Villanyszerelők Lapja

Nem csak villanyszerelőknek

Elindult a magyar áramtőzsde

2010. szeptember 1. | Ilonka Mária |  5054 | |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Elindult a magyar áramtőzsde

A 2001. évi CX. sz., valamint a 2007. évi LXXXVI. sz. villamos energia törvények (VET) alapján hatályba lépett jogszabályok (kormányrendeletek, a felügyeleti minisztérium rendeletei), továbbá a törvény által előírt és az átviteli rendszerirányító vezetésével megalkotott ellátási szabályzatok megteremtették a jogi, műszaki és gazdasági feltételeket a villamosenergia-kereskedelem liberalizációjához. Magát a liberalizációt az Európai Unió irányelvei írták elő Magyarország uniós csatlakozásának egyik feltételeként. A liberalizációtól elvárt eredmény az, hogy a verseny és a választás lehetősége alapján csökkenjenek az árak.

A 2003. január elsejétől megnyitott villamosenergia-piacon a fogyasztók egyre nagyobb hányada vált fokozatosan feljogosítottá, azaz lehetősége nyílt a szabadpiacon beszerezni a villamos energiát. A feljogosított fogyasztók saját mérlegkört alakíthatnak vagy kereskedői mérlegkörhöz kötelesek csatlakozni. A mérlegkör termelők, kereskedők, fogyasztók olyan csoportja, amelyben az összes vásárlás és eladás tervezett értéke megegyezik. Ezeket a minden negyedórára meghatározott mennyiségeket (menetrendet) a mérlegkörök adják meg a rendszerirányítónak. Ha a mérlegkör eltér a menetrendjétől – a tényleges termelés/fogyasztás nagyobb vagy kisebb a tervezettnél –, a különbséget a rendszerirányító egyenlíti ki, és ezt a kiegyenlítő energiát a mérlegkörrel utólag számolja el. (A mérlegkörök rendszerének részletes leírását és a kiegyenlítő energia árképzését, alkalmazását a Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.) Az Európai Bizottság célja az egységes Európai Belső Piac (IEM) megteremtése. Ennek érdekében a piac kiterjesztése céljából szorgalmazta a határkeresztező villamosenergia-kereskedés növelését is. A határokon meglévő szűk keresztmetszetek csökkentésére intézkedéseket foganatosítottak, de addig is ezen szűk keresztmetszeteknek a piaci szereplők közötti elosztását – piaci alapon – az átviteli rendszerirányítók végzik, lehetőleg legalább régiónként koordinált formában.

A kezdetekről

A villamosenergia-kereskedés megkönnyítésére a törvényalkotó megteremtette a lehetőségét a szervezett villamosenergia-piac, más néven az áramtőzsde megalapítására. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (MAVIR) Zrt. 2007. május 9-én hozta létre leányvállalatát, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.-t 20 millió forint alaptőkével. A Magyar Energia Hivatal 794/2008. számú határozatában megfogalmazottaknak eleget téve a MAVIR Zrt. 2008. szeptember 11-én, leányvállalatán, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia- piac Zrt.-n keresztül beadta a szervezett villamosenergia-piac létrehozására, illetve működtetésére vonatkozó engedélykérelmi dokumentá-ciót. Hosszas egyeztetési folyamatot követően a Magyar Energia Hivatal 2009. április 9-én kelt 136/2009. számú határozatában kiadta a szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyét 10 éves érvényességgel a HUPX Zrt.-nek. Az egyeztetés eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a HUPX Zrt.-nek már nem csak a MEH általi jóváhagyást és működési engedélyt kell megszereznie, hanem az új VET (2007. évi LXXXVI. törvény) előírásainak megfelelően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) alapítási és működési engedélyére is szüksége van, és a Tőkepiaci törvény (2001. évi CXX.) előírásainak is meg kell felelnie. A HUPX 100%-os tulajdona a MAVIR Zrt.-nek. A „leányvállalatnak” a törvényi előírás szerint hosszabb távon is meg kell tartania 25 plusz 1 százalékot. A társaság 20 millió forintos alaptőkéjét idén februárban 70 millióra emelték. Bevétele még nincs, csak költsége, tavalyi mérleg szerinti eredménye mínusz 8,8 millió forint volt.

Bővülő kör, francia informatika

Az áramtőzsde tagjai az E.ON Energy Trading SE, az EDF DÉMÁSZ Zrt., az Energy Financing Team (Switzerland) AG, a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt., a Holding Slovenske Elekrarne d.o.o., a JAS Budapest Zrt., a Magyar Áramszolgáltató Kft., a Mátrai Erőmű Zrt., az MVM Partner ZRt. és a Statkraft Markets GmbH. Várhatóan még további 8 cég itt fog kereskedni az év végéig. A csatlakozás lezárultáig részleteket nem árultak el a cégekről. A kereskedők és áramtermelők tőzsdei köre a jövőben bővíthető lesz. Az árambrókereket is az áramtőzsde képezte ki és vizsgáztatta. A HUPX és a francia EPEX Spot között létrejött megállapodás alapján a magyar áramtőzsdén egy vadonatúj, Európában áprilistól bevezetett rendszerrel, az ETS-szel (EPEX Trading System) lehet kereskedni.

A piaci szereplők közel negyede számára ez a kereskedési rendszer ismert, lévén a nyugat-európai országok áramtőzsdéi szintén ezt használják. Az új platform egyik legfontosabb előnye az, hogy segítségével azonos felületen és logika szerint lehet kereskedni több piacon is. A magyar áramtőzsdén történő kereskedéshez szükséges tradervizsga letétele alól is mentesülnek azok a szereplők, amelyek már rendelkeznek korábbi EEX (2009 óta: EPEX Spot) vizsgával. A HUPX-en lebonyolított tranzakciók pénzügyi elszámolását az European Commodity Clearing AG (ECC) – az EPEX Spot valamennyi piacának elszámolóháza – biztosítja. Egyeztetések folynak a KELER KSZF Kft.-vel arról, hogy a hazai szereplők a magyar elszámolási rendszeren keresztül is igénybe vehessék az áramtőzsdei tranzakciókhoz kapcsolódó pénzügyi elszámolást. A magyar tőkepiacon 17 éves tapasztalattal rendelkező KELER Csoport a magyar szereplőkre szabott szolgáltatáscsomagjával tudja támogatni az elszámolási folyamatokat. Az ECC-vel történő együttműködés a költséghatékonyság garanciája a magyar piac szereplői számára, az ECC meglévő ügyfelei ugyanis automatikusan elérhetik a HUPX elszámolási szolgáltatását. Kérdéseinkre Medveczki Zoltán, az áramtőzsdét működtető HUPX Zrt. vezérizgatója válaszolt.

A vezérigazgató 36 éves, okleveles közgazdász, tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte, pályafutását pénzügyi – banki és értékpapír – területen kezdte, majd vállalati treasurerként (Flextronics, GE) folytatta. Több éves villamosenergia-piaci tapasztalatát az Atel AG-nél szerezte Svájcban, később annak villamosenergia- kereskedelmi leányvállalatát irányította. 2007 óta a MAVIR Zrt. piacfejlesztési osztályának vezetője, munkája során a piacműködtetési szoftverek fejlesztéséért, a szervezett villamosenergia-piac projektért, a CEE CAO régiós kapacitás-allokációs együttműködésért, valamint az ENTSO-E nemzetközi munkacsoportokban való részvételért volt felelős. Jelenleg áramtőzsdei vezérigazgatóként is ugyanazokkal a cégekkel dolgozik, mint korábbi külföldi munkája során. Az áramtőzsdei feladatokra létrehozott HUPX ZRt.-t idén január elseje óta vezeti. Arra a kérdésre, hogy külföldön megszerzett tapasztalatait hogyan tudja kamatoztatni, a vezérigazgató a következőket válaszolta.

– Nekem az az egyik célom, hogy minél több kereskedő vegyen részt a tőzsde munkájában. Folyamatosan figyeljük a visszajelzéseiket arról, hogy meg vannak-e elégedve az itteni viszonyokkal, és hogy mit szeretnének a tőzsde szereplői, próbáljuk az ő igényeiket teljes mértékben kiszolgálni. Nagyon fontos a személyes kontaktus, telefonon nem nyílnak meg annyira. A környező országokban sok áramtőzsde van, az uniós országok többsége rendelkezik áramtőzsdével, sőt az újonnan csatlakozott országok, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia és Lengyelország is működtet áramtőzsdét.

– Milyen rendszer alapján működik az áramtőzsde? Mi az amiben hasonlít és mennyiben tér el a hazánkban már meghonosodott klaszszikus tőzsdékhez képest?

Nagyon erős, szervezett piac ez, ahol a kereslet és a kínálat találkozik, a végén pedig nagyon biztos banki elszámolással bonyolódik minden. Maga a termék különleges, egy időben kell megtermelni, szállítani és fogyasztani az áramot. A tagjaink kereskedői vagy termelői engedélyesek. Nekik megvan a szakmai, technikai felkészültségük, hogy a megvett vagy eladott árammal le tudják az üzletet bonyolítani. A tőzsdétől függetlenül rendelkezésre áll erre egy megfelelő keretrendszer, ahol vannak kereskedőcégek, van egy mérlegköri rendszer, biztosítékok, engedélyezés stb.: ez a tőzsde előtt is működött, erre az infrastruktúrára építve, illetve annak továbbfejlesztésével alakítottuk ki a mostani áramtőzsdét. Ezek alapján nem történhet meg, hogy aki megvette az áramot, nem kapja meg, illetve aki eladott nálunk áramot, annak ellenértékéhez nem jut hozzá.

– Tegyük fel, hogy megvesznek 600 MWh áramot. Attól kezdve mi történik?

– Az áram ettől kezdve a mérlegköri rendszerben ahhoz a céghez kerül, aki megvette. Ez viszonylag nagyon egyszerű tranzakció, ám mégis többoldalú folyamat, hiszen vannak egyfelől a fizikai folyamatok, vagyis hogy az áram áramlik a vezetékekben, másfelől van erre egy jogi-gazdasági elszámolási rendszer. Az anyacégünk az átviteli rendszer működtetőjeként részben pont ezzel foglalkozik, az áram útja automatizált, a folyamat szereplői egymásnak rendszerhasználati díjat fizetnek, amely nyomon követhető. Euróban kereskedünk, klíringtagjainkon keresztül lehetőség van forintban is elszámolni.

– Milyen hatással lesz az áramtőzsde indulása a magyar árampiacra?

– Egyre többen szeretnének résztvevőként megjelenni, egyre nagyobb a forgalom, ami rajtunk keresztül bonyolódik. A magyar fogyasztás 2 százaléka forog rajtunk keresztül, év végéig szeretnénk elérni az 5 százalékot. Jellemzően magasak a fix költségeink, tehát minél nagyobb a forgalom, annál hamarabb megtérül a beruházás (irodabérlet, a rendszer karbantartása, bérek fizetése stb). A szervezett villamosenergia-piac működésének jelenleg nincs közvetlen hatása a lakossági árakra, a hatósági árszabályozás hatékony működéséhez azonban elképzelhető, hogy szükség lesz egy olyan objektív vonatkoztatási pontra, amely a magyar piac aktuális helyzetét hitelesen mutatja. Ezt az ún. referenciaárat a HUPX fogja bizto- sítani. Mindezek mellett a magyar áramtőzsde jelentős biztonságot is nyújt az ott kereskedők számára: a jogszabályok által előírt működési és biztosítéki rendszer megakadályozza a bármely szereplőnek kárt okozó ügyletek megvalósítását, ezzel pedig segíti a magyar villamosenergia-piac átláthatóságának továbbfejlesztését.

– Miért előnyös Magyarországon áramtőzsdét működtetni?

– Amennyiben hazánkban nem működik áramtőzsde, akkor nem Magyarországon fogják kialakítani a hazai áramárakat. Ehelyett a német árakat veszik figyelembe, amelyek nem teljesen fedik le a valóságot, ezért fontos, hogy önállóan tudjuk ezt a területet felügyelni. A lényeg, hogy az itt megtermelt és elfogyasztott áram központilag magyar kézben maradjon, magyar tulajdonú cég felügyelje ezt a tevékenységet: ez stratégiailag is nagyon fontos dolog. Egy kézzelfogható példát említek: amennyiben egy hazai vagy egy külföldi beruházó szeretne egy erőművet építeni, nem tudja megsaccolni azt áramtőzsde nélkül, hogy milyen árat fog kapni az általa termelt áramért, úgy nem tudja megtervezni, hogy ez a beruházás megéri-e vagy sem, ezért lehet, hogy nem is lesz beruházás. Úgy gondolkodunk, hogy a tevékenységünk visszahat a piac felé, átlátható, jobban tervezhető lesz meghatározott jellemzőkkel, ami az elmúlt években hiányzott.

– Hogyan zajlik a kereskedés?

– A villamos energiáról szóló törvény (VET) előírása alapján a szervezett villamosenergia-piacon a termelők, a villamosenergia-kereskedők, az egyetemes szolgáltatók, a felhasználók, valamint – bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben – az átviteli rendszerirányító és az elosztóhálózati engedélyesek köthetnek ügyleteket, amennyiben megfelelnek az előírt csatlakozási feltételeknek. Az áramtőzsdei kereskedés során az eladó a termékét a tőzsdének adja el, a vevő pedig a tőzsdétől vásárolja meg azt – vagyis az eladó és a vevő nem ismeri egymást (ezt hívják black box aukciónak). A zsinórtermék átlagára az első napon 47,8 euró, az átlagos órás mennyiség pedig 94,9 MW volt. Bízom benne, hogy ez a rendkívül pozitív tendencia a továbbiakban is érvényesül. Az áramtőzsde önmagától nem emeli vagy csökkenti az áram árát. Attól, hogy létezik egy áramtőzsde, az erőmű nem fogja olcsóbban adni az áramot. Viszont azáltal, hogy az adott erőmű az áramtőzsdén forgalmaz, valószínűleg meg tudja teremteni azt az árat, ami a legjobban megéri. Hogy mire gondolok? Ha egy kiskereskedő odamegy egy nagyobb erőműhöz, és azt mondja, hogy szeretnék venni egy-két megawattóra áramot, akkor az erőmű azt mondja, „be sem indítom”, mert nem éri meg, vagy technikailag nem megoldható. Ha viszont 10 kiskereskedő együttesen jelentkezik a tőzsdén, akkor az már nagyobb volument jelent, s a cég ugyanazon feltételek mellett kötheti meg, mint két nagyobb. Így anoním jelentkezik a vevő és az eladó, tehát biztosítva van, hogy mindenki tiszta feltételek mellett jut áramhoz. Ha direktben a kisebb közvetlenül fordul a nagyobbhoz, egyértelműen kialakul az erőfölény. Velünk az a nagy előny, hogy a hatékonytalanságok megszűnnek azáltal, hogy bizonyos lépések kikerülnek a kereskedési folyamatból, végső soron a rendszerből, ami alkalmasint az árat is növelhette korábban.

– Tehát ez azt jelenti, hogy önöknél nem fordulhat elő erőfölény?

– Természetesen így van, mivel mindenki tiszta lapokkal játszik. Ez nagyon fontos, azonkívül elszámolási klíring van az egész mögött, amit már említettem, és biztosan megkapják egymástól az ellenértéket. Amennyiben valaki nem fizeti ki a számlát, a tőzsde azonnal kizárja őt. Aki szállít, az megkapja az ellenértéket a biztosítékokból. Nincs egymással szemben partnerkockázat.

– A megújuló alapanyagokból megtermelt áramot kötelesek átvenni az áramszolgáltatók. Az áramtőzsde hogyan segíti a megújuló energiákból származó áram termelését?

– Németországban újfajta tőzsdei allokációs mechanizmus létezik immár két éve, amelynek az a lényege, hogy a termelőket integrálják, és az ő általuk megtermelt áramot osztják szét az áramszolgáltatók között. Ennek a tervezhetősége, elszámolása, lebonyolítása nagyon nehéz feladat, általában mindig utólag jönnek meg az adatok, utólag derül ki, hogy mi az ár. Az anyacégünk, a MAVIR dolgozik egy olyan piaci megoldáson, amely nagyon hasonlít a jelenlegi német megoldásra. Ez azért jó, mert nagyon furcsa érdekellentét van a zöldenergia-termelők és a fogyasztók között. A fogyasztó úgy gondolkodik, hogy miért vegyem meg X százalékkal drágábban egy nagyon drágán termelő cég zöld áramát, és így hiányzik az, hogy mennyi az ilyen áram ára valójában. A zöld áramot termelő a tőzsdén szembesül az árakkal: hiába szeretne 25 forintot kapni kilowattonként, lehet, hogy a piac csak a felét adja. Erre épülhetne egy olyan kompenzáció, amely szerint a folyamat végén a termelő megkapja azt az ellenértéket, amiért a beruházási döntést meghozta. Ennek a folyamatnak a végén megjelenne a valós díjár is a képben. A zöld energiának van egy támogatott finanszírozási módszere, amiért jóval több pénzt kapnak a cégek, mint amennyit a piac kínálna érte. Jövő évben a KÁT mérlegkörből nagyon sok cég kiesik (sok kis gázerőmű), és máris érdeklődnek, hogy szeretnék az áramukat eladni, és hogy lehetnének-e tagjai az áramtőzsdének: a méretgazdaságosság miatt ez nehezen menne egyenként, ám integrációban könnyebb lesz majd.

– Kizárólag a Magyarországon megtermelt árammal kereskednek?

– A tőzsde külföldi tagjai akár importálhatnak is, ez nincs limitálva. Maga az áramtőzsde nem csodaszer, hiszen az áramtőzsde előtt is voltak export- és importügyletek, egymás közötti elszámolások. Ám bizonyos kereskedelmi folyamatokat gyorsabban le lehet reagálni. Az eladói és a vevői oldal egyensúlya mindig adott. Mint említettem már, az indulás után egy hónappal a magyar napi áramfogyasztás 2 százaléka forgott nálunk, és vannak olyan országok, ahol mondjuk áramtőzsde 20 éve létezik, és akár a fogyasztás 50-60 százaléka is megfordul.

– Mennyi volt a legnagyobb eladott árammennyiség az elmúlt időszakban?

– 4550 megawattóra, amely nagy eredmény – tekintve, hogy július 20. óta működik az áramtőzsde. A franciákat említette, akiktől átvették a számítástechnikai rendszert, továbbá kitért a németekre is. A németek az elszámolásban vesznek részt. A francia, német, osztrák és svájci áramtőzsde a partnerünk, de számunkra a franciák csak a kereskedési-számítástechnikai rendszert szolgáltatják.

– Mennyire kapcsolódik a magyar áramtőzsde az egységes európai villamosenergia-piachoz?

– Maximálisan. Vannak olyan tevékenységek, projektek, amik áramtőzsde nélkül meg sem valósíthatók. Pont a külkereskedelemnek van egy piac-összekapcsolási technikája, ahol két szomszédos ország áramtőzsdéjének együttműködéséből automatizált import-export kereskedés lép be. Európában minden összeolvadásban van: az értéktőzsdék is együttműködnek, az más kérdés, hogy miként fognak majd a különböző államok kapcsolódni ehhez.

– A brókereket önök képezték ki?

– Hogy nálunk kereskedhessenek az áramkereskedők, nekik is vizsgázniuk kellett, ez egynapos tovább-képzés volt. Ők jellemzően mérnök vagy közgazdász áramkereskedők. Összességében 50 áramkereskedő vesz részt a tőzsde munkájában. Egymás között is felváltva működnek, 7 napban dolgozunk, a munkanyelvünk magyar és angol. A külföldiek részben a saját embereiket küldik, de van arra is példa, hogy a magyar leányvállalataiktól képviselik őket a tőzsdén.

– A külföldi partnerek közül milyen irányból vásárolnak több áramot?

– Jelenleg a Balkán irányából vásárolnak és Németország felé halad az áram, hazánk is importál, több az import Magyarország irányába. A magyar fogyasztás 25-30 százaléka import, mivel drágán és gázalapon termelünk. A gáz egyelőre meghatározottan fixáras, a villany ára jelenleg még olcsónak mondható. A környező országokban vízerőművek üzemelnek, amivel olcsó áramot termelnek.

– Év végéig milyen terveik vannak?

– 5 százalékos fogyasztáson belüli forgalom elérését tűztük ki célul, illetve szeretnénk a meglévő partnerekkel továbbgondolkodni a fejlődésen, például éves termékek bevezetését megvalósítani. Nálunk most egy egész napra lehet az árammal kereskedni órás bontásban. Mi azt szeretnénk, hogy a teljes évnek az összes órájára egy kontraktusban lehessen kereskedni. Ez határozza meg a nagyfogyasztók villanyszámláját, aminek az árára jobban hat egy egész éves termék.

– Milyen feltételeknek kell ehhez teljesülniük?

– Szükség van egy új informatikai rendszerre, illetve ennek a szabályait ki kell dolgozni, ezután a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatot a Magyar Energia Hivatalnak majd jóvá kell hagynia. Szeretnénk havi és éves termékek kereskedelmét biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi rendszernek kell majd olyannak lennie, amivel szeretnek a kereskedők együtt dolgozni, ami nem túl drága, biztonságos mind számítástechnikailag, mind adat-biztonságtechnikailag. Csak magas feszültségű, 400 kilovoltos árammal való kereskedésben gondolkodunk, ez a nemzetközi kereskedelemben megszokott minőség. Egy olyan hosszú távú kereskedési rendszer kialakítására van szükség, amely megbízható működés és alacsony tranzakciós költségek mellett biztosít megfelelő likviditást az árampiaci szereplők számára.

Címkép: Medveczki Zoltán, az áramtőzsdét működtető HUPX Zrt. vezérizgatója

Interjú


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem