Aknák az MSZ HD 60364-6:2007 számú hajó útjában

Navigálás a változó előírások tengerében XII.

2013/7-8. lapszám | VL Szaklap |  12 664 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Cikksorozatunk felkorbácsolta a kedélyeket – ha már élhetek egy kifacsart tengeres kifejezéssel. Mondhatnám, hogy karikás-ostoroztak, ha már a hazai ízeket szeretném olvasóink számára tálalni. Ha végképp a kedélyeket akarnám borzolni, akkor csak annyit mondanék, hogy a szakma kalózainak felvetésére pár betyáros huszárvágással válaszolnék. Röviden, pár kérdés merült fel az MSZ HD 60364-6:2007 szabvánnyal kapcsolatban.

Magyarországon lehetetlen az MSZ HD 60364-6:2007 Villamos berendezés első jelentése elkészítése egy dokumentációban, mivel ezt két részre kell bontani. Az erősáramú berendezés részét egy erősáramú berendezés felülvizsgálója kell hogy elkészítse, míg az érintésvédelmi részt egy érintésvédelemi szabványossági felülvizsgáló. Mi sem áll távolabb az igazságtól! Nézzük az ellenérveket. Beszéljünk először az Erősáramú berendezés időszakos felülvizsgálatáról. Hívjuk ezt „EBF iratnak”. Persze ezzel a rövidítéssel már el is felejtettük az EBF vizsgálat célját. Ez egy időszakos felülvizsgálat. Időszakos, vagyis csak bizonyos időszak elteltével kell elvégezni. Miért? Mert időszakos! Ezt az iratot hívjuk a szakzsargonban „Tűzvédelmi iratnak”. Gondolom azért, mert a tűzoltónak ez kell. De nem használatbavételkor! Miért nem használatbavételkor? Mert ennek a vizsgálatnak nem a villamos berendezés elkészültekor vagy üzembe helyezésekor megkövetelt szabványosságnak való megfelelőség ellenőrzése a célja, hanem azt hivatott ellenőrizni, hogy milyen hatással vannak az üzemi körülmények az adott villamos berendezésre.

A tűzoltónak nincs joga ezt az iratot használatbavételkor vagy üzembe helyezéskor kérni. Sok kivitelező panaszkodik, hogy a tűzoltó akkor is kéri. Azt mondják, nem mernek vitatkozni vele, mert ő a „hatóság”. Ha dűlőre is vinnék a dolgot, félnek, hogy a következő átadásnál bosszú áldozatai lennének a „hatóság” részéről. Nekem nem ez a tapasztalatom. A tűzoltó elfogadja az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti dokumentációt, mivel tartalmazza a villamos berendezés szigetelési ellenállásmérési jegyzőkönyvét, és egyéb, egyébként tűzvédelmi vizsgálatokat is. Volt, aki kipróbálta, hogy a használatbavételkor készült MSZ HD 60364-6:2007-et egyszerűen átnevezte „Tűzvédelmi iratnak”, és így már elfogadta a tűzoltóság. Gratulálok, én is ezt tenném. Mindannyian szeretjük olvasgatni az OTSZ-t (lásd 1. idézet). Összefoglalva, maga a jogszabály mondja a következőket:

• Az EBF vizsgálatokat lakóépületek esetében csak 32 A-nél nagyobb túláramvédelemmel ellátott áramkörök esetében kell elvégezni. Megjegyezném, hogy lakások esetében ez nagyon ritka.
• Új berendezések üzembe helyezése előtt, során nem kell elvégezni, csak megadott időtartamon belül.

Azért nézzük meg az MSZ 10900:2009-es szabványt is, amelyről tudjuk, hogy az EBF vizsgálatok alapja (lásd 2. idézet). Összefoglalva: Az MSZ 10900:2009 azon túl, hogy ugyanazt írja, mint az új OTSZ – ki hinné –, egyértelmű különbséget tesz az MSZ HD 60364:2007 és az EBF irat között. Sőt, a figyelmes olvasó azt is észrevehette, hogy a szabvány nem a villamos berendezés első – használatbavételkori – ellenőrzésének jelentését, hanem MSZ HD 60364-6 villamos berendezések időszakos ellenőrzésére vonatkozó részt említi. Ha egyszerűen akarunk fogalmazni, az MSZ HD 60364-6:2007 – Villamos berendezés első jelentése dokumentációjának nem lehet tűzvédelmi, EBF, OTSZ – MSZ 10900:2009 – szerinti része, mivel:

• A Tűzvédelmi irat használatbavételkor értelmezhetetlen.
• Maga a szabvány is elismeri, hogy ez két különböző dolog.
• Az EBF irat lakóépületek esetében csak 32 A névleges áram feletti körök esetében értelmezhető.

28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 212. § (1) E fejezet szerinti időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat a lakóépületek – kivéve a fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköreit –, közösségi-, ipari, mezőgazdasági és raktárlétesítmények, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes, illetve áthelyezhető építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: (2) Nem tárgya e fejezetnek az új berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során szükséges vizsgálat eljárásainak ismertetése. 213. § (1) E fejezet szempontjából a tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul. (2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja.

MSZ 10900:2009 Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos (tűzvédelmi) ellenőrzése „Nem tárgya e szabványnak az új villamos berendezések üzembe helyezése előtt vagy üzembe helyezése során elvégzendő vizsgálat eljárásainak ismertetése, továbbá a villamos berendezések hibavédelmének (érintésvédelmének) ellenőrzése.” „E szabvány tárgya azoknak a vizsgálati eljárásoknak a rögzítése, amelyekkel a létesítmények üzemben lévő, kisfeszültségű, általános esetben az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat, robbanásveszélyes térségek esetén az MSZ EN 60079-14 szerint létesített villamos berendezésein az időszakos ellenőrzés alkalmával vizsgálni kell, hogy teljesülnek-e a létesítési követelmények közül a személyek és állatok biztonságát, valamint a vagyontárgyaknak a berendezés hibájából származó hő és tűz által okozott károsodását érintő követelmények.” „E szabványt együtt kell alkalmazni az MSZ HD 60364-6 villamos berendezések időszakos ellenőrzésére vonatkozó részével, amely az általános követelményeket határozza meg, míg e szabvány tűzvédelmi szempontból ad kiegészítő követelményeket, elsősorban az ellenőrzési pontok kiválasztására vonatkozóan.” „Az időszakos tűzvédelmi ellenőrzés a lakó-, kereskedelmi, köz-, ipari, mezőgazdasági és kertészeti épületek, továbbá lakókocsik, kiállítások, vásárok és más ideiglenes (áthelyezhető) építmények, valamint a kikötők következő villamos berendezéseire terjed ki: a) váltakozó áram esetén 1000 V-ot, egyenáram esetén 1500 V-ot meg nem haladó névleges feszültségű áramkörök (kivéve a lakóépületek 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni áramköreit).”

Ki minősíthet?

Mi is az a megfeleltetés? Jogszabályok rögzítik az adott foglalkozások megnevezését. Néha ezek változnak. Van, hogy a szakmához tartozó kódok változnak. Ekkor egy jogszabályban leírják, hogy egy régi szakma milyen új elnevezést, kódot stb. kap. Két ilyen megfeleltetést szeretnék csak megemlíteni. Az Érintésvédelem szabványossági felülvizsgáló helyett az Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló, és az Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója helyett Erősáramú berendezések felülvizsgálója lett. Persze csak a megnevezések változtak. (Mazochista olvasóink utánanézhetnek: 15/2008. (VIII. 13.) SZMM 4. számú melléklete: Külön jogszabályokban foglalt jogosultságok megfeleltetése a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel és az 1/2006. (II. 17.) OM rendelettel kiadott OKJ-ban szereplő szakképesítések között). A nemsokára hatályba lépő jogszabály, a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet is ezeket a megnevezéseket használja. De ennyit az uncsi részről. Most jön a tuti. Nézzük, mit ír a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet (1. táblázat).

