Borús napenergia-helyzet
azaz miért nem éri meg napelemmel termelt áramot hálózatra eladni
2009/11. lapszám | Varga Katalin | 2864 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egerben épül az ország első napelemmel ellátott, LED-del megvilágított gyalogátkelőhelye; Budapest, XI. kerületének polgármesteri hivatala számára 20 kW-os napelem-rendszer szolgáltatja a villamos energiát; egy áruházlánc logisztikai központja mellett három, a Nap pályáját követő napelemtábla termeli az áramot. Ez csak pár példa az elmúlt idők fotovoltaikus beruházásai közül. Bár egyre több ilyen kezdeményezést látunk, a mostoha hazai jogszabályi helyzet mellett gyors fejlődés a jövőben sem várható.
Bár Dorogon évi 145 000 kW kapacitású napelem gördül le a SANYO gyártósoráról, a hazai kereslet hiányában ezen termékek exportálásra kerülnek és külföldi épületek tetején termelnek környezetbarát áramot. Nemzetközi statisztikák alapján Magyarország az EU tagországai között huszonhétből a huszonegyedik helyen áll a napelemes áramtermelés tekintetében. A listát vezető Németország tízezerszer nagyobb napelem-felülettel rendelkezik, pedig a napsütéses órák alapján nálunk sokkal kedvezőbbek a feltételek. A környező országok közül is megelőz minket Szlovénia, Lengyelország és Csehország is. Az ok egyszerű: a legtöbb tagországban ösztönző átvételi árakat alkalmaznak a napelemek támogatására, míg Magyarországon – a szerződéses viszonyok függvényében – az is előfordulhat, hogy az áramszolgáltató átveszi a napelemmel megtermelt áramot, de nem fizet érte.
Egy freiburgi öko-lakóparkban Németországban azzal hirdetik a még el nem kelt lakásokat, hogy a jól szigetelt épületek a környezetbarát energiatermelés mellett bevételi forrást is jelentenek a háztetőre szerelt napelemek áramtermeléséért kapott, kilówattóránként 33-43 cent átvételi ár által.
Franciaországban, ahol az átvételi ár 31 és 57 cent között mozog, kedvezményes áfa-kulccsal is ösztönzik a napelem-termelőket. Összehasonlításként, a hazai napelemes áramtermelésre vonatkozó átvételi ár a kötelező átvételi ár-rendszerben (KÁT) átszámítva kb. 10 cent kilówattóránként. Nem is akad ma Magyarországon olyan befektető, aki ezen az áron értékesítene.
Kedvezőbb feltételeket nyújt ugyanis a „háztartási méretű kiserőmű” besorolás, amely olyan „erőműre” vonatkozik, amely 500 kW alatti kapacitású, kisfeszültségű hálózatra csatlakozik, valamint a csatlakozási teljesítménye nem haladja meg az 50 kVA-t. Ezen kategória bevezetésével a jogalkotó célja az, volt, hogy engedélyezési szempontból megkönnyítse azt, hogy a felhasználók a saját berendezésükkel megtermelt árammennyiséggel csökkentsék a hálózatról vételezett áram mennyiségét. Az azonban nem cél, hogy a visszatáplálással jövedelemre is szert tegyenek, ezért tehát, ha több villamos energiát kívánunk visszatáplálni, mint amennyit az adott csatlakozási ponton vételezünk, azt az áramszolgáltató ugyan átveszi, de csak a vételezett villamos energia átlagára és a rendszerhasználati díj összegének 85%-át fizeti ki érte.
Ilyen feltételek mellett tehát akkora napelem-rendszert érdemes kiépíteni, amellyel csökkenteni tudjuk a saját fogyasztásunkat. Ekkor lényegében ugyanazt az árat kapjuk érte, mint amennyiért vettük volna az áramot a szolgáltatótól (kb. 40-50 Ft, kb. 17 cent), hiszen napközben, a hálózatra táplálás közben, jóváíródik a megtermelt energiamennyiség, azaz ún. ad-vesz mérőóránk visszafelé forog.
A fenti feltételek mellett a napelem-beruházás csak akkor térülhet meg ésszerű időn belül, ha kapcsolódik hozzá állami támogatás. Vállalkozások, önkormányzatok a Környezet és Energia Operatív Programra, Pest megyében a Közép-Magyarország Operatív Programra, míg lakossági beruházók a Nemzeti Energiatakarékossági Programra nyújthatnak be pályázatot. A támogatási arányok a KEOP és KMOP esetében 30 és 70 százalék között mozognak, a NEP pályázatok évente változnak, de jövőre is lehet kb. 30 százalékos támogatásra számítani.
Fogyasztási szokásoktól függően egy családi ház számára a kb. 1 kW-os napelem-rendszer az optimális méret. A napelemeket alapesetben (kivéve pl. műemlékvédelem alatt álló épületeknél) engedélyeztetni nem kell, alacsony a karbantartási igényük, az igényfelmérés után gyors a tervezés és kivitelezés, és a hálózati csatlakozás ügyintézése is egyre gördülékenyebb az áramszolgáltatóknál. Oda kell azonban figyelni arra, hogy csak bevizsgált invertert használjunk (jelenleg 2-3 ilyen termék kapható Magyarországon, a többit az áramszolgáltató nem fogja engedélyezni), valamint, hogy a napelem-táblák is rendelkezzenek a megfelelő minősítéssel, címkékkel, pl. TÜV vagy Blue Angel.
Jelenleg kb. 200 cég foglalkozik Magyarországon napenergiát hasznosító berendezések telepítésével, a napelemek iránti kereslet azonban alacsony. Van ugyan lehetőség állami támogatásra, de a pályázatok bonyolultak, a rendelkezésre álló keretösszegek alacsonyak. A kötelező átvételi ár rendszer semmilyen ösztönzést nem nyújt a napenergia-termelésre. Ilyen viszonyok mellett nem is csoda, ha egyelőre csupán a különösen környezettudatos energiatermelők hobbija a napelemes energiatermelés.