Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

Változnak az adótörvények

2009. november 27. | Ilonka Mária |  3467 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Számos ponton változik a vállalkozásokat és vállalkozókat érintő szabályozás 2010 január 1-jétől.

Megszűnik a különadó, ami terhelte a vállalkozásokat, ennek az adónemnek az adóalapja jelentősen eltért a társasági adótól. A másik nagyon fontos változás, hogy a társasági adó ezzel egyidejűleg 16-ról 19%-ra emelkedik. Megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (1950 forint) is, amely minden hónapban fizetendő a munkaviszony után a társadalombiztosítási jogviszonyban állóknál – mondta elöljáróban Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke.

Várhatóan 2010. január 1-jétől vezetik be az úgynevezett szuperbruttósítást, ami annyit jelent, hogy a jelenlegi bruttó bérhez hozzászámítják a munkáltatót sújtó adóterheket, amelyek várhatóan 5 százalékponttal, vagyis 32%-ról 27-re csökkennek. Az új módszerrel számított magasabb adóalap – a törvényjavaslat szerint alacsonyabb – várhatóan 15-17%-os szja-kulccsal fog adózni 4-5 millió forint éves jövedelemhatárig. Az ezen összeghatár felett a várható adókulcs 33-35% lesz. De ez elsősorban a munkavállalókra vonatkozik, akik adójóváírást tudnak igénybe venni. Az adójóváírás a bér és arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17%-a, havonta maximum 15 100 forintig vehető igénybe, amíg a jövedelem nem éri el a 3 188 000 forintot. E jövedelem felett az adójóváírás mértéke folyamatosan csökken mindaddig, amíg a jövedelem nem lépi túl az 5 321 000 forintos szintet. Mindez csak a munkavállalók számára jelent könnyebbséget.

Külföldön megadóztatják a társadalombiztosítási alapokat, mint ahogy nálunk is. Most az állam annyit tesz, hogy az összes társadalombiztosítással kapcsolatos kifizetést bevonja az adó alá. Így is csak egy része volt bevallva, de most a teljes összeggel számolnak.

Szuperbruttósítás

– Azt gondolom, hogy eléggé versenyképes adótáblával szállunk ringbe a környező országokkal. Más kérdés, hogy ahol nincs adójóváírás, ott ez az adójogszabály-változás adóteher-növekedést jelent. Ez mindenképpen a munkavállalói réteget akarja támogatni, nem pedig az egyéni és társas vállalkozót – jelentette ki Ruszin Zsolt. – A vállalkozók esetében kedvezőtlen lesz a hatás, hiszen a 17%-os adómérték mellett bele kell sorolniuk a jóval magasabb mértéket képviselő társadalombiztosítási járulékokat, ami annak ellenére, hogy 27%-ra csökken, még mindig nagyon magas, és ha belesorolják az adóalapba, akkor 17%-os adómérték mellett többet fognak adózni, mint az idén.

A másik nagyon fontos változás: a vállalkozók esetében egy jövedelemminimumot fogalmaz meg a jogszabály-tervezet, amely alapján elvárják, hogy egy minimumösszeget fizessen meg a társas vállalkozás. Eddig csak a minimálbér összegéig fizették meg a járulékot, a többit pedig kedvezőbb ágon vették ki. Ezt a kedvezőbb ágat szeretné az átlagjövedelemhez felfelé szorítani a törvényben a jogalkotó. De szerintem ez az elképzelés hibás, mivel a szektorsemlegesség és a piacgazdaság elvét követve nem lehet az egyik vagy másik foglalkoztatotti, sőt a foglalkoztatói réteget sem hátránnyal sújtani. Adójóváírást lehet adni a munkavállalónak, de nem lehet pluszadóval sújtani valakit csak azért, mert ő társas vállalkozó. Márpedig a szabályok szerint 27% EHO-t kellene fizetni a különbözetre. Ez az a különbözet, amely a társadalombiztosítási járulékok meg nem fizetéséből adódik.

– Úgy tudjuk, hogy a törvényalkotó szándékai szerint létrejönne a „korlátolt felelősségű egyéni cég” kategória. Ez a fogalomkör mire terjedne ki?

– Jövő év januárjától valódi tartalommal bíró céget alapíthatnak az egyéni vállalkozók. A Parlament napirendjén szereplő törvényjavaslat korszerűsíti az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályokat. Az előterjesztés lényegesen egyszerűbbé teszi azoknak a dolgát, akik egyéni vállalkozóként próbálnak szerencsét az üzleti életben. A jövőben elektronikus úton veszik őket nyilvántartásba. (Hasonlóképpen elektronikusan történik a változásbejegyzés, megszüntetés is.) Erről igazolást kapnak, illetéket, díjat nem kell fizetniük. Egyébként a tevékenységükhöz nem szükséges egyéni vállalkozói igazolvány. Akinek van, az megtarthatja, az újonnan piacra lépő pedig, ha szükségét érzi, a nyilvántartó hivataltól kérheti. Az érintett legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti egyéni vállalkozását. Ezt természetesen be kell jelentenie, és – amennyiben van – az igazolványt le kell adnia.

A nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó egyéni céget alapíthat. Jogrendszerünk ma is ismeri az egyéni céget. E szerint a vállalkozó bejegyeztetheti magát a cégnyilvántartásba, ám ez az egyéni cég nem több puszta regisztrációnál. Jogalanyisága azonos az egyéni vállalkozóéval, igaz, módot ad arra, hogy egyszemélyes kft.-vé vagy rt.-vé alakuljon át.
A leendő törvény viszont már részletes szabályokat rögzít, amelyek szerint elkülönül a vállalkozó saját és a társaság vagyona, s vonatkoznak rá a cégjogi, a számviteli, a csőd- és felszámolási előírások.

A társaság közjegyző által készített vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott alapító okirattal és cégbírósági bejegyzéssel jön létre. Az érintett vállalkozó a cég jegyzett tőkéjét szabadon megválaszthatja, csakúgy, mint azt, hogy a tőkét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért korlátolt vagy korlátlan felelősséggel áll-e helyt. Az előbbi korlátolt felelősségű cég (rövidítve: kfc.) esetén a létesítő okiratban meg kell határozni a pótbefizetés összegét, amit a tag akkor köteles teljesíteni, ha a vállalkozás vagyona nem fedezi a tartozásokat.

A korlátlan felelősségű egyéni cégnél (rövidítve: ec.) a vállalkozó korlátozás nélkül felel üzlete és a saját vagyonával. Az egyéni cég a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gazdasági társasággá alakulhat át.
A mostani törvényjavaslat a belső piaci szolgáltatásokról szóló uniós irányelv rendelkezéseivel összhangban tisztázza az egyéni vállalkozó és az egyéni cég viszonyát.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem