Por- és páramentesen
2008/9. lapszám | Nagy János | 3555 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Bármennyire is széles a lámpatestek választéka, bármennyire gazdag is a formaviláguk, sőt a versenyben egyik a másik hatásfokát múlja felül, az egyszerű, nem túl esztétikus, sőt viszonylag otromba kinézetű por és páramentes termékeknek még napjainkba...
Bármennyire is széles a lámpatestek választéka, bármennyire gazdag is a formaviláguk, sőt a versenyben egyik a másik hatásfokát múlja felül, az egyszerű, nem túl esztétikus, sőt viszonylag otromba kinézetű por és páramentes termékeknek még napjainkban is megvan a létjogosultságuk. Számtalan olyan felhasználási terület van, ahol az adott tér megvilágítására tökéletesen megfelelnek a fokozott védettségű lámpatestek. Sőt, nemcsak, hogy megfelelnek, hanem éppen ilyen termékeket ír ki az elektromos tervező, tekintettel a tér jellegére vagy éppen arra a tevékenységre, amelyet az adott csarnokban végeznek. A napjainkban használt por és páramentes lámpatestek nagy része műanyagból készül: a ház is és a búra is. Esetenként a szerelvénylap (amennyiben van) egy fémlemez.
Ezzel nincs is semmi gond, hiszen a védett lámpatestek műszaki paraméterei is lehetnek kiválók, például ha elektronikus előtéttel szerelik, háromsávos fénycsöveket használnak és olyan anyagból készülnek, amely az adott tér légköri és egyéb szennyezettségének megfelel.
Manapság ugyan viszonylag kevés ipari létesítmény épül hazánkban, de ha ide soroljuk a logisztikai bázisokat, a mezőgazdasági csarnokokat, valamennyi nem lakossági és kereskedelmi ügyletet szolgáló építményt, akkor ezek száma már jelentősre tehető. Tulajdonképpen valamennyi, az előbbiekben felsorolt építmény, világítás szempontjából ebbe a kategóriába sorolható. Az MSZ EN 12 464 számú szabvány, amely a belsőterek világítására vonatkozik, tételesen felsorolja megvilágítás és színvisszaadás szempontjából valamennyit.
Ebben a cikkben nem a szabványos megvilágítási értékek ismertetése a cél, hanem a világításra használt lámpatestekkel szemben támasztott követelmények számbavétele. Szükségesnek tartom a témával foglalkozni, mivel az e célra gyártott lámpatestdömping következtében – tapasztalataim szerint – gyakran nem az anyag minősége a meghatározó, hanem a termék ára. Márpedig ipari vagy annak nevezhető környezetben nem mindig használható bármilyen műanyag alkatrészekből összerakott lámpatest.
Az ipari környezet világítására használatos lámpatestek kiválasztásánál az alábbi körülményekre célszerű odafigyelni:
- robbanásveszély (erre az alkalmazási területre nem tér ki az írás),
- por-, és egyéb szemcsés szennyező anyagok,
- v&´z, pára és egyéb gőzök,
- vegyi anyagok, vegyszergőzök-, és gázok,
- hőmérsékleti viszonyok,
- UV- és IR-sugárzás,
- mechanikai igénybevétel (rezgések, vibráció, rázkódás stb.),
- elektronikus vezérlőegységek,
- elektromos áramkörök kiépítettsége és minősége,
- alkalmazható fényforrások,
- az elvárt színvisszaadás és színhőmérséklet.
A felsorolásból következik, hogy nem is olyan egyszerű a szükséges lámpatestek kiválasztása. Ennek ellenére a gyakorlatban az történik, hogy a villanyszerelő lát a tervkiírásban egy IP 65 védettségű lámpatestet valamely gyártótól, majd a védettségnek megfelelő terméket igyekszik beszerezni a legalacsonyabb áron egy másik kereskedőtől, forgalmazótól vagy esetleg magától a gyártótól.
Megkérdeztem villamos tervezőtől is, hogy mi alapján határozza meg a szükséges védettségét egy ipari csarnokba szerelendő lámpatestnek. Sajnos válasza lesújtó volt: mivel a legtöbb esetben nem ismeri az adott helyen alkalmazott technológiát, ezért kiír valamilyen védett lámpatestet, anélkül, hogy annak anyagára, vagy egyéb más követelményeire figyelne. Ezt oldja meg a kivitelező! Igen, itt tartunk ma a fokozott igénybevételű munkahelyek világításának tervezése, kivitelezése tekintetében! Csoda akkor, hogy a felszerelt lámpatestek burái a csokoládé tartályba landoltak az egyik hazai gyárban? De ugyanez történt egy másik gyárban, ahol hentesárú készül: itt a darált húst és egyebeket tartalmazó edényekbe estek a lámpatestek. Nagyobb kárt okoztak azok a védett világítótestek, amelyek az egyik gépjármű szalonhoz tartozó műhelyben az átadásra váró személygépkocsi tetejére zuhantak. Ezek szabályosan leszakadtak a mennyezetről, mivel kitörött a rögzítő csavarok körüli műanyagházrész.
Vegyük sorra a fentiekben felsorolt követelmények elemzését!
Por- és egyéb szemcsés szennyező anyagok, víz, pára és egyéb gőzök
A külső mechanikai behatolások elleni védelmet és ennek fokozatát az IP (International Protection) számokkal jelzik. Az IP számok egy nemzetközi osztályozási rendszert alkotnak, ahol az első számjegy a szilárd idegen testek, a második számjegy a víz behatolása elleni védelmet jelenti. IP 20-nál kisebb védettségű lámpatestet nem gyártanak. Ez az alapvédettség, melynek feltüntetése az adatlapon nem szükséges. A 1. táblázat az IP besorolásokat tartalmazza.
Vegyi anyagok vegyszergőzök és gázok
Bármennyire is hihetetlen, rengeteg olyan vegyi anyagot használnak az iparban, amelyek kikezdik, öregítik vagy éppen szétmarják a fém- vagy műanyag lámpatestet. Gondolhatnánk, hogy a fém „rendben van”, hiszen valamennyien tudjuk, hogy oxidálódik, savak reakcióba lépnek vele stb.: ám ki hinné azt, hogy a műanyag is szétmállhat, törékennyé válhat a vegyi anyag gőzök hatására. Ilyen lehet pl. akár egy szárnyas-tenyészeten az ürülékből felszabaduló ammónia gőz is, vagy a húsüzemekben, csokoládé gyárakban használt élelmiszer vegyi anyagok gőze is. Tehát nemcsak az olajos, festékes, oldószerrel telitett terekben kell odafigyelni a lámpatest anyagára, hanem valamennyi esetben érdemes megtudakolni a megrendelőtől, hogy milyen vegyszereket használnak a térben. A 2. táblázatban bemutatjuk a műanyagból készült lámpatestek fajtáit és ezek ellenálló képességét a gyakorlatban előforduló vegyi anyagokra.
Hőmérsékleti viszonyok
Valamennyien tudjuk, hogy a környezeti hőmérséklet – legyen az magas vagy alacsony – befolyással van a különféle anyagokra. Vannak anyagok, amelyek a magas hőmérsékleten lágyulnak, mások pedig keményednek; és vannak olyanok, amelyek alacsony hőmérsékleten törékennyé válnak. A lámpatestek készülhetnek akár hőre lágyuló vagy éppen keményedő műanyagból. Ám nem mindegy az, hogy melyiket hol használjuk. A hő hatására a rögzítő csavar alatt széttörhet és a lámpatest leesik. Ám amennyiben a lámpatestbe egy rosszul méretezett induktív előtétet szereltek, amely túlmelegszik, ennek a hőnek hatására a műanyagház ellágyulhat és a lámpatest leeshet.
A másik gyenge pontja a védett lámpatesteknek a békazár. Amennyiben biztosak akarunk lenni abban, hogy a bura nem esik le, úgy célszerű a fém békazárral készült lámpatestek használata. Sajnos a műanyag békazárak néhány nyitás után széttörhetnek, főleg, ha nem kellő óvatossággal kezeljük ezeket.
Ugyancsak gyenge pontként említhető a szerelvénylap rögzítő, amely szintén műanyagból készül. Nem egy esetben ennek széttörése miatt a szerelvénylapot a műanyagbúra tartja, ám ez többletterhelést jelent a békazárra, és a következő meghibásodó alkatrész éppen ez lesz.
Ezen lámpatestek burája szintén valamilyen műanyagból készül, amelyre természetesen ugyanúgy hatással vannak a hőmérsékleti viszonyok. Amennyiben hőre keményedő anyagból készült a bura, idővel nagyon törékennyé válhat, a hőre lágyuló pedig deformálódhat.
Amennyiben túl magas vagy fagypont alatti hőmérsékleti viszonyok között kell világítanunk, célszerű fémházas üvegburás lámpatestet szerelni. Természetesen figyelni kell arra, hogy mozgó alkatrészek vagy egyéb tárgyak ne okozzanak bura törést.
UV- és IR-sugárzás
A műanyagházas lámpatest anyaga jó, ha kellően ellenálló az ultraibolya és infravörös sugárzásnak. Némi ultraibolya sugárzás kibocsátása van eleve a fénycsöveknek is, amelynek hatására a bura idővel elsárgul. Ám amennyiben a környezetből is éri UV-sugárzás a lámpatestet, pl. a szabadtérbe szerelés esetén a napsugarak, vagy hegesztőcsarnokban az ívben létrejövő sugárzás, úgy a lámpatest háza és burája is gyorsabban elöregszik amennyiben nem kellően UV-álló. Megsárgult burájú lámpatesttel gyakran találkozunk az utóbbi időben, főleg a távol-keletről származó termékek esetében. Igaz, e lámpatestek ára nagyon alacsony, így hát sok villanyszerelő ezt veszi, nem törődve a termék élettartamával.
Az IR-sugárzás elsődlegesen a szabadtérben, öntödékben és kovácsműhelyekben felszerelt lámpatesteket éri. E sugárzás hatására a műanyag vagy nagyon megkeményedik, ezáltal egy idő után törékennyé válik, vagy ellágyul működés közben olyannyira, hogy alakját megváltoztathatja. Úgy a magas UV-, mint a magas IR-sugárzásnak kitett por és páramentes lámpatestek esetében célszerű a fémházas és üvegburás változatot használni.
Mechanikai igénybevétel
Tekintettel arra, hogy ipari környezet megvilágításáról gondoskodunk a fokozott védettségű világítótestekkel, érdemes megvizsgálni a környezetben keletkező rezgéseket, vibrációkat és az előforduló rázkódásokat is. Nagyon sok olyan berendezés létezik, amelyek a felsoroltak közül valamelyik hatást létrehozzák az adott csarnokban, műhelyben. Ilyenek lehetnek például a kovácsműhelyek, a kompresszor házak, a présműhelyek, különféle szerszámgépek. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy létezik mechanikai hatás a térben, célszerű fém békazárat használni a burák rögzítésére. A lámpatest és a bura anyaga is jó, ha kevésbé merev, a lágyabb anyagból készült termék ugyanis kevésbé fáradékony a rezgések hatására. Ilyen terek megvilágítására nem célszerű az üvegburás világítótestek használata!
Elektronikus vezérlőegységek
Amennyiben a világítás vezérlése részét képezi az épület-felügyeleti rendszernek, abban az esetben a lámpatest áramköri szerelvényei kompatibilisek kell, hogy legyenek a vezérlőegységgel. Napjainkban egyre nagyobb hangsúly tevődik az energiatakarékos épületüzemeltetésre. A világítás is, mint az épület egyik energiafogyasztója részét kell, hogy képezze az energia hatékony megoldásoknak. A tervkiírásokban szerepelni szokott a lámpatestek áramköri szerelvényeire utaló megjegyzés, amennyiben ez eltér a szokványostól (pl. DALI). Érdemes megvizsgálni, hogy a lámpatestbe szerelt elektronikus működtető egység megfelel-e hőterhelés szempontjából a szerelési környezetben uralkodó hőhatásnak. Jó ezekre a tényezőkre is odafigyelni még a lámpatestek beszerzése előtt, mert a kereskedésekben kapható termékek egyszerű felépítésűek és ezek felszerelése esetén a világítási berendezés nem fog működni.
A lámpatestek áramköreinek minősége
Gyakorlatom során találkoztam olyan gyártmánnyal, amelyben az áramkörök vezetékei majd kilógtak a burából, nem voltak megfelelő módon csatlakoztatva a foglalat érintkezőihez, vagy éppen egy áramkör bekötése elmaradt a lámpatestben, kifelejtették a gyújtó bekötését, a huzalozás rendezetlen volt. Valamennyien, akik már szereltek vagy éppen javítottak fénycsöves lámpatestet, már találkoztunk azzal a kínos helyzettel, amikor nem találjuk a hibát. Ilyenkor egy rossz érintkezés pokollá teszi a javítás menetét. Általában a foglalatok bekötésénél szokott a hiba előfordulni, mellesleg, ma már nem használatosak a sorkapcsos bekötések, hanem a gyors csatlakozású megoldások elterjedtebbek. Az ilyen típusú foglalatok érintkezője nem kellően rugalmas anyagból készült, vagy gyorsan kilágyul, már nem biztosítja azt az érintkezést, amely szükséges az áramkör működéséhez.
Fényforrások
A fokozott védettségű lámpatestek, amelyeket ipari csarnok, és nagy belsőterek világítására használunk, általában fénycsövek működtetésére alkalmasak. Manapság egyre több helyen igénylik az elektronikus előtéttel szerelt lámpatesteket. Ezek már csak kevéssel drágábbak a hagyományos előtéttel szereltnél, ám több szempontból előnyös használatuk. A fénycsövek élettartamát meghosszabbítják, valamint javítják a vizuális komfortérzetet is a villódzó begyújtás és a működés közbeni vibrálás elmaradása révén. A gyakorlatban néha előfordulnak kompaktfénycsöves fokozott védettségű műanyagházas lámpatestek is, amelyekre az előbbiekben leírtak ugyanúgy érvényesek. Valamennyi fokozott védettségű lámpatest esetében figyelemmel kell lenni a környezeti és a lámpatest belsejében uralkodó hőmérsékleti viszonyokra, ugyanis ez nagyban befolyásolja a fényforrás élettartamát és az általa kibocsátott fényáram nagyságát. Ismert, hogy a 26 mm átmérőjű fénycsövek (T8) a fényáram maximumot 25 °C hőmérsékleten, míg a 16 mm-es fénycsövek (T5) 35 °C érik el. Ezen értékeknél alacsonyabb vagy magasabb működési hőmérsékleten a fénycsövek fényárama alacsonyabb.
Színvisszaadás, színhőmérséklet
Adott tér világítására használt fényforrások színhőmérsékletét és színvisszaadását mindig a felhasználó igénye határozza meg. Amennyiben szükség van a helyes színfelismerésre, mellesleg huzamosabb ideig tartózkodnak a helyiségben, célszerű javított színvisszaadású (háromsávos) és melegfehér színhőmérsékletű fényforrásokat használni. Ahol mind erre nincs szükség, elegendő az olcsóbb fényforrások használata. A széndioxid kibocsátás csökkentése miatt előreláthatólag megszüntetik a standard (halofoszfát fényporos) és a 38 mm-es (T12) fénycsövek forgalmazását. Érdemes már most figyelembe venni a várható intézkedések hatását, és főleg az új szereléseknél az említett termékek használatát mellőzni.
Ismert tény, hogy sok esetben a legfőbb műszaki paraméter és érv a termék ára, ám olykor érdemes a minőségre is odafigyelni főleg, ha ismerjük a megvilágítandó tér rendeltetését. Amennyiben a szerelőiparban nem ad hoc jelleggel veszünk rész, hanem hosszútávon ebből kívánjuk vállalkozásunkat fenntartani, úgy érdemes az elvégzett munka minősége mellett a felhasznált anyagok milyenségére és ennek származására is odafigyelni. Műanyagházas lámpatesteket gyártanak és forgalmaznak kiváló minőségben is hazánkban, de összebarkácsolnak és importálnak rengeteg iszonyúan gyenge minőségűt is (sajnos!)
