, hogy a 4-41. rész követelményei teljesülnek. A KLÉSZ tartalmaz ilyen feltételeket – a nullázás külső, illetve belső feltételeiként említi. Nézzük meg ezeket a fogalmakat a KLÉSZ szerint. A nullázás külső feltételei: azok az elosztóhálózati feltételek, amelyek maradéktalan teljesülése szükséges ahhoz, hogy a nullázásos érintésvédelem az adott elosztóhálózatra csatlakozó valamennyi fogyasztói vezetékhálózaton – a „nullázás belső feltételeinek” az egyes fogyasztói vezetékhálózatokon való teljesülése nélkül is – alkalmazható legyen.
A nullázás belső feltételei – egy fogyasztói vezetékhálózatra vonatkozóan –: azok az MSZ 172/1-ben meghatározott különleges feltételek, amelyek teljesülése esetén az adott fogyasztói vezetékhálózaton a nullázásos érintésvédelem abban az esetben is alkalmazható, ha a „nullázás külső feltételei” egyébként nem teljesülnek.
Nullázás külső feltételei
Az MSZ 172 leírja, hogy mikor szabad a kisfeszültségű hálózatot TN-rendszerűnek nyilvánítani, ekkor az alább felsorolt követelmények mindegyikét teljesíteni kell.
- Közcélú hálózat villamos szerkezeteire teljesülnek a szabvány követelményei; a közcélú hálózat nullapontja (egyfázisú vagy egyenáramú hálózat esetén: középkivezetése).
- Közvetlenül földelt; szabadvezetéki közcélú hálózat esetén ennek végpontján (a tápponttól legtávolabb eső leágazó pontnál), valamint legalább 350 m-enként a nullavezető földelve van; a közcélú hálózat villamos szerkezeteire teljesülnek a 3.3.4. szakasz követelményei.
- Ha a fogyasztói vezetékhálózat csatlakozási pontjánál rendelkezésre áll a közvetlenül földelt nullavezető, amelynek a keresztmetszete legalább a fázisvezető keresztmetszetének a fele, és legalább 10 mm2.
- A fémesen összefüggő hálózatrendszerről táplált, illetve igénybejelentés alapján táplálni tervezett, fázisonként 16 A -nál nagyobb teljesítményigényű fogyasztónál nincs áram-védőkapcsolás nélküli védőföldelés kiépítve.
Nullázás belső feltételei
A TN-rendszerűnek nem nyilvánított, de közvetlenül földelt rendszerű, közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztói vezetékhálózat TN-rendszerűnek minősíthető, ha kielégíti a következő feltételek (a nullázás belső feltételei) mindegyikét:
- A fogyasztói vezetékhálózat csatlakozási pontjánál rendelkezésre áll a közvetlenül földelt nullavezető, amelynek keresztmetszete legalább 10 mm2, ha a fázisvezetők keresztmetszete 25 mm2-nél kisebb, illetve legalább a fázisvezetők keresztmetszetének a fele.
- A fogyasztói vezetékhálózaton kialakították a meghatározott EPH-hálózatot, amelyhez betonalap-földelés, vagy egy (méréssel igazoltan) legfeljebb 10 földelési ellenállású, természetes vagy mesterséges földelés csatlakozik.
- Az épületen belül, valamint az épület fogyasztói vezetékhálózatáról ellátott szabadtéri környezeten belül minden védővezetővel védett fogyasztó-berendezés teste (az áram-védőkapcsolással védettekké is!) nullázva van.
A szabvány előírja, hogy ezt a villamos berendezés első ellenőrzése jelentésének készítőjének ellenőriznie kell.
Pár gyakorlati szempont
A szabvány ad javaslatokat, hogyan nézzen ki a hurokimpedancia mérési jegyzőkönyve. Azonban így pontatlanul fogalmazok, hiszen nem lehet elégszer elmondani, hogy a villamos berendezés első ellenőrzésének jelentése sokkal több, mint „sima” hurokellenállás jegyzőkönyv. Például míg az MSZ 172-1 szerint, ha a kioldószerv áram-védőkapcsoló volt, a túláram-védelmi szervet a jegyzőkönyvben fel sem kellett tüntetni, az addig MSZ HD 60364-6:2007 szerinti villamos berendezés első ellenőrzésének jelentésében az áramkörök azonosításának keretében az összes védelmi eszközt meg kell adni – függetlenül attól, hogy érintésvédelmi kikapcsoló eszköz-e vagy sem. A szabvány szerint például meg kell adni áramkörönként a vezető anyagát, keresztmetszetét és azt is, hogy milyen védőcsőben fut. Magyar-országon – pár államhoz hasonlóan – egyszerűsített jegyzőkönyvek is elfogadhatók.
Cikksorozatunk további részeiben foglalkozunk tovább a mérésekkel, most evezzünk más vizekre egy kis kitérő erejéig.
Az első ellenőrzés jelentésének elkészítése
A szabvány pár pontban összefoglalja, hogyan is tegyük ezt. Nagy durranásra nem kell számí-tani.
- Egy új berendezés létesítésénél, bővítésénél vagy módosításánál az első ellenőrzés jelentését el kell készíteni. (Ez jó hír azoknak, akik ebből élnek. Megkértek, hogy tegyél fel egy lámpát? Sajnos ellenőrzést kell végezni utána.)
- A HD 60364-nek való megfelelőséget csak az ellenőrzés során felmerült bármilyen hiba elhárítása után lehet kinyilvánítani. Vagyis ha egy 15 000 mérési ponttal rendelkező létesítményben akár csak egy hiba van, akkor az nem kaphat megfelelt minősítést.
- Ha egy meglévő berendezésen módosítást vagy bővítést végeznek, és ezért HD 60364 szerinti ellenőrzést hajtanak végre, az első ellenőrzésnek minősül, és ezért természetesen az arra vonatkozó feltételeknek kell megfelelnie. Ebben az esetben a szabvány ajánlja, hogy az ellenőrzést végző személy tegyen javaslatokat a javításokra, illetve a tökéletesítésre is.
- Az első jelentésnek tartalmaznia kell mind a szemrevételezéses, mind a műszeres vizsgálatok eredményeit. Ugyanakkor a jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgált áramkörök leírását is. Ennek azonosítania kell minden áramkört, beleértve a védelmi eszközöket is.
- A jelentést az ellenőrzésre jogosult személynek vagy személyeknek kell összeállítani és aláírni.
- A berendezés biztonságáért, kialakításáért és ellenőrzéséért felelős személynek át kell adni a jelentést. A jelentés tartalmazhat ajánlást a vizsgálatok közötti időtartamra – csak arra figyeljünk, hogy az igazat írjuk. A szabvány utal arra, hogy ezt az időtartamot számos országban a nemzeti szabályozás adja meg. Nálunk egyetlen jogszabály sem foglakozik azzal, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti ellenőrzést milyen gyakran kell elvégezni, az EBF és ÉV vizsgálatokat vesszük alapul.
Ismétlésül, az érintésvédelmi vizsgálatokra a következő határidők vannak jelenleg érvényben:
- KLÉSZ alá tartozó létesítmények (függetlenül attól, hogy folyik-e szervezett munkavégzés vagy sem): 6 évente szerelői ellenőrzés.
- Egyéb létesítményekben: 3 évente érintésvédelmi felülvizsgálat.
Áram-védőkapcsolók esetében:
- Ha szervezett munkavégzés folyik: havonta szerelői ellenőrzés.
- Ha felvonulási terület: a munkavégzést megelőzően minden nap KLÉSZ területen (nem felejtjük el, hogy minden olyan telek is a KLÉSZ alá tartozik, amelyre KLÉSZ alá tartozó lakóépület létesíthető).
- KLÉSZ alá tartozó nem lakáscélú helyiségekben három havonta szerelői ellenőrzés.
- Lakáscélú helyiségekben a próbagomb megnyomásával fogyasztó által, nem meghatározott időközönként.
az időszakos ellenőrzés gyakoriságaEzt már érintettük, de a szabvány egy fejezetecskét szentel ennek. Érdekes, érdemes ránézni, már csak azért is, mert a szabvány az ellenőrzések gyakoriságát több tényezőtől teszi függővé – bár utal arra, hogy az ellenőrzések közötti legnagyobb időtartamot jogi vagy más nemzeti előírások határozhatják meg. A szabvány megemlít eseteket, amelyeknél a nagyobb kockázat miatt rövidebb időtartamokra lehet szükség: Lakások esetében a szabvány hosszabb időt ajánl, például 10 évet. Logikus is. Nem tudom, Magyarországon miért gondolták úgy, hogy azért, mert kisebb az igénybevétel, nem ritkábban, hanem soha nem kell a lakásokban sem ÉV, sem EBF vizsgálatokat végezni. (Lakáscélú létesítményekben 32 A feletti leágazásokat kell csak vizsgálni – ami, valljuk be, nem túl gyakori.) Ez olyan, mintha a ritkábban használt öltönyömet soha nem tisztíttatnám.A szabvány lakáscsere esetén nyomatékosan ajánlja a vizsgálatok elvégzését. Milyen jó lenne, ha az energetikai tanúsítvány mellé villamos biztonságtechnikai iratot is mellékelni kéne! |
Időszakos ellenőrzés
Az időszakos ellenőrzés végzésénél az előző időszakos ellenőrzések (ha vannak) eredményeit figyelembe kell venni. Ugyanígy a korábbi ajánlásokat is.Az időszakos ellenőrzésnél az első ellenőrzés megfelelő vizsgálataival kell kiegészíteni az időszakos ellenőrzés keretén belül kötelező vizsgálatokat. Ezt szétszerelés nélkül, de szükség esetén szétszereléssel kell megvalósítani.
A szabvány külön említést tesz az áram-védőkapcsolók lekapcsolási idejének ellenőrzéséről. Mit is tartalmazzon az időszakos ellenőrzés jelentése?
- A személyek és állatok biztonságban vannak az áramütés és az égés hatásai ellen.
- A vagyontárgyak a berendezés hibájából származó, hő és tűz által okozott károktól védve vannak.
- A berendezés nem károsodott vagy romlott le olyan mértékben, amely csökkentené a biztonságot.
- Ki kell mutatni a hibákat és azt, hogy nem tértek el a szabványoktól veszélyt okozó módon.
- Amennyiben nem áll(nak) rendelkezésre az előző jelentés(ek), további vizsgálatokat kell elvégezni.
- Irányelv – a szabvány írja a 62.1.2. pontban –, hogy a vizsgálatoknál a berendezés tervezésénél/létesítésénél érvényes előírásokat kell figyelembe venni.
- Óvintézkedéseket kell tenni, hogy a vizsgálatok ne veszélyeztessék az embereket vagy állatokat, és még hibás áramkör esetén se okozzon további bajt.
- A mérőműszereket, módszereket stb. az EN 61557 vonatkozó részei szerint kell kiválasztani. Más mérőműszerek esetén a biztonság és a teljesítőképességük legalább akkora legyen. Tehát lehet olyan műszert használni, amely nem az EN 61557 „alatt” készült, de tudja az abban leírt követelmé-nyeket.
- Az időszakos ellenőrzés eredményeit, értékeit dokumentálni kell.
- Minden károsodást, romlást, veszélyes állapotot fel kell jegyezni, és azokat az okokat, amelyek korlátozták az időszakos ellenőrzést.
- Az ellenőrzést – az első ellenőrzéshez hasonlóan – csak az arra feljogosított személy végezheti.
Breaking news!
Mára is egy érdekes idézet: „A normál használatban megelőző karbantartásra vonatkozó hatékony intézkedési rendszer mellett üzemelő berendezés esetében az időszakos ellenőrzést helyettesíteni lehet a berendezés és az azt alkotó összes szerkezet szakképzett személyek által végzett folyamatos figyelésével és karbantartásával. Az ezzel kapcsolatos feljegyzéseket meg kell őrizni.” 62.2.2. pont.
Az időszakos ellenőrzés jelentése
A meglévő berendezés időszakos ellenőrzését követően is el kell készíteni a jelentést. A jelentésnek tartalmaznia kell:
- A berendezés részeinek részletezését,
- az ellenőrzés korlátozásait,
- a szemrevételezés feljegyzéseit,
- valamennyi hiányosságot,
- vizsgálatok eredményeit,
- esetleges ajánlásokat javításokra, tökéletesítésekre, felújításokra az újabb szabványoknak való megfelelőség tekintetében.
- a jelentést az ellenőrzésre jogosult személynek vagy személyeknek kell összeállítani és aláírni,
- a berendezés biztonságáért, kialakításáért és ellenőrzéséért felelős személynek át kell adni a jelentést a megrendelőnek.
Mára ennyi. A következő cikkünkben folytatjuk a műszeres vizsgálatok ismertetését.