Vastagon szedtük a számunkra érdekes részt. Láthatjuk, hogy az érintésvédelmi iratot érintésvédelmi és erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálója is aláírhatja. Akkor miért érvelnek úgy, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 szerint Villamos berendezés első ellenőrzésének jelentéséhez EBF és ÉV kolléga is kell? Minő felfedezés! Ha megvan az erősáramú berendezés (időszakos) szabványossági felülvizsgálója képesítésem, nem is kell az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló képesítés? Nem, nem szükséges. Kérdés: miért mondják, hogy Magyarországon nem sikerült még összevonni a két szakmát – ami persze már rég időszerű lenne, hiszen az MSZ HD 60364-6:2007 felöleli az EBF által előírt vizsgálatokat is? (A helyiségek értékelését és a zónabesorolásokat az OTSZ külön előírja.)

Lelki szemeimmel már látom, amint az iskolák érdekeinket képviselő tulajdonosai rohannak a jogszabálykészítőkhöz, hogy újra válasszák szét a két szakmát. De könyörgök, ez egy 2010-es rendelet, miért nincs ez még a köztudatban? És azt tudjuk, hogy szeptembertől megemelik a kötelező oktatási órák számát, és így még drágább lesz az oktatás? És azt tudjuk, hogy pár iskola szeretné elérni, hogy távoktatással is oktathassanak? Több óraszám, kevesebb tanár… Hajaj! Az tény, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 dokumentálásának jogi körülményei – enyhe Shakespeare-i túlzással élve – nincsenek teljes mértékben rendezve, de azt állítani, hogy a villamos berendezés első jelentésének elkészítéséhez érintésvédelmi és EBF-es szakember is szükséges, egyszerűen hazugság. Miért is?

1. A jogszabály szerint ÉV iratot ÉV-s és EBF-es is aláírhat. Tehát, még ha igaz lenne is az az állítás – de nem az! –, hogy az MSZ HD 60364:6-2007 első jelentése – hangsúlyozom, első! – EBF és ÉV irat is, EBF-es akkor is aláírhatná mindkettőt.
2. Az EBF nem vonatkozik többek között

• a használatbavételre, üzembe helyezésre,
• lakóépületeknél a 32 A-nél nem nagyobb névleges védelemmel ellátott áramkörökre, míg az MSZ HD 60364-6:7 szerint villamos berendezés első jelentése igen.

Tehát egy EBF-esnek semmi keresnivalója nem lenne a villamos berendezés első jelentésének elkészítésénél a lakások 99%-ánál. Szerintem túltárgyaltuk a témát. Nézzünk pár további felvetést az MSZ HD 60364-6:2007-tel kapcsolatban.

lehet-e rövidített jegyzőkönyvet készíteni? Mi is a rövidített jegyzőkönyv? Olyan jegyzőkönyv, amely csak 1) a hibákat tartalmazza és 2) a minden áramkör kritikus mérési eredményeit (a legnagyobb hurokellenállás-értékeket adott körön belül). Az MSZ 172-1 is csak akkor engedte meg a rövidített jegyzőkönyv készítését, ha mellette rendelkezésre állt a formai és tartalmi kritériumoknak megfelelő tételes mérési napló. Tehát a rövidített jegyzőkönyv a mérő szakember munkáját nem egyszerűsíti, hanem bonyolítja. A megrendelőt – illetve a megrendelő által megbízott, az esetleges hibák kijavításával megbízott szakembert – segíti egy jobban átlátható, egyszerűsített dokumentálással. Az MSZ HD 60364-6:2007 nem ismeri a rövidített jegyzőkönyv fogalmát. Persze semmi sem tiltja, hogy a mérős a megrendelő kérésére kigyűjtsön a komplett dokumentációból adatokat, de a villamos berendezés első/időszakos jelentésében nem szerepelhetnek összevont adatok; például csarnokvilágítás-lámpatestek 1-42. stb. Emlékszünk még, mit is mondott a 61. 4. 3-as pont? A jelentésnek tartalmaznia kell a mérési eredményeket is. Ez összhangban van a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelettel (A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről). Ezen rendelet 2. §. j) pontjában ezt olvassuk: „E rendelet alkalmazásában szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes – a méréseket és azok számszerű eredményeinek kiértékelését is tartalmazó – ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását.”

Meg kell-e adni a jegyzőkönyvben a túláram-védelmi szervet, ha a kioldószerv áram-védőkapcsoló?

Igen. Miután a szabvány megemlíti, hogy a jelentésnek tartalmaznia kell a vizsgált berendezés kiterjedését, a szemrevételezéses és a műszeres vizsgálatok eredményét, egyértelműen fogalmaz a 61. 4. 3-as pontjában. Ott leírja, hogy „az áramköri részletek és vizsgálat eredmények leírásának azonosítania kell minden áramkört, beleértve a kapcsolatos védelmi eszköz(öke)t, és tartalmaznia kell a megfelelő vizsgálatok mérési eredményeit.” Tehát attól függetlenül, hogy van-e áram-védőkapcsoló az adott áramkörben vagy nincs, meg kell adni a túláramvédelmi szervet is. Jobban megérthetjük, hogy miért, ha arra gondolunk, hogy a szemrevételezéses vizsgálatok között szerepel a megfelelő vezetékek kiválasztásának ellenőrzése is. Márpedig a vezetékméretezés egyik legfontosabb szempontja az adott szakasz védelmét ellátó szerv névleges áramerőssége. Ne felejtsük el, hogy itt már nem csupán érintésvédelemről van szó, hanem a villamos berendezés leírásáról is. De rögtön kapcsolódik egy másik kérdés is.

Lehet-e kihagyni vizsgálatokat az MSZ HD 60364-6:2007 szerinti jelentésből, mondván, hogy csak az „érintésvédelmi” részt végzem el?

Nem. A szabvány alkalmazása önkéntes, de a szabvány változtatgatása nem. Egy cipőre csak akkor lehet egy márkajelzést rátenni, ha a márkára vonatkozó összes követelményt, előírást teljesítette. Ha nem, akkor is cipő, de nem az a márka. Nézzük, mit mond az MSZ HD 60364-6:2007 ezzel kapcsolatban. A 61. 2. 3. pont szerint „szemrevételezéssel legalább a következőket kell ellenőrizni.” Itt 13 vizsgálatot sorol fel. A 61. 3. 1. pont szerint: „ahol alkalmazhatók, a következőket kell – ajánlottan a következő sorrendben – műszeres vizsgálattal ellenőrizni”. Itt 10 vizsgálatot sorol fel a szabvány. A már említett 61. 4. 3. szerint a jelentésnek tartalmaznia kell a szemrevételezéses (13 vizsgálat) és vizsgálati eredményeket (10 vizsgálat) is, a vizsgált áramkörök leírásán túl. Ha nem eszerint járunk el, akkor mérési jegyzőkönyvet, vizsgálati dokumentációt – nevezzük úgy, ahogy akarjuk – készítünk, de nem mondhatjuk azt, hogy az MSZ HD 60364-6:2007 szerint (márkajelzés) dolgoztunk.

A 61. 4. 3. pont szerint a jelentés- nek tartalmaznia kell a vizsgált áramkörök leírását is. Mit jelent ez?

A szabványban közölt minta (H melléklet – Ellenőrzés jelentése [tájékoztatás]) szerint többek között a következő felsorolandó adatok szerepelnek – áramkörönként: az áramkör által táplált helyiség megnevezése, a leágazások száma, az áramkör funkciója, az áramkör teljesítménye, a vezeték és védőcsövének típusa és mérete, a túláramvédelmi szerv típusa és névleges árama, a hurokimpedancia, Ip L-N és L-PE, áram-védőkapcsolók adatai és mérési eredményei (I kioldó, Ué, kikapcsolási idők), fázis nulla azonosítás, PE folytonosság, megjegyzések, nemzeti követelményekkel együtt. Ha már említjük a speciális nemzeti feltételeket… Az egyik ilyen speciális nemzeti feltétel szerint Magyarországon minimális tartalommal kell elkészíteni a jegyzőkönyveket.

Az előbb említett áramköri leírással kapcsolatban a szabvány is megemlíti, hogy csak tájékoztatásul szolgál, és elsősorban lakások ellenőrzésében nyújt segítséget. Ahogy cikksorozatunk első részében említettük, az MSZ HD 60364-6:2007 szabvány nem óvodásokként kezel minket, hanem érett szakemberekként. Tehát gyakorlatilag ránk bízza a jelentés elkészítésének módját. Nem értem, hogy a szabvány által ránk bízott elkészítési módot (tájékoztatást ad ugyan, de még csak mintának sem hívja) hogyan tudnak felváltani „nemzeti, rendelkező mellékletek” – olyan mellékletek, amelyek egyébként nem is léteznek. Szakmailag felnőtt emberek vagyunk több éves, akár évtizedes tapasztalattal. Csak tudunk értelmezni egy összetett mondatot: A jelentésnek tartalmaznia kell a berendezés kiterjedését, az áramkörök leírását és a vizsgálatok eredményét!? A lényeg: az általunk készített dokumentáció elégítse ki a szabvány minimális követelményeit.

Mire érdemes figyelni?

Munkám során évente több száz jegyzőkönyvet nézek át. Nézzünk pár általános hiányosságot és elvárást, a teljesség igénye nélkül. A mellékelt ábrán láthatunk egy példát a dokumentáció felépítésére (1. ábra).

msz hd 60364-6:2007 szerinti jelentés minimális tartalma

Alapdokumentáció:

• Szabványhivatkozás helyes módja szám – lapszám – év. Ha szabványokat vagy jogszabályokat említünk, pontosan kell hivatkoznunk rájuk, és csak azokra, amelyek érintettek.
• Elfelejtik az elvégzett vizsgálatok felsorolását és minősítésüket, vagy még a „régi” követelmények szerint készítik el. Ne felejtsük el, az MSZ HD 60364-6:2007 szerint 13 szemrevételezéses és 10 műszeres vizsgálatot kell elvégezni. (A műszeres vizsgálatokat persze csak akkor, ha alkalmazhatók.)
• Rosszul adják meg a minősítési alapadatokat. Például keverik az érintésvédelmi mód (nullázás) és villamos rendszer (TN-C-S) fogalmakat.
• Sokszor a villamos rendszerre TN-S-t írnak TN-C-S helyett. Hazánkban a legtöbb szolgáltató PEN vezetővel csatlakozik a létesítményekhez, ilyenkor TN-C-S a rendszer, hiszen hurokimpedanciát a PEN vezetőn is mérünk.
• Nem pontosan sorolják fel a vizsgált érintésvédelmi módokat. (Például, ha van SELV/PELV, akkor az alapdokumentációhoz csatolni kell a SELV/PELV jegyzőkönyvet is.)
• Jegyzőkönyvek: nem sorolják fel az összes áramkört, a védelmi módtól függetlenül. Az esetek többségében csak a táplálás önműködő lekapcsolása van megadva, esetleg a kettős szigetelésű mód is, de a SELV/PELV rendszeresen kimarad, pedig egyre inkább terjednek, többek között a törpefeszültségű világítások.

Táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód (régen I. év. osztály):

• Összevonnak áramköröket, rövidített jegyzőkönyveket készítenek.
• Nem adják meg – vagy hiányosan – a túláram-védelmi készülékek adatait.
• EPH-n hurokellenállást rögzítenek, pedig ott értelmezhetetlen.
• Háromfázisú fogyasztók, szerkezetek esetében csak egy fázison mérnek hurokellenállást.
• Nem szerelvényezett –falból lógó – vezetékeken mérnek hurokellenállást.
• Falon lógó – ideiglenes világítás célját szolgáló – foglalatokat minősítenek hurokellenállás szempontjából. (Ez több szempontból is hiba. Egyrészt ezek nem rendelkeznek védelmi móddal, másrészt egyszeres szigetelésű vezetőn lógnak, amely érinthető.)
• Fölöslegesen mérnek hurokellenállást olyan áramkörök esetében, amelyek kikapcsoló szerve áram-védőkapcsoló, pedig ebben az esetben elég csak a PE folytonosság ellenőrzése. (Ez nem hiba, csak szükségtelen).

Kettős vagy megerősített szigetelés védelmi mód:

• Rendszeresen kimaradnak a fogyasztásmérő-helyek, pedig szemrevételezéssel és a kettős négyzet meglétének ellenőrzésével ezeket is minősíteni kell.
• Az ideiglenes világítás célját szolgáló foglalat nem kettős szigetelés.
• Nem ritka, hogy ezen mérési mód minősítését, jegyzőkönyvezését elfelejtik.

Kiegészítő védelem - áram-védőkapcsolók:

• Általában kimarad az egész jegyzőkönyv.
• Sokszor kimarad az érintési feszültség mérése, pedig az kötelező.
• Szinte mindig – feleslegesen – mérik a leoldási időket, pedig ezeket csak újrafelhasznált szerkezetek esetében kell mérni.
• Egy elterjedt téves nézet, hogy minden mérést háromszor kell végrehajtani. Nem igaz, a szabvány sehol sem támaszt ilyen követelményt, csak a műszerre vonatkozóan ad előírásokat.

SELV/PELV/villamos elválasztás:

• Általában az egészről elfeledkeznek.
• Kimarad: üresjárási feszültség mérése, a szigetelési ellenállásmérés a szekunder vezetők és a földelt védővezető között, és a transzformátor szigetelési ellenállásának mérése.
• Kettős szigetelésű trafón a jegyzőkönyv szerint mértek szigetelési ellenállást a tekercsek és a vasmag között. (Ami persze lehetetlen, hacsak nem vésték le a szigetelést.)

Villamos berendezés szigetelési ellenállásmérése:

• Nem csatolják, azt gondolják, hogy csak az EBF irat része, pedig nem.
• Nem mérik le az elválasztott – mágneskapcsoló, SELV/PELV, leválasztó tarfós – áramköröket.
• Elfelejtik, hogy a nulla-vezető is aktív vezető, tehát a nulla–PE között is mérni kell.
• Nem jól adják meg a minimális ellenállás értékét – amit egyébként nem is kellene megadni, hiszen hivatkoztunk arra, hogy melyik szabvány szerint mértünk–minősítettünk. (Egyébként ez 500 V névleges feszültségig 1 MOhm, SELV/PELV esetében 0,5 MOhm.)
• Keverik a kábelek szigetelési ellenállásmérési jegyzőkönyvével (MSZ 13207).

A 2007 óta folyamatosan megjelenő új szabványok próbára teszik hozzáállásunkat a szakmához. Mind jogszabály-alkotás szinten, mind a változásokhoz való alkalmazkodásban fejlődés látható. A lényeg, hogy ne a mi hozzáállásunk bizonyuljon aknának a változások útján. A kalózok átlagéletkora – időszakos jólétük ellenére – tudjuk, hogy nem irigylésre méltó. Minél többen végeznek korrekt, megbízható munkát, annál kevesebb esélyük van a megmaradásra a mutyizóknak. Mindannyiunknak továbbra is amperekben bővelkedő, jól dokumentált, szabványos munkát kívánok.

---