Szabályozás

Irányítástechnikai hétköznapok VIII. - Redőnyvezérlés

2011/5. lapszám | Porempovics József |  8201 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Napjaink lakásaiban ma már szinte természetes igény a redőnyök, árnyékolók, garázsajtók vagy a kapu motoros mozgatása. A komfort és kényelem mellett sok esetben – főleg redőnyöknél – az energiatakarékosság is szerepet játszik. Gondoljunk csak a passz...

Napjaink lakásaiban ma már szinte természetes igény a redőnyök, árnyékolók, garázsajtók vagy a kapu motoros mozgatása. A komfort és kényelem mellett sok esetben – főleg redőnyöknél – az energiatakarékosság is szerepet játszik. Gondoljunk csak a passzív- házakra, ahol nem engedhető meg a hagyományosan húzogatott redőnyöknél alkalmazott nyílás, amit a gurtni számára fúrnak.

A motoros mozgatásnál természetesen kézenfekvő, hogy felmerül annak kezelése, vezérlése. Jelen cikkben és a folytatásban (következő lapszám) néhány, a témához kapcsolódó vezérlési lehetőséget tekintünk át, amelyek mint kapcsolástechnikai ötletek, az eddigiekhez hasonlóan, más alkalmazásokban is jól használhatók lehetnek. A redőnymozgató motorok széles választékában a vezérlés szempontjából két fő jellemző érdekes.

1. Tápfeszültség – irányváltás:
• 230VAC – irányonként kontaktus, retesszel,
• 12…24VDC – félvezető kimenet, polaritásváltással.

2. Végállás-érzékelés:
• mechanikus végálláskapcsolóval,
• Reed-relés,
• memorizáló (elektronikusan tárolt pozícióadat – pl. impulzusszám.

Utóbbi a vezérlésbe csak annyira szól bele, hogy a redőny önálló védelmeként működik, jó esetben beállítás után nem kell vele foglalkoznunk. A kiválasztásnál viszont szempontként megjegyezhető az a tapasztalat, hogy a memorizálós típusok gyakrabban „felejtik” el a pozíciót, ami kellemetlen túlfutást vagy a lamellák ellentétes felcsévélődését eredményezi, amíg végképp meg nem szorul a berendezés. A legegyszerűbb megoldás a kifejezetten redőnymozgatásra gyártott szerelvény, ami nyomógombos vagy kapcsolós működtetővel rendelkezik, és mechanikai retesz gondoskodik az ellenirányú bekapcsolás tiltásáról. A technikai fejlődés és a gyártók által elérhető áron felkínált lehetőségek a megrendelők, lakástulajdonosok igényeit is megváltoztatták. A praktikus vagy kényelmi igények összetett feladatok elé állítják a kivitelezőt.

Néhány a jellemző igényekből:
■ távirányítás;
■ több redőny mozgatása egy parancsra;
■ valós idejű működtetés (kapcsolóóra);
■ időjárásfüggő mozgatás;
■ a napsütés irányától függő mozgatás, akár a paletták finom beállításának lehetőségével is;
■ együttműködés a riasztórendszerrel;
■ élethelyzetekhez alkalmazkodó vezérlési lehetőségek;
■ távoli elérés (GSM, Internet).

A hagyományos redőnymozgatóval ellátott működtetést kihagyva a következő megoldásokkal foglalkozunk a cikkben és folytatásában:
■ egyszerű időzített, huzalozott vezérlés kapcsoló típusú szerelvénnyel;
■ egyszerű időzített, huzalozott vezérlés nyomógomb típusú szerel- vénnyel, megállítási lehetőséggel;
■ több redőny működtetése a külön- külön mozgatás megtartása mellett, időzített, huzalozott vezérléssel; időkapcsoló bekötése az előző megoldásokba;
■ napfényfüggő vezérlés beillesztése az előző megoldásokba;
■ rádiófrekvenciás távirányítás, variációk;
■ redőnyvezérlési lehetőségek az épületautomatizálási rendszerekben.

Az első bemutatásra kerülő alapkapcsolás tápfeszültségre induló elengedés-késleltető időrelékkel biztosítja külön-külön a redőnyök felhúzási és leeresztési időtartamát (1. ábra).
A működtetést kapcsoló típusú szerelvény végzi, mert az időzítések indítása az időrelék tápfeszültségének megjelenésével kezdődik, melynek legalább a működés időtartamáig meg kell lennie. A kapcsolónak a mozgatás időtartamára bekapcsolt helyzetben kell lennie – mozgás közben lekapcsolva természetesen megáll a redőny. Az időzítő „t” időtartamához meg kell mérni a redőny két véghelyzete között eltelt időt, melyhez kb. 2-3 mp-et hozzáadva kapjuk a beállítandó adatot. Az ellenirányú bekapcsolás ellen maga a kézi működtető véd, a mechanikai retesz nem engedi a két időrelé egyidejű működtetését. A váltóérintkezők rajz szerinti öszszekötésével dupla védelemhez jutunk, de ez akár el is hagyható.

A 2. ábrán nyomógombos redőnyműködtetővel és multifunkciós időrelével látható alapkapcsolás, mely a későbbiekben felépítendő komplexebb vezérlés alapkapcsolása is egyben, erre épülnek majd a többredőnyös, időkapcsolós és napfényfüggő huzalozott megoldások. A multifunkciós időrelé „S” vezérlőbemenetről indítható egyik funkcióját használjuk. A multifunkciós időrelé kiválasztásánál az ábrán látható idődiagram szerinti működésre van szükség, ami időzített impulzusreléként értelmezhető:
■ a relé állandó tápfeszültséget kap;
■ az „S” vezérlő bemenetről indítható az időzítés;
■ „S” felfutó élére azonnal elindul az időzítés, az időtartam letelte után kikapcsol a kimenet;
■ az időzítés közben érkező újabb „S” felfutó él leállítja az időzítést, a relé kikapcsol.

(Az időrelé funkció („k” funkció) tipikusan a „feledékeny háziasszony” kamravilágításának kapcsolására is használatos – ha nem kapcsolja le, akkor magától lekapcsol.) A működés nem túl bonyolult: a megfelelő iránygomb megnyomásakor a hozzá tartozó időrelé időzítése elindul, egyben behúz a kimeneti reléje is, a redőny a kiválasztott irányba mozog. A nyomógomb elengedhető, a redőny végállásig megy, amennyiben közben nem nyomták meg újra ugyanazt az iránygombot. Ha megnyomták, akkor a redőny megáll, így biztosítva a közbenső helyzeteket is. Mivel az időrelék a nyomógombos kezelővel bármikor indíthatók – akkor is, ha már megy a másik –, a kimeneti relé kontaktusaival mindenképpen reteszelni kell az ellenirányú indítás elkerülésére.

A megoldás kompromisszumai, hogy
■ a FEL relé 15-ös csatlakozója csak a LE relé nyugalmi állapotában kap feszültséget, tehát: a FEL relé időzítése elindítható a LE relé működése közben is, de a redőnymotor addig nem kap erre az irányra feszültséget, amíg a LE relé el nem enged. A FEL mozgatáshoz nem marad elegendő idő, hiszen a FEL időzítés már elindult, de a redőny még lefelé mozog.
■ a LE relét indítva, miközben a FEL működik, a FEL relé 15-ös pontján megszakad a tápfeszültség, a FEL mozgása megáll, a LE mozgása elindul.

Fentiekből következik, hogy a mozgó redőnyt célszerű megállítani a mozgás irányának megfelelő iránygomb megnyomásával, majd ezután indítani az ellenkező irányú mozgatást. Persze lehetséges a probléma kiküszöbölése, de ahhoz néhány további eszközre van szükség. (Kérjük, keresse meg, találja ki a megoldást, és írja meg nekünk a szerkesztőség e-mail címére!) Látható az is, hogy ennél a megoldásnál nem szükséges redőnyvezérlő szerelvény, hagyományos nyomógombokkal is működik.

A sima nyomógombokat viszont egyszerre is meg lehet nyomni, de nem gond, hiszen teljesen kizárható, hogy egyszerre kapcsoljanak tápfeszültséget a két irány vezetékére. Mindkét relé behúzása után a LE irány lesz a befutó, a redőny lefelé fog mozogni. A folytatásban megoldjuk a kényelmetlen irányváltást, és több redőnyt is mozgatunk egy parancsra (a külön mozgatás megtartása mellett), valamint kapcsolóóra is kerül a rendszerbe.

 

---