A törvény egyértelmű, csak néha tévesen értelmezik
Törvényszéki jogesetek
2011/12. lapszám | Ilonka Mária | 5002 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az igazság nem mindig és mindenki számára egyértelmű. Akit beperelnek, védekezik, és próbálja bebizonyítani a saját igazát. Aki nem hagyja magát, annak nagyobb esélye van nyerni. Az alábbiakban egy érdekes kérdéseket felvető, megtörtént jogi esetet mutatunk be.
Mit tehet a mérőleolvasó, amikor ő maga is fogyasztó?
Nem a munkáltatónak adtak igazat Szintén több évig húzódott a munkaügyi per egy kelet-magyarországi bíróságon, amelynek végére a Legfelsőbb Bíróságon idén áprilisban tettek pontot. A munkavállaló azért indított pert, mert a munkáltatója ugyan tudomásul vette, hogy mint fogyasztó fogja leszerelni a villanyórát, és ezt bejelentette, azonban a munkáltató arra való hivatkozással, hogy nem gondoskodott a baleset megelőzéséről, felmondta a munkaviszonyát. Az áramot ezen idő alatt nem használta, erre nem is volt bizonyíték. A kárvallott kérte a bíróságtól a munkaviszony rendkívüli felmondása jogellenességének megállapítását, továbbá az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását és a perköltség megállapítását.
Mégis jogellenesen küldték el?
A bíróság első körben megállapította, hogy valóban jogellenesen küldte el a munkáltató az alkalmazottját, és kötelezte a munkaadót az elmaradt munkabér, ennek kamatai, felmentési időre járó bér, végkielégítés, valamint átalány-kártérítés és perköltség megfizetésére. A felperes munkavállaló már több mint negyed évszázada volt alkalmazottja munkáltatójának, a munkaköre alapján feljogosított mérőleolvasóként dolgozott.
A kirúgása csupán hab volt a tortán. Az ügy előzményeihez tartozik, hogy a kirúgott munkavállaló tulajdonában volt két telek. A második telken egy romos lakás állt. Később annyira amortizálódott az ingatlan, hogy már csak a tűzfala maradt a helyén, az építmény teteje beszakadt, ezért a felperes – kiskorú gyermekére tekintettel – úgy döntött, hogy a villanyoszlopról való csatlakozást levágja és a négy darab plombát, valamint a mérőt a falról leszereli, nem vételez áramot. A felhasználási hely ellenőrzésén az áramszolgáltató ellenőrei megállapították, hogy a mérő leszerelt állapotban található, és felvették az ügyről az adatokat. Sőt, az egész ceremóniát szerződésszegésként jegyzőkönyvben rögzítették, és felvették az adatokat az úgynevezett egyeztetési lapon, amelyben a férfi aláírásával elismerte, hogy levágta a csatlakozót, és azt, hogy a mérőt leszerelte.
A dolog miatt botrány robbant ki a férfi munkaadójánál, tehát magánál az áramszolgáltatónál. Delikvensünket munkáltatója arról tájékoztatta, hogy a csatlakozó levágása, illetve a mérő leszerelése szerződésszegésnek minősül, és ezért kártérítés jár. Ezzel párhuzamosan a szolgáltató értesítette a közvetlen munkáltatói jogkörének gyakorlóját, hogy szerződést szegett.
Jogosulatlanul vágta le
A férfi a bírósági meghallgatásán beismerte, hogy a csatlakozót az oszlopról levágta, és arra hivatkozott, hogy gyermekét akarta megvédeni. Tisztában volt azzal, hogy nem jogosult a csatlakozó leszerelésére, és feszültség alatt munkát végezni, valamint azzal is, hogy a csatlakozó levágásának következményei lehetnek. Elismerte, hogy a négy darab plomba levágásával, valamint a mérőóra falról történő leszerelésével szabálytalan állapotot idézett elő. Közölte, hogy a mérőt a leszerelést követően egy helyiségben tárolta. A mérőleolvasó munkáltatója rendkívüli felmondással megszüntette a munkaviszonyát.
A munkáltató arra hivatkozott, hogy a csatlakozó berendezés, valamint a zárópecsét eltávolításával a mérő- leolvasó magatartása szándékosnak volt tekinthető, mivel nemcsak felhasználóként, hanem hálózati engedélyes munkavállalóként tisztában kellett lennie a magatartásának következményeivel. Igaz ugyan, hogy az alperesnek, mint munkáltatónak nem keletkezett kára az ügyből, azonban a munkavállaló munkaköri leírása szerint köteles a mérőhelyek és a fogyasztói csatlakozók egyszerűsített ellenőrzésére, továbbá a leolvasás során feltárt hibák, fogyasztási hellyel, mérőberendezéssel kapcsolatos észrevételek, nem leolvashatósági okok rögzítésére is.
Mint leolvasónak tisztában kellett lennie tehát azzal, hogy a szabályosan felszerelt és a rendszerbe bevezetett fogyasztásmérő a hiteles mérés és elszámolás biztosításának az alapja. Így cselekménye a szerződésszegésen túl a munkaköri kötelezettsége megszegésének is minősül. Magatartásával rontotta a társaság jó hírnevét, megszegte a társaság belső szabályzatait stb.
A bíróság másként határozott
A munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes a munkáltató intézkedését megelőzően több mint egy évvel szerelte le a perbeli mérőórát. Álláspontja szerint önmagában ez a cselekmény egyébként sem indokolta a rendkívüli felmondást, mert a felperes balesetveszélyt kívánt elhárítani. Ezért valótlannak találta az alperes azon hivatkozását, mely szerint a munkavállalója szabálytalanul vételezte az áramot, mert a per során ezen állítást nem tudták bizonyítani.
A felperes csupán a mérőórát szerelte le, és egyben a vételezési lehetőséget is megszüntette. Az alperes maga is arra hivatkozott, hogy kára nem keletkezett, vagyis szabálytalan vételezés nem valósult meg. Miután a felperes kárt nem okozott, ezért az alperes gazdasági érdekeit és jó hírnevét sem sértette meg. A felperes továbbá nem szeghette meg a vételezési hely ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat sem, mert a perbeli ingatlan nem a felperes munkaterületéhez tartozott. Mindezek alapján az Mt. 100. §-ában, valamint a Kollektív Szerződésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazásával marasztalta a volt munkaadó alperest.
Az ügy itt nem ért véget, mivel az alperes munkáltató természetesen fellebbezett a megyei bíróság ítélete ellen. Ám nem neki adtak igazat. Az ítéletben a másodfokú bíróság kötelezte az alperest az elmaradt munkabér összegének kifizetésére, sőt azt 1 472 309 forintra felemelte, a kamatfizetés kezdő időpontját megváltoztatta, a kereseti eljárási illeték összegét 105 900 forintra leszállította, egyebekben kötelezte az alperest 100 000 forint másodfokú perköltség, valamint 105 900 forint fellebbezési eljárási illeték megfizetésére.
Elmulasztotta a határidőt
A megyei bíróság ítéletének indokolásában az elsőfokú bírósággal egyezően megállapította, hogy az alperes a rendkívüli felmondás kiadásakor az objektív határidőt elmulasztotta. Kifejtette, hogy a peres felek között két jogviszony állt fenn: részben – mint fogyasztónak – a közüzemi szolgáltatási szerződés alapján fennálló polgári jogviszony, valamint a munkaszerződés alapján fennálló munkaviszony. A rendkívüli felmondás kiadására a munkaviszonnyal összefüggésben kerülhet sor, amelyre a munkáltatónak akkor van lehetősége, ha a munkavállaló a munkaviszonyából származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartásával megszegi. A villanyóra leszerelését a mérőleolvasó még azelőtt követte el, hogy megtörtént volna a rendkívüli felmondás.
A megyei bíróság álláspontja szerint a felperest jelentéstételi kötelezettség kizárólag a területéhez tartozó mérők vonatkozásában terhelte. Utalt arra, hogy a munkavállaló a jegyzőkönyvben tett nyilatkozata szerint az ügyfélszolgálati irodán jelentette a problémát, azonban azt mondták neki, hogy a szolgáltatást nem tudják szüneteltetni, hanem elviszik a mérőt. A bíróság álláspontja szerint az alperes a rendkívüli felmondás kiadására nyitva álló objektív határidőt elmulasztotta. Az eltelt időszakra tekintettel a megyei bíróság az elmaradt munkabér összegét a jogerős ítélet meghozatala időpontjáig számolta el.
A Legfelsőbb Bíróságra került az ügy, ahol a bírák kimondták: a felperes mérőleolvasó elsősorban az életveszély elhárítását tartotta szem előtt, amikor a balesetveszélyes állapotot megszüntette. A legmagasabb bírói fórum a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, sőt az alperest nemcsak a korábban megállapított munkabér és kamatok, hanem a teljes perköltség és illeték megfizetésére kötelezte.
