Villanyszerelők Lapja

Már megint nem nyílik...

2008. november 26. | Ledneczki László |  8949 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A mindinkább a kényelmi megoldások felé haladó világunkban megjelentek a motorizált kapuk. Legyen az családi ház vagy társasház, kórház vagy iskola bejárata, egyre több építmény részét képezi már az automata kapu. Bár ez a luxuscikknek számító eszköz...

A mindinkább a kényelmi megoldások felé haladó világunkban megjelentek a motorizált kapuk. Legyen az családi ház vagy társasház, kórház vagy iskola bejárata, egyre több építmény részét képezi már az automata kapu. Bár ez a luxuscikknek számító eszköz egyre olcsóbban beszerezhető, sok kényelmet és biztonságot nyújthat számunkra, így fokozatosan egyre jobban elterjed..

Eddigi évek során sok tapasztalatot sikerült összegyűjtenem ezekről az eszközökről, ezeket szeretném most megosztani, főként azokkal a rendszeres hibákkal kapcsolatban, amelyek gyakran előfordulnak telepítéskor és használatkor egyaránt. A rendszer kaputól függően egy vagy két motorból, egy vezérlésből, a fotocellákból és a távirányítókból áll. Opcióként jelzőlámpát is tartalmazhat, de ezt általában nem kérik a használóik.

Először is, a kapumozgató motorja 300-500 W-ot igényel a hálózatból, tehát a tápfeszültségnek stabilan terhelhetőnek kell lennie. Nem szabad a nullát és a védőföld vezetőjét összekeverni, és olyan csatlakozásokat kialakítani, melyek később meglazulhatnak.

A kapumozgatók motorjai 230/400 V-os vagy 24 V-os feszültségről működnek, de ezeken felül léteznek 12 V-os típusok is. Az utóbbi két fajtánál a vezérlés állítja elő az adott feszültséget a motorok számára. A betáplálás távolságtól függően 3x1,5…3x2,5 mm2-es kábellel történjen, illetve egy különálló kismegszakító is kerüljön felszerelésre.

Mindig ellenőrizzük a hálózati táplálást egy legalább egy 100 W-os izzóval, mert ha lebeg valamelyik kábel, azt a fázisceruza nem mutatja ki, ugyanúgy világít a fázis esetén!

A motorok kábelezése a földbe történjen, 230 V-os motornál 4x1,5 mm2-es, míg az egyenáramú motorok esetén 2x2,5 mm2-es kábel a javasolt a nyílókapuk esetében. Amennyiben a motor végállás kapcsolóval rendelkezik, ezek kábeleit is ki kell vezetékezni, általában végállásonként a 2x1-es kábel jó, ha nem a motor fáziskörét szakítja meg.

A fotocellák kábelezése szintén a földben történjen. Mindig telepítsünk le fotocellát, mert a mozgó kapu nem maradhat felügyelet nélkül. A fotocella egy adóból és egy vevőből áll. Ezek gyengeáramú vezérléstechnikai eszközök, tehát nem igényelnek erősáramú kábelezést, elég akár a biztonságtechnikai kábel is, az adóhoz 2x0,22, a vevőhöz pedig 4x0,22 mm2-es keresztmetszetű kábel menjen.

A villogó általában 230 V-al működik, tehát ide is erősáramú 2x1-es kábel alkalmazása szükséges. Amennyiben a kaput tartó szerkezet vasbeton kiképzésű, célszerű egy antennát is felszerelni. Az antenna vezetéke egy 50 ohm hullámimpedanciájú koaxiális kábel, ezt egy védőcsőben kell bevezetni a vezérlőelektronikába.

A vezérlés a kapumozgató rendszerek szíve. Ide kerül az összes kábel bekötése. Óvatosan bánjunk az elektronikával, mert a rajta lévő alkatrészek könnyen megsérülhetnek vagy le is törhetnek. Fontos, hogy ne érintsük meg kézzel az alkatrészeket, mert a sztatikus feltöltődés által okozott kisülések tönkre tehetik őket. Soha ne kössünk rá semmit, amíg a hegesztési munkálatok be nem fejeződtek a kapun!

Most egyéb vezérléstechnikai megoldások ismertetésére kerítünk sort, amelyek sokszor előfordulhatnak. Az ügyfél egy távirányítóval szeretné üzemeltetni a már meglévő garázskapuját, ez természetesen érthető, mert miért is kellene két távirányító?!

A megoldás a következő: a garázskapu vevője ugrókódos, tehát minden megnyomáskor más kódsorozatot ad le a távirányító. A feladatunk nem más, mint egy olyan dobozos vevőt felszerelni, amely képes a garázskapu távirányítóját fogadni. Ezt a dobozos vevőt bele lehet építeni a kapumozgató vezérlése mellé úgy, hogy a tápellátást a vezérlésről kapja (általában 12 vagy 24 V). Az indítójelet a vevő relékimenetére kell bekötni. Egy vételi probléma még felmerülhet, ha a kapumozgatóban lévő vevő ugyanazon a frekvencián dolgozik, mint amit beleszereltünk. Ekkor a kapumozgató elektronikájáról a rádióvevő panelt el kell távolítani. Ha integrált a rádióvevő, akkor az antennáját rövidre kell zárni a lehető legrövidebb vezetékdarabbal.

Antenna 3-fázisú vezérlés nagyteljesítményű motorokhoz Villogó

További trükkök általában a visszajelzésekre irányulnak: például az ügyfél belülről szeretné egy számítógépes rendszerről irányítani a kaput egy kórház bejáratánál. A vezérlés bemeneteire nem köthetők hosszú kábelek, a kábel által összeszedett elektromágneses zavarok megzavarhatják, de akár tönkre is tehetik, legfeljebb 1-2 m hosszúságot szabad hagyni. A megoldás a következő: a vezérlésbe el kell helyezni egy relét, amelynek kontaktusai a startbemenetre csatlakoznak. A relét távolról meg lehet hajtani az automatikai rendszerről. Ha visszajelzést szeretnénk bevinni a rendszerbe, akkor hasonló módszerrel járjunk el. A lényeg az, hogy a két rendszer galvanikusan le legyen választva egymástól. Egyszerűbb a helyzet a gördülőkapuk esetében, mert a végállás a motorban be van építve. Ezt csak úgy relézhetjük meg, hogy egy „kétszer váltó relét” kötünk a körbe. A relé tekercsét maga a mikrokapcsoló vezérli, az egyik bontó kontaktus pár a vezérlésbe csatlakozik, míg a másik bármihez szabadon felhasználható. Kapcsolhatunk vele forgalomirányító jelzőlámpát is.

Infrasorompó Egymotoros vezérlés

Összefoglalva, a kapu elektronikáját kontaktusbemenetekkel, illetve a rádióról vezérelhetjük. Vannak olyan vezérlések, amelyek külön nyitás és zárás irányban képesek működtetni a berendezést, főként sorompóknál, redőnykapuknál fontos ez. A lényeg az, hogy a kimenetek és bemenetek reléken keresztül, galvanikusan leválasztva kerüljenek tovább. A hosszú vezetékszakaszokat célszerű árnyékolt kábellel vezetni.

Mindig győződjünk meg arról, hogy a rendszer a jövőben feltehetően fejlesztve lesz-e. Sajnos nincs olyan vezérlés, amely mindent tud. Nekünk kell megterveznünk akár több kapu együttműködését is! Sok helyen már léteznek dupla gördülőkapu-megoldások. Soha ne használjunk két darab vezérléssel egybeépített motort, hanem kábelezzük ki a motorokat, és egy vezérlésről üzemeltessük azokat. Sokkal kisebb a működésből eredő hibák száma, nem kell a két vezérlés gyengeáramú bemeneteit egymáshoz illeszteni, nem is beszélve arról, hogy a távirányító jelét a távolság miatt csak az egyik rádióvevő fogadja. Árban sokkal kedvezőbb ez a megoldás, és a munka is kevesebb vele. Ha a vezérlés teljesítményszabályozott kimenetekkel rendelkezik és lassítást is tartalmaz, akár a gördülőkapu motorjainak saját végállását is visszaköthetjük a motor fázisának megszakítására. Röviden: egy egyszerű nyílókapu vezérléssel két saját végállásos, két oldalra kigördülő kapu is üzemeltethető. Minél egyszerűbb valami, annál üzembiztosabb, ezt ne feledjük!

Mozgatómotor belseje, kikuplungolás egy lehetősége

Végfelhasználói szempontból az első és legfontosabb szempont a távirányító. Téves gondolat az, hogy a távirányító gombjának nagyobb erejű megnyomása nagyobb hatótávolságot okoz. Sok hibás távirányítót vettem már a kezembe, és a nagy részüknek csak a mikrokapcsolóját kellett kicserélni.

A legtöbb távirányítóra visszajelző LED-et is szerelnek, ezzel kapunk jelzést a távirányítónk működéséről. Ha nem nyílik általa a kapu, eszünkbe se jusson kétszer nagyobb erővel megnyomni, inkább fordítsuk el 90 fokkal valamelyik irányba. Fontos, hogy nem kell a kapura irányítani, mert ez nem TV-távirányító! A távirányító egy elektronikus eszköz, sajnos ki van téve mindenféle hatásnak, por piszok, nedvesség, ütés érheti, tehát vigyázzunk rá!

Ráadásul az elemcsere is tönkreteheti, feltétlenül győződjünk meg, hogy a polaritásnak megfelelően helyezzük bele az új elemet! Ne piszkáljuk, ne tekergessünk el benne semmit, és ne nyomkodjuk feleslegesen, ha nem vagyunk a kapu közelébe!

Egyre több gondot jelent az ugyanazon frekvencián működő eszközök hatása, azaz a távirányító jelét képes bármilyen más ugyanazon vagy hasonló frekvencián (pl.: 433,92 Mhz) működő pager (átjelző) vezeték nélküli csengő vagy riasztó megzavarni. Bár nem érzékeljük ezt, csak a hatását, általában a kertkapu és a garázskapu sem nyílik, bármelyik távirányítóval próbálkozunk.

Ez esetben meg kell nézni, hogy milyen napszakban történik ez, és a szomszédok környékét is körbe kell járni, lehet hogy egy építkezésen használatos CB-rádió a felelős mindenért.

Második dolog a fotocella. Ez a kapu tövében helyezkedik el, igényesebb helyeken két pár is található belőlük. Ha nem csukódik magától vissza a kapu, akkor első körben célszerű ezt az eszközt megvizsgálni. A fotocella ne legyen piszkos, ha az, töröljük tisztára. Vizsgáljuk meg, hogy ha a vevő elé tesszük a kezünk, hallunk-e halk kattanást az eszközben, ha kattog, valószínűleg jó, bár láttam már összeégett relés fotocellát is.

A motorok és a hozzájuk csatlakozó elemek gondozását se hanyagoljuk el, ellenőrizzük hogy a motorból nem jön-e valamilyen furcsa zaj, nem folyik-e olaj a motorból stb. Toló- vagy úszókapuk esetén a fogaslécet tartsuk tisztán, főleg a téli hónapokban. Nem kell megzsírozni, mert csak ráragad a por.

Szerencsésebb, ha telepítéskor egy fűtőbetét kerül a gördülőkapu sínje alá, mert a téli időben ezt be lehet melegíteni és a kapu a rá rakódott jég ellenére könnyen nyithatóvá válik. Ha betartjuk a telepítő által javasolt előírásokat és karbantartási javaslatokat, a kapunk sokáig fogja a terhelést bírni.




Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem