Harc a lánctartozások ellen

2013/7-8. lapszám | VL Szaklap |  3613 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Szakértői szervezetet hozott létre tavasszal az Országgyűlés az építőipari vállalkozások közötti lánctartozások visszaszorításáért. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) papíron 2013. július 1-jén kezdte meg tevékenységét független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) infrastrukturális támogatása mellett, a kormány szándékai szerint azért, hogy felgyorsítsák a szerződésekből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás jogi eszközökkel való kiharcolását.

A szakmában jó kezdeményezésként tekintenek az egyenlőre még csak papíron működő és egy hónapja parkolópályán lévő TSzSz-re, amely akár komoly eredményeket is elérhet a jövőben, de annyi már tisztán látszik, hogy a körbetartozások problémája biztosan nem tüntethető el egyik napról a másikra a magyar gazdaságból.

Csak papíron harcolnak a lánctartozások ellen?

Bár a TSzSz-nek már 2013. július elsejétől működnie kellene, a mai napig nem indult el semmi. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapján július 8-án jelent meg a legutolsó tájékoztatás, miszerint a „Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) még nem kezdte meg működését, a vezetőjének, a vezetőhelyettesének, valamint a tagjainak miniszteri kinevezése folyamatban van. Ezért a TSzSz eljárása iránti kérelmet nem tudunk befogadni, melyért szíves elnézésüket kérjük.” Megkerestük az Iparkamarát, hogy részletesebb felvilágosítást kapjunk, de az illetékes munkatárs kérdésünkre csak annyit árult el, hogy a folyamatban lévő miniszteri kinevezéseket várják. Még azt az információt kaptuk, hogy amint ezek megtörténtek, a kamara azonnal tájékoztatni fogja a nyilvánosságot több fórumon és a sajtón keresztül. A megalakult szervnek a vezetőjét és annak helyettesét az igazságügyi szakértők közül az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyért felelős miniszter, és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezik ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara és építőipari szakmai szervezetek véleményének kikérése után. Sajtóinformációk szerint a Magyar Mérnöki Kamarát Gombos Ervin okleveles gépészmérnök, igazságügyi műszaki szakértő képviseli majd. A TSzSz tagjai csak igazságügyi szakértők lehetnek, a véleményező 9-11 fős bizottságon felül 150 igazságügyi szakértő fog tevékenykedni a jövőben a szerv égisze alatt. A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak majd el, és a szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a TSzSz vezetőjétől, vezetőhelyettesétől, sem más személytől.

Nem új keletű, de morális probléma

A körbetartozások problémája régóta jelen van Magyarországon, mivel a rendszerváltást követő években hirtelen olyan nagy szabadság zúdult a cégekre, hogy nem volt elég idő egy stabil vállalkozói kultúra kialakulására, nyilatkozta megkeresésünkre Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. Elindult a seftelés, a gyors meggazdagodás, a nem fizetés, egymás átverése. Sokan nem szeretik, amikor hangoztatom, hogy a körbetartozás, a nem fizetés egyfajta morális probléma is. A piacon jelen van több ezer olyan cég, akiket naponta láthatunk a számlamenedzsment folyamatokban, és határidőre fizetnek. Persze ennek ellenkezője is igaz, hiszen van olyanra is példa, hogy a vállalat hat helyre tartozik, és bizonyos, hogy rövid időn belül csődbe megy. Azokban az országokban, ahol a gazdasági változások hamarabb indultak, mint hazánkban, a kintlévőség- és kockázatkezelők ugyanúgy részei egy cég életének, mint a könyvelők. Ott a vállalatok 70-80 százaléka szerződik ilyen cégekkel, Magyarországon ez az arány még mindig 40 százalék alatt van. A cégek még mindig nem látják be, hogy egy céginformációs rendszer és maga a követeléskezelés is olcsó, ha megfelelő szakember végzi a munkát.

A piacot magunknak kell megvédeni

A piacnak, az összefogásnak óriási ereje van, amit a magyar cégek nem használnak ki kellőképpen, nyilatkozta a szakértő. Ennek ellenére a villamosipari vállalkozások előrébb járnak a kérdésben a többi szektorhoz képest, hiszen 2006-ban a Villamosipari Vállalkozók Egyesülete (VVE) az elsők között volt, aki egyetértett abban, hogy a piacot maguknak a benne szereplőknek kell megvédeni, és a piacról ki kell szorítani a rendszeresen tartozó vagy felszámolt cégekkel rendelkező cégvezetőket, nem szabad nekik lehetőséget adni. A villamosiparon belül tehát jelentkezett egy igény ezeknek a kérdéseknek az orvosolására, ami meg is valósult online formában, de a kormány által most felvázolt és létrehozott megoldás merőben szélesebb spektrumot kíván lefedni.

hogy védjék magukat a kkv-k? Speciális helyzetben vannak a kisvállalkozók, ők azok, akiknek a legjobban kellene ez a rendszer, ennek ellenére ők használják a legkevésbé, állítja forrásunk, aki szerint a cégek legtöbbje sajnál havi tízezer forintot a vevők ellenőrzésére, miközben minden évben százezreket, milliókat buknak, mert nem tudnak időben arról, hogy a partnerük nem áll stabil lábakon, vagy nem lépnek időben, amikor nem fizet az adósuk. A magyar vállalkozások nagy részére – és ez főleg igaz a kisvállalkozásokra – jellemző, hogy túlságosan hiszékenyek, a megérzéseikre hagyatkoznak racionális döntések helyett. Kevesen vannak tisztában a piacon működő valós mechanizmusokkal, így azt is kevesen tudják, hogy minden harmadik felszámolt cég vezetője fél éven belül új céggel jelenik meg a piacon. Aki egyszer elborított egy céget, annak nem fog fájni másodszor sem megtenni – látja a piaci szakértő. A villamosiparban viszonylag nagy a fluktuáció a cégek körében. Sok cég alakul és szűnik meg, emiatt a szakemberek azt javasolják, hogy ha nem tudtak megállapodni a nem fizető vevőjükkel a 30 napos késedelmet meghaladóan, akkor adják át az ügyet kintlévőségkezelésre. Egy ilyen korú kintlévőséget 3 százalék körüli sikerdíjért még behajt egy követeléskezelő, és van esély arra, hogy visszajöjjön a 97 százalék a tőkéből. Ha viszont már felszámolás alatt álló cégnél akarják ugyanezt, ott maximum 1 százalék folyik be a tapasztalatok szerint.

Gyakorlatibb megközelítést szeretnének

A minisztérium meglátása szerint a vállalkozások pénzügyi stabilitásáért létrehozott Teljesítésigazolási Szakértői Szerv egy olyan szakértői formáció lehet, amely képes lesz a szerződésekből adódó jogi procedúrák felgyorsítására. A TSzSz igazolja majd az építőipari vitatott teljesítéseket, szakvéleménye pedig a törvény erejénél fogva kötelezi a bíróságot a vitatott összegről való rendelkezésre. A TSzSz csak abban az esetben ad szakértői véleményt az érintett fél megbízására, ha a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy annak alapján nem történt kifizetés. Ilyen esetekben, ha a testület megállapítja, hogy egy munka elvégzésre került, bizonyos garanciák mellett az alvállalkozó már az ítélet előtt hozzájuthat a pénzéhez, és nem kell kivárnia az esetenként több éves bírósági eljárás végét, írta a minisztérium. Legalábbis elméletileg. A szakma az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva inkább szkeptikus a kérdésben.

Mit lehet tudni eddig?

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a jogszabály szerint a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet, annak tagjait és tisztségviselőit nem utasíthatja. A TSzSz eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki, vagyis más tevékenységekre nem kérhető a közreműködése. Az építési beruházásokhoz kapcsolódóan az építészeti– műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés teljesítéséből eredő kérdések vizsgálhatók a TSzSz eljárásában, de nem minden probléma vonatkozásában. A jogszabály külön nevesíti az építési és a kivitelezési szerződést, azonban az építési és a kivitelezési szerződés nem minősül külön szerződési típusnak, az eltérés legfeljebb annyi lehet a két fogalom között, hogy a Ptk. kizárólag az építési szerződés elnevezést használja.

Jogkörök, eljárások

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a bíróság, a közjegyző, az ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság eljárásában nem rendelhető ki. A TSzSz szakvéleménye kizárólag a szakvéleményére alapított peres eljárásban használható fel. Érdekes kérdés, hogy ki lehet-e zárni a TSzSz jogkörét a szerződésben. Elvileg a jogalkotó gondolt arra az esetre is, ha az erőfölényben lévő fél valamilyen módon a szerződésbe foglaltatja a TSzSz eljárásának kizárását, korlátozását. A 2013. évi XXXIV. törvény alapján semmis az a szerződési kikötés, amely a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kizárja, korlátozza, vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz.

A pénz kevés, de kezdésnek elég lehet

Mivel a lánctartozások felszámolására eddig nem történt kielégítő kísérlet – és figyelembe véve, hogy kimondottan nagy horderejű és széles rétegeket érintő kérdésről van szó –, ezért ha tippelnünk kellett volna, hogy mennyi pénzből fog gazdálkodni a szervezet, akkor egy körülbelül félmilliárdos nagyságrendre saccoltunk volna. Meglepő módon ennél jóval kisebb lesz a büdzsé, hisz a költségvetés mindössze 204 millió forintot biztosít a TSzSz kialakítására. Ez az összeg informatikai fejlesztésre, egyéb dologi kiadásokra, valamint a TSZSZ vezetőjének, helyettesének és az adminisztrációt végző alkalmazottaknak a járandóságára elegendő a minisztérium szerint. A tanácsban eljáró szakértők díját az eljárást kezdeményezőjének kell kifizetni, amely a vitatott érték 1 százaléka, de legkevesebb 60 000 forint és legfeljebb 450 000 forint lehet. Csatlós Csilla szerint a megadott költségvetést tényleg alacsonynak tűnik, azonban nyilvánvalóan látszik a kormányzat törekvése a rendszer elindítására, ami egy gördülékeny és hatékony működés esetén arra sarkallhatja az államot a későbbiekben, hogy érdemes legyen beruházni, főleg úgy, hogy egy felgyorsított elszámolási folyamatban rövidebb idő alatt folyhatnak be a járulékok és adók az államkasszába, ennek a sikeres működése mérhetetlenül fontos lenne az egész gazdaságnak. Összességében továbbra is elmondható, hogy nem csak egy szektor bevett gyakorlatáról van szó, hanem egy a fejekbe kőkeményen beivódott gyakorlatról, amellyel keveset foglalkoznak.

Megszüntethetetlen jelenség

A szervezet működése mind a kivitelezőnek, mind az építtetőnek hasznos, hisz egy független szakértőkből álló, háromfős bizottság állapítja majd meg a teljesítés megfelelőségét vagy hiányosságait. Így a vita nem húzódhat el évekig, az építtető vagy generálkivitelező nem tarthatja jogtalanul vagy nem megalapozott kifogások alapján vissza a jogosan járó díjat. A teljesítésigazolási szervezet, amennyiben képes lesz a leírtak szerint működni, eredményes lehet. A kivitelezéseknek az a rákfenéje, hogy a munka elkészül, de a megrendelő lényegében addig húzza a kifizetést, ameddig akarja. A kisvállalkozói kör képtelen hónapokat finanszírozni, így ők is elkezdenek tartozni, aminek egyenes következménye az egyre türelmetlenebb hitelezők és a gyakrabban fellépő likviditási problémák a kkv-szektorban. A rendszer működésének egyetlen gátja a jelentős mértéket öltő korrupció, amelyet folyamatosan jelentenek hazánkról a korrupciót figyelő nemzetközi cégek. Ahogy sokan a szakmában, úgy Csatlós Csilla sem hisz a körbetartozás megszűnésében. A kérdéssel évek óta foglalkozó szakember szerint ahhoz, hogy ez teljesen eltűnjön, egy tiszta gazdaságra lenne szükség, tisztán gondolkodó cégvezetőkkel, tulajdonosokkal, viszont ma ettől még nagyon távol van a hazai gyakorlat. Vannak cégek, akik már nagyon komoly rendszert építettek ki kockázataik csökkentésére: az összes vevőjükkel szerződnek, bevizsgáltatják őket, hogy mennyivel lehet őket hitelezni, és az első lejárt naptól odafigyelnek a kintlévőségekre.

Milyen kérdéskörben készíthet szakértői véleményt a TSzSz? a. A teljesítésigazolás kapcsolatosan, ha - a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a teljesítésigazolás kiadása vitás, vagy - a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg. b. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a bankgarancia, a zálogjog és a kezesség érvényesíthetőségéhez, amennyiben az érvényesítés kérdése vitás a szerződő felek között.

A TSzSz sem lesz képes eredményt elérni, ha a felek között nincsenek mindenre kiterjedő szerződések, kezdve a megrendeléstől a kivitelezés végéig. A tiszta gazdaság mellett szükség van egy jól működő banki rendszerre, mert a válság óta megrendült hitelezés nem állt helyre a mai napig, szükségképpen tovább generálva a körbetartozásokat. Rengeteg cég kér, de nem kap hitelt, így kénytelen a beszállítókkal finanszíroztatni magát, ha életben akar maradni. A magyar cégek közül pedig alig néhány próbál meg válságmenedzselni, mutatott rá az egyik mélyebb okra a szakember. Helyette a legtöbben várják a felszámolást, mert nem tudják, hogy meg lehetne menteni a cégüket, ha hozzáértők segítségét kérnék. A csődök Európa összes államában abszolút többségben vannak a felszámolásokkal szemben, míg nálunk fordított a helyzet. A körbetartozás legnagyobb oka pedig a gondolkodásmódban van, zárta válaszában a szakértő. Egy olyan országban élünk, mondta, ahol a cégvezetők fele nem mer a pénze után menni, mert ha megpróbálja behajtani a kintlévőségét, akkor onnan többet nem kap munkát. Fejben kell megváltozni, és akarni kell megváltoztatni a rendszer ilyen jellegű hibáit. Amiért megdolgoztak, az jár, és mindent meg kell tenni azért, hogy az elvégzett munka ellenértékét mindenki megkapja.

---