A lépcsőházi automatákról
2012/11. lapszám | Porempovics József | 59 374 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A lépcsőházi automaták a legnépszerűbb lakossági vezérléstechnikai termékek közé tartoznak, ezért megtalálhatók szinte minden villamosipari vezérléseket gyártó cég kínálatában. A nagy termékszám és a korrekt összehasonlíthatóság miatt az elektronikus...
Az elektronika és az elektronikai komponensek ma is tartó nagy ütemű fejlődése az ilyen egyszerűbbnek tűnő elektronikák tekintetében is azt eredményezi, hogy egyre üzembiztosabb és zavaroktól védettebb eszközök gyárthatók. Az olcsó és sokat tudó mikrovezérlők elterjedésének köszönhetően az eszközök funkcionalitása is bővült, persze csak az értelmes határok között, hiszen egy lépcsőházi automatától nem várunk el túl sok egyéb funkciót, de azt, amiért megvásároljuk, azt rendesen végezze el. Az elektronikus lépcsőházi automaták – többek között az előzőkben leírtak miatt is – szinte már teljesen kiszorították az elektromechanikus eszközöket.
A lépcsőházi automata egy speciális elengedés-késleltető (kikapcsolás-késleltető) funkciót megvalósító időrelé. A lépcsőházi automata funkciót tulajdonképpen az újraindíthatóság adja (újraindítható monostabil multivibrátor) – ha az idő letelte előtt újra megnyomják a vezérlő gombot, akkor elölről kezdődik az elengedés-késleltetés időzítése, a kimeneti relé behúzva marad a beállított időtartamig.
A vezérlés célszerűen nyomógombokkal történik. Az időzítés gyártótól és készüléktől függően a nyomógomb megnyomásakor, tehát felfutó élre vagy elengedésekor, tehát lefutó élre indul. Vannak eszközök, melyek a tápfeszültség bekapcsolására is elindítanak egy ciklust, tehát az áramszünet utáni visszakapcsoláskor világítanak a lépcsőház lámpái. A nyomógombok a legtöbb eszköznél lehetnek jelzőfényes változatok, a gyártók általában megadják, hány darab glimmlámpát bír el a vezérlő bemenet anélkül, hogy hibás működést – pl. véletlenszerű indítást – eredményezne.
A lépcsőházi automaták másik fontos jellemzője a nyomógomb beragadás (kipöckölés) elleni védelme, melyet általában a nyomógomb kontaktusának hosszabb idejű (pl. 2 perc) zárt állapota vált ki, és a kimeneti relé lekapcsolását eredményezi. Ez a funkció akár direkt kikapcsolásra is használható. A lefutó élre, tehát nyomógomb elengedésre induló lépcsőházi automatáknál elvileg el sem indul az időzítés a kontaktusok zárására, csak a nyitásra (elengedésre), vagyis a kapcsoló kikapcsolására.
A 3- vagy 4-vezetékes bekötés lehetősége biztosítja, hogy akár „fázis”, akár „nulla” vezérléssel szerelt lépcsőházakba is beépíthető legyen a régi, esetleg már nem is kapható eszközök helyett.
A késleltetési idő beállítása a moduláris időreléknél már jól megszokott előlapi potenciométerrel végezhető el, csavarhúzó segítségével vagy szintén az előlapon található DIP kapcsolósorral, illetve időtárcsával. Az időtartamok jellemzően 0,5 és 10-20 perc között állíthatók fix értékek kiválasztásával vagy folytonosan. A takarítási (vagy lámpateszt) üzemmód (ON) szintén előlapi kapcsolóval választható, mely esetben a nyomógomboktól függetlenül és időzítés nélkül, állandóan világítanak a lépcsőház fényforrásai. Szintén kapcsolóval választható a „kikapcsolás” (OFF) funkció, ekkor a kimeneti relé kikapcsolt állapotban van, függetlenül a nyomógombok használatától.
Az alapfunkciós lépcsőházi automaták mellett a gyártók kínálatában megtalálható néhány speciális funkcióval felvértezett eszköz is. Ilyen „komfort” funkció lehet pl. a lekapcsolás előjelzése vagy az időtöbbszörözés, illetve egyéb választható funkciók (pl. impulzusrelé). A lekapcsolás előtti figyelmeztetés a világítás nagyon rövid idejű megszakításával történik, egyszer vagy többször. Ez a funkció kompakt fénycsöveknél nem túl szerencsés, hiszen lecsökkenti a fénycső élettartamát, de e fényforrások lépcsőházi alkalmazása sem jelent feltétlen megtakarítást, éppen a rövid működési időtartamok miatt. Az időtöbbszörözés funkcióban a késleltetés időtartama a nyomógomb megnyomásainak számával szorzódik. A magasabban lakóknak elegendő a bejáratnál többször megnyomni a nyomógombot, így nem kell lépcsőzés közben újra letenni a csomagot egy újabb gombnyomás miatt, vagy a sötétben rekedni két emelet között. A többszörözés természetesen korlátozott, vagy a gombnyomások száma maximalizált, vagy az időtartam, így nem fordulhat elő az, hogy pl. „viccből” 100 gombnyomás miatt egész nap világítanak a lámpák.
A lépcsőházi automaták kimenete általában relékontaktus, egy záró (NC) vagy egy váltó (CO) érintkezővel. A reléérintkezők anyaga és terhelhetősége alapadat, és AC1 terheléstípusra van megadva, ami jellemzően nem fényforrásra vonatkozik. A terhelhetőség eltérő a különböző fényforrások esetében, ezért nem mindegy, hogy normál vagy halogénizzó, illetve kompakt fénycső van-e rákötve.
További speciális eszközök a fényerő-szabályozós lépcsőházi automaták, melyek kimenete félvezető, legtöbbször triak, és a fázishasítás elvén szabályoznak. Beállítható a fény felfutási ideje, a maximális fényerő és a lefutási idő is, mely utóbbi a lekapcsolás előtti előjelzésként is felfogható – az időzítés végén lassan csökken a fényerő. Normál és halogén-izzók használatánál kifejezetten előny lehet a lassabb felfutási idő, hiszen a fényforrás nem a hideg ellenállására kapja meg azonnal a teljes tápfeszültséget, hanem fokozatosan, így élettartama jócskán növelhető. A maximális fényerősség beállíthatósága is hasznos lehet olyan helyeken is, ahol gyakran előfordul a hálózati feszültség nagyobb ingadozása, főleg felfelé. A kb. 80-90%-ra beállított maximum fényerősség még elegendő, és a szabványban előírt megvilágítást eredményezheti, miközben a fényforrás kevesebb feszültséget kap akkor is, ha magasabb a betáplált feszültség a névlegesnél. A fényerő-szabályozós lépcsőházi automatáknál jellemzően nem használható LED és kompakt fénycsöves fényforrás.
A lépcsőházi automaták előlapján legalább két LED található, melyekből az egyik (pl. zöld) a tápfeszültség meglétét, a másik (pl. piros) a kimeneti relé állapotát jelzi vissza.
Tápfeszültségük jellemzően 230 V AC, de nem is nagyon van szükség másra, pl. univerzális táppal rendelkező változatra. A jó minőségű eszközökben már a modulon belül is gondoskodnak az áramkör védelméről egy varisztor beépítésével.
