Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tanulságos történetek

Állványépítés

2008. október 28. | Mattiassich Péter |  6261 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A baleset szakértői vizsgálatának előzményei és eseménye Cs. L. 200X. május 30-án a területen felállított építési állványon munkavégzés közben balesetet szenvedett. A dolgozó kb. 3 méter magasságból zuhant le a hiányosan összeállított és nem megfelel...

A baleset szakértői vizsgálatának előzményei és eseménye
Cs. L. 200X. május 30-án a területen felállított építési állványon munkavégzés közben balesetet szenvedett. A dolgozó kb. 3 méter magasságból zuhant le a hiányosan összeállított és nem megfelelően rögzített építési állvány összecsuklása közben. A balesetben megsérült Cs. L. mellékállásban segédkezett építési munkákban sógora, J. S. vállalkozásában, az S. B. Kft.-ben. Állítása szerint már két éve végzett ott építőipari munkákat, néha mint brigádvezető. Amikor beállt J. S.-hoz dolgozni, munkaszerződést írt alá, de erről nincs igazoló példánya, azt sem tudja, hogy mi állt pontosan a szerződésben. Cs. L. a főállású munkaviszonyát tekintve személy- és vagyonőrként dolgozott.

A sérült balesetével kapcsolatos körülményeket az alábbiakban adta elő. A baleset napján J. S. azt a munkautasítást adta neki, hogy menjen fel az építési állványra és végezze el az épület dryvit szigetelésének csiszolását, majd átment az épület mögött álló másik házra dolgozni. A könnyű vasszerkezetű, keretes építési állvány a második szint (a tetőbeépítés) eléréséhez alacsony volt. Ezért előzőleg kiszedték belőle a merevítő elemeket, az „András keresztet” és a keresztmerevítőt is. Így az állvány csak egy irányból (ellenkezőleg) volt kitámasztva: az állvány nem volt kikötve, sem oldalról megtámasztva.

Cs. L. az állványra mászás előtt nem látta annak bizonytalan rögzítését. Ezért miután felmászott a kb. 3 méter magas állványra, azonnal elkezdte a munkát végezni. Később, amikor az állványon oldalra lépett, a megfelelő rögzítés hiánya miatt az állvány „megindult” alatta és összecsuklott: ő pedig arccal előre leesett az udvaron levő betontörmelékre. A védőkesztyűn kívül semmilyen védőeszköze nem volt.

A sérültet J. S. szállította a kórházba, ahol megállapították, hogy 8 napon túl gyógyuló, bal kar- és könyökcsonttörési, valamint homlokoldali fejsérüléseket szenvedett. Dr. J. L., Cs. L. jogi képviselője, a baleset bekövetkezésének körülményei alapján feljelentést tett ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt, valamint anyagi kártérítési követeléssel lépett fel J. S. ellen a kórházi ápolását követően, súlyos maradandó sérülése és keresőképtelenségéből eredő anyagi hátránya miatt.

Fontosabb ténymegállapítások a balesetről
Nem találtam a rendelkezésemre bocsátott rendőrségi vizsgálati anyagban a munkáltató által kijelölt, az állványépítést közvetlenül irányító személy nevét és a megfelelő képesítéséről szóló vizsgabizonyítványt. A munkáltató részéről a jogszabályokban előírt követelmények be nem tartása és a baleset bekövetkezése között közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn.

1. A felépített, könnyű vasszerkezetű, keretes csőállványzat hiányosságai a következők. Gyártója, típusa ismeretlen; a csőállványzatot nem megfelelően rögzítették, ezért az összedőlt; az állványok csomópontjait, függőleges oszlopait, dúcait rögzítés céljából mindkét irányban átlósan ki kell merevíteni és 4 méterenként a falhoz rögzíteni, többszintű elrendezés esetén a dúcokat egymás fölé kell állítani. Hiányoztak a védőkorlátok és a lábdeszkák.

2. A keretes csőállványzat építésével kapcsolatos további hiányosságok a következők. Hiányozott az építési állvány (az igazoló dokumentumok hiánya alapján):
-    munkavédelmi minősítő vizsgálatáról készített „megfelelő minősítésű” jegyzőkönyv (Építésügyi Minőségellenőrző Intézetben végzett vizsgálat alapján),
-  szerkezeti vázlata, építési részletes állványterve, az építés, a bontás és az esetleges mozgatás munkabiztonságára, valamint az állvány-összeszerelés műveleti szakaszaira is lebontva,
-    nem volt a munkáltató által kijelölt, megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező, az állványépítést közvetlenül irányító személy,
-    elemeinek felhasználás előtti felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyv,
-    használatbavétel előtti átvételi, felülvizsgálati jegyzőkönyve,
-    teherbírásának felülvizsgálati igazolása,
-    építési, illetve bontási munkáinak biztonságos elvégzésére vonatkozó műszaki és biztonsági követelmények oktatásáról szóló jegyzőkönyv.

3. Cs. L. alkalmazásával kapcsolatos problémák az alábbiak. Nincs a végzett munkára kötött munkaszerződéséről igazoló példánya. Nincs a munkába állás előtti, munkaköri-, munkaalkalmassági orvosi vizsgálatáról igazoló példánya. Nincs a munkába állás előtti, munkavédelmi oktatásáról jegyzőkönyv. A balesetet megelőzően a sérült szerint egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt. A sérült a balesetet megelőzően több esetben végzett hasonló munkafolyamatokat. Ez a munkafolyamat a szokásostól nem tért el. A sérültnek a balesetet megelőzően munkájával kapcsolatban balesete nem volt.

A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
1. Nyilatkozzon a szakértő a vallomások alapján arra vonatkozólag, hogy 200X. májusában az építési területen a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásoknak megfelelőek voltak-e a munkakörülmények?

200X. májusában az építési területen a munkakörülmények nem feleltek meg a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásoknak!
Az állványépítés módja nem megfelelt a tárgyi állványépítés technológiai utasításának előírásainak, valamint a baleset időpontjában végzett munkafolyamatnak! A balesetet megelőzően J. S. és munkatársai építették fel a tárgyi építési állványt.

Cs. L. elmondása szerint szerelés közben derült ki, hogy a könnyű vasszerkezetű, keretes építési állvány a második szint eléréséhez alacsony volt. Valamint az is, hogy nincs a helyszínen több állványelem, amivel folytathatták volna a másik állvány magasítását. Ezért az előzőleg összeállított építési állványból kiszedték a merevítő elemeket, az „András keresztet” és a keresztmerevítőt is, és ezekkel végezték a másik állvány magasítását. Ennek eredményeként, az állvány csak egy irányból volt kitámasztva.
Az állványzat falhoz való rögzítése nem történt meg, mert ha megfelelően lett volna kikötve, akkor nem omlott volna össze a dolgozó mozgásától.


A hiányosan összeszerelt állvány: a baleset időpontjában ilyen állapotban volt felállítva talajszinten, falhoz rögzítés nélkül.

Az 1. fotón látható, hogy hiányzik a keretes csőállvány hosszirányú merevségének biztosítására szolgáló másik ferde merevítő rúd, illetve az állvány nincs a falhoz rögzítve. Az állvány felső szintjéről minden biztonsági elem hiányzik: nincsenek felszerelve a munkaszint – a mélység felöli – külső hossz oldalát lezáró keretes oldalelemek és az ezekre felszerelt védőkorlát-elemek. Továbbá hiányzik a keretes csőállvány hosszirányú merevségének biztosítására szolgáló ferde merevítő rúd és a homlokzati védőkorlát. Ezek a szerelési hiányosságok voltak a baleset közvetlen okozói. A 2. sz. fotón a „szabályosan összeállított állvány” látható a helyszíni vizsgálaton, lábdeszka nélkül szemléltetve. A 3. sz. fotón a baleset idején hiányzó állványelemek szemléltetése kerül sor (szaggatott vonallal jelölve). A hiányzó lábdeszka nem játszott szerepet a baleset bekövetkezésében.


A szabályosan összeállított állvány szemléltetése a helyszíni vizsgálaton, lábdeszka nélkül.




A baleset idején hiányzó állványelemek (itt is látható a falhoz rögzítés hiánya)

 

2. Bármilyen hiányosság, esetleges szabálytalanság hozzájárult-e, esetleg előidézője volt-e a balesetnek? A baleset bekövetkezésének (elsődleges) közvetlen oka a hiányosan és szabálytalanul összeállított építési állvány falhoz rögzítésének hiánya volt! A szakszerűtlenül és balesetveszélyesen összeállított építési állvány – súlyos hiányosságai ellenére – sem dőlt volna össze, ha azt biztonságosan rögzítették volna az épület falához.

A munkáltató nem tartotta be a kivitelezés során az alábbi előírásokat.

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, 4. számú melléklet, III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül, 1. 1.: A magasban kialakított, mozgó vagy rögzített munkahelyek szilárdak és stabilak legyenek… Amennyiben ezeknek a munkaállásoknak az alátámasztása vagy más eleme nem megfelelően stabil, ezek stabilitását megfelelő és biztonságos rögzítési módokkal biztosítani kell, elkerülve minden esetben a váratlan vagy akaratlan elmozdulást. Ez a szabály egyaránt vonatkozik a munkaállás egészére vagy annak egyes részeire. 1. 2.: Stabilitás és szilárdság ellenőrzése. A stabilitást és a szilárdságot megfelelően ellenőrizni kell különös tekintettel azokra az esetekre, amikor az állás magasságát vagy mélységét megváltoztatják. 6. 1.: Az állványokat úgy kell tervezni, összeállítani és karbantartani, hogy azok ne dőljenek össze vagy ne mozduljanak el. 6. 2.: A munkaállványokat, a pallókat és az állványlétrákat úgy kell összeállítani, hogy azok megakadályozzák a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók lezuhanását, illetve, hogy a leeső tárgyakkal szemben védelmet nyújtsanak.

14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. A munkaállványok használatára vonatkozó követelmények, 56. § (1): Csak olyan, a helyszínen épített munkaállványt, előre gyártott munkaállványt és gördíthető munkaállványt szabad használni, amelyet a vonatkozó nemzeti szabvány előírásai vagy azzal legalább egyenértékű műszaki megoldás szerint terveztek, méreteztek, és a stabilitását ellenőrizték.

Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, (továbbiakban Mvt.) 11. § előírja: Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.
MSz 13010-2:1985 Építési állványok, Munkaállványok műszaki és munkavédelmi követelményei, 2. 6. Keretes csőállvány, 2. 6. 1. Fogalommeghatározás: Hegesztett keretekből, valamint korlátcsövekből és kapcsolóelemekből összeállított, nagyobb tömegű anyagot igénylő építési munkák elvégzésére alkalmas állvány.
2. 6. 3. A keretes csőállványok műszaki és munkavédelmi követelményei, 4.: Egy szint összeépítése után keretes csőállványt felfelé továbbépíteni csak a tervezett kikötések elkészülte után szabad. 2. 5. 3. 3.: A csőállvány oszlopait szintenként, de legalább 4,0 méterenként az építmény szilárd részéhez hozzá kell kötni. 2. 5. 3. 7.: A csőállványt nyílás nélküli építményeknél falba vert, MSz 13014/15: 1977 szerinti kikötő falszeghez vagy egyéb rögzítési helyhez húzó-nyomó kötéssel kell odakötni. A kikötő-falszeget az építési állványok nyílás nélküli falfelületekhez való rögzítésére használják.
A falszeget a falazat hézagaiba oly módon kell beverni, hogy oda szilárdan, feszesen beékelődjék. A falszeg feszességét minden beverés után meg kell vizsgálni. A falszeg beverési mélysége legalább 120 mm.

A baleset bekövetkezésének közvetett (másodlagos) okai a következők.

I. A munkáltató nem tartotta be a kivitelezés során az alábbi előírásokat.

1. A munkáltató az állványépítési munkálatoknál nem jelölt ki megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal bdquo;private bankingrendelkező, az állványépítést közvetlenül irányító személyt.

A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről előírja a következőket. 56. § (3): A kiválasztott munkaállványt a munkáltató által kijelölt, megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy által készített építési – az alkalmazás követelményeit rögzítő –, üzemeltetési és bontási terv szerint kell felépíteni, használatba venni, illetve lebontani. Az általános alkalmazási terv készülhet a nemzeti szabványban meghatározottak alapján vagy azzal legalább egyenértékű, olyan műszaki megoldás szerint, amely részletesen tartalmazza az alkalmazás helyén fennálló körülményekre vonatkozó követelményeket. (4): Az alkalmazandó munkaállvány elemeinek méretét, formáját és elhelyezését az elvégzendő munka követelményeinek megfelelően kell meghatározni. Az elemek legyenek alkalmasak a munkaműveletekből adódó terhelés viselésére, biztosítsák a veszélytelen munkavégzést és közlekedést. Az állványelemeket úgy kell elhelyezni és összeszerelni, hogy az egyes elemek a használat során ne tudjanak elcsúszni. A munkaállvány egyes elemei és a leesés elleni védelem elemei között nem lehet a munkavállalók életét vagy testi épségét veszélyeztető közbenső nyílás vagy tér. [Lásd még: 57. § (1).]

2. A vizsgálati anyagban nem található a balesetet okozó építési állvány szerkezeti vázlata, az építés, a bontás és az esetleges mozgatás munkabiztonságára, valamint az állvány-összeszerelés műveleti szakaszaira is lebontva.

A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 56. § (2) előírja: Ha a kiválasztott munkaállványnak a méretezési adatai nem állnak rendelkezésre vagy a méretezési adatok a tervezett szerkezeti összetételnek nem felelnek meg, akkor szilárdsági és állékonysági számításokat kell végezni az általánosan elismert, munkaállványra vonatkozó építési és méretezési szabályoknak megfelelően.

A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. 8. előírja: Az állványok készítéséhez – a termékszabványokban meghatározott elemekből készített bakállványok, a 20,0 m-nél nem magasabb létraállványok, valamint a 2000 N/m2 terhelésnél nem nagyobb igénybevételű fémállványok kivételével – állványtervet kell készíteni. Szerkezeti vázlat alapján építhetők a termékszabványban meghatározott elemekből készített bakállványok, a 6 méternél nem magasabb létraállványok, valamint a 2000 N/m2 terhelésnél nem nagyobb igénybevételű, 6 méternél nem magasabb fémállványok, a csak szabványos elemekből készült állványok. Hiányzik az állvány, szerelési, kezelési, karbantartási útmutatója, márpedig a 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. 14. 1. előírja: az építési állványterveknek részletes utasítást kell tartalmazniuk az építés, a bontás és az esetleges mozgatás munkabiztonságára, valamint az állvány-összeszerelés műveleti szakaszaira is.

3. A vizsgálati anyagban nem található a balesetet okozó építési állvány, építési, illetve bontási munkáinak biztonságos elvégzésére vonatkozó műszaki és biztonsági követelmények oktatásáról készített jegyzőkönyv. A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. 17. 6. és 6. 17. 7. pontja és a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 57. § (2) előírja: a munkaállvány építését, átalakítását, bontását végző munkavállalókat az e tevékenységek biztonságos elvégzéséhez szükséges szakmai ismeretekről, továbbá a lehetséges veszélyekről és kockázatokról, a védekezés módjáról ki kell oktatni. (4): Az (1) bekezdésben meghatározott személynek és az érintett munkavállalóknak rendelkezniük kell a munkaállvány építési és bontási tervével, illetve a szükséges utasításokkal.

4. Nem készült az állvány elemeinek felhasználás előtti felülvizsgálatáról jegyzőkönyv. A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. 13. 1. pontja előírja: az elkészült állványokat használatbavétel előtt, valamint hosszú megszakítás vagy viharos időjárás után minden alkalommal át kell vizsgálni. A vizsgálat pontos idejét és eredményeit írásban rögzíteni kell. Az állványt használatba venni csak a vizsgálat kedvező eredménye után, megfelelő engedély alapján szabad. 6. 3.:  Az állványt az arra felhatalmazott személynek át kell vizsgálni: a) használatba helyezés előtt; b) rendszeresen, meghatározott időközökben. [Lásd még: MSz 13010-2: 1985 Építési állványok, 1. Munkaállványok műszaki és munkavédelmi követelményei. 1. 8; 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet 6. 11.; Mvt. 18. § (3).]

5. A munkáltató nem dokumentálta írásban a szerelőállványt átvételének ellenőrző felülvizsgálati módját, eltűrte a szerelőállvány használatát a szükséges átvételi dokumentációk nélkül.

Az 5/1993. (XII. 26.) MüM r. 3. § (2) előírja: A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző személynek vagy szervezetnek vizsgálati jegyzőkönyvbe kell foglalnia és – ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte – annak egy példányát az üzemeltető munkáltató rendelkezésére kell bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles a vizsgálati jegyzőkönyvet megőrizni.

6. A vizsgálati anyagban nem található a balesetet okozó építési állvány munkavédelmi minősítő vizsgálatáról készített „megfelelő minősítésű” jegyzőkönyv (Építésügyi Minőségellenőrző Intézetben végzett vizsgálat alapján). Az állvány tulajdonosa nem tudja milyen típusú az építési állvány, semmilyen vele kapcsolatos dokumentummal nem rendelkezik. Az MSz 13010-2:1985 Építési állványok, Munkaállványok műszaki és munkavédelmi követelményei 2. 6. 3. 1. pontja előírásai szerint keretes csőállványt tervezni és felépíteni csak az illetékes hatóság által jóváhagyott alkalmazási engedéllyel ellátott, a gyártómű, illetve a forgalmazó által kidolgozott alkalmazási utasítások és építéstechnológiai előírások szerint szabad.

7. A magasból való leesés elleni védelem hiánya. Az állvány felső szintjéről minden kollektív biztonsági elem hiányzott. A következő, kollektív védőeszközök hiányoztak, illetve nem voltak felszerelve a munkaállványra: a keretes oldalelemek és az ezekre felszerelt védőkorlát elemek, valamint oldalmerevítők.

A munkáltató nem végzett egyedi kockázatmegelőző felmérést a magasban végzett munkákkal kapcsolatosan. Mvt. 54. § (1) előírja: Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a veszélyek elkerülése; a nem elkerülhető veszélyek értékelése; a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése.

[Lásd még: Mvt. 28. § (1); 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, 2. § g); 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM 5. 1; MSz 20163:1985 építési állványelemek  munkavédelmi követelményei, 5. Korlát, lábdeszka munkavédelmi követelményei, 5.2.]

II. Cs. L. munkavégzésével kapcsolatos hiányosságok

1. Nincs a végzett munkára kötött munkaszerződéséről igazoló példánya. Az a vizsgálati anyagból nem derült ki egyértelműen, hogy Cs. L. kinek az utasítása alapján végezte a tevékenységét. A megrendelő, V. I., kivitelezési megállapodásban bízta meg J. S-t, valamint N. J.-t, az X Bau Kft. ügyvezetőjét,  aki kőműves munkakörben alkalmazta J. S.-t a lakóház felújítási munkáinak kivitelezésére. J. S. kőművesmester, mint vállalkozó-kivitelező írta alá a kivitelezési megállapodást. J. S. viszont tagadja, hogy ő alkalmazta volna Cs. L-t, akinek az alkalmazásról viszont nincs igazolás. A fenti ellentmondásos állítások miatt a nyomozó hatóság feladata lesz kideríteni, hogy egyértelműen, ki volt Cs. L. munkáltatója.

