Dél-Buda-Rákospalota metróvonal
2009/11. lapszám | netadmin | 4080 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A tervek szerint a budapesti 4-es metróvonal korszerű az utazóközönség számára vonzó, biztonságos közlekedési eszköz lesz. Kétrészes cikksorozatunk első részében a közkeletű információkat és az építés technológiáját, a következő számunkban megjelenő második részben a szellőztetés megoldását mutatjuk be olvasóinknak. A Kelenföldi és a Keleti pályaudvart összekötő 7,3 km hosszú első szakasz végig mélyvezetésben épül. A vonalalagutak egymás mellett, többnyire párhuzamosan haladnak, egymástól függetlenek, kör keresztmetszetűek. A 4-es metró első szakaszán 10 állomás épül, többségükben réselt építési technológiával, dobozszerű kialakítással. Az első szakasz állomásai: Kelenföldi pályaudvar, Tétényi út, Bocskai út, Móricz Zs. körtér, Szent Gellért tér, Fővám tér, Kálvin tér, Rákóczi tér, Népszínház utca, Keleti pályaudvar. A második szakasz állomásai: Dózsa György út, Hungária körút, Róna utca, Bosnyák tér.
A nyomvonal vízszintes vonalvezetése
A metró Kelenföldi pályaudvar állomásától induló egyenes pályaszakasz után a vonal bal irányú ívvel érkezik a Tétényi út állomásra. Azt elhagyva egyenesen halad tovább, majd ismét bal irányú ívvel fordul a Fehérvári út alá, és éri el a Bocskai út állomást. Itt a legnagyobb a két állomás közötti távolság, 1470 méter. A Bocskai út állomást úgy tervezték, hogy később innen lehetőség legyen egy Budafok irányú szárnyvonal kiágaztatására. Az állomás után a vonal nagy sugarú ellenívekkel éri el a Móricz Zsigmond körteret, ahonnan ismét elleníves vonalvezetéssel halad a Szent Gellért tér irányába. A vonal egyenes vezetéssel halad a Duna alatt a Fővám tér állomásig. Ez a legrövidebb állomástávolság a vonalon, mindössze 378 méter. Az állomás Kálvin tér felé eső végén egyvágányú fordító létesül, mely a vonatfordításon kívül a már üzemelő vonalakkal történő kapcsolat kialakítására is alkalmas.
A Fővám teret elhagyva az alagút jobb irányú ívvel éri el a Kálvin teret. Ezen az állomáson a 3-as vonalra történő közvetlen átszállási lehetőséget biztosító műtárgy is épül. A vonal a 3-as metrót felülről keresztezve egyenesen halad tovább, majd egy jobb irányú ívvel éri el a Rákóczi tér állomást. Az ezt követő egyenes pályaszakasz után bal irányú ívvel érkezik a Népszínház utca állomáshoz. Innen jobb irányú ívekkel halad a vonal a 2-es metró alagútjai felett, és éri el a Keleti pályaudvar állomást. Itt lesz a vonal északkeleti irányú ideiglenes végállomása. A Thököly út alatt fordítóvágányok épülnek, melyek fővágányként működnek majd a vonal Bosnyák tér irányába történő meghosszabbításakor.
A nyomvonal magassági vonalvezetése
Mint említettük, a vonal végig mélyvezetésben épül. Ezt több tényező is indokolja, így a Duna alatti átvezetés, a városi beépítettség, a kelenföldi MÁV-pályaudvar alatti keresztezés, valamint a már üzemelő metróvonalak és a 4-es metró közötti közvetlen átszállási lehetőség kialakítása.
A mélyvezetésű alagutak függőleges vonalvezetése különböző lejtők és emelkedők sorozatából áll. Vízszintes pályarész sehol sincsen. A vonalon a legkisebb emelkedő 3%, a legnagyobb 36,3%. A vonal legmélyebb pontja a Szent Gellért térnél, legmagasabb pontja a kelenföldi pályaudvarnál található (tengerszint felett 73,75, illetve 96,27 méteren).
A szakasz a későbbiekben három irányban fejleszthető tovább:
- a Kelenföldi pályaudvartól – Gazdagrét érintésével – Budaörs irányába,
- a Bosnyák tértől Rákospalota felé,
- a Bocskai úti állomásból kiágazva – a Fehérvári úton át – Budafok városközpont felé.
A metróállomások és műtárgyak szerkezeti kialakítását és építéstechnológiáját meghatározó tényezők
A földalatti létesítmények építéstechnológiáját több tényező határozza meg. A geológiai, hidrogeológiai szempontok mellett (a talaj szerkezete, szilárdsága, vízáteresztő képessége, a talajvíz helyzete stb.) fontos tényező a létesítmény geometriája, elhelyezkedése (fenékmélység, a födém feletti földtakarás stb.). Meghatározó szempont a megválasztandó építéstechnológiának az épített és természeti környezetre gyakorolt hatása. Nem elhanyagolható a sűrűn beépített városi környezetben a humán környezetre gyakorolt hatása sem. Az építéstechnológia helyes megválasztása meghatározó az építéssel járó, kialakuló süllyedések és a mindig meglévő építési kockázatok miatt.
A metróállomások, a fordító és kihúzó műtárgyak elméletileg, ha függetlenítjük a környezetüktől nyitott és zárt építési módszerrel is megépíthetők.
A zárt (bányászati) építési módszer
A bányászati építési módszer lehet hagyományos, vagy a korszerű lőttbetonos módszer, robbantásos vagy gépi fejtéses technológiával. Hosszabb szakaszok építésénél gazdaságosabb alagútépítő géppel (frézerrel) vagy nyitott és zárt homlokú alagútépítő pajzzsal, nagyszilárdságú kőzetben alagútfúró-géppel dolgozni.
A zárt építési módszer előnye a hosszú földalatti műtárgyaknál, a vonalalagutaknál, a nagyobb takarás esetén, a zárt beépítésű városrészek alatt jelentkezik. Korszerű zárthomlokú bentonitzagy homlokmegtámasztású hidropajzzsal vagy földpép homlokmegtámasztású EPD pajzzsal kis takarás esetén is lehetséges ma már építeni alagutat.
A nyitott építési módszer
A nyitott építési módszerrel a műtárgyat rézsűs munkagödörben is lehetséges megépíteni, de ez már városi környezetben a beépítettség miatt nem lehetséges. A városi belsőkben a függőleges falú munkagödrök kialakítása jöhet csak számításba, ilyenek a szádfalas, a résfalas és a fúrt cölöpös munkagödör-biztosítások.
A vert vagy vibrált szádfalas munkagödör-biztosítás a kivitelezése közben a környezetét nagy zajjal és rezgéssel terheli. A környezetkímélő résfalas és a fúrt cölöpös munkagödör-biztosítás a megfelelő méretezés esetén, vízzáróan megépítve az építendő földalatti létesítmények statikai, teherhordó szerkezeteiként is funkcionálhat.
A résfalas vagy cölöpfalas építéstechnológiával készülő munkagödrök a megfelelően méretezett kitámasztással vagy kihorgonyzással a környezetükben nem okoznak számottevő süllyedést.
A résfal
A résfal olyan térszín alatti szerkezet, mely speciális, ma már elektronikával vezérelt géppel és arra rászerelt markoló szerszámmal, réselési technológiával készül. A fal vastagsága a mélységéhez viszonyítva csekély, ezért a kialakított munkagödör résjellegű. A kialakított rés oldalfalait speciális tulajdonságú és a víznél nagyobb térfogatsúlyú résiszap támasztja meg. Az elkészített résbe méretezett, előre gyártott, összehegesztett betonacél-szerelés, ún. armatúra kerül beemelésre. A résfal betonozása a sűrű résiszap támasztó védelmében, a résiszap szintje alatt, a fokozatosan felhúzott betonozócsővel történik. Gyakorlatban a résfal vastagsága 0,6-0,8 m között van, mélysége akár 40 m is lehet.
A résfalas munkagödör-körülzárás
Az egyes résfaltáblák egymás mellé építhetők, így tetszőleges számú, a szükség szerinti résfaltábla összeépítésével a tervezett geometriájú földalatti műtárgy oldalfalai megépíthetők. Amennyiben az egyes résfaltáblák szakaszolócső közbeiktatásával készülnek, akkor a réstáblák a visszahúzott szakaszolócső helyén, egymásba metszően, egymásba kapaszkodva tudnak épülni, így kialakulhat egy vasbeton dobozszerkezet. A vízzárás fokozására a táblák munkahézagai közé speciális fugaszalag helyezhető el, így kialakítható a vízzáró munkagödör-körülzárás, az úgynevezett „fehér fürdőkád”.
A fúrt cölöp
A fúrt cölöp földalatti, fúrási technológiával előállított szerkezet, melynek nagyátmérőjű furatát elektronikával vezérelt speciális fúrógéppel állítják elő. A speciális fúrószerszám kiválasztása – spirál, kanál, görgő stb. – a talajviszonyoktól függ.
A furatot a beomlástól általában védőcsővel védik, a védőcsövön belülről emelik ki a földet, a megfelelő szerszámmal. A megfelelő mélység elérése után a furatba méretezett, előre gyártott, összehegesztett betonacél-szerelést, armatúrát leengedik, és a védőcső folyamatos lassú visszahúzása mellett kibetonozzák.
(folyt. köv.)
