Tanulságos történetek

Termékhamisítás

2011/12. lapszám | netadmin |  8526 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A kiadó épületgépészeti szaklapjának szerkesztőségébe egy előfizető olyan „Grundfos” szivattyút juttatott el, amelyet nem a Grundfos vállalat gyártott: már az első szemrevételezés nyomán világossá vált, hogy igen tökéletes hamisításról van szó, hisze...

A kiadó épületgépészeti szaklapjának szerkesztőségébe egy előfizető olyan „Grundfos” szivattyút juttatott el, amelyet nem a Grundfos vállalat gyártott: már az első szemrevételezés nyomán világossá vált, hogy igen tökéletes hamisításról van szó, hiszen kinézetében a plágium-termék szinte megkülönböztethetetlen az eredetitől. A termékfestéstől a csomagoláson át a műszaki paraméterek feltüntetésének módjáig szinte minden apró részlet megegyezett: csak a szakterületen jártas kollégák figyeltek fel az apró árulkodó eltérésekre.

Ez az eset vetette fel a kérdést, amelyet nevesebb gyártók hazai képviseleteinek tettünk fel: találkoztak-e már hasonló esettel az épületvillamossági piacon is? A korlátozott közvélemény-kutatás megdöbbentő eredményt hozott: nemcsak, hogy előfordulnak ilyen hamisítások, a magyar villamossági kereskedelem nem elhanyagolható részét tisztázatlan eredetű, a nagyobb gyártók termékeit, sorozat-megjelöléseit utánzó termékek forgalma teszi ki.
Az alábbiakban egy kitüntetett magyarországi gyártói képviselet munkatársával folytatott beszélgetés szerkesztett változatát közöljük, amelyet egy, a témával foglalkozó cikksorozat bevezető elemeként adunk közre.

Az információkat biztosító multinacionális cég képviselője kiemelte, hogy vállalatuk a kisfeszültségű energiaelosztás területén több nyugati országban piacvezető pozíciót ért el: értelemszerűen ezek azok a termékek, amelyek a hamisítók elsőrendű célpontjai. A márkanév bevezetettsége, a termékek széles körű ismertsége önmagukban vonzóvá teszi őket az utánzók számára, mindazonáltal nyilvánvaló az is, hogy itt érhető el olyan markáns árkülönbség is, amely mellett megéri ezt a tevékenységet folytatni.
Hiszen egy márkanév megbízhatóságot, fejlett műszaki tartalmat, fejlesztői apparátust, kiemelt marketing költségvetést, ügyfélszolgálatot stb. is felölel: a hamisító ezzel szemben utánzatainál csupán azt a látszatot kelti, hogy termékei hasonló feltételrendszerrel kerülnek értékesítésre. Jellemző például az, hogy egy ipari megszakító ára eléri a 60 000 forintot, a hamisítás nyomán előállított „hasonmás” ellenben csupán 30 000 forintba kerül.

Ez olyan árkülönbözet, ami még korlátozott értékesítés mellett is nyereségessé teszi az utánzatok forgalmazását. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a feleakkora ár nem tartalmazza a fenti szolgáltatáscsomagot: ehhez a termékhez nem jár műszaki tanácsadás, itt kérdéses a garanciális ügyintézés, nem lehet igénybe venni a szakmai továbbképzéseket.

Például egy hamisított kapcsoló készülék megtekintésére nyílt lehetőségünk az eredeti példánnyal szembeállítva. Az adott márkanév feltüntetésén túlmenően a két termék minden részletében megegyezett. Sőt, a termékhez vásárolható kiegészítők is problémamentesen illeszthetők mindkét kapcsolóhoz. De mint informátorunk kiemelte, ez valójában csak első pillantásra van így: elég csupán a hamisítvány tokozását szemrevételezni ahhoz, hogy szembetűnővé váljanak az olcsó megoldások: a műanyag sorjázása elnagyolt, az ívek és illesztések nem pontosak stb. A tokozat műanyaga összetételében is eltér a nagyobb gyártók által alkalmazottól: nem használnak olyan adalékanyagokat, amik a finom megmunkálást, a környezetvédelmet, illetve elsősorban a megfelelő tűzveszélyességi megfelelősség elérését szolgálják. Az adalékanyagok elmaradása ugyan jóval olcsóbbá teszi a terméket, de hozzájárul annak merevségéhez is: ez törékenységet okoz, illetve törés esetén szilánkok keletkeznek, ami balesetveszélyt hordoz magában.

A csatlakozó blokkok kialakítása, a felirat elhelyezésére szolgáló mező, vagy éppen a működtető kar megformázása egy az egyben utánozza az eredeti terméket.
Fontos, hogy ha a konkrét márkanevet nem is tüntetik fel a terméken, a megtévesztést szolgálja bizonyos típus-, sorozatjelek adott formában, tipográfiai rendben való feltüntetése: ha a vásárló csak ezekre ügyel, könnyen plágiumot vásárolhat.
Eddig csupán a külsőségekről esett szó: sajnálatos módon a belső kialakítás teljes egészében a költségtakarékos kivitelezés szempontjainak rendelődik alá. Fontos hangsúlyozni, hogy itt még csak egy olyan berendezésről esett szó, amely nem fejt ki védelmi funkciót! Ha minőségi problémák miatt a kapcsoló tönkremegy, akkor anyagi kár keletkezik, de közvetlen életveszély nem merül fel. Nézzünk most egy másik esetet!

Megtörtént, hogy ipari megszakítók plágiuma merült fel: az utánzott termék gyártója a cég központjában, saját laboratóriumában bevizsgáltatta ezeket a megszakítókat. A vizsgálatok megerősítették, hogy a 630 A-es plágium megszakító nem csupán nem teljesítette a szabványos értékeket és a csomagoláson feltüntetett műszaki paramétereket, hanem számos esetben kigyulladt, felrobbant terhelés hatására.

A felhasznált fémek kiképzése, keresztmetszete természetesen nem a kívánalmaknak megfelelő volt. Technológiai szinten is jelentős eltérések is mutatkoztak: a levédett, fejlett műszaki megoldásokat nem hamisították, hiszen ezek követése jelentősen drágította volna a terméket. A hőmérsékleti, nyomásviszonyok megfelelő kezelésére a plágium termékek gyártója nem fordított megfelelő figyelmet: pedig magas hőmérsékleten a műanyag kigyulladhat, vagy az elfolyó anyag maga is tüzet okozhat. A gyártók a védekezést megfelelő adalékok alkalmazásával érik el: így akadályozzák meg az elfolyást vagy tűzkeletkezést. Hasonlóképpen: a füst keletkezésénél életvédelem szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mérgező anyag keletkezik-e, illetve a levegőbe juthat-e.

Szemelvények egy hamisított szivattyú vizsgálatából Kezdjük a csomagolással. Egymás mellé állítva a két dobozt nyilvánvaló a különbség, ám ebből megállapítani, hogy melyik eredeti és melyik hamisítvány, csak az igazán szakavatottak tudják. A másolat csomagolásán három oldalon is termék fotó szerepel, amely azonban nem a dobozban szereplő szivattyút ábrázolja, az eredetin csak a Grundfos-logó szerepel. Az eredeti szivattyú dobozát csak roncsolással, azaz feltépéssel lehet nyitni, a másolaté sérülés nélkül nyitható és vissza is zárható…. Mind két dobozban található használati útmutató, amely szóról szóra meg egyezik, és az ábrák is azonosak, azonban az eredeti szivattyúhoz tartozó nyomtatvány színes, míg a másolaté fekete-fehér… A két vizsgált termék között a legszembetűnőbb különbség, hogy a másolaton a kapcsolódoboz a szivattyú jobb oldalán került elhelyezésre, míg ez az eredetin bal oldalon található, emellett az elektromos bekötésre szolgáló tömszelence felfelé áll, az eredetivel ellentétben, ahol ez lefelé néz. Ugyanígy a fokozat állítókapcsoló is ellentétes oldalon helyezkedik el, az eredetin fent, a másolaton lent… Nem meglepő módon a vizsgált készülékek belsejében is lényeges eltérésekre bukkanhatunk. A Grundfos szivattyú motorjának a tengelye kerámia, amely egy kerámia csapágyon gördül. Ettől eltérően a hamisított termékben a tengely fém, és két műanyag csapágyat tartalmaz.

Kissé humoros fejlemény és egyúttal a szűkülő piaci lehetőségekre is utal az a fejlemény, hogy a plágiumot is utánozzák: hasonlóképpen megtörtént eset az is, hogy egy kereskedelmi társaság a Távol-Keletről importált megtévesztő elektromos készülékeket. Amikor a gazdasági társaságot alkotó vállalkozók között nézeteltérés támadt, egyikük a már eredetileg is hamisított termékre kísértetiesen hasonlító termékcsalád importját kezdte meg.

Hangsúlyozni kell, hogy nem az a problematikus eljárás, hogy egy kereskedő vállalkozás úgy dönt, hogy egy kedvező árfekvésű termékcsalád forgalmazására tesz kísérletet: az elsőrendű baj az, hogy a siker garanciáját egy másik termék olcsó utánzatával, a megtévesztéssel kívánja elérni. Hiszen a vásárló ebben az esetben abban a meggyőződésben vásárolja meg a terméket, hogy az az eredeti műszaki paramétereivel rendelkezik, ám amikor ebben csalódik, akkor mégiscsak az eredeti termékről alkot rossz véleményt és a megbízható gyártónál fogalmaz meg reklamációt.

Magyarországon a jelen helyzetben ezeknek a hamisítványoknak az elterjedtsége még nem érte el azt a kritikus szintet, ami mellett beavatkozás elkerülhetetlen lenne. Azt ugyanis látni kell, hogy ha ugyan a jelenlegi jogrendszer nem is teszi lehetővé az utánzatok forgalmazását, a tényleges gyakorlatot feltartóztatni nem egyszerű: komoly adminisztrációs terhelést jelent egy vállalatnak, ami kimagasló költségekben és komoly munkaóra-többletben jelentkezik.

Egy másik esetben olyan is előfordult például, hogy a perelő vállalatot kötelezte arra a bíróság, hogy tekintélyes mértékű pénzt bocsásson rendelkezésre abból a célból, hogy ha a plágiummal vádolt cég mégis csak felmentést nyerne, akkor kártalanítását ebből a fedezetből meg lehessen valósítani. Az egész történetnek akár olyan olvasata is lehet, hogy a multinacionális nagyvállalat gazdasági potenciáljával a helyi, kisebb vállalkozók elnyomására tör, ami persze nem igaz, de különös színben tüntetné fel a történetet.
A nyilatkozó vállalat első törekvése az volt, hogy a termék magyarországi importjának megakadályozására tört: a vámellenőrzés és az, hogy visszavonják a piacról a termékcsaládot, olyan költségeket emésztett volna fel, hogy elálltak e kezdeményezéstől.

A termékhamisítás természetesen nem kizárólagosan magyarországi fejlemény: a meghatározó gyártók komoly lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ennek a káros folyamatnak elejét vegyék. Vannak olyan cégek, amelyek a termékekre hologramos matricát helyeznek, és a vásárláskor egyedi eszközt biztosítanak, amellyel a hologram bizonyos színekben jelenik meg: így ellenőrizhető a termék hitelessége. Mások úgy járnak el, hogy minden egyes terméket minden oldalról lefényképeznek, mielőtt az a gyártósorról lekerülne: egy gyanús esetben pedig a központban ellenőrizhető a termék valódisága. A nevesebb gyártók tehát megpróbálnak fellépni a hamisítások ellen, több-kevesebb eredményességgel.

A publikáció szándéka az, hogy felhívjuk a figyelmet e létező, valóságos problémára. Várjuk az olvasók visszajelzéseit: amennyiben olyan készülékekkel, berendezésekkel találkoznak, amelyekkel kapcsolatban felmerül a hamisítás gyanúja, úgy kérjük, jelezzék ezt a szerkesztőség irányába!

---