2. Nincs a munkába állás előtti munkaköri-, munkaalkalmassági orvosi vizsgálatról igazoló példánya: a munkáltató nem küldte Cs. L.-t munkaegészségügyi, -alkalmassági vizsgálatra, ezzel a cselekedetével nem tartotta be az alábbi jogszabályi előírásokat és veszélyeztette az irányítása alatt dolgozó egészségét. 

Mvt. 49. § (1) előírja: A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha – annak ellátásához –megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. [Lásd még: Mvt. 50. §.]

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 1. § a) pont előírja: a munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

3. Nincs a munkába állás előtti munkavédelmi oktatásáról jegyzőkönyv: a munkáltató nem tartott munkavédelmi oktatást Cs. L.-nak a munkába állása előtt. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként – a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve – meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. Továbbá, a (2) szerint az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

Mvt. 54. § (7) b): A munkáltatónak rendszeresen meg kell győződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; d: a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket kell biztosítani a munkavállalók részére.

4. A munkáltató nem biztosított egyéni védőeszközöket a magasban végzett munkákkal kapcsolatban. Mvt. 42. § b) előírja: A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni és használatukat meg kell követelni. [Lásd még: Mvt. 63. § (1).]

3. Megállapítható-e foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekmény?

A szakvéleményemben felsorolt jogszabálysértések valamilyen szinten megvalósítják a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés fogalmát. A felsorolt szabálysértésekért a munkavédelmi felügyeletek bírságot alkalmaznak, ezt az 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről 82. §-ban írják elő: (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. (3) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.

Az építési állványok balesetveszélyes állapotát igazolják azok a fényképfelvételek, amelyeket Dr. J. L. ügyvéd készített a baleset helyszínén a balesetet követő napokon a többi használatban levő építési állványról. Az állványok munkavégzés közbeni állapotát szemléltetik a 4., 5. és 6. sz. fotók.

A fotók alapján megállapítható, hogy ha ezek az állványok a baleset után pár nappal is ilyen balesetveszélyes állapotban voltak és nem végezték el rajtuk a hiányzó biztonsági elemek pótlását, akkor ezek a fotók objektív bizonyítékai az építkezésen kialakult, a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető életveszélyes munkakörülményeknek.



A fotókon jól látható az állványok rögzítésének és a magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő védelem hiánya (védőkorlátok stb.).

4. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésért, kit terhel jogi felelősség?

Az előbbiekben részletezett, és felsorolt szabálysértések miatt az építési vállalkozó (munkáltató), valamint a műszaki vezető a felelős. A felelős műszaki vezető nem tartotta be a kivitelezés során az alábbi előírásokat.

1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 39. § (1): Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha: b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik.

51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról, 8. § (1): A felelős műszaki vezető feladatkörében felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a tervdokumentációkban foglaltak megtartásáért. 40. § (2): A felelős műszaki vezető felel:...

b) a szakmunka irányításáért,
c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá
d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

Nem fedik a valóságot N. J. felelős műszaki vezető tanúmeghallgatási jegyzőkönyvében a feltett kérdésre („megvizsgálta-e ön a felállított állványrendszert?”) tett nyilatkozata: „(az előírásoknak) megfelelő volt az állványrendszer, kikötései megvoltak, korlát volt ”. Ha ez a nyilatkozat megfelelt volna a tényleges munkahelyi állapotoknak, akkor nem készülhettek volna az életveszélyes kivitelű munkaállványokról a bemutatott képek.

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem