Jogi esetek

Ahol nemcsak Ohm törvénye fontos

Mit kínál a biztosítási piac?

2011/3. lapszám | Ilonka Mária |  5248 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Egy új lakás villanyszerelése, illetve egy nagyobb volumenű projekt, beruházás kivitelezése az épületvillamossági tervezéssel és rengeteg egyeztetéssel indul. Az építési napló vezetése kötelező minden engedélyhez kötött építkezésnél, de egyéb esetekben is ajánlott. Ennek legfontosabb célja az építkezés dokumentálása, egyúttal a hivatalos kapcsolattartást is szolgálja. Az építési naplóba a kivitelezőn kívül bejegyezhet a hatósági ellenőrzést végző személy, műszaki ellenőr, tervező, felelős műszaki vezető is.

Az építési napló azonban adott esetben a hatósági és bírósági eljárásban is felhasználható, sőt manapság a felelősségbiztosítások megkötésénél a biztosítótársaságok is megvizsgálhatják, az adatokból felmérhetik a biztosítandó épület adottságait.

Biztosított és szerződő fogalma

A jogszabály meghatározza, hogy ki lehet a szerződő, illetve a biztosított. Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy kötheti meg (biztosított), illetve az, aki a szerződést ilyen személy javára köti (szerződő). Az esetek többségében a szerződő (az a személy, aki a biztosítási díjat fizeti) azonos a biztosítottal (az a személy, aki a biztosítási szerződés szolgáltatásaira jogosult). Vállalkozói vagyonbiztosítási szerződés alapján biztosított, illetve szerződő lehet a kötvényben név szerint feltüntetett természetes vagy jogi személy, a gazdálkodó jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége, egyéb, jogi személyiséggel nem rendelkező, de cégjegyzékbe vett gazdasági társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, illetve társadalmi szervezet.

Fontos tudnivalók

Először is tekintsük át a legfontosabb területeket. Az általános felelősségbiztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosított – mint a szerződésben megjelölt tevékenység folytatója, telephely, részleg, munkahely, üzlet fenntartója és üzemeltetője – által szerződésen kívül okozott mindazon személyi sérüléses és tárgyrongálási károkat, melyekért a biztosított a magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik. Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkavállalók munkaviszonyukkal összefüggésben keletkezett kárát a Munka Törvénykönyve szabályozza.

Eszerint a munkáltató a dolgozónak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességre tekintet nélkül teljes mértékben felel. E biztosítás keretében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződési feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben a biztosított helyett megtéríti azokat a munkabalesetből eredő károkat, amelyekért a biztosított a magyar munkajog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A termék- és szolgáltatás-felelősségbiztosítás fedezetet nyújt azokra a kockázatokra, amelyekért a gyártó, a szolgáltató, a forgalmazó (kereskedő) a termelt és forgalmazott termék, avagy a teljesített szolgáltatás hiányosságából eredő kár miatt a polgári jog, illetve a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik. Nem fedezi a biztosítás a termék vagy a szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő szavatossági igényeket.

A könyv szerinti értéken kötött szerződés esetén a biztosított vagyoncsoportok, a számviteli nyilvántartás alapján, a biztosított könyveiben nyilvántartott értéken kerülnek biztosításra. Jellemzője, hogy a számvitellel összhangban lévő adatszolgáltatás esetén jogilag alulbiztosítás nem állhat fenn, viszont a vagyontárgyak tényleges értékükhöz képest alulértékelten kerülnek biztosításra, hiszen ez a rendszer nem követi sem az inflációt, sem a biztosított tárgyak műszaki értékcsökkenését. Ezáltal kár esetén nagy valószínűséggel állítható, hogy a kártérítésre kerülő összeg nem fedezi a ténylegesen felmerülő veszteséget, az eredeti állapot helyreállítását.

A valóságos értékre szóló biztosítás esetén a biztosított vagyoncsoportokat műszaki avult értéken számítják be. Ez a biztosítási fajta előnyösebb a könyv szerinti értéken történő biztosításnál, mivel itt a kifizetendő kárösszegeket úgy kalkulálják, hogy azokból a károsodott vagyontárggyal műszakilag megegyező állapotú vagyontárgy beszerezhető legyen. Részkárok esetén a biztosító külön megállapodás hiányában figyelembe veszi a helyreállítással, illetve az új alkatrészek beépítésével felmerült értékemelkedést, és azt a kártérítési összegből levonja.

Komplex fedezetek

A MABISZ Ipari Vagyontagozat Technikai Bizottságának elnöke, Egri Zsuzsanna a következőket emelte ki: mint ismeretes, a villanyszerelési tevékenység sokféle módon és formában valósulhat meg, kezdve az egyszerű, egynapos lakossági megrendelésektől egészen a nagy, hónapokig tartó projektekben részfeladatként (alvállalkozóként) végzett komplett épületvillamossági munkákig. A villanyszerelő szakipari munkát végzők köre is nagy szórást mutat az egyszemélyes vállalkozótól a több emberrel dolgozó szakipari cégekig. Ehhez a tagoltsághoz és tevékenységi változatossághoz igazodnak a biztosítótársaságok is, és ennek megfelelően a tevékenységi kockázatokra kínált biztosítási termékek és azok vásárlási módja is eltérő. Egyszemélyes, viszonylag homogén tevékenységre éves keretbiztosítást érdemes kötni, mert az minden munkára automatikusan kiterjed.

A tevékenységi kör, az éves árbevétel nagyságának megadása után tud a biztosító éves díjat kalkulálni. Ennek mértéke függ attól is, hogy mekkora a kártérítési felső határ, a vállalt önrészesedés mértéke és a díjfizetés gyakorisága. Kis anyagigénnyel járó munkák esetében általános és szolgáltatás-felelősségbiztosítás ajánlott, 2, 3, 5, 10, 20 millió forintos kárfelelősségi határral. Ez magában foglalja a megrendelőnek és harmadik személyeknek okozott dologi károk kompenzálását, személyi sérüléssel összefüggő kártérítéseket. Éves szinten az árbevétel 2-5 ezrelékével lehet kalkulálni, a minimum éves díj 50-60 ezer forint. Ha a munkák jellege nagy értékű berendezések beszerelését is magában foglalja, akkor célszerű, ha a biztosítás kiterjed a vállalkozó által megvásárolt vagy a rendelkezésére bocsátott beépítendő vagyontárgyakra, berendezésekre, mert a felelősségbiztosítás ezeket nem foglalja magában. Vállalkozóknak, cégeknek ajánlják a szerelésbiztosítást is, amely alapján megtérülnek a saját vagyontárgyak sérüléséből, megsemmisüléséből eredő károk is.

Éves keretbiztosítás vásárolható ebben az esetben is, de az éves árbevétel mellett az egyes munkáknál felhasznált vagyontárgyak átlagértéke is a díjvetítés alapját képezi, azaz az előzőekben jelzettnél kissé magasabb a díj. Ettől eltérő az eseti biztosítás, amely egy munkára, egy helyszínre, egy adott időszakra szól. Ilyen lehet például egy szálloda építésén belül a teljes villamos hálózat kiépítése. Projektek esetén általában a fővállalkozó vagy a megrendelő minden kivitelezőre és annak teljesítésére építés-szerelési biztosítást köt. Gyakran egy projektben résztvevő valamennyi alvállalkozótól is megkövetelik a biztosítást.

Arányaiban az egyedi építés-szerelési biztosítás a legdrágább megoldás, ugyanakkor több kockázatra nyújt fedezetet, például elemi károkra, a vállalkozók egymásnak okozott káraira vagy a tervezői hibából eredő károkra. A kötéshez a biztosító jóval több információt kér, nem csak az adott projektről és a munkáról, hanem a háttérkörülményekről, a korábbi munkákról, a referenciákról is számot kell adni. Elvben ezeknek a biztosításoknak az ára jóval magasabb kellene, hogy legyen, már csak a biztosított érték miatt is, ám a díjtételek a mai piaci helyzetben jóval alacsonyabbak a szükségesnél a biztosítótársaságok közötti versenyhelyzet miatt. Nagy projektek esetében a bankok, mint finanszírozók teljes körű biztosítást írnak elő, ezért a nagy munkák általában biztosítva vannak. A kisvállalkozók szakipari munkáikra sokkal kisebb a biztosítási igény, általánosságban véve felelősségbiztosításuk van csupán, ami sokszor nem teljes körű.

Projekt- és árbevétel-alapon

A sokféle biztosítás között létezik a projekt alapú, és rendelkezésre áll az éves árbevétel alapú biztosítás is. Itt a vállalkozó nyilatkozik arról, hogy mi a tevékenységi köre; ha ez egyértelmű és homogén, akkor kétszeri kockázat-elbírálás történik. Felkínálnak számára egy díjat, amit ha elfogad, akkor éves vagy határozatlan idejű szerződés jön létre, adatszolgáltatás mellett. Az illető vállalkozónak évente jelentenie kell, hogy milyen a forgalma, s a forgalom után kell fizetni a díjat: ez díjtétel-alapon van elszámolva. Ha nő a forgalom, a kockázat is nőni fog. Nem kell a biztosítónak semmit sem bejelenteni, a határozatlan idejű szerződés addig él, amíg fel nem mondja valaki.

Ezt azoknak ajánlják, akik önállóan dolgoznak, nem nagy projekt vállalkozóiként. Akik viszont rendszeresen nagy projektekben dolgoznak, ott a projektbiztosítás úgy működik, hogy a projektet meg kell nevezni, van ideje és értéke, és ennek alapján fogja a biztosító kiszámolni a díjat: lejár a biztosítás, amikor vége a projektnek. Ha új projekt van, akkor új szerződést kell kötni. Nagy volumenű munkáknál a fővállalkozó abban érdekelt, hogy mindenki biztosítva legyen, mert nagyon sokan vannak egy munkaterületen, sokféle kár keletkezhet.

Viszont a projektbiztosításba nemcsak felelősségbiztosítás van beépítve, ez egy tágabb konstrukció, amely vagyonbiztosítással is ki van egészítve, a saját munkájában, a cég saját eszközeiben, a saját leszállított anyagaiban keletkezett károk is megtérülnek. Szélesebb körű, drágább, viszont nagyon kell figyelni, hogy mindig érvényben legyen, amikor a projekt működik. Egy szállodaépítésnek adott a projektértéke, ebben benne van például a villanyszerelés, az épületgépészet értéke is. Előfordul, hogy úgy állapodnak meg a projektben szereplők, hogy elosztják a biztosítási összeget.

A biztosítóknak van egy pénzügyi határa, ameddig kötelezettséget tudnak vállalni: amikor nagyon nagy kockázat áll fenn, akkor szükség van arra, hogy a biztosítók akár együtt, közösen vállaljanak kockázatot. Általában az alkuszok foglalkoznak a nagy projektekkel, elmennek több biztosítóhoz, beszereznek több ajánlatot, abból pedig összeállítanak egy csomagot, amiben több biztosító részt tud venni. Persze vannak kivételek, vannak esetek és nagy volumenű kockázatok, ahol a biztosítók milliárdokra vállalnak kockázatokat: itt szemlét végeznek, felmérik a kockázatot, annak alapján árazzák a fizetendő biztosítást.

Legalább ötmilliárdot költenek

Az építés-szerelési biztosítási piac forgalma mintegy ötmilliárd forint körül van évente. A legtöbb esetben bankok állnak a nagyobb projektügyletek mögött, és a bankok megkövetelik a biztosítás megkötését még akkor is, ha a vállalkozó „elhazárdírozná”, mivel úgy gondolja, hogy neki nem szokott kára lenni. Ez olyan, mint amikor valaki jelzáloghitelre vesz lakást, s a bank kiköti, hogy biztosítást kell kötni a lakásra. Ahol bankhitel van, ott a biztosítás eleve alapkövetelmény. Pénzügyi teljesítésre is tud a biztosító pénzt adni. Nem bankgaranciát, hanem garanciát: a biztosítói kínálatban is van ilyen konstrukció, s az építés-szerelés mellé igény esetén tudnak ilyet kínálni. Az egyéni vállalkozóknál az egyénileg megkötött szolgáltatási felelősségbiztosítás az ajánlott konstrukció. A biztosító a folyamat elején elbírálja a referenciák és egyéb céges információk alapján az igényeket. A szerződés csak arra az esetre szól, ha másnak kárt okoz a vállalkozó, például a megrendelőjének vagy egy másik vállalkozónak: a saját vagyoneszközökre nem vonatkozik.

Referenciát kérnek

A legtöbb hazai biztosítótársaság rendelkezik olyan komplett vagyonbiztosítási csomaggal, mely kimondottan a kis- és közepes vállalkozások igényeit elégíti ki. Ezek a biztosítások jellemzően modulrendszerűek, azaz a szolgáltatások rugalmasan igazíthatók az igényekhez. Ezt a biztosítási módozatot ajánlják azon cégeknek, vállalkozásoknak, melyek vagyonértéke a néhány 10 millió forinttól a 100 millió forintos szintig terjed.

Az alábbi vagyoncsoportok biztosíthatók: ingatlanok (épületek, építmények), termelő és kereskedelmi üzemi berendezések, gépek, felszerelések, járművek, készletek (anyagok áruk, félkész- és késztermék), javításra feldolgozásra átvett vagyontárgyak, bérmunkára, bizományban, zálogba átvett vagyontárgyak, értékkészletek, szabadban tárolt vagyontárgyak, egyéb vagyontárgyak (külön részletezve a szerződésben). Csáki Gyula, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Felelősségbiztosítási Bizottságának elnökhelyettese a következőkről tájékoztatott: valamennyi piacon működő, felelősségbiztosítással foglalkozó biztosító termékpalettájában megtalálható a villanyszerelési tevékenységre is köthető általános felelősségbiztosítás, mely fedezi mind a dologi, mind a személysérüléses károkat is. A külföldi termékpalettához hasonló konstrukciók érhetők el nálunk is, egyre inkább érződik viszont a nagyobb biztosítási összegek iránti igények növekedése.

Egy külföldi tulajdonú megbízó hozza magával a külföldi gyakorlatot, melyben markáns különbség főleg a biztosítási összeg mértékében mutatkozik. A nálunk megszokott pár milliós, esetleg pár tíz-millió forintos tételek például az EU-ban millió eurós értékeknek felelnek meg. Az uniós biztosítási piacon a jelenlévő multinacionális biztosítók és ügyfelek által alkalmazott globális megoldások hatására harmonizáció figyelhető meg. A tagállamokban fellelhető különböző jogi környezet ellenére a helyi piacok felelősségbiztosítási termékei nagyon hasonlók.

Olyan eltérés, amelyre térségünkben fel kell készülni, két területen mutatkozik: az egyik a már említett nagy biztosítási összegeket (több millió euró) szolgáltató megoldások iránti növekvő kereslet. A hazai biztosítóknak erre a szükséges mögöttes viszontbiztosítási fedezetek megteremtésével kell felkészülniük. A biztosítottaknak pedig azonosulni kell azzal, hogy az uniós piacon nem lehet egy, csak az olcsósága miatt választott biztosítási fedezettel működni.

Épületek biztosítása – növekvő működési kockázat

Ennek a természetes folyamatnak a hatásaira nem csupán a biztosítóknak kell felkészülni, hanem a vállalkozásoknak is. Egyre nagyobb működési kockázatot képvisel az, ha egy vállalkozás napjainkban megfelelő felelősségbiztosítás nélkül tevékenykedik. A megrendelők általában azt szeretnék, hogy mindig biztonságban legyenek. A biztosítás elsősorban a vagyonkárokat foglalja magába, például ha valaki nyitva hagyja az építkezés helyén a csapot. A villanyszerelők elsősorban ezt kérik. Ha viszont sok anyaggal dolgoznak, mint például a fűtésszerelők, a klímaszerelők, és viszik magukkal az értékes berendezéseiket is, vagy veszélyben vannak a munka tárgyát képező anyagok, akkor lép be az építés-szerelési biztosítás. Ez kompletten a beépítendő vagyontárgyakban jelenik meg. Ebben már a saját vagyonbiztosításuk is benne van: ez ugyanis nemcsak a saját vagyonra, hanem az okozott kárra is vonatkozik. A hazai biztosító társaságok fele nyújt ilyen jellegű szolgáltatást.

Amikor például elhasználódott a régi elektromos vezeték, akkor a biztosító úgy ítélheti meg, hogy nem volt gondos gazda a tulajdonos, és ez közrehatott a kár bekövetkezésében: így lehet, hogy egyáltalán nem kap kártérítést a tulajdonos. Tehát ha a biztosító súlyos gondatlanságot állapít meg, akkor mentesülhet a kárfizetés alól. Minden a kárrendezésnél derül ki: az, hogy milyen volt a villanyvezeték, milyen volt az érintésvédelem, milyen volt az épület műszaki állapota. A tulajdonosnak kötelessége a kármegelőzés, a gondosság: ha a biztosító bebizonyítja, hogy nem volt gondos, hiába fizette meg a díjat, akkor sem kap kártérítést, vagy nem kap teljes körű kártérítést.

A kockázat elbírálása

Sebestyén Kálmán, a K&H Biztosító kockázatvállalási vezetője elmondta: a vagyonbiztosítási termékek díjkalkulációjánál a biztosítási események bekövetkezési valószínűsége mellett a biztosított vagyontárgyak kárveszélyességét is figyelembe veszik. Ezen kívül a biztosító saját kártapasztalatait is beszámítják. Ez minden vagyonbiztosítási termék esetében érvényes. A vállalkozói vagyonbiztosítás esetében az elektromos rendszer állapota is befolyásolja a biztosítási díj megállapítását. Ha az elektromos rendszer annyira hibás, hogy potenciális kárveszélyt jelent, a biztosítást nem fogadják be.

Figyelembe veszik, hogy az épület rendelkezik-e például érintésvédelmi vagy szabványossági felülvizsgálattal. A biztosításra felkínált vagyontárgyak kockázatát veszélynemenként vizsgálják meg, és ez alapján döntenek a biztosíthatóságról. Például a tűzkockázat esetében többek között vizsgálják, hogy milyen tűzveszélyességi anyagokat használnak a tevékenységnél: azok elhelyezése, kezelép style=se szabályos-e, átterjedhet-e a tűz a környezetre stb. A kockázat-elbírálási szemle során a biztosító részére készül egy szemlejegyzőkönyv, melyet az ügyféllel is ismertetnek, de ez nem minősül szakvéleménynek. A jegyzőkönyvben minden lényeges körülményre kitérnek, és a hiányosságokra felhívják az ügyfél figyelmét.

Az általános felelősségbiztosítás a harmadik személyeknek okozott károkra, míg a kiegészítő szolgáltatói felelősségbiztosítás a megbízónak végzett munka során a nem a megbízás tárgyában okozott károkra nyújt fedezetet. A hibás teljesítésre magára nem tudnak biztosítási védelmet adni. A biztosítótársaságnál az általános felelősségbiztosítás 5 millió forinttól 300 millió forintig köthető, míg a szolgáltatói felelősségbiztosítást 5 millió forinttól 20 millió forintig kötik. Érdekes kérdés, hogy az elektromos hálózattal kapcsolatban mi jelenti a veszélyhelyzetet? Az illetékes szakhatóság által előírt érvényes érintésvédelmi vizsgálattal kell rendelkeznie a biztosításra felkínált objektumnak. A biztosító a kár bekövetkezésének valószínűségét mérlegeli a biztosítás megkötése előtt. A veszélyhelyzet a biztosítási gyakorlatban a kár bekövetkezésének magasabb fokú valószínűsége. Ha a kár bekövetkezésének valószínűsége magas, azaz számítani lehet arra, hogy a káresemény hamarosan bekövetkezik, a biztosító nem vállalhatja a kockázatot. Ugyanis a biztosítás lényege az, hogy az előre nem látható, jövőbeni és hirtelen bekövetkező eseményekre lehet biztosítási szerződést kötni.

A helyszíni kockázat-elbírálás során szemrevételezik a biztosítandó vagyontárgyakat, köztük az elektromos hálózatot is. A látottak és az érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv alapján bírálják el a kockázatot. Ritkán találkoznak hiányosságokkal, de ha mégis, akkor lejárt érvényességű érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv, illetve szabálytalanul kiépített, ideiglenes elektromos vezetékek szoktak előfordulni. Villanyszerelési tevékenységre az éves árbevétel és a biztosítási összegigény közlésével lehet biztosítást kötni a piacon. Egyedi kockázat-elbírálás a több száz milliós biztosítási öszszegigények esetében jellemző. Amennyiben nagyobb biztosítási összeg iránti igény merül fel, a biztosítók megpróbálnak minden fellelhető információt begyűjteni a cégről és annak vezetőiről. Ilyenkor elsődleges szempont a kárelőzmények (korábban okozott károk), illetve referenciák (főbb létező megbízások) ismerete.

---