Villanyszerelők Lapja

Automatizálás

Életszerű helyzetek az EPH-ról

2009. április 1. | Bánfi Krisztián |  7426 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Mikor eme cikk megírását elvállaltam, az az instrukció fogalmazódott meg, hogy életszerű példákkal tűzdelt cikk készüljön, amely mentes a száraz szakmai szabványoktól. Ebben a szellemben, mint villamos szakember készítettem az alábbi cikket. Kezdem egy, a pályafutásom elején történt esettel. A XII. kerületben egy nívós lakásba hívtak, „minden ráz” címszóval. A lakók elmondása szerint az anyuka a kádba kisgyermekét magától eltartva „pottyantotta” bele a vízbe, hogy egyikőjük se érjen se a kád széléhez, se a vízcsaphoz. Mikor a szülők fürdenek, törülköző a padlón, majd „szökellés” a kádba. Információk alapján „ez a módszer vált be”. Hát mondanom sem kell, mennyire megdöbbentett az eset, főleg, hogy napokkal később érkeztem a helyszínre, tehát a hiba már pár hete fennállt. Elmondásuk szerint „kicsit csipkedett”, nem feltételeztek nagyobb bajt. Vizsgálódásomat a fürdőszobában kezdtem, ahol valóban 220 V körüli feszültséget tudtam mérni a víz, a fűtés és a kád között. A lakás néhány éve lett felújítva, elektromos, gépész- és kőműves-burkoló munkálatok tekintetében is. Az elektromos kolléga az EPH kialakítását – igaz, nem látható, de mérhető módon – kialakította, tehát a hiba nem belső, hanem külső eredetű volt. Ezt bizonyítandó a lakásmérőnél elhelyezett kis automatájának lekapcsolása után is fennállt a mérhető hibafeszültség. Történt ugyanis az, hogy az alsó szomszéd, aki egy idős hölgy volt s az ötvenes évek óta lakott lakásában, amelyben felújítás nem történt és még a régi „bergmann” csöves, horganyburkolatú, átitatott papírcső-szerelés szövet-gumiszigetelésű rézvezetékkel lett kialakítva. Ügyfelem (felső szomszéd), mikor a lakását felújíttatta, természetes módon nem vette figyelembe a ház többi lakásának állapotát.

A hiba valós oka több egy időben bekövetkezett hiba, illetve a helytelen szerelés következménye volt. Az alsó szomszéd fürdőszobai mennyezet-lámpájának nem a fázisvezetőjét, hanem a nullavezetőjét szakította meg a villanykapcsoló, így a fázis megszakítás nélkül folyamatosan feszültség alatt állt. A természetes elöregedés és a (feltehetően) szereléskor bekövetkezett vezetékszigetelés-sérülés, valamint a fémburkolatú védőcső zárlata következtében a mennyezet vakolatát megerősítő „rabic” háló, mely fémes kapcsolatban állt a védőcsővel, a teljes mennyezetfelületen vezette a hibafeszültséget. Így a felső lakás fürdőjének padlóburkolata a földpotenciálhoz képest 220 V volt. Így az „áramrázás” csak a padló és valamely fémrész, víz-fűtéscsövek érintésekor állt fenn. A kád EPH-bekötése nem történt meg, így az - mivel a legnagyobb fémfelülettel érintkezett a vakolattal - szolgáltatta a legjobb vezetőképes kapcsolatot a hibás hálózatú alsó szomszéd mennyezetével.

Sajnos az élet produkál meglepetéseket, és a padló vezetőképes kialakítása lakossági környezetben egyáltalán nem megszokott. A vezetőképes padló ugyanis, amelyet az EPH-csomópontba kell bekötni, elvezette volna a hibaáramot. Így feszültségkülönbség nem lépett volna fel a lakás fémrészei és a padló között. A helyzet szomorú tanulsága az, hogy ha a társasházakban az EPH-rendszer összes feltétele maradéktalanul teljesül is, netán a ma már általánosan használandó áram-védőkapcsolót is beépítette a villanyszerelő, ennek ellenére a külső, azaz lakáselosztó előtti hibafeszültséggel szemben a fenti rendhagyó esettől eltekintve csak a megfelelően kialakított EPH-hálózat nyújt biztonságot.

Egy másik eset következzen az iménti tanulsága után, amely egy tömbfűtéses X. kerületi sorházban történt. Szintén hibakeresésre kaptam megbízást, mondván, „ráz a vízcső”. Néhány mérés után kiderült, hogy nem a vízcső „ráz”, hanem a gázcső. Az épületben a hatvanas évek lakótelepi normáinak megfelelően a használati hideg-, melegvíz-, illetve a fűtéscsövek, valamint a gázcső központilag indultak el a lakásokhoz. Az egyik szomszéd a ma oly divatos kombinált (gázrózsa, villanysütő) tűzhelyet használt. Ezen berendezés testzárlata folytán a hibaáram kikerült a tűzhely testére, ami a szakszerűtlen korszerűsítés következtében védővezető nélküli dugaszolóaljzatról üzemelt. Innen már könnyen kitalálható, hogy az épület központi EPH-csomópontjánál az elmúlt évek egyik karbantartása során a szerelők nem kötötték vissza a gázcső EPH-bilincsét.
Tanulság: már egy hanyagsággal tömegesen okozhatunk életveszélyt lakókörnyezetünkben, két hiba esetén már csak a jó szerencsén múlt, hogy nem történik személyi sérülés.

Hogyan védekezzünk?
Fontos, hogy a mindenkori épületgépész és elektromos kivitelezők szakszerű munkáját vegyük igénybe. A barkácsolást kerüljük el, ne bízzunk a „láttam már, a szaki hogy csinálja” ezermesterek munkájában. Sajnos a mai szűkös gazdasági erőforrásaink miatt havonta találkozok magukat generálkivitelezőnek valló vállalkozók minősíthetetlen kivitelezési munkáival. Tapasztalataim szerint egy jól átgondolt és az agyagok megválasztásában is kifogástalan elektromos felújítás egy átlagos 50 m2-es lakásban kb. 250-350 ezer forint. Ezzel szemben a botcsinálta „generál” már 180 000 Ft vállalással kivitelez.

A kötések sodrottak, mert drága a vezeték-összekötő. A vezetékek mindenhol 1,5-es rezek, de az MTK kiskábel bevakolva sem ritka (természetesen bontott anyag), érvéghüvely sehol nem található. A dugaszolóaljzatok száma minimális, a szelektivitás alulméretezett. Jellemző az átadási dokumentáció, feliratok teljes hiánya.

Javaslatom a megelőzésre: kooperáció az összes, kivitelezésben érintett szakma képviselőivel. Tervek, dokumentációk megléte, egyeztetése. Felülvizsgálatok elvégeztetése.
Elektromos felülvizsgálat. Itt három külön villamos-biztonságtechnikai vizsgálatot említenék meg a témakörben: EPH-tanúsítás, üzembe helyezés előtti felülvizsgálat, időszakos felülvizsgálat.

EPH-tanúsítást minden új építést és átalakítást követően csatolni kell a gázszolgáltató felé. Megjegyzem, némely gázszolgáltató ügyfélszolgálatán átvehető bizonylatán szerepel az a kitétel, hogy „minden berendezés” megfelel. Ezzel a kitétellel nem értek egyet, hiszen a gázcsőhálózat, melyhez kapcsolódik az új gázkészülék, a vizsgálat tárgya. Ezért következmény az EPH-rendszer felülvizsgálata is, illetve az elektromos betáplálás vizsgálata. De a teljes épület, objektum tanúsítása nem képezi a vizsgálat tárgyát.
Szükséges még az üzembe helyezés előtti első felülvizsgálat, a legrészletesebb, mindenre kiterjedő elektromos felülvizsgálat, aminek tartalmi követelményeinek részletezésére hely hiányában most nem térnék ki, de kiemelném, hogy a teljes épület EPH-rendszerének felülvizsgálatára is kiterjed.

Időszakos felülvizsgálat: az érintésvédelmi vizsgálat 3-6 évenként esedékes, melynek során műszeres mérést és szemrevételezést egyaránt elvégez a felülvizsgáló. Ez egyszerűen fogalmazva a közvetlen áramütés elkerülésének a vizsgálata, a védővezetékek működési próbája.
Erősáramú berendezések időszakos vizsgálata, közhasználatban „Tűzvédelmi” felülvizsgálat. Vizsgálati ciklus lakóépületekben 9 évente. Közérthetően a hálózat állapotának, szabványosságnak vizsgálata.
Bölcselkedés nélkül is elgondolkodom rajta, hogy ingatlanjainkban a festést és kövezést 5-15 évente felújítjuk, melyek ára a villamos, illetve gázbiztonsággal összevetve többszörös. Mégis az utóbbiakon spórolunk, hisz az épületek téglái, fűtés rendszere, elektromos rendszere igényváltozás nélkül minimum ötven évet is kibírhatnak, ha a minimális karbantartásokat elvégezzük.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem