Megújulók

Lakcímke Energetikai minőségtanúsítás

2009/4. lapszám | netadmin |  3312 |

Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az emberiség előtt egyre komolyabb kihívások állnak, ugyanis eddigi fejlődésünk két fontos eleme, a viszonylag stabil éghajlat és a nagy mennyiségben elérhető hagyományos energiaforrások megléte egyre bizonytalanabb. Az energiafogyasztáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás mértéke akkora, hogy hatással van a föld klímájára, nagyon nehezen megjósolható helyi és lokális klímaváltozást idéz elő. A fosszilis energiahordozók ára rohamosan nő, és hozzáférhetőségük is bizonytalanabbá válik. Logikusnak tűnik, hogy a klímakutatók előrejelzése és a fosszilis energiaforrás-ellátás biztonságának romlása miatt újabb energiatakarékossági lépéseket tegyünk.

Az energiatakarékosság egyik formája az épületek energiahatékonyságának növelése. Az épületekhez köthető energiafogyasztás az Európai Unió országaiban átlagban 45-50%-ra tehető a teljes fogyasztásból. Magyarországon az összes energiafogyasztás mintegy 40%-a köthető a lakó- és kommunális ingatlanok fűtéséhez és használati melegvíz-termeléséhez. Az Európai Unió ezen energia-megtakarítási potenciál kiaknázására alkotta meg azon irányelvét (2002/91/EK), amely előírja, hogy 2006. január 4-ig a tagországok léptessenek hatályba olyan intézkedéseket, amelyek a bentlakókat tájékoztatják épületük energetikai teljesítményéről.

Az előírt rendeletalkotás első lépéseként olyan új, egységes energetikai számítási módszer került kidolgozásra, amely lényegesen eltér a korábbi MSZ 04-140-2 1991 szabványban leírtaktól. Az új energetikai szabályozás néven emlegetett 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szerinti követelményeket az építési előadóknak a 2006. szeptember 1-től beadott építési engedélyekben kellett megkövetelni. Az irányelv hazai adaptációjának második lépéseként az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításának módszerét definiálja a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet. A 2009. január 1-jével életbe lépett, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet célja az épületek energiafelhasználásának javítása, és az alternatív energiaforrások alkalmazásának növelése. A jogszabályok egy tanúsítvány bevezetését írják elő, amely egyben feltétele a 2009. január 1-je után kiírt uniós és hazai pályázatoknak. Épületek energetikai tanúsítványa Január 1-jétől minden új épület és állami középület esetében kötelező az energetikai tanúsítás. Az új építésű épületek, rendeltetési egységek esetén az energetikai tanúsítvány elkészítése 2009. január 1-jétől a használatbavételi eljárás megindításáig kötelező, a vonatkozó 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján. Meglévő épületek, lakások esetén az energetikai tanúsítvány elkészítése önkéntes, ám 2012. január 1-jétől kötelező az ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás vagy egy évet meghaladó bérbeadás esetén. 1000 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű, hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén a tanúsítvány készítése szintén 2009. január 1-től kötelező, függetlenül attól, hogy az adott építmény új építésű vagy meglévő.

Mely esetekben nem kell tanúsítványt készíteni

Nem terjed ki a rendelet hatálya, vagyis nincsen tanúsítási kötelezettség az alábbi építmények vonatkozásában:

1. az 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
2. az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
3. a legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
4. a hitéleti rendeltetésű épületre;
5. a jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
6. a mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
7. azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
8. a műhely rendeltetésű épületre;
9. a levegővel felfújt vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.

Az energetikai tanúsítványról szóló kormányrendelet az önkéntesség és fokozatosság elvére épül. Kötelezés helyett ösztönözni próbálja az állampolgárokat, hogy minél többen készíttessék el saját ingatlanukra a tanúsítványt. Ezért a tanúsítvány hiányát nem szankcionálja a jogszabály, de a piac várhatóan előnyben részesíti azokat az ingatlanokat, amelyeket tanúsítással adnak el, különösen amelyek kedvező értéket mutatnak. A tulajdonos érdeke, hogy elkészíttesse a tanúsítványt, hiszen az energiatakarékos épület növeli az ingatlan értékét. Felújítási pályázatoknál előírás lesz tanúsítványt készíttetni. A tanúsítvány megmutatja, hogy milyen szintű az adott épület energiafogyasztása. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed. Emellett hasznos üzemeltetési tanácsokat ad a tulajdonosoknak, és egyben rámutat a lakás energetikai szempontból gyenge pontjaira. A megszerzett tanúsítvány 10 évig érvényes.

Épületek minősítési osztályozása

E_p – összesített energetikai jellemző

A+ A	56–75	Energiatakarékos
B	76–95	Követelménynél jobb
C	96–100	Követelménynek megfelelő
D	101–120	Követelményt megközelítő
E	121–150	Átlagosnál jobb
F	151–190	Átlagos
G	191–250	Átlagost megközelítő
H	251–340	Gyenge
I	>341	Rossz

Ep valós/Ep viszonyítási alap %-ban

A tanúsítás műszaki alapja

Új építésű ingatlan esetében a felelős műszaki vezető nyilatkozata a tervállapot megvalósulásáról, használt épület esetében a megvalósulási tervdokumentáció, számlák, tervrajzok, műszeres mérések, irodalmi adatok. A tanúsítvány kötelező tartalma A tanúsítványnak tartalmaznia kell az adott ingatlan energetikai minősítését (A+…I osztályba sorolást), energetikai igazoló számításokat, valamint C-nél rosszabb értékelés esetén energia-megtakarításra irányuló korszerűsítési, felújítási javaslatot, amely nem terjed ki gazdaságossági számításra, költségvetésre vagy anyagkiírásra. Ismételten elvégzendő a tanúsítás, ha az épületre vonatkozó jogszabályi követelményértékek időközben változnak, ha az épület engedélyes átépítésre kerül, vagy ha rendeltetést vált. Újra elvégezhető a tanúsítás, ha időközben értéknövelő/energiahatékony beruházás valósul meg. Ki készíthet tanúsítványt Az épületenergetikai tanúsítvány készítésére vonatkozó jogosultságot elsősorban a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.)

Kormányrendelet, másodsorban a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet egyetlen mondatában szabályozza. Egyértelmű azonban, hogy személyhez fűződő jogosultsághoz kötődő tevékenység, melyet gazdasági társaságok vagy más szervezetek kizárólag ilyen személyek alkalmazása útján gyakorolhatnak. Épületenergetikai tanúsítványt készíthet az építész, vagy mérnöki kamara azon tagja, aki építészeti építésügyi műszaki szakértői szakterületen épületenergetika részterületen teljes körű (SZÉSZ8) vagy korlátozott (SZÉSZ8K) szakértői jogosultsággal rendelkezik. (Ezek a szakmakódok az MMK tájékoztatása szerint avultatottak, most az Ent-SZ(k)-t alkalmazza a rendelet.) A teljes körű épületenergetikai szakértő teljes körű energetikai szakértésre jogosult, az energetikai tanúsítvány kiállítását is beleértve. A korlátozott tevékenységi körű épületenergetikai szakértő – 8 év gyakorlati idő és az 5 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú végzettség megszerzéséig – az energetikai tanúsítvány kiállítására jogosult. A tanúsítást végző szakemberek névjegyzéke a Magyar Építész Kamaránál és a Magyar Mérnöki Kamaránál érhető el. A felülvizsgálat költsége egyedi megállapodás tárgyát képezi, azonban óradíja legfeljebb nettó 5500 Ft lehet. A műveletet ezen felül csak az elkészítés operatív költségei terhelik. Várható gyakorlati összköltsége 15 és 25 ezer Ft között lesz új ingatlanok esetén, amennyiben az előfeltételek rendelkezésre állnak. Azaz például az engedélyes tervdokumentációban benyújtott hőtechnikai melléklet számításai kellő részletességgel lettek elkészítve, és lekövethetők alátámasztó ellenőrzésként. Ellenkező esetben újra kell részletezni a tételeket a tanúsítvány egyes sorainak kitöltéséhez. A lakcímke jogi kereteinek megalkotását hosszas szakmai egyeztetések és operatív vita előzte meg, hogy az irányelv minél előnyösebben kerüljön adaptálásra a hazai építőipari kultúrát és jogalkotási sajátosságokat figyelembe véve.

A rendelet hatályba lépésével a jogi keretek immár rendelkezésre állnak, hogy egy bizonyos szinten teret kapjon az EU-ban sokkal nagyobb prioritást élvező szabályozás. Szeretnénk abban bízni, hogy a lakcímke-minősítést javító, energiahatékonyságot növelő kivitelezési projektek finanszírozásában még hangsúlyosabb szerepet fog vállalni a magyar állam. Ehhez hatásos és inspiráló eszköz lehet az energiatakarékosságot célzó pályázati keretek, keretösszegek biztos rendelkezésre állása, de mindenek előtt a támogatások intenzitásának növelése. Ennek legmagasabb értéke hazánkban 30%, míg az átgondoltabb energiapolitikát követő országokban elérheti a 70%-ot is. Mivel ez a lakosok kisebb fenntartási költségei mellett a klímaváltozás hatásainak csökkentése érdekében vállalt nemzeti célkitűzések végrehajtásához is nagyban hozzájárul, így indokoltnak tekinthető a közös teherviselés igénye a finanszírozásban is. A friss szabályozás gyakorlati hatásait még korai lehet keresni, a folyamat még minden részvevő számára „tanulófázisban” van.

A csapásirányt a jogszabályi előírások és tartalmi kötelezvények mellett pozitívan befolyásolhatja a tanúsítást végző szakemberállomány szakmai igényessége, pozitív értékítélete és szakmai etikája. A felhasználói oldalt tekintve úttörő lehet a felismerés, hogy a lakcímke egy eszköz, mely objektív információval szolgál az épületek energetikai állapotát illetően. Ez fő vonalként meghatározza annak használhatóságát, komfortját és az ehhez közvetlenül tartozó üzemeltetési költségeket. Nem lesz meglepő, ha egy jó minősítésű ingatlan az értékesítésénél sokkal jobb pozícióban lesz, mint egy kedvezőtlenebb besorolású. A bérlemények esetében nem kevésbé kardinális kérdés a havonta megjelenő rezsiköltség. Ez esetben a főbérlő a tapasztalati értékeit tudja alátámasztani, hitelesíteni a lakcímkével. Cél, hogy a fentiek információs eszközéül kérjük, kínáljuk a lakcímkét, ha vásárlás, eladás vagy bérlés előtt állunk.

A rendeletek hatására várhatóan az új építésű épületek tervezése és kivitelezése, valamint a meglévők felújítása során előtérbe kerülhetnek az alternatív energiaforrások alkalmazásának lehetőségei, hosszabb távon csökkentve ezzel a villamos energia és a gáz felhasználását. A rendeletek közvetett hatása, hogy az ingatlanpiacon mind az adásvételek, mind a bérbeadások során a szerződések biztonsága javul azáltal, hogy az épületek energetikai minőségét hatóságilag elismert tanúsítók felelősséggel igazolják.

A közhasználatú nyelvezet szerint „Lakcímke” névre keresztelt tanúsítás részleteiről teljes körű, ingyenes felvilágosítás kérhető a környezetvédő civil szervezetek által felvállalt szemléletformáló kampány keretein belül a www.lakcimke.hu weboldalon található elérhetőségek bármelyikén.

Műszaki jellegű, felújítási technológiákat érintő, vagy megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatos kérdéseikre Ledzényi András, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület tanácsadója ad készséggel választ az ekoku@invitel.hu e-mail címen, vagy a 33/400-150 telefonszámon.

---