Meghosszabbított korengedmény
2010/10. lapszám | Ilonka Mária | 7051 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A kormányzat – idei hatállyal – meghosszabbította a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetőségét részben régi, részben pedig új feltételekkel. Ez az intézkedés azok számára lehet előnyös megoldás, akik elvesztik a munkahelyüket, nem lenne más jövedelmük, viszont rendelkeznek az előrehozott/csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjhoz előírt szolgálati idővel.
Tapasztalataink szerint a legtöbb munkahelyen az illetékes előadók sem mindig ismerik pontosan az új intézkedéseket. A 283/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet és a korengedményes nyugdíjazásról szóló – többször módosított – 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján 2009. december 31-ét követően korengedményes nyugdíj akkor állapítható meg, ha a. a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkort (az 1952-ben születetteknél az 57. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél az 57. életév, a korkedvezményt szerzett személyeknél a korkedvezménnyel csökkentett – 2010. január 1-jétől hatályos jogszabály szerinti – öregségi nyugdíjkorhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor) és szolgálati időt (legalább 37 év) 2010. december 31-ig betölti, illetve megszerzi; b. a munkavállaló és a munkáltató a korengedményes nyugdíjazásról szóló megállapodás megkötésének szándékát a regionális munkaügyi központnak bejelentette (új jogosultsági feltétel), továbbá c. a munkáltató és a munkavállaló között megkötött megállapodást 2010. december 31-éig megküldik az illetékes nyugdíjbiztosítási szervnek.
Mikor köthetnek megállapodást
Köthet megállapodást a munkáltató és a munkavállaló abban az esetben is, ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a foglalkoztató, a foglalkoztatott, valamint foglalkoztatott hozzátartozója egymás közötti gazdasági viszonyában a Ptk. 685/B. §-a szerinti többségi befolyás áll fenn. Ilyenkor azonban – a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően, a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.
Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis. Az idén a korengedmény életkori határai is változtak. Az idézett jogszabály alapján 2010-ben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és az 1953-ban, az 1951-ben, valamint az 1950-ben született férfiakkal az 57. életévük betöltésétől, míg az 1952-ben született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltését követő 183. naptól köthetnek megállapodást a korengedményes nyugdíj igénybevételére. Megállapodás kizárólag az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor betöltését megelőzően köthető. (Ez az életkor a nők esetében az 59., a férfiak esetében pedig az 1950-ben, 1951-ben születetteknél a 60. életév, az 1952-ben születetteknél a 60. életév betöltését követő 183. nap, az 1953-ban születetteknél pedig a 61. életév. Amennyiben az 1952-ben vagy 1953-ban született személy nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati ideje eléri a 42 évet, előrehozott öregségi nyugdíjra – az egyéb feltételek fennállása esetén – a 60. életév betöltésétől jogosult. (Az 1951-ben és az 1950-ben született nők már jogosultságot szereztek előrehozott öregségi nyugdíjra, ezért velük nem köthető megállapodás korengedményes nyugdíj igénybevételére.) A Kormányrendelet az 1953. évben született személyek tekintetében speciális rendelkezéseket tartalmaz.
Az érintett személyi kör esetében
- a korengedményes nyugdíj megállapítása során irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 2009. december 31-én,
- míg a munkáltató fizetési kötelezettsége tekintetében a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának a Tny. 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerinti életkort kell tekinteni.
Ez azt jelenti, hogy az 1953-ban született munkavállaló továbbra is a 62. életévét 5 évvel megelőzően, azaz 57. életéve betöltésekor állapodhat meg a munkáltatójával korengedményes nyugdíjazásáról. A munkáltatónak azonban nem a munkavállaló 59. vagy 60. életéve betöltéséig kell vállalnia a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését, hanem – a 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint – a női munkavállaló esetében változatlanul az 59., a férfi munkavállaló esetében azonban a 61. életév betöltéséig terjedő időszakra. Kivételt képeznek azok az 1953-ban született férfiak, akik a nyugdíjazásig 42 év figyelembe vehető szolgálati időt szereztek. Esetükben ugyanis a munkáltató fizetési kötelezettsége a 60. életév betöltéséig járó nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetésére terjed ki. (Ez a szabály vonatkozik a 42 év figyelembe vehető szolgálati idővel rendelkező, 1952-ben született férfiakra is.) Az 1953. évben született személyek esetében a munkáltatónak az általános fizetési kötelezettségén túl meg kell térítenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére – a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés százalékos mértékével – számított nyugdíjemelés annyi naptári hónapra irányadó összegét, ahány hónapra a munkáltató fizetési kötelezettsége fennáll.
A többségi befolyás fogalma
Térjünk vissza még egyszer egy fenti bekezdésre: az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben a munkáltató és a munkavállaló a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (lásd fent), vagy a foglalkoztató, a foglalkoztatott, valamint foglalkoztatott hozzátartozója egymás közötti gazdasági viszonyában a Ptk. 685/B. §-a szerinti többségi befolyás áll fenn, akkor a Ptk. 203. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetekben a munkáltatónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkavállalóval a korengedményes nyugdíj megállapítását követően – a korengedményes nyugdíj folyósításának időtartamára – nem létesít biztosítással járó jogviszonyt.
A Ptk.-ban leírt definíció a többségi befolyásra a következő: „Az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a. jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b. a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak.
A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. (4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. Ellenkező esetben a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás attól az időponttól kezdődően, amikortól a biztosítással járó jogviszony létrejött, semmis. Az igényt a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (K02 vagy K03 számú űrlapon) kell személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjeszteni.
A vállalkozók nyugdíja
A vállalkozók nem vehetnek igénybe korengedményes nyugdíjat, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozó saját magával nem köthet megállapodást, a társas vállalkozás tagja pedig nem tartozik a 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet hatálya alá. A vállalkozók az általános szabályok szerint jogosultak nyugdíjra.
Esetükben speciális szabály, hogy szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:
- az egyéni vállalkozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre nyugdíjbiztosítási járulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van,
- társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék- vagy nyugdíjjárulék-tartozása van. Tartozás utólagos megfizetése esetén a szolgálati időt legkorábban a befizetés napját magába foglaló naptári hónap első napjától lehet figyelembe venni.
Az előrehozott/csökkentett összegű öregségi nyugdíj nem más, mint meghatározott feltételek (életkor, legalább 37 év szolgálati idő, biztosítással járó jogviszony megszüntetése) teljesülése esetén járó nyugellátás. Csökkentésre akkor kerül sor, ha a nyugdíjat igénylő személy az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz a nyugdíjazást megelőző napig az előírt 40 év szolgálati időt nem szerezte meg, és abból legfeljebb három év hiányzik. A csökkentés nélküli előrehozás lehetőségével az 1952-ben és az 1953-ban született nő, továbbá az 1949-ben és az 1950-ben született férfi élhet, ha legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően a nyugellátást megállapítják, sem belföldön, sem külföldön nem áll biztosítással járó jogviszonyban. Az életkorra vonatkozó előírások szerint az előrehozott öregségi nyugdíj: nő részére az 59. életéve betöltésétől, férfi részére pedig a 60. életéve betöltésétől állapítható meg. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra 2010-ben akkor jogosult az említett személyi kör, ha legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz szükséges egyéb feltételeknek.
A kedvezmények, vagyis a jogosultság szempontjából elismerhető szolgálati idő két csoportba sorolható:
- a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának tartama (ha az igénylő korábban rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, e nyugdíjak folyósításának időtartamát a jogosultsághoz figyelembe kell venni);
- a korkedvezmény címén figyelembe vehető kedvezmények:
- a korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító életkort megelőző időponttól is jár az előrehozott öregségi nyugdíj;
- az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt, a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál pedig a megszerzett szolgálati időt a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni.
