Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

Korengedményes nyugdíj

2009. július 8. | netadmin |  3653 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A korengedményes nyugdíjazás, mint „intézményrendszer” Magyarországon közel két évtizedes múltra tekint vissza. Ám ne gondoljuk azt, hogy emiatt tömegesen árasztották volna el kérelmeikkel az emberek az illetékes nyugdíjbiztosítót. Mégis fontos írnunk a témáról, mert gazdasági visszaesés idején minden lehetőség szóba jöhet. Az egyik ok, hogy talán nem is tudják, hogy mindössze még ebben az évben nyújthatják be a kérelmeiket azok, akiknek van legalább 37 év munkaviszonyuk, és alkalmazásban állnak. A korengedményes nyugdíjazást rendeletben szabályozták. Ezt azt jelenti, hogy a 334/2008. (XII. 30.) Kormányrendelettel módosított 181/1996. (XII. 6.) Kormányrendelet 2010. január 1-jétől hatályát veszti. A korengedményes nyugdíj megállapítását és folyósítását a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg – amelynek megkötésére legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel kerülhet sor –, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint a rendelet 6. § b) pontjában meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati, bírósági és ügyészségi szolgálati, bedolgozói, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése. A korengedményes nyugdíj megállapítására vonatkozó megállapodásról és a fizetési kötelezettség vállalásáról a munkáltató köteles értesíteni az illetékes nyugdíjbiztosítási szervezetet a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül. A megállapodást legkésőbb 2009. december 31-ig be kell nyújtani az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez.

- Amennyiben valaki 14 éves korban kezdett dolgozni, az iskoláit estin végezte, és ha ötvenegy éves korában eléri a 37 éves munkaviszonyt, akkor neki mindenképpen meg kell várnia az 57. év betöltését? - kérdeztük Nagy Máriától, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság osztályvezetőjétől.

- Önmagában a 37 éves szolgálati idő nem jogosít az ellátásra, tehát ha valaki 57 éves kora előtt ezt megszerzi, akkor sem tudna 57 éves kora előtt korengedményes nyugdíjba menni. Amennyiben több szolgálati időt szerez, nem hátrány, mivel a hosszabb szolgálati idő növeli a nyugellátás összegét.
A törvény szabályozza, hogy a korengedményes nyugdíjat igényelni kell, a kérelmet egy erre rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni. Feltétlenül szükséges csatolni a munkáltatóval kötött megállapodást, ha korábban nem küldték még be az illetékes igazgatási szervhez. Amíg nem tisztázott, hogy a munkáltató ténylegesen vállalja a korengedményes nyugdíj megfizetését, addig mi sem tudunk az igénnyel mit kezdeni.
Minden esetben a dolgozó és a munkáltató megállapodásán múlik ez az ellátás. Amit még érdemes csatolni: a korábbi munkakönyvet, amely 1992. július 1-je előtt volt hatályban - legalább kontrollként. A nyugdíjágazatnak van egy nyilvántartása, amely jól működik, és közhiteles nyilvántartás. Amennyiben nem volt munkáltatói adatszolgáltatási fegyelem, az adatok hiányosak is lehetnek. Csak az időben beérkezett adatokat tudjuk megfelelően tárolni. Feltétlenül szükséges, hogy a tanulmányi időszakokra vonatkozó igazolás is beérkezzen, ugyan az nem járulékfizetéssel fedezett időszak, de mégis szolgálati időnek minősül. Akinek csak szakmunkás végzettsége van, annak a szakmunkástanulói jogviszonyról (az igazolást és a szakmunkás-bizonyítványt), aki nappali tagozaton tanult, és felsőfokú végzettsége van, annak a leckekönyv, a diploma is csatolandó, hiszen ebből is lehet a szolgálati időre következtetni. Aki több évig volt katona, a katonakönyvét is csatolja.

- Mi a helyzet a gyed és a gyes idejével?

- Mivel szolgálati időt csak egyszeresen lehet számításba venni, aki munkaviszony vagy egyéb biztosítási jogviszony fennállása alatt vette igénybe az említett ellátásokat, azoknak külön igazolást csatolni nem kell.
Ha valaki nem valamilyen munkaviszony és egyéb jogviszony fennállása alatt vett gyedet vagy gyest igénybe, hanem munkaviszony megszűnését követően, azt nevezzük passzív gyednek és gyesnek. Célszerű a régi tb-kiskönyvet vagy a tb-igazolványt csatolnia, mert abban megtalálható a folyósítás időtartama.

- Gyakran összetévesztik a korengedményes nyugdíjazást az előrehozott öregségi nyugdíjjal.

- Eddig úgy határozta meg a jogszabály, hogy 2008. december 31-ig a nők 57 évesen, a férfiak 60 évesen mehettek előrehozott öregségi nyugdíjba. 2009-től a nőknél ez 59 év, a férfiaknál maradt a 60 év. Tavaly az 57 éves hölgyek még előrehozott öregségi nyugdíjba mehettek, és nem lehetett korengedményt igénybe venni.

- Miért nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte, vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti?

- Egymás mellett van a két jogintézmény, az előrehozott meg a korengedményes nyugdíj. Az előrehozott öregségi nyugdíj ugyanúgy egy kedvezmény, csak egy tb-s nyugellátás, amit a nyugdíjbiztosítási alapból fizetnek. A jogosultsági szabály eleve úgy szól, hogy nem köthető megállapodás azzal, aki az igénybevétel időpontjában előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.
A közigazgatási hatósági eljárási törvény azt mondja ki, hogy az igénybejelentés napja, illetve az igényelbírálásra jogosultság maga a beérkezés napja. Tehát ha valaki december 31-én a postán feladja, az már nem érkezik meg december 31-én.

Mennyi lesz a borítékban?

- Milyen paraméterek alapján számítják ki, hogy a korengedményes nyugdíjasnak mekkora összegű nyugdíj jár?
- Az ellátás megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az 1988. január elsejétől a nyugdíjazást megelőző napig elért keresetekből kell a havi átlagkeresetet kiszámolni.
2008-tól új szabályozás van érvényben, mivel a járulékkal és a személyi jövedelemadóval csökkentve kell figyelembe venni a kereseti adatokat. Most már 21 év keresetének az átlaga adja a nyugdíj alapját képező átlagkeresetet. A szolgálati idő arányában számított nyugdíj összege személyenként változó - 40 éves munkaviszony után például az átlagkereset 80%-a.

- A korengedményes nyugdíjas vállalhat-e kiegészítő munkákat?
- Minden nyugdíjasnak joga van tovább keresőtevékenységet folytatni, de akik öregségi típusú és korengedményes nyugdíjasok, a 62. életév betöltése előtt csak korlátozással vállalhatnak munkát. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az illető keresete meghaladja a tárgyévi minimálbér tizenkétszeresét (ez egy éves keretösszeg), abban az esetben „ennek a feltételnek a bekövetkezésétől” a tárgyév december 31-ig a nyugdíj folyósítása szünetel. Ez nem azt jelenti, hogy a nyugdíjas bármilyen munkát vállaljon el minimálbérért, de úgy kell kalkulálnia, hogy felveheti a minimálbér tizenkétszeresét 6 hónap alatt is, de akkor tudnia kell, hogy a következő 6 hónapban nem kap nyugdíjat.

A keresetet naptári évenként kell vizsgálni, automatikusan hivatalból történik a szüneteltetés és az újrafolyósítás is. A munkáltató minden hónapban bevallást küld az adóhivatalnak arról, hogy a nyugdíjas munkavállalójának mennyi volt az előző havi keresete. Az APEH a kereseteket mindaddig gyűjti, amíg az el nem éri az éves keretösszeget. Ha valakinek a keresete például októberben eléri az éves keretösszeget, s erről az APEH értesíti a nyugdíjfolyósító igazgatóságot, akkor a nyugdíjfolyósító hivatalból elkezdi szüneteltetni a nyugdíjat.
Ám a következő év január elsejétől, ami egy új naptári év, adóév, hivatalból szintén újrafolyósítják majd a nyugdíjat.

Bonyolult jogrendszer?

- Mi történik akkor, amikor valaki mondjuk az építőiparban dolgozva valamilyen munkahelyi betegséget szerez (járóképtelenné válik, esetleg más egészségi problémái vannak), és rokkantsági nyugdíjba küldi az orvos? Ilyen esetben a jogosultak hogyan érik el a korengedményes nyugdíjkorhatárt? A rokkantsági évek beleszámítanak-e a korengedményt meghatározó évekbe?
- A rokkantsági és a korengedményes nyugdíj is ugyanaz, mint egy öregségi típusú nyugdíj. A jogszabály egyértelműen rendezi, hogy aki például rokkantsági nyugdíjas, az öregségi nyugdíjra nem jogosult. Ez oda-vissza igaz. Ha valaki korábban rokkantsági nyugdíjas volt, de meggyógyult, akkor vélhetően nem nehéz munkára megy vissza. Ilyen esetben a jogszabály úgy rendelkezik, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz a rokkantsági nyugdíj folyósításának tartama szolgálati időként beszámít. Tehát aki erre való hivatkozással kéri a korengedményes nyugdíjazását, mivel mondjuk 30 évet dolgozott és 7 évig rokkantsági nyugdíjban volt, nem biztos, hogy jól jár, mivel a korengedményes nyugdíjat csökkentett összegben kell megállapítani.

Felmondási idő

- Az idén március 27-én kihirdették az egyes nyugdíj- és idősügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 60/2009. (III. 27.) Kormányrendelet. Konkrétan milyen változtatásokat tartalmaz a korábbiakhoz képest?
- Eddig nem volt feltétele az ellátás megállapításának az, hogy megszűnjön a munka- vagy az egyéb jogviszony. A rendeletben és az ONYF tájékoztatójában az is fel van sorolva, hogy milyen jogviszonyokban kell állnia az ügyfélnek, hogy ez egyáltalán szóba jöhessen.
Ahhoz, hogy megszűnjön a jogviszony - elsősorban közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél jellemző ez, de a Munka Törvénykönyve szerint foglalkoztatottaknál is -, jár a felmondási idő. Aki már harmincvalahány évet a közszférában ledolgozott, annak 8 hónap jár, aminek esetleg a felére mentesíthetik a munkavégzés alól is. De ki kell tűzni azt a napot, amikortól a 8 hónap indul.
A termelői szférában dolgozóknál a Munka Törvénykönyve az irányadó, az ott szabályozott felmondási időt kell alapul venni, és elindítani a munkáltatói jogviszony megszüntetését.

- Vannak olyanok, akik részmunkaidőben dolgoztak, mondjuk 6 órában. Ők milyen összegű korengedményes nyugdíjra számíthatnak?
- A minimálbér a törvényes munkaidőre vonatkozik. Aki ennél rövidebb munkaidőben dolgozik, és a minimálbérnél kevesebbet fizetnek neki, annál mi a szolgálati időt is arányosan számoljuk, így a nyugdíja is az átlagosnál alacsonyabb lesz.

- Az egyéni vállalkozók vagy betéti társaságot, illetve kft.-t működtető munkavállalók hogyan vehetik igénybe a korengedményes nyugdíjazást?

- A jogszabályban pontosan fel van sorolva, hogy milyen jogviszony jöhet szóba: munkaviszony, közalkalmazott, közszolgálati, bírósági, ügyészségi szolgálati, bedolgozó, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya, és ez csak az alkalmazottakra vonatkozik. A vállalkozó esetében, aki önfoglalkoztató, nincs munkáltató, akivel megállapodjon. Ha esetleg alkalmazottai vannak, akkor foglalkoztatónak minősül, így az alkalmazottaival köthet megállapodást.

Leírható a költségekből

- A korengedményes nyugdíjazás az elmúlt években egyfajta „előremenekülést” jelentett azon munkavállalók számára, akiket elbocsájtottak, megszűnt a munkahelyük.
- A korengedményes nyugdíj leírható a költségekből. Amikor éppen felszámolás alatt áll egy cég, vagy nem akarja utcára tenni a dolgozókat, akkor eldöntheti, hogy mi éri meg jobban. Fontos kiemelni, hogy csak teljes naptári évi szolgálati idő befolyásolja a nyugdíj értékét. Ezért érdemes előre összeszámoltatni a szolgálati időt, amihez utóbb hozzá kell adni a nyugdíjazásig eltelt időtartamot.
A megállapodásban a munkáltatónak vállalnia kell a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíj korhatárának (nő – 59. életév, férfi – 60. életév) betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését. A befizetést legkésőbb a fizetési értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül egy összegben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára kell teljesítenie. Ha a munkáltató a fizetési kötelezettségének a megjelölt határidőig nem tesz eleget, az ellátást megállapító határozatot visszavonjuk, és akkor nincs korengedményes nyugdíj.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem