Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Akinek nem inge, ne vegye magára!

2013/3. lapszám | Rátai Attila |  39 798 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Villanytűzhelyes lakásokat építünk, hurrá! A megrendelővel megegyeztem, tolom a kínai cuccost, rakom a C16 A-es kismegszakítóra az 1,5 mm²-es MCu vezetéket, dől a lé. Mivel nagyon korrekt kivitelező vagyok, behúzom a villanytűzhely kiálláshoz az 5×2,5 mm²-es MCu-t, mindegyiken ott az egypólusú C16-os kismegszakító. Egyfázisú sorolósín, a fogyasztásmérő előtt 1×32 A-es védelem. A hálózatfejlesztési hozzájárulást is megspóroltam, ha a vevő akar, majd bővít. De miért bővítene? Elég 32 A a lakásra.

De ha valaki ért is hozzá, pár kérdés után már érzem is az lábnyomot a tomporomon, fel is jelentettek – jogosan –, nem beszélve arról, hogy a felelős műszaki vezetőm is bukta egy bónuszát. Még pár kamu nyilatkozat a felelős műszaki vezető részéről, és jöhetett az új vizsga, miután a hatóság bevonatta az engedélyét. Nem baj, majd csődbe megyek, és oldják meg a „mittudomén” hány lakásos, akkor már társasház tulajdonosai a bővítést.

Mennyit is spóroltam? Számoljunk csak…

A kínai piacon vett számlákat és a feketén dolgoztatott embereimet most nem számolom. Tehát, hálózatfejlesztési hozzájárulás 16×3600 Ft = 57 600+áfa. Ha beraknánk a 3×16, azaz 48 A-t –. mert ugye a szabvány ezt írja elő, akkor plusz 16 A után ennyit kellene fizetni a szolgáltatónak.

Mennyibe kerül a tulajnak felbővítenie, amikor rájön, hogy egy szombat délelőtt a főzésnél, mosásnál – micsoda luxus, talán porszívózásnál – a kismegszakító feladja?

Számoljunk

Felhív egy villanyszerelőt, aki miután szembesül a problémával:

  1. megköszöni az előző kollégának, hogy munkához juttatta,
  2. felsorolja, mire is van szükség, hogy a kívánt teljesítményt megkapja,
  3. újraéleszti az ügyfelet és kap egy kitüntetést életmentésért.

Mi is ez a lista?

A megrendelőnek ki kell fizetnie a hálózatfejlesztési hozzájárulást, ami 57 600+ áfa. Majd egy regisztrált villanyszerelőnek nyilatkoznia kell, hogy a mérőhely szabványos, ez alsó hangon 15 000 Ft+ áfa. Ezután át kell alakítania a lakáselosztót háromfázisúra. Egy négypólusú áram-védőkapcsoló 6000-10 000 Ft, sorolósín, hárompólusú kismegszakító a tűzhelyhez (valószínűleg 3×1P-t raktak be). Ha mindenből a legolcsóbbat veszi a kolléga, az anyagköltség a nyilatkozattal együtt akkor is minimum 25 000 Ft, amihez még hozzájön a munkadíj. Látjuk már, hogyan lesz 57 600 nettóból minimum 110-120 ezer Ft-os költség? De ez még nem minden.

Van olyan kivitelező, aki annyira „korrekt”, hogy egyfázisú mérőhelyeket és rendszert alakít ki. (A többség háromfázisú hálózatot alakít ki, csak a fogyasztásmérő és a lakáselosztó egyfázisú). Ebben az esetben a fogyasztásmérő helyet is át kell alakítani. Nem beszélve arról, hogy át kell húzni a villanytűzhely vezetékét is. Ha belegondolok abba, hogy veszek egy lakást 15-25 millióért – bár ezzel a problémával II. kerületi csodapalotákban is találkoztam –, és utána ezzel kell szórakoznom, csak azért, hogy megspórolják azt a 60 000 Ft-ot – hát, nem tudom…

És ez még nem minden! Mi van akkor, ha a lakáselosztóba nem fér be a háromfázisú áram-védőkapcsoló (ami plusz két modul). Akkor elosztócsere is jár szegény tulajdonosnak.

És ez még mindig nem minden! Tegyük fel, hogy a lakó „megszokja” a 32 A-t, és megveszi a 10 kW-os indukciós kombitűzhelyet. Kihívja a szakembert, aki látván a falból kilógó 5 kanócot, szépen beköti a tűzhelyet – három fázisra. Felnyitván az elosztót, kicsit csodálkozik talán a három darab egypólusú kismegszakítón, de hát nagy az Isten állatkertje – gondolja, biztos nem volt hárompólusú kismegszakító. Az eszébe sem jut – hiszen ha eszébe jutna, már vonulhatna is le –, hogy egyfázisú a rendszer. Miért is baj ez?

Mind a nullavezető, mind a védővezető keresztmetszete minimum a fázisvezető keresztmetszetével egyező kell, hogy legyen ekkora keresztmetszeten (16 mm²-ig). De hát 2,5 mm2 mindegyik (L1, L2, L3, N, PE), mondhatnánk. És igaz is (lenne!) három fázison, ahol a nullavezetőn maximum akkora áram tud folyni, amennyi a fázisvezetők védelmének a névleges árama. (3×16 A-nél ez 16 A.) Azonban egyfázisú rendszernél a három fázisvezető áramának összege és nem különbsége folyik a nullavezetőn! Mennyi folyhat? Elvileg 3×16 A, azaz 48 A, de a fogyasztásmérő előtt „csak” 32 A-es a biztosító. Ugye nem kell részleteznem, mi történik a 2,5 mm²-es nullavezetővel és a kötéseivel, ha tartósan ilyen fokú túláramnak van kitéve?

Persze rögtön jön az érvelés, hogy úgysem megy egyszerre az összes főzőlap meg a többi. Ja, tényleg! Jó, akkor ne is foglalkozzunk többet az előírásokkal!

Bocsánatot kérek azért, mert meg merem kérdezni, de mi van, ha zárlat van, de nem akkora, hogy a védelem megszólaljon?

Az eddigi legjobb érvelés egy társasházban az volt, hogy itt maximum 1 kW-os főzőlapokat használnak, ám amikor az egyik lakásba bementünk, ott figyelt a 7 kW-os indukciós tűzhely.

Összefoglalva

Háromfázisú betáplálás helyett a villanytűzhelyes lakásokat egyfázisú betáplálással látják el. Ezzel a kivitelező igen nehéz helyzetbe hozza magát, és a lakót is szükségtelen költségbe veri. (A balek lakót, aki ilyenkor nem kér jogorvoslatot.) Természetesen a tulajdonos „kérésére” az építtetőnek fel kell bővíteni a rendszert – hiszen eleve így kellett volna tennie. A kivitelező eleve vert helyzetben van. Miért is?

A tervező háromfázisúra tervezi a lakásokat, mivel, ha nem így tenné, nyilatkoznia kellene, hogy eltért a szabványtól. A tervezői nyilatkozatban a tervező nyilatkozik arról, hogy az általa tervezett építészeti–műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, és arról, hogy a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés volt engedélyezése szükséges-e, és arról is, hogy a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű. Az MSZ 447:2009-ben előírt, villanytűzhelyes lakásokra vonatkozó minimum 11,04 kW-os teljesítmény (48 A, 3×16 A), helyett a 32 A (7,36 kW) egyfázisú rendszerre ilyen nyilatkozatot adni szakmai öngyilkosság lenne. Találkoztam olyan tervezővel, aki villanytűzhelyes lakások méretezését egy fázisra végezte, de ez nagyon ritka. Mondanom se kell, hogy a hatóság az ilyen terveket természetesen nem fogadja el az engedélyezés során.

A felelős műszaki vezető is nyilatkozik arról, hogy az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg, és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, és arról, hogy a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint és a rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak megfelelően, és még arról is, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédel-mi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték a munkájukat. A hatóság jelenti a nyilvántartást vezető szervnek – erre jogszabályok kötelezik –, amennyiben a felelős műszaki vezető a nyilatkozatában valótlant állít. (Csak egy kérdés: tudtuk, hogy a felelős műszaki vezetői nyilatkozat formája és pontjai jogszabályban kötöttek?)

Az egy fázisra kötött háromfázisú tűzhelyleágazás ugyanakkor tűzveszélyes is, a nullavezető lehetséges túlmelegedése miatt.

Tehát, ha a lakástulajdonos bírósághoz fordul, a kivitelezőnek a következőkről kell meggyőznie az igen tisztelt hallgatóságát:

  1. A tervek az MSZ 447:2009 szerint készültek.
  2. A kivitelezés az MSZ 447:2009 szerinti terveknek megfelelően történt. Amennyiben nem – de a nyilatkozatok szerint igen –, a tervező, a kivitelező és a villamos szakági felelős műszaki vezető is bajban van.

Egyértelmű, hogy az a legegyszerűbb, legkorrektebb, legtűzveszélytelenebb és hosszú távon a legolcsóbb megoldás, ha villanytűzhelyes lakások villamos hálózatának kiépítését minimum 3×16 A teljesítményre tervezzük és kivitelezzük.

De így is olyan nehéz a beruházóval megegyezni – jön a reagálás –, akkor keres mást. Ehhez hadd fűzzek három rövid megjegyzést.

Van Budapesten egy nagy-nagy telep, sok üzlettel, ahol egy villamos biztonságtechnikával foglalkozó „kolléga” ötvenezerért ad doksit, íróasztal mellől. Jó párszor belefutottam már a munkájába, és már tudják a megrendelők, hogy az a pénz lehet, hogy nem túl sok, de mindenképp kidobott. (Például egyszer egy „megfelelt” minősítésű villámvédelmi jegyzőkönyv vizsgálata során lemértem az összes levezetőt a 10-ből. Egy szakadt volt, egyet nem lehetett megközelíteni, amúgy meg 11 volt, nem 10.) A megrendelő ezután kifizetett egy becsületes szakembert is. A hangsúly az „is”-en van. Ugye nem kell a tanulságot magyarázni?

Ha senki sem mutyizik, akkor nem tudnak mást keresni.

Egy lakóépületben, amely egyébként budai mércével is frekventáltabb helyen épül, szintén egyfázisú mérőhelyekkel találkoztam, villanytűzhelyes lakásoknál. Természetesen a magyarázat a beruházó smucigsága volt. (Szerintem sok beruházó azt sem tudja, mi az amper, de mindegy.) A jegyzőkönyvek ellenőrzésénél azonban láttam, hogy az áram-védőkapcsolók mérésénél a tankönyvben szereplő adatok szerepelnek! Kínomban hadd kérdezzem már meg: melyik zsugori, fösvény, irigy, smucig, fukar, garasoskodó, szűkmarkú beruházó miatt kell jegyzőkönyvet hamisítani?

Azért – kerülettől függetlenül – vannak olyan épületek, ahol berakják a lakásonkénti 3×16 A-t. Ezek szerint lehet és meg is éri Magyarországon korrekt munkát végezni.

Egy forgatócsoport jött Magyarországra. A magyar színésznő pár perccel a munkaidő lejárta előtt megkérte az egyik külföldi fodrászt, hogy igazítsa meg a haját. A válasz az volt, hogy szívesen megtenné, de a szakszervezet rosszallaná, ha túllépné a munkaidőt, még ha csak pár perccel is. Ez a fodrász nézhette volna a saját érdekeit, de csapatjátékos volt. Hosszú távon tudjuk, kinek van igaza.

Végül, hogy ne csak árnyékbokszolás legyen, nézzük meg az MSZ 447:2009-ból a kérdéses részt(balra).

Szaklapunk következő számában folytatjuk a január-februári lapszámban megkezdett, az egészségügyi intézményekkel kapcsolatos előírások fejtegetését.

MSZ 447:2009; 2.2.3.2 villanytűzhelyes lakás méretezési teljesítménye 11,04 kW.

Megjegyzés: tájékoztatásul: ez a teljesítmény a következő fogyasztókészülékek teljesítmény-igényét elégíti ki: lakás világítása, rádió, lemezjátszó, televízió, videómagnetofon, magnetofon, automata mosógép, 80 l-nél kisebb térfogatú forróvíztároló, vasaló, hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mikrohullámú sütő, mosogatógép (2 kW), porszívó,  grilles villanytűzhely (10,4 kW-os), 1,5 kW-nál nem nagyobb teljesítményű  és nem hőtárolós fűtőkészülék és más, 0,4 kW- nál nem nagyobb teljesítményű készülék, összesen 2 kW egyidejű teljesítményben.