Épületvillamosság és tűzmegelőzés
Még néhány szó az új OTSZ-ről
2008/9. lapszám | Kiss Levente Wagner Károly | 5127 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Korábbi cikkeinkben ismertettük az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat épületvillamosságra vonatkozó, megváltozott követelményeit. Az alábbiakban kiemelünk még néhány olyan kérdéskört, ami szorosan összefügg a tűzvédelemmel.
Biztonsági berendezések elektromos energiaellátása
A biztonsági berendezések működésének egyik feltétele, hogy folyamatos legyen az energiaellátásuk. Ennek alapfeltétele, hogy rendelkezésre álljon az energia, illetve az, hogy a tűz hatásától védetten milyen módon vezetik.
A korábbi előírások elsősorban a magas épületek esetében követeltek meg kétoldali betáplálást, de azt nem részletezték, hogy az pontosan mit is jelent, a két független betáplálás mikor, milyen feszültségszinten tekinthető egymástól függetlennek. Az új szabályozásban ez az előírás annyiban módosult, hogy már középmagas épületek esetében is szükséges a tartalék betáplálás kiépítése. Fontos megjegyezni, hogy tartalék energiaforrásként az OTSZ független transzformátort említ, ezért dízelaggregátor alkalmazása, betervezése csak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) előzetes jóváhagyása esetén megfelelő.
Kábelek tűzhatás elleni védelme
E lap hasábjain már több cikk foglalkozott a tűzálló kábelek témakörével, ezért inkább a gyakorlati – szakhatósági – tapasztalatok alapján vesszük sorra a megfogalmazott követelményeket. Ma már viszonylag kevésbé kérdőjelezik meg a tűzhatás elleni védett kábelek alkalmazását. Ettől függetlenül, az új OTSZ konkrét tűzállósági határérték-követelményt támaszt nevesített tűzvédelmi berendezések esetében (nyomásfokozó szivattyú, füstelvezetés, biztonsági világítás stb.). Jelentősen szigorodtak a tűzjelző berendezések létesítése során alkalmazandó kábelek követelményei: a hangjelző körök kábelezésén, a vezérléseken kívül bizonyos esetekben magát a tűzjelző hurkot is tűzálló, illetve tűzhatás ellen egyéb módon védett kábelből kell létesíteni (az első kettőt a gyakorlatban eddig is alkalmazták, önként vagy a tűzoltóság előírása alapján). Ugyanez érvényes a tűzjelző központokat egymással, a másodkezelővel, a külső tápegységgel, illetve a tűz- és hibaátjelzőkkel összekötő vezetékszakaszokra.
Az OTSZ nagyon helyesen felhívja arra a figyelmet, hogy a kábelek elhelyezésénél, nyomvonalának kialakításánál meg kell akadályozni, hogy a tűz során leeső, leszakadó, a hőtágulás miatt deformálódó tárgyak tönkretegyék (pl. elszakítsák) a kábeleket. A gyakorlatban ez a különböző szaktervezők, valamint a kivitelezés során a kivitelezők rendkívül szoros együttműködését igényli, hiszen a nyomott belmagasságok, alacsony és szűk álmennyezeti terek nem kedveznek a tűzhatás ellen védett kábelek megfelelő elhelyezésének.
A kábelek rögzítő-, tartóeszközein kívül a rögzítést fogadó épületszerkezet sem lehet kisebb tűzállósági határértékű, mint a kábelre előírt követelmény. Bár ez első ránézésre magától értetődőnek tűnik, mégsem az a gyakorlatban. A legtöbb problémát azonban nem ez, hanem a kábelezés nem megfelelő rögzítő szerkezete jelenti: gyakori tapasztalat, hogy a tűzálló kábelek rögzítésére műanyag bilincseket, kötözőelemeket használnak, nem pedig a nyilvánvalóan jóval drágább minősített rögzítéseket. Új követelmény a tűzálló kábelek jelölése, a kivitelezőknek ennek végrehajtására fel kell készülniük.
Kábelátvezetések megoldása
Már az 1986-ban megjelent MSZ 595/4 szabvány előírta, hogy a falon vagy födémen átvezetett elektromos vagy épületgépészeti vezetékek körül az átvezetés helyét tűzgátló módon tömíteni kell. Ez a szabványlap a középmagas és magas épületek tűzmegelőzési követelményeit tartalmazta, a többszintes épületek esetében elsősorban a födémátvezetések tömítése jelent meg a szabályozásban. Érdekes módon a kivitelezői gyakorlatban elterjedt és ma is előforduló gyakori tévedés, miszerint a tömítésekre csak a tűzszakaszhatárokon – tűzgátló falban, tűzgátló födémen – való átvezetések esetében van szükség. Az új szabályozás egyértelműsíti: az átvezetések tömítése minden esetben, az épület magasságától, szintszámától függetlenül betartandó követelmény (bár a követelmény a jogszabályban nem ott található, ahol az ember várná, a villamossági követelmények között, hanem a gépészetre vonatkozó előírásoknál).
A gyakorlatban a tömítés készülhet minősített tűzgátló anyaggal vagy pl. kibetonozással. Az elektromos kábelek esetében célszerűbb lehet olyan tömítés használata, ami károsodás nélkül bontható. Ez abban az esetben előnyös, ha később újabb kábeleket kell elhelyezni, ilyen esetben a tömítés helyreállítása egyszerűen és gyorsan megoldható (ez az üzemeltetőnek jelent könnyebbséget hosszú távon).
Nálunk egyelőre nem kötelező előírás, de hasznos, és néhány szakcég már alkalmazza, illetve a tűzoltóság is előírhatja, hogy a tűzszakaszhatáron való átvezetések tömítését jelölni kell. A jelölés a tömítés megbontása, pl. újabb kábelek átvezetése esetén hívja fel a figyelmet a szakszerű helyreállítás szükségességére. Tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseken előfordul, hogy tömítetlen kábelátvezetésekkel szembesül a hatóság képviselője olyan épületben, ahol a használatbavételkor még rendben voltak az átvezetések. A jelölés segíthet abban, hogy elkerüljük az ilyen kellemetlen meglepetéseket.
Tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat
A felülvizsgálat gyakoriságával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az új OTSZ soron kívüli felülvizsgálatot ír elő két olyan esetben, amit a korábbi szabályozás nem említett. Mindkét eset akkor fordulhat elő, amikor a helyiséget, épületrészt, épületet engedélyköteles átalakítás érinti (rendeltetés megváltozása, működési vagy telepengedélyezési eljárás):
- az átalakítás során a helyiség, épület tűzveszélyességi osztálya megváltozik, és az új tűzveszélyességi osztályhoz gyakoribb felülvizsgálatot rendel hozzá a jogszabály (pl. egy „D” tűzveszélyességi osztályú étteremből „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó ruházati üzletet alakítanak ki);
- az új rendeltetéshez nem tartozik a korábbitól eltérő tűzveszélyességi osztály, az előző felülvizsgálat óta azonban a ciklusidő ⅔-a már letelt.
És a folytatás...
A cikksorozat keretében igyekeztünk bemutatni az új OTSZ villamos követelményeinek egy részét, gyakorlati tapasztalatainkat is felhasználva. A jogszabály módosítása folyamatban van, az várhatóan 2009. elején lép hatályba. A változásokról igyekszünk majd beszámolni. Ahogy a cikkekből kitűnt, felmerültek értelmezési problémák a jogszabály hatályba lépése óta. A felmerülő kérdések egy részére az OKF válaszolt, a válaszok összefoglalt formában letölthetők a www.vedelem.hu, illetve a www.katasztrofavedelem.hu oldalakról. A www.vedelem.hu fóruma is teret ad kérdések feltételéhez.
Bár alkalmazásuk nem kötelező, mégis a jogszabály gyakorlatiasabb alkalmazásához, részletezéséhez adnak segítséget az OKF és a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott Elektrotechnikai Tűzmegelőzési Munkabizottság ajánlásai. Ezek alakulását is érdemes követni, és az elfogadott ajánlásokat bele lehet építeni a mindennapok gyakorlatába, hiszen a cikkekben említett témakörök többségével egy-egy ajánlás vagy annak tervezete részletesen foglalkozik.
