Villanyszerelők Lapja

Világítástechnika

A hazai labdarúgóstadionok világításának helyzete

2012. december 11. | Deme László |  6914 | |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A hazai labdarúgóstadionok világításának helyzete

Érdekes helyzet adódott az idei magyar labdarúgó-bajnokságban. Váratlanul feljutott az első osztályba egy korábban esélytelennek vélt csapat. A nagy örömbe rövidesen kis üröm is vegyült, mivel a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmatlannak ítélte stadionját NB I-es mérkőzések megrendezésére, többek között azért, mert nem rendelkezett stadionvilágítással.

Mivel ilyen eset még nem fordult elő, nagy érdeklődést keltett a döntés, és sokan megkérdőjelezték ennek sportszerűségét. Az egri csapat ugyanis minden otthoni mérkőzését idegenben kell, hogy lejátssza, tehát jelentős hendikeppel vágott neki az idénynek. Időközben a stadion javítási munkálatain túl vannak, de a világítás még mindig sehol, addig pedig nincs otthoni mérkőzés. Az eset azért egyedi, mivel bár korábban is feljutott olyan csapat az első osztályba, mely nem rendelkezett világítással, de mindig legalább egy év türelmi időt kaptak ennek kiépítésére. Váratlannak tűnik ez a nagy szigorúság.

De miért is van ez így?

Az MLSZ minden idény előtt kiadja versenyszabályát, ehhez csatlakozik egy infrastruktúra szabályzat is, melyben lefekteti, hogy a mérkőzések megrendezésének milyen létesítményi feltételei vannak. A világítás ugyan egy kis fejezet, de könnyen számonkérhető és ellenőrizhető. A szabályzat szerint csak esti világítással ellátott stadionban lehet első osztályú bajnoki mérkőzéseket megrendezni. Korábban a sportvezetést sokan vádolták következetlenséggel, most erre nem kívánnak okot adni, tehát megkövetelik az előírások betartását. Más kérdés, hogy a megfogalmazott világítási követelmények mennyire jogosak, életszerűek. Mivel mindenben igyekszünk az európai mércékhez alkalmazkodni, a műszaki megfogalmazásokat is ezekhez próbáljuk igazítani.

3. kép A Vasas stadion „régimódi” világítása 1980-ból. 240 db 2 kW fémhalogén- lámpás tradicionális fényvetőt szereltek fel oszloponként.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a stadionokat befogadó kapacitásuk, kiépítettségük, strukturális ellátottságuk figyelembe vételével kategorizálja. A jelentősebb bajnokságokban már évekkel ezelőtt kialakultak ezek a létesítményi hátterek. Angliában egy negyedosztályú csapat is esetenként különb stadionnal rendelkezik, mint itthon a legjobbak. Egy alsóházi összecsapásnak számító németországi Mainz–Nürnberg péntek esti mérkőzés teltházas, 35 ezres tomboló nézősereg előtt zajlik le. Nálunk az év mérkőzésének számító Újpest–Fradi 8-10 ezres nézőszámát lelkesen méltatja a média.

Talán ez utóbbi miatt is, a hazai szövetség az UEFA 3. kategóriás stadionokra vonatkozó előírásait foglalta „törvénybe”. Az európai szabályzat ebben a kategóriában 8000 ülőhelyes nézőteret követel meg, ami egy létesítményméretet már megszab, és 1200 lux kamerairányú átlagos függőleges megvilágítási szintet ír elő.

Az MLSZ 5000 nézős stadiont fogad el, igaz, ebből csak 1000 nézőt „ültet le”. Nem tér ki a fedett nézőtérre a követelmény az európai előírásokban, hiszen az ott természetes, de az MLSZ sem, mert az nálunk irreális lenne. Örömteli fejleményként látjuk ugyanakkor, hogy nálunk is egyre több helyen építenek tetőzetet a lelátók fölé, és a leendő új stadionjaink már terv szerint így épülnek meg (1. kép).

A színvonalas világítás biztosításának van egy nem túl régi, mellékesnek tűnő megjegyzése is. Áramszünet esetén is 800 lux megvilágítási szintet kell garantálni a pályán, hogy a mérkőzést be lehessen fejezni. Ennek mikéntjét nem szabályozták, így kettős középfeszültségű betáplálás, részleges aggregátoros ellátás, vagy szünetmentes UPS egység telepítése egyaránt számításba jöhet. Ez természetesen megdrágítja a beruházást.

A kormány a közelmúltban igyekezett olyan döntéseket is hozni, amikkel a sportélet finanszírozását segíti elő. Az ún. TAO (társasági adó) pénzből a sportlétesítmények fejlesztésére is lehet pályázni, így a stadionvilágításra is. Ez teszi egyáltalán kezelhetővé egy ilyen jelentős beruházás megvalósítását. Ismerve a pályázati ügyek átfutási idejét, továbbá az önrész megkövetelését, egy ilyen segítség is csak fél–egy éven belül hozhat megoldást.

Jelenleg tehát az egri csapat kivételével minden NB I-es csapat rendelkezik megvilágított stadionnal, ha azonban jövőre olyan együttes kerül fel a másodosztályból, amelynek nincs ilyen létesítménye, hasonló gondokkal találkozhat majd, mint az egriek.

Az MLSZ előírása értelmében minden idénykezdet előtt méréssel hitelesíteni kell a világítást. Nem tudok arról, hogy a szükséges jegyzőkönyvek ne születtek volna meg. Arról azonban tudni lehet, hogy a mai követelményeknek aligha felel meg a létesítmények zöme.

Ez nem is csoda. A legkorábban épült világítások anyagai már régen elavultak, túlélték szavatosságukat. Olyan lámpatesteket már régen nem gyártanak, amik ezeket a világításokat alkotják. Miután a berendezések a hetvenes-nyolcvanas években épültek, tehát a legfiatalabb is legalább 25 éves, az akkor használatos fényforrásokhoz is nehéz hozzájutni. Ha mégis, igen borsos áron adják a gyártók, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem évek óta a raktáron álló eladatlan készletből szolgálják ki a vásárlókat. Pedig ezeknek az E40 foglalatú háromadalékos és diszpróziumadalékos, 2 kW-os fémhalogénlámpáknak a fényárama akkor is csökken, ha hoszszabb ideig nem működnek. Nagyobb gond azonban, hogy a működő berendezésben csak akkor történik fényforráscsere, ha már jelentősebb mennyiségű kieső fényforrás van. Ebben az esetben sem várható, hogy a kipótolt lámpákkal a világítás újkori állapotához közeli értékeket produkál. Az eddig működő és továbbra is funkcionáló fényforrások avulása ugyanis már jelentős. A komplett berendezés világítási hatásfok- javítását csak teljes fényforráscserével le-hetne elérni. Ez viszont komoly anyagi áldozatot jelent.

Módunkban van követni egy-egy stadionvilágítás életútját, így tapasztalatból tudok ehhez néhány adalékot adni. Az egyik stadionunk világítása a nyolcvanas évek végén épült. Lényegében megfelelt a mostani MLSZ előírásoknak. Nagyjából tíz évvel ezelőtt átépítették a stadiont és ezzel együtt a világítást is. Terv szerint a világítás azonos nívón maradt, mint a korábbi, de mivel a zömében megmaradó lámpahelyeken meghagyták a régi lámpatesteket és fényforrásokat, a világítás ténylegesen kétharmadát nyújtotta az elvártnak. Ez ugye most azt a szintet jelenti, amivel áramszünet esetén még a mérkőzés befejezhető. Megjegyzem, az időnkénti részleges karbantartást követően a világítás jelenleg is tudja ez utóbbi színvonalat biztosítani. Ezt a történetet azért említettem, mert ez egy jó példának is tekinthető. Számos helyen csupán arra törekednek, hogy a kieső fényforrásokat kicseréljék, a világítás kontrollja viszont elmarad.

2. kép A paksi stadion 2008-ban készült modern pályavilágítása. 28 db 2 kW rövidívű fémhalogénlámpás fényvető is elég volt oszloponként. Az újabban, nyolc-tíz éve épült stadion- világítások már mai értelemben is modern anyagokkal készültek. Lényegében a mai napig ezek a világítási anyagok állnak rendelkezésre.

Az újabban, nyolc-tíz éve épült stadionvilágítások már mai értelemben is modern anyagokkal készültek. Lényegében a mai napig ezek a világítási anyagok állnak rendelkezésre (2. kép). E létesítményeknél viszont az a baj, hogy az akkori követelményrendszer a mainak mintegy 80%-a volt. Vagyis itt bármit tehetnek, akkor sem tudja a világítás azt, amivel hitelesíteni lehetne őket.

Mégis, mi a teendő?

Először is egy alapos, semleges, pártatlan világítási felmérésre lenne szükség az összes stadionnál. Ezt követően kiderülne, hogy milyen lépéseket kellene, illetve lehetne tenni a világítások megújítására, a világítási szint reális mértékű növelésére. Ki kellene találni egy olyan ösztönző rendszert, ami érdekeltté tenné a tulajdonosokat az elavult világítások korszerűsítésére.

A már említett matuzsálemi életkorú világítások és a mai új építésű berendezések közti különbséget jól érzékelteti az alábbi összehasonlítás. A Vasas-pálya világítása 1980-ban készült el, 240 db 2 kW fémhalogénlámpás fényvetővel (3. kép). A berendezés új korában 1200 lux kamerairányú átlagos függőleges megvilágítást tudott. Most ennek nagyjából a felét mérnénk. Mindezt 500 kW teljesítményért. Ha az egri stadion világítása elkészül, az 1200 lux-os követelményt 120 db rövidívű, ugyancsak 2 kW teljesítményű fémhalogénlámpás fényvető szolgáltatja majd. Szóval a fele a Vasas-pályáénak.

Hozzáteszem, hogy sok múlik a fényvető- választáson. Az összehasonlításban a legjobb minőségű fényvetőt szerepeltettem. Rengeteg gyártó híreszteli magáról, hogy ugyanazokat a tulajdonságokat nyújtják lámpatestei, mint az, amivel példálóztam. Sok számítás, mérés alapján kijelenthető, hogy ez közel sem így van. Az egyes, látszólag hasonló gyártmányok között 10, de akár 15% hatásfok-eltérés is lehet. Ez egyrészt a tükör-választékon, másrészt a világítási távolságon múlik. Az általam favorizált gyártó fényvetője 8-féle optikával rendelkezik. Ebből a legkeskenyebben világító mindössze 2,5 fokos fél értékszögű, 40 cd/klm csúcsintenzitással. Ez utóbbi annyira kiugró eredmény, hogy az utána következő 16 cd/klm értékkel áll. Ha belegondolunk, hogy egy közepes méretű stadionnál a világítási távolság több mint 100 méter is lehet, érzékelhető, milyen sok múlik a megfelelő optikán.

Világítsunk LED-del?

Sokan feltették már a kérdést, lehet-e LED-es lámpatestekkel stadionvilágítást készíteni? Nyilván előbb-utóbb lehet majd. Jelenleg még túl kicsi a LED-ek egységteljesítménye ehhez. A probléma könnyen érzékelhető, hiszen amíg egy rövidívű 2 kW teljesítményű fémhalogénlámpa kisülő csöve mindössze 25 mm hosszú, addig a néhány W teljesítményű LED-ekből a 2 kW-hoz bizony elég nagy felületre van szükség. Az arányt úgy is lehet érzékelni, ha megemlítem, hogy ha egy szokásos fényvetőtabló mérete 25-30 m², ugyanezt jelenleg 100-110 m²-es LED-es felülettel lehetne kiváltani.

4. kép: A nemzeti stadionokra megemelt világítási előírások vonatkoznak. Egyelőre a Puskás Ferenc stadion 2001-ben világítási átépítéssel igyekezett ezekhez alkalmazkodni.

Jellemző, hogy az idei EB, továbbá a londoni olimpia stadionjaiban fel sem merült a LED-ek ilyen célú világítási alkalmazása. Igaz, hogy ezekben a stadionokban már nem a korábban taglalt és itthon nehezen teljesíthető megvilágítási szintek elérése volt a cél. Figyelembe kellett venni a HD minőséget, sőt már a 3D közvetítési igényt is, ezért ezekhez alkalmas berendezéseket kellett építeni, itt 2500-3000 lux közötti szintet írtak elő és nem csak egy, hanem számtalan kamera irányából. Nyilván ha nálunk az új nagy nemzeti labdarúgó-stadion (a neve tudomásom szerint még nem dőlt el) megépítése reális közelségbe kerül, ezek a kívánalmak kötelezők lesznek, ha rangos nemzetközi rendezvényeket is be akarunk fogadni. Azt is mondhatjuk, a stadionvilágításról alkotott elképzelésünk más dimenzióba kerül. Addig azonban a részben korszerűsített Puskás Ferenc stadion ad otthont az itthoni kitüntetett sportrendezvényeknek. És ahogy az épület statikai okokból félig lezárt szektorai és a VIP páholyos fedett nézőtéri szakasz, mint a múlt és a jelen képviselői néznek szembe egymással, a világítás is ezt a felemás helyzetet tükrözi. Az oszlopokon a már rég nem gyártott 3,5 kW és 2 kW fémhalogénlámpás stadion típusú fényvetők világítanak, míg a lelátóra a legmodernebb rövidíves fémhalogénlámpás fényvetők kerültek (4. kép).

Visszakanyarodva napi ügyeinkhez, célszerű lenne egy lépcsőzetesen felépített követelményrendszert felépíteni annak érdekében, hogy a mostani MLSZ-előírások elérhetők, betarthatók, ellenőrizhetők legyenek. Remélem, erre a közeljövőben sor kerülhet! Ha nem, lehet, hogy az egri stadionban lesz a legszínvonalasabb itthoni világítás? Ott ugyanis valószínűleg minden előírást betartatnak majd, hiszen otthon akarnak játszani.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem