Mozgás- és jelenlétérzékelők II.
2013/1-2. lapszám | Nagy Ferenc | 10 851 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Cikksorozatunk első részében jó néhány fogalmat tisztáztunk, ám a továbblépéshez át kell tekintenünk még néhányat, hogy megrendelőinknek a legjobb megoldást tudjuk ajánlani, és képesek legyünk megfelelően kivitelezni az elképzelt rendszert.
Alábújás-védelem
Jellemzően a falon kívüli érzékelőknél definiált érzékelési terület, ami azt jelenti, hogy közvetlenül az érzékelő alatti területet érzékeli-e az érzékelőnk, vagy sem. Könnyen belátható, hogy az ajtó fölé szerelt, az ilyen érzékelési területtel rendelkező érzékelő az ajtón kilépve azonnal kapcsol. Ellenkező esetben, az ilyen területtel nem rendelkező készülék csak néhány lépést megtéve, kicsit távolabb kapcsolja a világítást, ezzel mintegy hagyva a sötétben történő botorkálá-sunkat. Érdekesség, hogy néhány típus azt is tudja, hogy ha kifelé vagy befelé haladtunk az ajtón, akkor a befelé történő mozgás esetén nincs szükség tovább a világításra, az időzítést negyedeli, ezzel energiát takarít meg (1. ábra).
Master-Slave kapcsolat
A megfigyelt területek alakja a legritkább esetben esik egybe az érzékelő érzékelési tartományával, és nagyon sokszor nagyobb, mint a maximális hatótávolság. Ezekben az esetekben több érzékelő együttes alkalmazásával oldható meg a probléma. Kézenfekvő és gyakran alkalmazott megoldás az érzékelők párhuzamos kapcsolása. Ám minél több érzékelőt kapcsolunk párhuzamosan, annál nagyobb és áttekinthetetlenebb lesz az érzékelési tartomány, és annál nagyobb ráfordítást igényel a hibakeresés. Sok párhuzamosan kapcsolt mozgásérzékelőnél a csatlakozó fogyasztók bekapcsolva maradhatnak, ez a hiba egy RC-tag alkalmazásával megszüntethető. A gyártók külön meghatározzák a párhuzamosan köthető érzékelők számát, általában ötnél több nem ajánlott.
A műszakilag igazán jó megoldás azonban a Master-Slave kapcsolat (2. ábra). Ebben az esetben az érzékelők párhuzamos összekötése helyett az adott csoporthoz tartozó elemek (1 Master és egy vagy több Slave készülék) egy kommunikációs vezetékkel (R) vannak összekötve. A Master készülék érzékeli a mozgást, méri a fényt és kapcsolja a terhelést, a Slave készülék vagy készülékek kizárólag a mozgást érzékelik, és erről jelet küldenek a Masterbe, amely azután a fényviszonyok alapján eldönti, kapcsol vagy sem. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a Master készüléket mindig a fénymérésnek legjobban megfelelő helyre, a direkt természetes fénytől távolabb célszerű elhelyezni.
Hogy miért is korrektebb megoldás a Master-Slave kapcsolat a sima párhuzamos kapcsolás helyett, álljon itt egy jó példa. Adott egy folyosószakasz, ahol a megfigyelt terület nagysága miatt két érzékelő párhuzamosan lett bekötve. Mi történik? Mozgásra az első érzékelő bekapcsol, hiszen nincs, elegendő fényt és mozgást érzékel. A mozgó személy eléri a második érzékelőt, ám az a mozgás ellenére nem fog kapcsolni, hiszen elegendő fényt érzékel. Mivel az első érzékelő már nem érzékeli a mozgást, az időzítés letelte után kikapcsol. Ekkor a fény kialszik. A második érzékelő most „kap észbe”, hogy kevés a fény, és kisvártatva kapcsol. Eközben a folyósón közlekedő személy rövid időre sötétbe kerül, ami persze balesetveszélyes, és a fényforrásoknak sem tesz jót a sűrű kapcsolás. Master-Slave rendszerben ez nem probléma, a Slave érzékelő jelzi a Masternek, hogy mozgás van, így a világítás nem kerül kikapcsolásra idő előtt.
Automatikus, félautomatikus üzemmód
A jelenlétérzékelők estében a felhasználó két üzemmód között választhat. Automatikus üzemmódban az érzékelő úgy dolgozik, ahogy azt „megszoktuk”, kapcsol vagy szabályoz mozgás esetén, ha nincs elegendő fény. Félautomatikus üzemmódban azonban „indítani” kell a szabályozási, vezérlési ciklust egy nyomógomb (2. sz. ábra „T1” nyomógomb) segítségével. Ebben az esetben a szoba falán lehet a nyomógomb, amint azt egyébként is megszoktuk, és belépéskor annak megnyomásával aktiválható az érzékelő (bekapcsolás). Ezután mozgás esetén a világítás folyamatosan bekapcsolva marad. Amennyiben a mozgás megszűnik, az érzékelő lekapcsol, és újabb mozgás esetén csak azután fog kapcsolni, ha a nyomógombbal újraindítottuk az érzé-kelési folyamatot. Érdekesség, hogy a helyiség elhagyásakor a nyomógomb megnyomásával kikapcsolható a világítás, így nem kell megvárni az időzítés végét. Ez jól alkalmazható pl. munkaidő végén az iroda végleges elhagyásakor. Az üzemmódot a felhasználó szabadon programozhatja.
Energiamegtakarítás a természetes fény felhasználásával
A jelenlétérzékelők ma már nem csak kapcsolnak, hanem fényáram-szabályozásra is alkalmasak. Az állandófény-szabályozás azt jelenti, hogy érzékelt mozgás esetén az érzékelő az előre beállított megvilágítási szinten tartja a világítást. Mivel azonban az érzékelő által megfigyelt terület elég nagy lehet, az ablakok által átengedett természetes fény az ablaktól való távolság függvényében változik. Ezért vált szükségessé a többcsatornás érzékelők megjelenése, melyek két irányban mérnek és szabályoznak, kapcsolnak.
Többcsatornás érzékelők
Rögtön különbséget kell tennünk kétcsatornás és kétcsatornás érzékelő között. Az egyik két külön csatornával rendelkezik világítás kapcsolására vagy szabályozására, ezért két irányban két fénymérővel rendelkezik és mér. Tipikus alkalmazási terület irodákban az ablakközeli és az ablaktól távolabb eső lámpasor vezérlése. A másik kétcsatornás érzékelő egy kimeneten világítást, a másik kimeneten technológiát (hűtés–fűtés–szellőztetés) kapcsol. A technológiát kapacsoló csatorna működése független a fényviszonyoktól (3-4. ábra).
Különleges megoldások
Nos, sok mindenről szóltunk már, mégis meg kell említenünk néhány speciális megoldást, melyek segítséget nyújthatnak a nehezebbnek tűnő problémák egyszerű kezelésére.
Látni és hallani
Újabban olyan érzékelők is megjelentek a piacon, melyek nemcsak látnak, hanem hallanak is. Ezt szó szerint kell érteni, mivel a készülékek rendelkeznek egy mikrofonnal is, mely zaj érzékelése esetén ugyanúgy fenntartja a kapcsolást, mint a mozgás érzékelése esetén. A világítást csak a mozgás kapcsolhatja be, ám utána az érzékelt zaj is fenntarthatja az időzítést. A mozgás és a zaj megszűnése után az érzékelő kikapcsol, ám ekkor még 10 másodpercig aktív marad a mikrofon, így hanggal az érzékelő újra bekapcsolható (5. ábra). Utána az érzékelő már csak mozgásra kapcsol be újra. Ezek a készülékek jól alkalmazhatók olyan helyeken, ahol a fizikai rálátás korlátozott (pl. kabinfülkés mosdók), ahol így több készülék alkalmazása helyett eggyel megfigyelhető a terület, kapcsolható a világítás.
Az érzékelők általában kör, oldalfalon félkör, illetve ellipszis alakú érzékelési tartománnyal rendelkeznek. Felszerelési magasságuk pedig általában 1,2-3 méter. Ám néha magasról kell letekinteni, pl. magas polcos raktárakban…
Nagy magasságú érzékelők
Az energiatakarékosság igénye nemcsak az irodákban, hanem a magasabb belmagasságú gyártócsarnokokban, illetve magas polcos raktárakban is jelentkezik. Ezeken a helyeken alkalmazhatjuk a nagyobb magasságokon érzékelni képes, ún. nagy magasságú érzékelőket (6. ábra), melyek akár 9 m magasságból is képesek a mozgás-, illetve a jelenlét- érzékelésére.
Folyosói érzékelők
Ugyancsak gyakori igény a nagyobb hosszúságú folyosók megfigyelése. A több kisebb érzékelési távolsággal rendelkező készülék alkalmazása helyett a kifejezetten nagy távolságú folyosószakaszok megfigyelésére folyosói érzékelők alkalmazhatók (7. ábra). A speciális lencse-kialakításának köszönhetően érzékelési területük hosszúkás, és nagyobb távolságról is képesek érzékelni.
(Folytatjuk)
