Tűzeset egy wellness szállodában
2012/1-2. lapszám | netadmin | 5875 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A világban megfigyelhető tendenciát követve Magyarországon is egyre elterjedtebb a szauna-kultúra. A megszaporodó wellness-, spa-szállodák, gyógyfürdők, fitnesstermek mellett a családi, otthoni használat is teret hódított. Ez a folyamat – sok más egyéb mellett – ugyan visszaesést mutatott az elmúlt években a gazdasági válság miatt, de ennek ellenére egyrészt a már elkészült, üzembe helyezett, valamint a továbbiakban beépítésre kerülő szaunák miatt érdemes foglalkozni a témával. Tűzvédelmi szempontból a vizes helyiségcsoporthoz kapcsolódó funkcióegység első gondolatra nem jelent nagy kockázatot. Vizsgáljuk meg azonban alaposabban a kérdéskört! A szaunák burkolatai (mennyezet, padló, fal), berendezései (pad, korlát, vödör, merítőkanál) mind éghető komponenseket tartalmazó, többnyire fa anyagok. Ez alól a meghatározó kitétel alól kivételt képez a szaunakályhák fém, valamint a lávakövek nem éghető anyaga. Mindkét esetben azonban potenciális gyújtóforrásokról beszélhetünk. A kályha elektromos energiával működik, így egy esetleges műszaki meghibásodás következtében könnyedén gyújtóforrássá válhat. Egy forró lávakő nem megfelelő elhelyezése, üzem közbeni elmozdulása következtében olyan aktiválási energiával rendelkezik, hogy a környezetében található éghető anyagokat képes lehet meggyújtani. Mindkét esetre történtek már példák a közelmúltban. A jelenlegi tanulmányban egy fővárosi szálloda szauna-tüzén keresztül bemutatva fogom tárgyalni a témakör veszélyeit, és az azok elleni védekezés, megelőzés néhány lehetőségét. A tűz által érintett szálloda egy szabadon álló kialakítású, tízszintes, középmagas épület. A tárgyalt épület az 1970-es évek végén épült. A szállodát 2000-2001-ben felújították, valamint szintráépítéssel bővítették. A bővítés, felújítás során az építés idején is használt technológiákat, építési anyagokat alkalmazták. A teherhordó épületszerkezetek jellemzően nem éghető anyagú, monolit vasbeton kivitelűek, vázkerámia kitöltő falazattal.
 |
 |
 |
Az épület felújítása során a tűzben érintett épületrészben – medencetér, szaunák – jelentős átalakítást nem végeztek, válaszfalak áthelyezésére, új helyiségek kialakítására, gépészeti felújításra került sor. A medencetérben monolit vasbeton födém, harántfalazat, vasbeton, illetve falazott válaszfalak, szerelt gipszkarton szerkezetek találhatók.
Az épületszerkezetek jelenlegi előírás szerinti minimális tűzvédelmi követelménye II. tűzállósági fokozatú, amelyet az épületszerkezetek teljesítenek. Az épület a jelenleg hatályos tűzvédelmi előírásoknak megfelel, és megfelelt a létesítéskor érvényes tűzvédelmi előírásoknak is. Az épület rendeltetése alapján szállásépület, szállodaként, illetve konferenciaközpontként üzemel.
Ez alapján „Mérsékelten tűzveszélyes” („D”) tűzveszélyességi osztályba tartozik. A szauna egy kb. 5 m2 alapterületű, válaszfaltéglából kialakított helyiségben volt. A szaunakabin fa falburkolatú, mennyezetű és padozatú volt.
Mennyezete és a födém között kb. 1,5 méteres távolság volt mérhető. A kabin fűtését elektromos szaunakályha biztosította. A szaunakabin létesítésével, beépítésével kapcsolatban az általános előírásokon túl tűzvédelmi követelmény a létesítés időpontjában nem volt, illetve jelenleg sincs. A felújítás során a medencetérben és a kapcsolódó helyiségekben is cserélték az épületgépészeti vezetékeket, szellőzőrendszereket. Az épületgépészeti vezetékek a válaszfalakon úgy lettek átvezetve, hogy az átvezetési helyeken a nyílások nem lettek a falszerkezettel megegyező tűzállósági határértékű tömítéssel lezárva.
A válaszfalakon található lezáratlan nyílások nem feleltek meg a hatályos tűzvédelmi előírásoknak, mivel lehetővé tették az égéstermékek, füstgázok és esetlegesen a tűz terjedését a szomszédos helyiségek között. A szálloda elektromos berendezéseit egy hónappal a tűzesetet megelőzően tűzvédelmi szempontból felülvizsgálták. Az épület, azon belül a szauna elektromos berendezéseit megfelelőnek minősítette a felülvizsgálat. Az épületben teljes körű védelmet biztosító beépített automatikus tűzjelző berendezés, illetve 24 órás portaszolgálat található.
 |
A szállodában néhány, tűzszakasz elválasztását biztosító vízfüggönyön kívül egyéb beépített automatikus oltóberendezés nem létesült. Az átlagos méretű, 5-40 m2-es szaunák kályhái 8-24 kW teljesítményűek. A helyiségben a 100 °C környezeti hőmérséklet eléréséhez a lávakövek (40-100 kg) 200-300 °C felületi hőmérsékletre hevülnek. A kályhák fűtőszálai meghaladják az 500 °C-ot.
A tűzeset a hajnali órákban keletkezett a szálloda spa részlegében, az uszodatér együtteséhez tartozó női szaunában. A szálloda uszodamestere rutinszerűen reggel 5 óra 50 perckor bekapcsolta az elektromos szaunakályhákat, azért, hogy az uszoda nyitására elérjék a kellő hőmérsékletet. Ezt követően végezte további teendőit. Közel egy órával később, 6 óra 45 perc körüli időpontban füstszagra lett figyelmes. Kutatni kezdte a jelenség okát, és ekkor észlelte, hogy a női szauna teréből fehéres füst szivárog. Látta, hogy a szauna üvegajtaja mögött, a bal oldalon lángok csaptak fel. Telefonon hívta a főnökét, elvégezték a szaunák elektromos leválasztását, és értesítették a tűzoltóságot.
Ezzel nagyjából egy időben jelzett az épület beépített tűzjelző rendszere is. A helyszínre érkező tűzoltórajok sikeresen megfékezték a tűz terjedését, és eloltották a tüzet. A tűzeset következtében a szaunakabin teljes terjedelmében kiégett. A fapad és -korlát megsemmisült, a műanyagtárgyak elolvadtak. A beépített faburkolat és annak fa tartószerkezete szinte teljes egészében megsemmisült. A szauna bejárati ajtajának tokszerkezete elégett, az üvegajtó kitört. A női szauna előterének álmennyezete lehullott. A falak erősen kormozódtak. A szaunák előtere is kormozódott, Barrisol álmennyezete kb. 10 m2-en leszakadt.
 |
 |
 |
 |
Az egy tűz- szakaszba tartozó terület egyes helyiségei az álmennyezeti térben található elektromos és gépészeti vezetékek számára kialakított faláttöréseken keresztül terjedő füst következtében kormozódtak. A tűz a szaunakabinból más helyiségekre – a hideg fal- és padlóburkolatok, valamint az éghető komponenseket tartalmazó berendezési tárgyak hiánya miatt – nem terjedt tovább.
Az égési folyamat során felszabadult égéstermékek és füst az álmennyezeti térben átterjedtek a tűzszakasz további helyiségeire. Ez úgy történhetett meg, hogy az álmennyezeti tér ugyan nem egybefüggő – térelválasztás nélküli – terület volt (a válaszfalak az álmennyezet alsó síkja fölé, egészen a födémszerkezet alsó síkjáig értek), de a gépészeti és elektromos vezetékek számára kialakított faláttörések nem voltak megfelelően kivitelezve. Sem az épületgépészeti, sem az elektromos átvezetési csomópontok nem voltak tűzvédelmi szempontból megfelelően, minimum a falszerkezettel egyenértékű tűzállósági határértékű tömítéssel ellátva.
A tűzvizsgálati szemlén egy nagymértékben homogén módon kiégett szaunahelyiséggel találkoztunk. Az éghető anyagú komponenseket tartalmazó anyagok legnagyobb része megsemmisült a tűzeset során, így a károsodások mértékének értékelésével, a tűz terjedésének visszavezetésével lehetetlen volt a tűz keletkezési helyének egyértelmű lokalizálása. A helyszíni szemle statikus szakaszában a keletkezési hely károsodások alapján történő elemzése a nem éghető anyagú kerámia padlóburkolat vizsgálatával vezetett célra.
A legnagyobb, legintenzívebb és leghosszabb ideig tartó égési folyamat helyén – a többi területtel szemben – a hideg, ragasztott padlóburkolat is károsodott. Ez a jelenség irányt mutatott ugyan a vizsgálatok során, de magyarázható lehetett volna az adott helyen elhelyezkedő esetleges éghető anyagok éghetőségi tulajdonságaival, mennyiségével vagy az intenzívebb légcse- rével is.
 |
 |
A helyszíni szemle dinamikus szakaszában, a potenciális gyújtóforrások keresése során egyértelművé vált, hogy a szaunában a lávakövek hőátadással, hősugárzással járó forró felületein kívül az elektromos energia gyújtóhatása vehető számításba. Az égett, változó mértékben és alakzatban deformálódott, anyagveszteségen keresztülment, de megmaradt berendezések eredeti helyre rendezésével rekonstruáltuk a helyszínt.
Ebben rendkívül nagy segítséget nyújtott a női szaunával megegyezően kialakított férfi szauna, amelyet így mintaként használtunk. A rekonstrukció során tapasztaltak, valamint a tanúmeghallgatások alapján megállapítható volt, hogy a szaunakályha elhelyezése megfelelő volt. A hőátadás, hősugárzás nem jelentett veszélyes hőterhelést a faburkolatokra.
 |
A helyszíni szemle utolsó szakaszában az elektromos rendszer került „tüzetes” vizsgálat alá. A kályhát lefoglaltuk, hogy alapos vizsgálat alá vonjuk. A szaunában ezen kívül elektromos energiával működő eszköz volt még a világításra szolgáló lámpa, valamint a pánikgomb. Valamennyi elektromos berendezés nagymértékben károsodott. A lámpa maradványai a talajon helyezkedtek el, a hozzá tartozó vezetékek a mennyezetről lógtak, szigetelésük leégett, leolvadt.
A pánikgomb műanyag egységei leolvadt állapotban voltak azonosíthatók, a hozzá tartozó vezetékről a műanyag szigetelés leégett, leolvadt. A réz vezetőszálak a falsíkból kiállva helyezkedtek el. Ezek végén kismértékű göbösödésre, ömlenyre utaló nyomokat lehetett látni, ezért azokat lefoglaltuk további vizsgálatok céljából.
 |
 |
A kályha öteres betápláló vezetékén szintén göbösödésre utaló elváltozásokat azonosítottunk, így további vizsgálatok céljából azokat is lefoglaltuk. A tűz keletkezési helyének, a kályhának a közvetlen környezetében a betápvezeték helyezkedett el. Az épületben az érintett tűzszakaszba tartozó biztosítékok sértetlenek voltak. A vizsgálat további fázisaiban alaposabban szemügyre vettük a lefoglalt vezetékeket.
A lámpa vezetékei – elhelyezkedésük miatt – kizárhatóvá váltak mint a tűz keletkezésének kiváltó okai. A pánikgomb vezetőszálain talált kisméretű ömlenyek, összeolvadások kapcsán megállapítást nyert, hogy azok a tűz következtében alakultak ki. Polarizációs mikroszkópos vizsgálatra (amelynek során a keresztmetszet kristályszerkezetéből megállapítható, hogy az ömleny a tűz keletkezése után, vagy azt megelőzően, a tüzet iniciálva keletkezett-e) nem került sor, mivel a tűz terjedéséből és a károsodások mértékéből egyértelműen megállapítható volt, hogy a pánikgomb környezetére a tűz terjedéssel jutott.
A keletkezési hely lokalizálásával és a potenciális gyújtóforrások elemzésével eljutottunk a szaunakályha betápvezetékéhez. A kályhát átvizsgálva ugyanis nem találtunk olyan elváltozást, nyomot, amely valamilyen műszaki meghibásodásra utalt volna.
Minden károsodás a tűz következtében alakult ki. A kályha elektromos vezetékein talált elváltozások, elszíneződések egy folyamat eredményei voltak, amelyek rendellenes hőtermelődésre utaltak. A szaunakályha és a fal közötti szűk résben a megtalált vezeték feltekert állapotban helyezkedett el. Ez az állapot nagymértékben elősegítette a vezetéken kialakult lokális hőtermelődést, többletterhelést, amely elszíneződéshez vezetett.
Ezen felül a vezeték további többlet igénybevételnek is ki volt téve. A szaunában uralkodó tartós meleg (100 °C hőmérséklet), valamint az átlagosnál jóval magasabb páratartalom és napi hőmérséklet-ingadozás (szobahőmérséklet – 100 °C) egyaránt a vezeték szigetelésének intenzívebb romlását idézte elő.
Az egyidejű külső hatásokat fokozta a feltekert állapotban elhelyezkedő vezetékben zajló melegedési folyamat. A kötegelt kábelszakasz ellenállásként funkcionál, a belépő áramerősség a hurkok számával arányosan munkát végez, és a kábelhurkok egymást is melegítik. Szakirodalmi adatok alapján, ha a kábelmenetek száma 20 vagy annál nagyobb, akkor a kábel terhelhetősége az egy menet terhelhetőségének 40%-ára csökken. A fejlődő hőmennyiség arányosan függ attól a munkától, amelyet ki kell fejteni, hogy a villamos energia keresztül tudjon hatolni az adott ellenálláson.
 |
A konduktív elemen (ellenállás) a munka teljes egészében hővé alakul. A fejlődő hőmennyiség: Q= I2 x R x t. Szilárd szigetelőanyagokban a vezetés általában ionos jellegű. Elektronvezetés csak néhány kristályos anyagban – pl. csillámban – és itt is csak nagyobb térerősségeken játszik jelentősebb szerepet. Azok a dielektrikumok, amelyek kis térerősségeken is jelentős elektronvezetést mutatnak, inkább a félvezetők, mint a szigetelőanyagok körébe sorolhatók.
Az ionos vezetés erőteljesen függ a hőmérséklettől, mert megkönnyíti az ionok mozgását. Szerves szigetelőanyagok (papíralapú anyagok, műanyagok stb.) vezetőképessége a környezet páratartalmától is erősen függ, ugyanis az anyagok nedvességtartalma a páratartalom-változását kisebb-nagyobb késéssel követi. A vezetőképesség megváltozása – különösen a nedvszívásra hajlamosabb porózus anyagok esetében – több nagyságrendet is elérhet. Látható, hogy a tűzeset kialakulásához mennyi feltétel együttes megléte volt szükséges.
Ezek egyidejű, folyamatos hatása azonban olyan mértékben károsította az elektromos betápvezetéket, hogy az gyújtóforrásként játszott szerepet a tűzesetben. A vezetékek szigetelésén keresztül minden esetben kismértékű szivárgó áram jelensége tapasztalható. A szigetelőképesség romlása, a szigetelőanyag öregedése, kismértékű felületfolytonosság-szakadások esetén a szivárgó áram erőssége fokozódik. A vizsgált esetben a szigetelőanyag romlásához nagymértékben hozzájárult a szaunában uralkodó meleg, magas páratartalom, nagy hőmérséklet-ingadozás, és a vezeték szűk helyen lévő, feltekert állapota miatti mind külső, mind belső melegedés.
 |
 |
Az átfolyó áram erőssége hőtermelődési folyamatot indított el, amelynek következtében a szigetelőanyag szigetelőképessége (a PVC-anyag bomlása miatt) fokozatosan csökkent, így áramátvezetés jött létre. A zárlat miatt kialakult átívelés aktiválási energiája elegendő volt a környezetben beépített éghető komponenseket tartalmazó anyagok, a faburkolat meggyújtására.
Tanulságok
A tűzesetből két tanulság szűrhető le. Mindkét esetben a mérnöki megoldások elvének alkalmazása az irányadó. Az első az elektromos vezetékek megfelelő elhelyezésének fontossága. Nem feltétlenül kell extrém környezet (pl. szauna) a kábelek szigetelésének fokozottabb romlásához, rendellenes melegedéséhez.
Történt már tűzeset az elektromos vezeték kötegelt elhelyezéséből keletkező rendellenes melegedés következtében szobahőmérsékleten is. Adott körülményekre méretezett, megfelelő szigetelőképességű vezetékek előírás szerinti kiterített (nem kötegelt, nem feszített, mechanikai hatásnak kitett) használata szükséges minden esetben, fokozottan figyelembe véve az extrém, különleges környezetet, igénybevételt.
A második tanulság a fal- és födémáttöréseknél a megfelelő, adott szerkezeti elemmel minimum egyenértékű tűzállósági határértékű tömítések használatának szükségessége. Ez meggátolja a füstgázok és a tűz átterjedését a szomszédos helyiségekre, megakadályozva ezzel azok károsító hatását.
