Munkavédelem

Alkohol = halálos baleset

2012/1-2. lapszám | netadmin |  5951 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

a megbízás A bíróság a D. J. sérelmére halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt vizsgálatot folytatott. Az ügyben igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése vált szükségessé. A szakértő feladata volt a nyomozó hatóság által feltett kérdések alapján megállapítani, hogy a balesetet milyen munkavédelmi szabályszegések váltották ki, és kik a felelősök a szabályok megszegéséért. a baleset közvetlen előzményei és bekövetkezése T. J. építőipari vállalkozó 2006. március XX-én vidékről személygépkocsijával szállította a munkavégzés helyszínére D. J.-t a T. Lakópark II. és III. ütemének kőműves- és egyéb építőipari munkáinak elvégzésére, majd a munkahelyszínen megmutatta neki az elvégzendő feladatot. 7 óra 30 perc körüli időben D. J. egy fabakot vitt a III. emeleti, belső udvar felőli erkélyfolyosón. Az egyik falkiugrásnál a közlekedési út leszűkült kb. 80 cm-re, mert itt voltak elhelyezve a IV. emeleti kidugó-állvány tartóoszlopai. A zsaluoszlopokra dróttal erősítette fel valaki a két darabból összetoldott korlátdeszkát, amelyeket szeggel erősítettek egymáshoz. A toldásnál alátámasztó láb nem volt elhelyezve. Ezen a helyen D. J. egyensúlyát vesztve a korlátnak esett, amitől a korlátot tartó kötöződrót elszakadt, az oszlopról lecsúszott, és D. J. a védőkorlát hiánya miatt a III. emeletről az udvarra esett. Az eséstől keletkezett sérülései miatt a helyszínen életét vesztette. A toxikológiai laboratórium vezetője gázkromatográfos vizsgálattal megállapította, hogy a D. J.- től levett vérmintában 0,658°/°° (ezrelék) etilalkohol koncentrációjú véralkoholszint volt megállapítható, amely enyhe fokú alkoholos befolyásoltságnak felel meg. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség képviseletében S. F. munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő vizsgálta ki a baleset lefolyásának körülményeit, és a vizsgálat eredményei alapján állította össze szakértői jelentését. A szakvélemény kimondja, hogy T. J. vállalkozó, aki D. J.-t megbízási szerződéssel alkalmazta, a szükséges minimális munkabiztonsági feltételeket nem biztosította, illetve ezek hiányában végezte a munkát. A fentiekre tekintettel T. J.-t a munkavédelmi felügyelő szabálysértésért nagy összegű bírsággal sújtotta. A munkabiztonsági felügyelő Gy. S.-t, a nem megfelelő kialakítású, balesetveszélyes védőkorlát szereléséért felelős munkavezetőt, az elkövetett szabálysértésért munkavédelmi szabálysértési bírsággal sújtotta. T. J. építőipari vállalkozó a szerkezetépítés befejezése után felvonult a T. Lakópark munkaterületére. 2006. 03. XX-án felhordták a 3. emeleti szintre a falazó anyagokat, és befóliázták a szintet. Gy. S., az A. Kft. építésvezetője utasítására felvonultak a III. emeletre, hogy kitűzés után elkezdjék a belső válaszfalak építését. A munkaterület átadás–átvételéről jegyzőkönyv nem készült. Az AX. Kft. a balesetet megelőzően elkészítette az épület III. emeletén a védőkorlátokat, és B. A. naplóbejegyzése szerint átadta a munkaterületet a megrendelőnek. A munkaterület átadás–átvételéről jegyzőkönyv nem készült. B. A.-t, az AX Kft. építésvezetőjét az ügyészség bűncselekmény hiányában a vád alól felmentette. A nyomozó hatóság megállapítása szerint a bemutatott, 2006. március 25-én készült fotók azt bizonyítják, hogy a belső védőkorlát ott volt, továbbá, hogy az erkélyekre kijutást deszkalapokkal és rakla- pokkal korlátozták. Ezt követően azonban ismeretlen személyek eltávolították az erkélyekre történő kilépést gátló raklapokat, aminek következtében lehetővé vált a balesetveszélyes erkélyre történő kijutás. A nyomozó hatóság továbbra is foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel gyanúsítja T. J. építőipari vállalkozót, Gy. S-t, az A. Kft. építésvezetőjét, aki az alvállalkozóinak megbízott koordinátora volt, és a védőkorlátok szerelésének ellenőrzéséért is felelős volt. Az ügyben a felelősség megállapítása céljából újabb igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése vált szükségessé.

■ A balesettel kapcsolatos fontosabb ténymegállapítások
A balesetet megelőzően a sérült nem rendelkezett az egészségi és fizikai állapotát igazoló, „megfelelő” előzetes munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálati eredménnyel. D. J. a munkavégzéshez nem megfelelő állapotban végezte munkáját, a balesetet megelőzően több esetben végzett hasonló munkafolyamatokat. A dolgozók nem használtak megfelelő minőségű védősisakot. D. J.-nek a balesetet megelőzően a munkájával kapcsolatban balesete nem volt. T. J., a sérült munkáltatója, alkoholtól befolyásolt állapotban volt a baleset időpontjában (!), és nem végzett alkoholszondás ellenőrzést a húsvéti ünnepek utáni napon az általa irányított dolgozók munkába állásakor. T. J. nem jelentette a fő építésvezetőnek, hogy új embert állít munkába. A balesetet megelőzően a sérült nem vett részt munkavédelmi oktatáson. A balesethez vezető munkafolyamat gyakorlatilag középnehéz fizikai segédmunka volt. A védőkorlátok használatba helyezés előtti átadás–átvéte-lének pontos idejét és eredményeit nem rögzítette írásban az arra felhatalmazott személy.

■ A Bíróság kérdéseire adott válaszok (szemelvények)

1. A védőkorlát a munkavédelmi előírásoknak megfelelt-e? Az épület III. emeleti védőkorlátjának állapota, amelyen keresztül D. J. a baleset során lezuhant, nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak!

A. A BRFK jegyzőkönyve szerint a T. Lakópark III. emeletén, a nyitott erkélyeken levő, 1 m magas, 1,1 m széles betonkorlátok között 280 cm-es nyílás volt. Az ebben elhelyezett 3 db vas állványoszlopot két db deszkakorlát kötötte össze, amelyeket dróttal rögzítettek az oszlopokhoz. A két deszkadarab egy szöggel volt egymáshoz rögzítve. A toldásnál alátámasztó láb nem volt elhelyezve. Ezen a „védőkorláton” keresztül esett le D. J. Az 5. sz. fotón látható védőkorlát még egy laikus számára is nyilvánvalóan életveszélyes, és elfogadhatatlan a magasból történő leesés elleni védelem céljára.

B. Az OMMF Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségének a tárgyi munkabalesetről készült összefoglaló vizsgálati jelentése szerint „a munkabaleset bekövetkezése elkerülhető lett volna, amennyiben a baleset helyszínén megfelelően kialakított és megfelelő szilárdságú védőkorlátot építenek ki. A műszaki védelem nem megfelelő volta miatt a munka irányítójának – T. J. vállalkozónak – az erkélyen történő közlekedést meg kellett volna tiltania, amíg a védőkorlátokat nem építik ki megfelelően.”

2. A védőkorlát kiépítése melyik cég feladata volt, és ha az nem felelt meg a munkavédelmi előírásoknak, akkor melyik céget terheli a felelősség? „A védőkorlátokat az A. Kft. készítette a szerkezetépítéssel egy időben, a balesetet megelőzően”, J. I., a fővállalkozó fő-építésvezetőjének nyilatkozata szerint.

„Nem mi csináltuk, mi nem használtunk a rögzítéshez drótokat”. Az AX. Kft. építésvezetője nyilatkozata szerint „a védőkorlátokat a szerkezetépítéssel egy időben nekünk kellett építenünk. Amikor levonultunk az épületről, én beírtam az építési naplóba, hogy a munkaterületet a védőkorlátokkal együtt átadjuk a fővállalkozónak. A védőkorlátokat a jelenleg érvényben lévő előírások alapján készítettük el, és a végén én ellenőriztem le, hogy azok ténylegesen megfelelnek-e a kitételeknek.” Véleményem szerint B. A. idézett kijelentése nem felel meg a valóságnak, mert az építési munkaterületeken alkalmazott védőkorlátok követelményei azonosak, minden védőkorlátra vonatkozóan. Az alább idézett szabványok előírják a védőkorlátokra vonatkozó követelményeket.

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM
együttes rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények, 4. számú melléklet, II. fejezet, Építési munkahelyekkel szembeni különleges minimális követelmények, 5. Magasból leesés. 5. 4.: „A leesés elleni védelem méretezett és megfelelően rögzített lefedéssel, vagy 1 méter magas, háromsoros, 0,3 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával, középdeszkával, valamint korláttal, illetve ezekkel egyenértékű védelmet nyújtó megoldással biztosítható”.

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről, 53. § (3): „A munkavállalók lezuhanását megakadályozó rendszerek kellő szilárdságúak legyenek, és azokat úgy kell kialakítani, hogy a magasból történő lezuhanást megakadályozzák, illetve a munkavállalóknak sérülést ne okozzanak”.

MSz 20163:1985
építési állványelemek munkavédelmi követelményei, 5. Korlát, lábdeszka munkavédelmi követelményei, 5.2.: „A 2,0 m-nél magasabb munkaszinteket, hídszerűen kiképzett átjárókat, feljárókat, lépcsőket védőkorláttal és lábdeszkával kell ellátni. A védőkorlát magassága a munkaszinttől mérve legalább 1,0 m legyen”. 5.3.1.: „A feljárókorlátot kétsoros védőkorlátként kell kialakítani, az egyes korlátok elemei között legfeljebb 0,5 m távolság legyen”.

MSZ HD 1004:2000
Gördíthető munkaállványok előre gyártott elemekből. Anyagok, méretek, teherbírás és biztonsági követelmények, 7.5.2.1. Általános előírások. „Az oldalvédelmet az akaratlan elmozdulás ellen biztosítani kell. A munkaszint szélére lehessen olyan oldalvédelmet felszerelni, amely a következő részekből áll: a) kétoldali korlát (esetünkben a mélység felőli, egy-oldali korlát), b) lábdeszka, annak megakadályozására, hogy a munkafelületről tárgyak gurulhassanak vagy essenek le, c) a korlát és a lábdeszka közötti védőelem személyek lezuhanása és nagyobb tárgyak leesése veszélyének csökkentésére”. 7.5.2.2. „A korlát rögzítésekor annak felső széle a munkaszint síkja felett 1000 ± 50 mm-re legyen”. 7.5.2.3. „A térdléc rögzítésekor annak felső széle a munkaszint síkja feletti távolság, valamint az alsó széle és a lábdeszka felső széle közötti távolság legfeljebb 470 mm legyen”.

Az MSz 04-900: 1989.
Építési munkák általános biztonságtechnikai követelményei. 2. „Személyek vagy tárgyak leesésének megakadályozására 2,0 méternél magasabb munkaszinteknél legalább 1,0 méter magas 2 soros korlátot és lábdeszkát... kell felszerelni.” 6. „A magasból való leesés elleni védelmet a munkahely megfelelő kialakításával, biztonságot nyújtó berendezésekkel, állványokkal és védőeszközökkel (korlát stb.) kell biztosítani.” A felelősség kérdésének vizsgálatakor megállapítható volt az az alapvető tény, hogy az épületen az eredetileg kiépített védőkorlátok nem feleltek meg a munkavédelmi előírásoknak. Ezt igazolják a baleset megtörténte után közvetlenül készített rendőrségi fotók.

Általában egysoros deszkából készített korlátok voltak az erkélyfolyosókon. Volt olyan hely, ahol egy szál deszka sem volt felrakva a mélység felé nyitott oldalon. Egy helyen volt két deszka védőkorlát helyett, de az sem felel meg az előírásoknak. Így bárhol megtörténhetett volna a baleset a korlátok bizonytalan teherbírása miatt. Az idézett előírásoknak nem megfelelő állapotú, balesetveszélyesen kialakított, életveszélyes védőkorlátokat kiépítő AX. Kft. építésvezetője, B. A. is felelős a bekövetkezett balesetért.

A helyzetet még tovább rontotta az a tény, hogy ezeket a rosszul összeállított védőkorlátokat ismeretlen személyek időközben megbontották, és később balesetveszélyesen tákolták össze. A baleset időpotjában készült fotókat átvizsgálva megállapítható, hogy a magasból való leesés elleni védelem céljából épített „védőkorlát” funkcióját, teherbírását és kialakítását tekintve nem megfelelően méretezett és rögzített, szakszerűtlen tákolmány, amely megtévesztő biztonságérzetet mutat a közelében tartózkodók számára. A védőkorlátok feladatuknak ellátására alkalmatlan kivitelűek voltak!

Ezt igazolja a bekövetkezett baleset, amelynél a „védőkorlát”-nak meg kellett volna tartani a ráeső dolgozó súlyát, és meg kellett volna akadályoznia a magasból történő leesését, de ezeket az életvédelmi funkciókat nem tudta ellátni. A fenti megállapítások az eredetileg megépített védőkorlátokra is vonatkoznak, mert az elképzelhetetlen, hogy valakik az összes korlátot szándékosan alakították volna át a képeken látható állapotba. Ezen szabálytalan tevékenységért ismeretlen személyek felelősek.

4. Végezzen oksági elemzést a baleset bekövetkezésének vonzatában!
A baleset bekövetkezésének közvetlen, elsődleges oka: a magasból történő leesés elleni, megfelelő védelem hiánya. A baleset helyszínén, a III. emeleti, a belső udvar felőli erkélyfolyosón hiányosan, nem megfelelően alakították ki a magasból való leesés elleni védelmet biztosító védőkorlátokat. Az eredetileg kiépített védőkorlátok teherbírásuk és kialakításuk szerint nem feleltek meg a magasból való leesés elleni védelem előírásainak. T. J. a munka megkezdése előtt nem végzett munkaterület-átadási és -átvételi eljárást.

Így nincs írásos bizonyíték arra, hogy az eredetileg kiépített védőkorlátok megfeleltek volna a munkavédelmi követelményeknek. Feltételezhetően látta a hiányos, balesetveszélyes korlátokat, de nem vette figyelembe a védőkorlátok balesetveszélyes állapotát. Odaküldte az alkalmazottait munkavégzésre, és eltűrte, hogy az ott dolgozók állandó életveszélynek legyenek kitéve.

Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 4. § (1) előírja: „a kivitelezési munka megkezdésekor az építési munkahelyet az építtető a kivitelező részére átadja.

Ezzel egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót, és abban az átadás–átvételt rögzíteni kell”. T. J., mint a sérült munkáltatója nem tartotta be az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 54. § (7) b) előírását, miszerint: „a munkáltató köteles az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek…„.

A vizsgálati anyagban nem találtam T. J. építési naplóját, sem ellenőrzési jegyzőkönyveket. T. J. nem végzett alkoholszondás ellenőrzéseket a húsvéti ünnepeket követő munkanapon az általa irányított dolgozóknál. A munkavédelemről szóló törvény szerint a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát (1993. évi XCIII. tv. 60. §).

A munkáltató kötelessége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása [Mt. 102. § (2) bekezdés] és általában az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek – a munkavállalók ez irányú felelősségével összhangban történő – megvalósítása [1993. évi XCIII. tv. 2. §-ának (2) bekezdése, 60. §]. A munkáltató e kötelezettségénél fogva köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket [id. tv. 54. §-ának 7, b) pontja].

Elsődleges ok továbbá D. J.-nek az alkoholtól befolyásolt állapotban történő, szabálytalan munkavégzése. Az alábbiakban felsorolt hiányosságok közvetve valamilyen formában hozzájárultak a baleset bekövetkezéséhez (másodlagos okok). T. J. építőipari vállalkozó munkavédelmi szabálysértései, amikkel hozzájárult a halálos balesethez: nem végzett munkavédelmi oktatást D. J.-nek a munkába állását megelőzően és munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálat nélkül alkalmazta.

Az új dolgozó alkalmazását nem jelentette az építést irányító fővállalkozónak. Nem megfelelő állapotú fejvédő sisakkal látta el alkalmazottait, és nem követelte meg a védőeszközök használatát. Mint a sérült munkáltatója, alkoholtól befolyásolt állapotban volt a baleset időpontjában. További munkavédelmi szabálysértéseket követtek el az alábbi személyek, amivel hozzájárultak a halálos baleset bekövetkezéséhez, de nem voltak közvetlen okozói a balesetnek. J. I., mint a fővállalkozó főépítésvezetője Nem megfelelően koordinálta az alvállalkozók tevékenységét.

Építési naplóbejegyzésben dokumentálta, hogy nem veszi át a munkaterület az AX. Kft-től. 2006. 03. 27-én építési naplóbejegyzésben kérte a védőkorlátokat kiépítő AX. Kft-t a szabálytalan kialakítású védőkorlátok helyreállítására. Nem volt megelégedve a védőkorlátok állapotával, de ennek ellenére eltűrte az így kialakult, életveszélyes körülmények közt végzett munkavégzést. J. I. feladatkörénél fogva a szerelés ellenőrzéséért is felelős volt.

Ezért meg kellett volna tiltania a hiányos védőkorlátokkal ellátott munkaterületen a munkavégzést. Gy. S. az alvállalkozók megbízott koordinátora Ő többek között a védőkorlátok szerelésének ellenőrzéséért is felelős volt.

Nem törődött a szabálytalan kialakítású védőkorlátok állapotával és eltűrte az így kialakult, életveszélyes körülmények közt végzett munkavégzést. T. Gy., a fővállalkozó munkavédelmi tanácsadója Feladatkörénél fogva felelős volt, a munkavédelmi előírások betartásáért, így a védőkorlátok szerelésének ellenőrzéséért is. Nyilatkozata szerint havonta visszatérően, egy-két alkalommal szokott kinézni az építkezésekre.

Nem vette észre a balesetveszélyes állapotokat, és kb. 2-3 héten keresztül eltűrte az így kialakult, életveszélyes körülmények közt végzett munkavégzést. B. A., az AX. Kft. építésvezetője Ő a védőkorlátok szereléséért és ellenőrzéséért volt felelős, a munkavégzés befejezése után nem az előírásoknak megfelelően adta át a munkaterületet, mert azt a fővállalkozó a hiányosságok miatt nem vette át tőle.

A munkaterület átadás-átvételéről nincs írásos dokumentáció.

---