Változó jogszabályok a környezetvédelmi termékdíjas szabályozásnál
2012/1-2. lapszám | netadmin | 4603 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A 2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, illetve annak végrehajtó rendelete a múlt évben kihirdetésre került. Hatályba lépése nyomán számos ponton változott a hazai hulladékgazdálkodási szabályozás rendszere, illetve a piaci szereplők részére meghatározott környezetvédelmi előírások teljesítési feltételei. A legfontosabb újdonságok áttekintésére Kovács Bélát, az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. Világítástechnikai Divíziójának vezetőjét kértük fel. ■ Fontos jogszabályi változások A környezetvédelmi termékdíjas szabályozás egyik legfőbb változása az, hogy a termékdíj-köteles anyagáramok esetében (gumiabroncs, csomagolás, akkumulátor, elektromos és elektronikai berendezések) 2012. január 1-től megszűnt a termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentesség lehetősége, a hulladékkezelés koordinálása pedig állami kézbe került. Ez azt jelenti, hogy a törvény értelmében megszűnt annak lehetősége, hogy a termékdíjas termékek gyártói, forgalmazói hulladékhasznosítási kötelezettségeik teljesítésével mentességet szerezzenek a díj megfizetése alól, a környezetvédelmi termékdíjat tehát a gyártó köteles megfizetni. A termékdíjtételek több árucsoportnál csökkentek, de az érintett termékkategóriák többségében a ténylegesen fizetendő összegek igen jelentős mértékben emelkedtek a mentesség lehetőségének megszűnése miatt. A gyártót érintő, továbbra is fennálló hulladékos kötelezettségeket a környezetvédelmi termékdíjról szóló LXXXV. törvény végrehajtásáról szóló, tavaly év végén megjelent kormányrendelet tisztázza. A hulladékhasznosítási kötelezettségek teljesítését illetően a jogszabály a kötelezettek számára kétféle megoldási lehetőséget biztosít: továbbra is maguk dönthetnek a kollektív és az egyéni teljesítés között. A kollektív teljesítés esetében a közvetítői feladatokat kizárólag a 2011. szeptember 1-én megalakult Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Kft. (OHÜ) láthatja el, amely 2012. január 1-jétől vette át a hulladékkezelés koordinálását a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékok esetében. Az országos hulladékgyűjtés és -hasz-nosítás teljesítéséhez szükséges forrásokat a gyártók, forgalmazók által befizetett termékdíj biztosítja az OHÜ tevékenysége által, amely az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervvel összhangban feladatai teljesítése érdekében pályázatokat ír ki és szolgáltatás-megrendeléseket végez. A hulladékhasznosítási kötelezettségeiket egyénileg teljesítő kötelezettek számára a megfizetendő termékdíj a kötelezett kibocsátásától, valamint hulladékhasznosítási teljesítményétől függ. Azok a gyártók és forgalmazók, akik hasznosítási kötelezettségeiket egyénileg teljesítik, a begyűjtés és hasznosítás mértékének növekedésével egyre csökkenő mértékű termékdíjat fizetnek. Egyéni teljesítés esetén azonban csak a magánszemély vevőtől való vagy a saját telephelyi/kereskedelmi egységben történő gyűjtés elfogadható. Emellett ezen megoldás választásának bejelentési határideje 2012. január 15-e volt. Így az egyéni hulladékkezelés lehetősége vélhetően egy szűk körben lesz csak alkalmazható.
Az új szabályozás kapcsán több ponton is jelentős módosítások történtek. A reklámhordozó papíroknál például módosult a definíció; a csomagolás és kereskedelmi csomagolás helyére a csomagolóeszköz és egyéb csomagolószer került, ezzel együtt megjelent a csomagolószer-katalógus. A jövőben nem a csomagolás belföldi létrehozója, hanem a csomagolószer első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója – általános esetben – a termékdíj- fizetésre kötelezett. Ebből következően annak a hazai gazdálkodónak, aki termékét belföldről beszerzett csomagolószerek felhasználásával hozza forgalomba, már nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, mert azt a beszerzett csomagolószer után – általános esetben – annak hazai gyártója vagy külföldről behozója fizeti meg.
Az elektromos és elektronikai berendezések esetében módosult a törvény 1. számú melléklete: egyes termékek kikerültek a vámtarifaszám-listából, bizonyos termékcsoportok esetében pedig bővülés tapasztalható. A bevallási kötelezettségek teljesítésében lényeges változás, hogy az év utolsó negyedéves bevallását és díjfizetését meghatározott mérték alapján termékdíj-előleg formájában kell teljesíteni december 20-áig, melyet a 3. negyedéves bevallással együtt be is kell vallani. Korrigálásra a negyedik negyedéves bevallás során van lehetőség a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig.
Az átvállalás és visszaigénylés esetében is történtek változások, a hulladékkezelési folyamat ellenőrzése területén pedig több új szabályozási elem is részletezésre került. Fontos kiemelni, hogy a gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését a nem termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékok tekintetében továbbra is átruházhatja koordináló szervezetre. Így, miután a világítástechnikai termékek (világítótestek és fényforrások) továbbra sem tartoznak a termékdíjas szabályozás hatálya alá, ezen a területen megmaradt az önkéntesség elve.
Ezen termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítése továbbra is átruházható a gyártók közös koordináló szervezetére. Az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft.-vel megkötött hulladékkezelési megállapodások határozatlan ideig érvényesek.
■ Eredmények, célkitűzések
A világítástechnikai hulladékok begyűjtése, illetve hasznosítása a 2011. évben 621 tonnát tett ki, ami mintegy 7,7%-os növekedést mutat a 2010. évi 573 tonnához képest. A 2012. évi célkitűzés 640 tonna világítástechnikai hulladék begyűjtése, illetve hasznosítása. Ennek magyarázata többek között az, hogy a 2011. évben néggyel bővült az Electro-Coord Magyarország Non-profit Kft.-vel szerződött professzionális begyűjtő vállalkozások száma.
További növekedés várható, illetve a gyűjtőhálózat további bővítését tervezik. Országos szinten több mint 1000 új hulladékbegyűjtő pont létesült, amiből ötszáz fényforráshulladék-gyűjtő edény kihelyezése a magyar– román határmenti együttműködési program keretében valósult meg. A Nonprofit Kft. világítástechnikai hulladékhasznosító üzemet épít Mezőkovácsházán, az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának, Magyarország és Románia támogatásával. A tervek szerint 2012. februártól négy dolgozónak biztosít munkát a város Végegyháza felőli részén épülő telephelyén.
„A káros és toxikus szennyezések csökkentése a világítótest-hulladék régiós gyűjtőrendszerének kiépítésével a román–magyar határ 8 megyéjében” címmel tájékozató kampány hívja fel a lakosság figyelmét a környezettudatos gondolkodás fejlesztésére, a világítótest-hulladék szelektív gyűjtésének ösztönzésre, továbbá az újrahasznosítás fontosságára a határ mindkét oldalán négy-négy megyében: a magyarországi Békés, Csongrád, Hajdú- Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a romániai Arad, Temes, Bihar, Szatmár körzetekben. Fontos kiemelni, hogy a megfelelő visszagyűjtési, korszerű újrahasznosítási rendszer segítségével nagy mennyiségű hasznos alapanyag biztosítható a fényforrás- és az üvegipar számára. A hasznosítás foka 85-90 százalékos. Csupán 10-15 százalék az a mennyiség, amelyet környezetbarát módon ártalmatlanítani szükséges.
■ Köszönet a villanyszerelőknek
A Villanyszerelők Lapja Szerkesztőségén keresztül szeretnénk köszönetet mondani a villanyszerelők széles táborának, azért az együttműködésért és támogatásért, melyet a villanyszerelők nyújtanak az elektronikai hulladékok, köztük a különböző lámpák és fénycsövek hulladékának begyűjtésében. Az eredmények azt mutatják, hogy a begyűjtött fényforrások több mint 90%-a a professzionális szegmensből, azaz a villamosipari, szakipari, kivitelező cégektől, karbantartóktól kerül begyűjtésre. Ebben nagy szerepe van a villamossági nagykereskedőknek és a kiskereskedőknek egyaránt.
