Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

Segély helyett támogatott foglalkoztatás

2010. június 18. | Ilonka Mária |  3772 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Segély helyett támogatott foglalkoztatás

A gazdasági világválság évek óta tart, ennek hatásai alól Magyarország sem kivétel. Eddig jószerével csak a munkájukat elvesztő emberek segélyezéséről hallottunk. Azt azonban kevesebben tudják, hogy milyen támogatásban részesülhet egy munkaadó. Kaphat-e járadékot a foglalkoztató? Természetesen kaphat, ha megfelel a törvényben meghatározott követelményeknek.

A regionális munkaügyi központ támogatást nyújt mindazon munkaadók részére, ha olyan személyek teljes munkaidőben történő foglalkoztatását vállalják – munkaviszony keretében -, akik álláskeresési járadékban részesülnek, és az álláskeresési járadék folyósítási ideje a munkaszerződés megkötését közvetlenül megelőző időponthoz képest legalább 180 nap múlva jár le. A munkahelyüket elvesztő személyek foglalkoztatásának elősegítését célzó támogatásról szóló 356/2009. (XII. 30.) Kormányrendelet szabályozza ezt, amely 2010. január 1-jén lépett hatályba, és a rendeletet alapján támogatási döntés idén december 31-ig hozható.

A támogatás az álláskeresési járadék folyósítási idejéből még hátralévő időtartammal megegyező időtartamra állapítható meg és a mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló munkába lépésekor hatályos kötelező legkisebb munkabér és járulékainak 60 százalékát. Amennyiben az álláskeresőnek az álláskeresési járadék alapját képező járulékalapja megelőzően alacsonyabb volt, mint a kötelező legkisebb munkabér, a támogatás mértékét azzal arányosan állapítják meg és az összeget havonta – a benyújtott igénylés alapján –, utólag folyósítja a munkaügyi központ. A támogatás iránti kérelmet az álláskereső foglalkoztatásának megkezdése előtt, a munkaadó székhelye szerint illetékes munkaügyi kirendeltségre kell benyújtani. A hivatalnak a hatósági szerződés előkészítésére és megkötésére huszonkét munkanap áll rendelkezésére.

Foglalkoztatási kötelezettség

A támogatás folyósításának ideje alatt foglalkoztatási kötelezettsége van a munkaadónak. Megszüntetik a megállapított összeg folyósítását, illetőleg a kifizetett pénzt vissza kell fizetni, ha a munkaadó a vállalt foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. Mentesül a munkaadó a visszafizetési kötelezettség alól, ha igazolja, hogy a munkaviszony azonnali hatállyal a próbaidő alatt, a munkaadó rendkívüli felmondása, jogutód nélküli megszűnése vagy a munkavállaló rendes felmondása következtében szűnt meg, illetőleg a munkaadó által elrendelt állásidő mértéke a foglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt nem éri el a 20 munkanapot.

Több fajta kedvezmény

Lőrincz Leótól, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetőjétől megtudtuk: a munkaadóknak nyújtott támogatások két nagy csoportba oszthatók. Az egyik kör a foglalkoztatási támogatások köre, a másik pedig az alanyi jogon járó járulékkedvezmények. A foglalkoztatást elősegítő támogatásokat a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet határozza meg. De létezik még más jogszabály is, amely kedvezményeket nyújt a munkaadó számára. Ilyen például a mobilitási támogatás, amely a csoportos személyszállítást vagy helyközi utazási költségtérítést támogatja (39/1998. (III.4.) Korm. rendelet), illetve a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskereső munkatapasztalat szerzéséhez nyújtható támogatás (70/2009. (IV.2.) Korm. rendelet). A feltételek fennállása esetén igénybe vehető még a mikro-, kis-, és középvállalkozások járulékkedvezménye (2005. évi CLXXX törvény, 55/2005. (XII.29.) PM-FMM együttes rendelet), illetve egy alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amelyet a Start-kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után kaphat a munkaadó.
A Start-kártyának többféle típusa van: létezik a hagyományos Start-kártya, amely a pályakezdő fiatalok foglalkoztatását segíti elő. A Start Extra a hátrányos helyzetű személyeknek segít, a Start Plusz-t azok válthatják ki, akik a gyes, gyed, gyet, illetve ápolási díj lejártát követően, valamint a gyes mellett kívánnak munkát vállalni.

Járulékkedvezmények

A mikro-, kis-, és középvállalkozások, valamint civilszervezetek által igénybe vehető járulékkedvezményről is szólnunk kell. A vállalkozások ilyen besorolását a statisztikai állományi létszám és a nettó árbevétel határozza meg (2004. évi XXXIV. törvény). Mikrovállalkozásnak minősül az cég, amely 10-nél kevesebb személyt foglalkoztat, a kisvállalkozás legfeljebb 49 főt, míg a középvállalkozás legfeljebb 249 főt alkalmaz. A kedvezményt azután kaphatja meg a munkaadó, amennyiben kérelmet nyújtott be az illetékes kirendeltségen, és a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik. A törvényben meghatározták, hogy milyen időtartamban kell regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnia. Járulékkedvezményt kaphat a legalább 6 hónapja működő, legfeljebb 250 fő (éves átlagos statisztikai) létszámmal rendelkező munkaadó. A kedvezmény olyan aktív korú, ellátásban nem részesülő személy foglalkoztatása után igényelhető, aki megfelel az alábbi feltételek valamelyikének:
– legalább 3 hónapja nyilvántartott álláskereső kell, hogy legyen az illető,
– vagy három hónapnál rövidebb ideje nyilvántartott álláskereső, aki a foglalkoztatást közvetlenül megelőző 1 évben nem állt munkaviszonyban,
– vagy a foglalkoztatás megkezdését megelőzően 3 hónapon belül csoportos létszámleépítéssel szűnt meg a munkaviszonya.

A munkaadónak a járulékkedvezménnyel felvett s munkavállalókkal bővített létszámot a foglalkoztatás megkezdésétől számított 2 éves időtartamban meg kell tartania.

A kedvezmények mértékéről is szólnunk kell: a munkaadó mentesül a bért terhelő – munkaadó által fizetendő – társadalombiztosítási járulék (például nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék stb.) megfizetése alól. A munkaadó egy évig veheti igénybe a járulékkedvezményt. Amikor a kedvezmény lejárt, további egy évig foglalkoztatási kötelezettsége van a foglalkoztatónak. Ezen idő alatt a munkaadónak saját magának kell kitermelnie ezt az összeget. A kedvezményt a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kirendeltségen lehet igényelni kérelem benyújtásával.
A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a minimálbér 130%-ig veheti igénybe, de természetesen a minimálbérnél magasabb bért is fizethet. Amennyiben a munkabér magasabb, mint a kedvezmény felső határa, a minimálbér 130%-át meghaladó összeg után az általános járulékfizetési szabályok érvényesek.

Félreérthető startolás

A Start-kártya alkalmazása gyakran félreértéseket okoz. Ami nagyon fontos a munkáltató számára, és ez a Start-kártya bármely típusára igaz, az, hogy a foglalkoztatni kívánt személynek a foglalkoztatás megkezdése előtt kell igényelnie az adóhivatal helyi kirendeltségénél. A kártya biztosítja a munkaadó számára a járulékkedvezmény igénybevételét, ami azt jelenti, hogy a jogszabályban előírt bért terhelő járulékokhoz képest kevesebb összegű járulékot kell fizetnie, ha a munkavállalója ilyen kártyával rendelkezik.

A Start-kártyát az a pályakezdő fiatal igényelheti, aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű fiatal esetén a 30. életévét – nem töltötte be, tanulmányait befejezte (megszakította), és ezt követően ez lesz az első munkaviszonya. A kedvezmény mértéke és a kártya érvényességének ideje különböző a legfeljebb középfokú végzettségű, valamint a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatalok esetében. Középfokú végzettségű személy esetén a bért terhelő járulékok helyett (27%) a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10 százalékát kell járulékként megfizetni, a második évben pedig 20 százalékot. A kártya érvényességi ideje 2 év, az érvényesség kezdete a kártya kiállításának a napja. Felsőfokú végzettségű személy esetén a kedvezményes időszak jóval rövidebb, csupán 1 év. Ezen belül a munkaadónak a foglalkoztatás első 9 hónapjában a bruttó munkabér 10 százalékát kell járulékként megfizetnie, a fennmaradó 3 hónapban pedig 20 százalékot. A kártya érvényességi ideje 1 év, az érvényesség kezdete itt is a kártya kiállításának a napja.

A Start-kártya kiváltása a munkavállaló dolga. Amíg a kártya nem érkezik meg, addig az adóhivatal az igénylés napján kiállít egy igazolást. Ennek birtokában a munkáltató a munkavállalóval nyugodtan létesíthet munkaviszonyt, az igazolás feljogosítja a járulékkedvezmény igénybevételére. A kártyák érvényességének kezdete a kártya kiállításának a napja, és a kedvezményt kizárólag az érvényességi időn belül lehet igénybe venni.

A munkáltató a következő hónapban érvényesítheti az adóhatósághoz benyújtott havi adatszolgáltatásában, illetőleg havi – foglalkoztatottanként megjelölt – bevallásában a kedvezmény igénybevételét. Ezzel egyidejűleg a munkáltatónak már a kedvezményes, csökkentett mértékű járulékot kell befizetnie. A kedvezmény legfeljebb középfokú végzettségű fiatal foglalkoztatása esetén legfeljebb a minimálbér másfélszeresének megfelelő járulékalap után, felsőfokú végzettségű fiatal foglalkoztatása esetén legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után vehető igénybe. A munkaadó természetesen a fenti összeghatároknál magasabb bért is fizethet. Amennyiben a munkabér a fent meghatározott összegeket meghaladja, az azt meghaladó összeg után az általános járulékfizetési szabályok érvényesek.

A Start Plusz kártya kiváltására azok jogosultak, akik gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesültek, ezek folyósítása megszűnt, és a megszűnést követő 365 napon belül munkaviszonyt létesítenek. Start Plusz kártyát igényelhet továbbá az a személy, aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, a gyes folyósítása mellett akar munkát vállalni, valamint a tartósan álláskereső személy. Tartósan álláskeresőnek az minősül, aki a kártya kiváltását megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig, pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskereső volt, és ez idő alatt az illetékes munkaügyi kirendeltséggel együttműködött. Ebben az esetben a munkaadót megillető járadékkedvezmények: a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó bér 10 százalékát, a második évében 20 százalékát kell megfizetni.

Létezik még a Start Extra kártya, amely a kártyák közül a legnagyobb kedvezményt nyújtja a munkaadónak. Start Extra kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadónak a foglalkoztatás első évében nem kell járulékot fizetnie, a foglalkoztatás második évében a járulékfizetési kötelezettség csupán a bruttó bér 10 százaléka. A Start Extra kártyát a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső igényelheti, továbbá az a tartósan álláskereső, aki az 50. életévét betöltötte vagy csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. A Start Extra esetében a kedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után vehető igénybe. A munkaadó természetesen a fenti összeghatároknál magasabb bért is fizethet. Amennyiben a munkabér a fent meghatározott összegeket meghaladja, az azt meghaladó összeg után az általános járulékfizetési szabályok érvényesek. A kártya érvényességi ideje 2 év, az érvényesség kezdete a kártya kiállításának a napja. A kedvezményt csak a kártya érvényességi idején belül lehet igénybe venni! További kedvezmény illeti meg a munkaadót, amennyiben olyan, rendelkezésre állási támogatásra jogosult, Start Extra kártyával rendelkező álláskeresőt foglalkoztat, aki külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű térségben, településen lakik.

A foglalkoztatás bővítése

A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatást a munkáltatók abban az esetben kaphatják, ha külön jogszabályban meghatározott, hátrányos helyzetű személyt foglalkoztatnak. A támogatás folyósítása legfeljebb 12 hónap lehet. A kirendeltség, miután megvizsgálta, hogy a munkaadó megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, mérlegelési jogkörben dönt a benyújtott kérelem támogatásáról, illetve elutasításáról. A jogszabályi feltételek vizsgálata során ellenőrzi, hogy a munkaadó nem áll-e csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt, rendelkezik-e köztartozással (adó, vám, illetéktartozás stb.). A mérlegelés során a jogszabály által előírt szempontokon túl a hivatal megvizsgálja – többek között – a munkaadóval való eddigi kapcsolatát is. A munkaadónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a támogatás folyósítása alatt sem szünteti meg munkavállalói munkaviszonyát működési okból, rendes felmondással, továbbá kötelezettséget kell vállalnia, hogy a támogatással felvett munkavállaló munkaviszonyát közös megegyezéssel sem szünteti meg. A támogatás mértéke a munkavállaló munkabére és annak munkaadót terhelő járulékai 50 százalékáig terjedhet, megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén a támogatás mértéke legfeljebb 60 százalék lehet. A foglalkoztatás-bővítő bértámogatási kérelemhez csatolandó a gazdasági társaságok esetében cégbírósági bejegyzés, vagy közjegyző által jegyzett, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, vagy a céginformációs szolgálattól (igazságügyi minisztérium) egy hiteles, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, esetleg alapító okirat másolata, melyen a cégjegyzésre jogosult személy aláírásával igazolja, hogy a fenti okirat az eredetivel mindenben megegyezik.

Utazási támogatás

A másik nagy támogatási kör, ami utazási költségekhez kapcsolódik, és mobilitási támogatásnak is hívnak, a csoportos személyszállítás, illetve a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó helyközi utazás támogatása. Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt busszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy személy szállításáról gondoskodik. Abban az esetben támogatható ez az utaztatási forma, ha a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók lakóhelye (tartózkodási helye) olyan településen van, hogy a lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti, tömegközlekedési eszközzel oda-vissza történő utazás nem vagy csak nagy nehézségek árán oldható meg. A támogatás mértéke az érintett munkavállaló lakóhelyétől a munkahelyig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletre 86 százalék lehet és ezt a kedvezményt legfeljebb egy évre lehet megítélni. A munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó helyközi utazás támogatását egyetlen személy után is kérheti a munkaadó. A munkaadó abban az esetben igényelheti ezt a támogatást, ha olyan személyt vesz fel, aki a foglalkoztatást megelőzően legalább hat hónapig – pályakezdő, valamint megváltozott munkaképességű személy esetén legalább három hónapig – nyilvántartott álláskereső volt, és ezen idő alatt az illetékes munkaügyi kirendeltséggel együttműködött.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem