Tanulságos történetek

Veszélyeztetés

2008/11. lapszám | Mattiassich Péter |  3902 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Budapesti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának Vizsgálati alosztálya vizsgálatot folytat O. K. (Sz-K. Kft.) építési vállalkozó ellen Sz. P. budapesti lakos sérelmére, foglalkozás körében elkövetett, veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt. Az ügy ...

A Budapesti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának Vizsgálati alosztálya vizsgálatot folytat O. K. (Sz-K. Kft.) építési vállalkozó ellen Sz. P. budapesti lakos sérelmére, foglalkozás körében elkövetett, veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt. Az ügy kivizsgálásához több építészmérnöki, ingatlanforgalmi, statikus és szilárdságtani szakértői vizsgálat mellett igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése is szükségessé vált.

A szakértő feladata a nyomozó hatóság által feltett kérdések, valamint a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alap-ján megállapítani, hogy a tárgyi építés-kivitelezési munkái során milyen munkavédelmi szabályszegések történtek és ezekkel összefüggésben közvetlen balesetveszély kialakult-e?

A szakértői vizsgálat előzményei
Sz. P. és neje 200X. április 4-én vállalkozási szerződést kötött O. K. (Sz-K. Kft.) építési vállalkozóval budapesti lakóháza átépítésének építési, kivitelezési munkáinak elvégzésére.

A vállalkozó a vállalt munkák befejezése előtt anyagi és kivitelezési viták miatt abba hagyta az építési munkákat és elhagyta a munkaterületet. A megrendelő szerint a kivitelezést szakszerűtlenül, a biztonsági előírásokat többszörösen megszegve végezték, és életveszélyes állapotban hagyták az építés helyszínét.

Ezek után Sz. P. 200X. novemberében megbízta Sz. L. építészmérnök, építész és ingatlanforgalmi igazságügyi szakértőt a tárgyi lakóház építésének felülvizsgálatára, és a kivitelezési hibák és hiányosságok megnevezésére. Valamint azzal, hogy tegyen javaslatot a felderített problémák helyreállítására és a veszélyelhárítást társszakértők bevonásával oldja meg. A szakértő kivizsgálta a tetőtérbe vezető monolit vasbeton lépcső kialakítását, és megállapította, hogy az nem felel meg a biztonsági előírásoknak, mert a lépcsőfokok nem egyforma magasságúak, így a rajtuk történő közlekedés balesetveszélyes és használatba vételük tilos.

Sz. L. szakvéleményében megállapította, hogy „a tetőtartó térdfal merevítése statikailag nem felel meg a követelményeknek, emiatt még erősítésként be kell építeni térdfalakba oldalanként 5-5 acélbordázatot, amelyeket a vasbetonkoszorúhoz és a vasbetonfödémhez kell rögzíteni. A leírtakon túl megvizsgálta a nyílászárók áthidalásait és megállapította, hogy azok több helyen hiányoznak és a meglévők sem felelnek meg a statikai követelményeknek. A nyílászárók áthidalóinak hiányzó helyeire 12 cm felfekvést biztosító, előre gyártott áthidaló gerendákat kell beépíteni. A megrendelők jogi képviselője az építkezés balesetveszélyes körülményei alapján 200X. augusztus 30-án feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Budapesti Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt.

A szakértői vizsgálat közvetlen előzményei:
A helyszíni vizsgálatot megelőző napokban a szakértői vizsgálat időpontjának telefonon egyeztetése során meg-kértem O. K.-t, hogy a helyszíni vizsgálatra hozza magával a tárgyi építés-kivitelezési munkáival kapcsolatos, összes munkavédelmi- munkáltatói jellegű dokumentumait. Ez után azt is ismertettem vele, hogy melyek a leg-fontosabb ellenőrizendő dokumentumok, valamint azt, hogy ezeknek a listáját a helyszíni vizsgálat során írásban fogom neki átadni.

Mivel O. K. a kért igazolásokat nem hozta magával és a felsorolt dokumentumok nagyobb részéről nem tudott nyilatkozni, ezért a szakvélemény elkészítésének közeli határidejére tekintettel egy héten belüli végleges válaszadásban egyeztünk meg. A vizsgálat során megkérdeztem O. K.-t a kirendelő határozatban feltett, 2. számú kérdéssel kapcsolatban, miszerint a kivizsgálandó kérdés az alábbiak szerint hangzott el:

„Sz. P. sértett vallomásában szereplő baleset (melynek során a tetőtéri szint építése során tégla esett az egyik kőműves fejére) foglalkozási, balesetvédelmi, munkavédelmi szabályszegéssel összefüggésbe hozható-e, annak következménye-e?” O. K. a kérdésre határozott „nem történt ott baleset” választ adta. A vizsgálat során a továb-biakban végig ellenőriztük a szakértői vizsgálatok kifogásolt észrevételeit, valamint az épület helyiségeit és az építési területet.

Szakértői feladat kidolgozása
A szakértői feladat kidolgozása az alább felsorolt dokumentumok, jogszabályok, szabványok, vizsgálati anyagok és megbeszélések elemzése alapján történt.
1. Jogszabályok:
- 1993 évi XCIII. törvény a munkavédelemről, (Mvt.)
- 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
- 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
- 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
- 65/1999. (XII. 22.) EüM együttes rendelet, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei
- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM r. az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó mi-nimális munkavédelmi követelményekről
- 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
- 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról
- 37/2003. (XII. 27.) OM r. az Országos Képzési Jegyzékről 2. sz. melléklet.
2. Szabványelőírások
- MSz 20163: 1985 Építési állványelemek munkavédelmi követelményei
- MSz 13010-1:1979 Építési állványok. Általános előírások
- MSz 13010-2:1985 Munkaállványok műszaki és biztonsági követelményei
- MSz 13010-4:1979 Építési állványok. A méretezés általános előírásai
- MSZ 13010-5:1979 Építési állványok. Az állványozás anyagai és választékok
- MSZ 13011-2:1976 Építési állványmunkaszintek elemei, Állványpalló
- MSZ 13011-4:1976 Építési állványmunkaszintek elemei, Korlátdeszka
- MSZ 13011-6:1976 Építési állványmunkaszintek elemei, Pallórögzítő kapocs
- MSZ 13011-7:1976 Építési állvány elemek, Deszkatábla-rögzítő kapcsok
- MSZ 13011-9:1976 Építési állványmunkaszintek elemei, Lábdeszka
-MSZ 13014-1:1977 Építési falétraállványok elemei. Általános műszaki előírások

- MSZ 13014-3:1977 Építési falétraállványok elemei. Állványlétra
- MSZ 13014-4:1977 Építési falétraállványok elemei. Kampós kikötőkar
- MSZ 13014-5:1977 Építési falétraállványok elemei. Kikötőkar
- MSZ 13014-6:1977 Építési falétraállványok elemei. Kikötődeszka
- MSZ 13014-7:1977 Építési falétraállványok elemei. Kikötő szorítófa
- MSZ 12014-8:1977 Építési falétraállványok elemei. Keresztmerevítő fából
- MSZ 13014-14:1977 Építési falétraállványok elemei. Kampóscsavar
- MSZ 13014-15:1977 Építési falétraállványok elemei. Kikötő falszeg
- MSz  04-900:1989 Munkavédelem, Építőipari munkák. Általános biztonságtechnikai követelmények

A kirendelő hatóság kérdéseinek megválaszolása
1.  Az építkezésen az épület és személybiztonságot garantáló szakmai szabályoktól eltértek-e, történt-e foglalkozási szabályszegés, illetve ezzel összefüggésben közvetlen veszélyhelyzet kialakult-e?

A budapesti lakóház építési területén az épület és személybiztonságot garantáló munkakörülmények (az építési, kivitelezési munkák alatt, és a jelen körülmények közt is) nem feleltek meg a munkavédelmi és balesetvédelmi előírásoknak! Az építkezés helyszínén az alábbi indoklásban felsorolt foglalkozási szabályszegésekkel összefüggésben közvetlen baleseti veszélyhelyzet alakult ki!

1. sz. fotó: az építkezésen használt, bontott anyagok, amelyekből a munkavégzéshez használt munkaállványokat építették.

 

- Hiányzik az O. K. által alkalmazott dolgozók munkába állás előtti munkaköri munkaalkalmasság orvosi vizsgálatáról igazolás.
A munkáltató nem küldte az általa alkalmazott dogozókat Munkaegészségügyi alkalmas-sági vizsgálatra, ezzel a cselekedetével nem tartotta be a jogszabályi előírásokat, ezzel veszélyeztette az irányítása alatt dolgozók egészségét.

Az Mvt. 49. § (1) előírja: A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha - annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik. Mvt. 50. §: A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, 1. § a) előírja: A munkaköri alkalmassági vizsgálat annak megállapítása, hogy egy megha-tározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni.

- Hiányzik az O. K. által alkalmazott dolgozók munkába állás előtti munkavédelmi oktatását igazoló jegy-zőkönyv.
O. K. ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartott munkavédelmi oktatást a tárgyi építési munkák veszélyeiről és megelőzéséről, az új dolgozók munkába állása előtt, nem tartotta be a munkáltató számára előírt, alább felsorolt jogszabályi előírásokat.

Mvt. 55. § (1) előírja: A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor, munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor, elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Az oktatást rendes munkaidőben kell megtartani, és szükség esetén időszakonként - a meg-változott vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni.

Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni. (2) az (1) bekezdésben előírt ismeretek megszerzéséig a munkavállaló önállóan nem foglalkoztatható.

Mvt. 54. § (7) b): a munkáltatónak rendszeresen meg kell győződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket; a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére.

A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 10. § előírja: A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább:

a) a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
b) a többfunkciós és a cserélhető munkaeszköz vagy a kiegészítő berendezés fel- és leszereléséről, működtetésé-ről;
c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatai-ról;
d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről;
e) a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről;
f) a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről;
g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról;
h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről;
j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról.

2. sz. fotó a magasból való leesés elleni védelem hiánya valamint, a dolgozók nem használnak egyéni védőesz-közöket.
- A munkaállványok felső szintjéről hiányoztak a védőkorlát elemek, és a lábdeszka, illetve a dolgozó nem hasz-nált védősisakot 
[Indoklását lásd a VL 200/10. számában megjelent ismertetőben.]

 

- A munkáltató nem biztosított egyéni védőeszközöket a magasban végzett munkákkal kapcsolatban.
Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be a munkáltató számára előírt, alább felsorolt jogszabályi előírásokat.

Az Mvt. 42. § b) előírja: A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni; 63. § (1): A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges védőberendezések, az egyéni védőeszközök működő-képtelensége, illetve hiánya.

A 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről, 3. számú melléklete írja elő azon tevékenységek és tevékenységcsoportok útmutatásául szolgáló, nem teljes jegyzékét, amelyek az egyéni védőeszközzel való ellá-tást igényelhetik.

Az 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről 4. § (6) írja elő: A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről, amelyekkel szemben a védőeszköz használata őt megvédi, továbbá gondoskodik arról - szükség esetén gyakorlati képzéssel -, hogy a munkavállaló megtanulja a védőeszköz használatának módját. A munkáltató a védőeszköz rendelkezésre bocsátásával egyidejűleg magyar nyelvű tájékoztatót és használati utasítást a munkavállaló rendelkezésére bocsát. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét a munkáltató írásban dokumentálja és azt a munkavállalóval alá, kell íratnia, továbbá - kérelemre - az ellenőrzést végző hatóság részére a dokumentumot bemutatja.

A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális egészségvédelmi és biztonsági követelmények, 4. számú melléklet I. fejezet Általános követelmények, 19. Egyéni védőeszközök biztosítása előírja: Építési munkahelyen fejvédő sisak viselése kötele-ző. Kivételt képeznek a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett, belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák.

3. sz. fotó: hiányoznak az emeleti munkaszint, és a lépcsőkar oldalát lezáró védőkorlát-elemek, leesési veszély-forrás. A képen látható, hogy hiányzik az emeleti munkaszint, és a lépcsőkar 1 méternél magasabb szintkülönb-ség felöli oldalát lezáró védőkorlát-elemek.

 

- Hiányzik az építési napló, és a munkaterület átadás- átvételi jegyzőkönyve, ez jogszabálysértés.
- O. K. nem tudta bemutatni az építési naplót sem a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvét. Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mivel nem tartotta be az építőipari kivitelezői tevékenység alábbi előírásait.

Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 40. § (3) előírja: A kivitelező jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző hatóság, illetve az építési műszaki ellenőr kérésére, rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.

51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról 4. § (1) előírja: A kivitelezési munka megkezdésekor az építési munkahelyet az építtető a kivitelező részére átadja. Ezzel egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban az átadás-átvételt rögzíteni kell.

Építési napló: az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelősségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az el-számoláshoz szükséges jelentős tényeket.

- Hiányzik az építés kivitelezési tervdokumentációja, O. K. nem tudta bemutatni építkezés kiviteli tervdokumentációját.
- O. K. az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor nem vette figyelembe a tárgyi lakóház tervezőjének, B. S. igazságügyi építési szakértő tervezőmérnök, engedélyezési tervében előírt figyelmeztetését: „az építé-si engedélyezési tervdokumentáció nem elégíti ki az építési tevékenység végzéséhez szükséges kiviteli terv-dokumentáció követelményeit!” Ezért nem is hívta fel a megrendelő figyelmét az építési tevékenység végzésé-hez szükséges kiviteli tervdokumentáció elkészítésének szükségére.
Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mert kiviteli tervdokumentáció nélkül építette a lakóházat, és nem tartotta be az építőipari kivitelezői tevékenység alábbi előírásait.

- 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról, 3. § (1) előírja: Építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű műszaki megvalósítási tervdokumentáció (a továbbiakban: kiviteli terv) alapján végezhető.

(3) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az Étv. 38. §-ban előírt terveknek és a kiviteli tervnek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állnia.
A megrendelő nyilatkozata szerint azért nem készült az építésre kivitelezési tervdokumentáció, mert a kivitelező nem tájékoztatta őt, hogy az építési munkákat az előírások szerint, kiviteli terv alapján szabad végezni.

- Hiányzik a munkavédelemre vonatkozó, biztonsági és egészségvédelmi terv, amelyet az építés kivitelezési tervdokumentációjához, kötelező elkészíteni

A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, 6. § (1) pontjának előírását, miszerint a kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervező-nek, illetve a kivitelezőnek - ezek hiányában az építtetőnek - figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonat-kozó szabályokban meghatározott előírásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek során a kivitelezési tervdokumentáció készítőjének, illetve a kivitelezőnek figyelembe kell vennie

a) azokat a különböző munkafolyamatokat, illetve munkaszakaszokat, amelyeket egyidejűleg, illetve egymást követően végeznek, és meg kell határoznia ezek előrelátható időtartamát;

b) biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a fi-gyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. 4. § a kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a 6. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.

- Nem történt meg a kötelezően előírt, koordinátor kijelölése, megbízása: O. K. nem vette figyelembe ezt a jogszabályi előírást.

A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során meg-valósítandó minimális munkavédelmi követelményekről. Koordinátorok kijelölése az egészséget nem veszélyez-tető és biztonságos munkavégzés érdekében, 3. §: a koordinátor megvalósítja a 7. §-ban meghatározott feladato-kat, illetve megteszi a kiviteli terv munkahelyi egészség és biztonság szempontjából szakszerű elkészítéséhez szükséges javaslatokat. (2) A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti. (4) Amennyiben a tervező, kivitelező rendelkezik a munkabiztonsági szaktevékenység ellátásához előírt képesítéssel, nincs szükség külön koordinátor megbízására vagy alkalmazásá-ra. Ez esetben az Mvt. 19. §-ának (2) bekezdésében meghatározott írásbeli nyilatkozatban ki kell térni arra, hogy a koordinátori feladatokat ki látja el.

4. sz. fotó: lépcsőfokok eltérő magasságának szemléltetése, az eleséses balesetek fő előidézője.

 

- Hiányzik a felelős műszaki vezető megbízási munkaszerződése.

Idézet S. P. építőmérnök, 200X. március 04-én tett tanúkihallgatási jegyzőkönyvéből: „Kb. 2 éve (200X) egy ismerőse szólt neki, hogy vállalja el a tárgyi építkezés műszaki vezetői munkáit.” S. P. építőmérnök saját kivite-lezői Bt-ben, mint műszaki vezető dolgozott, de ismerősöknek, felkérésre szívességből elvégezte ezt a feladatot. O. K.-al megegyeztek abban, hogy értesíti őt a bontási munkák befejezéséről, és ezután kellene ellátni a helyszí-nen a műszaki vezetői feladatokat. Szóbeli megállapodás után aláírta a formanyomtatványt, amelyen bejelentet-ték az illetékes önkormányzatnál, mint a kivitelező műszaki vezetőjét. Ezután semmilyen tájékoztatást nem ka-pott az építkezésről és így el is felejtette a megállapodást.

Kb. 200X. február. 17-én értesítést kapott O. K.-tól, hogy rendőrségi ügy lett a kivitelezésből, és őt is be fogják idézni a kihallgatásra. Ekkor 200X. február 18-án a XXX. kerületi Önkormányzatnál írásban visszavonta a fele-lős műszaki vezetői megbízását.
Döntését azzal indokolta, hogy a kivitelezésért felelős építésvezető nem lépett kapcsolatba vele, és nem értesítette a munkája kezdetéről, így nem vállalhatott felelősséget a tárgyi kivitelezés munkáiért.

O. K. csak papíron, formailag alkalmazott felelős műszaki vezetőt, ezért nem tudta bemutatni a felelős műszaki vezető megbízási munkaszerződését.
Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mert valótlan adatszolgáltatást adott az építés-felügyeleti hatóságnak és ez által nem tartotta be az Építési törvény alábbi előírásait.

1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, 40. § (2) a felelős műszaki vezető felel: a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, b) a szakmunka irányításáért, c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóvá-hagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megva-lósításáért, továbbá d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásá-ért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról, 8. § (1) előírja: A felelős műszaki vezető feladatkörében felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a tervdokumentációkban foglaltak megtartásáért. 9. §: a felelős műszaki vezető feladatai különösen:

a) az építési-szerelési munkák irányítása;

b) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek be-tartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése;

c) az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása, az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása;

d) az építőipari munkafo-lyamat szakszerű megszervezése, az egész kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológi-ai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása;

j) az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a haszná-latbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban.

- Hiányzik a tárgyi építkezés állványépítési munkálatoknál alkalmazott, megfelelő képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező, az állványépítést közvetlenül irányító személy, neve és szakképesítésének igazolása.

O. K. nem nevezte meg az állványépítést közvetlenül irányító személy nevét, és megfelelő szakképesítésének igazolását sem mutatta be.
Ezáltal foglalkozási szabályszegést követett el, mert kiviteli tervdokumentáció nélkül építette a lakóházat, és nem tartotta be az építőipari kivitelezői tevékenység előírásait.
[Az indoklását lásd a VL 200/10. számában megjelent ismertetőben.]

- Hiányzik a tárgyi építkezés során használt építési állványok szerkezeti vázlata, az építés, a bontás és az esetleges mozgatás munkabiztonságára, valamint az állvány-összeszerelés műveleti szakaszaira is lebontva.

O. K. szerint ilyent sose szoktak készíteni. Az építkezésen használt, bontott anyagok, amelyekből a munkavégzéshez használt munkaállványokat építették nem felelhettek meg az alábbi jogszabályi előírásoknak, ezáltal foglalkozási szabályszegést történt. O. K. elismerte, hogy részben bontott faanyagokból építette a tárgyi építkezésen használt állványokat. A fenti állítást igazolják a lakóház tulajdonosának, az építkezés során készített fotói, amelyeken látható, hogy az építkezésen a munkavégzéshez használt munkaállványokat, milyen használt, bontott faanyagokból állították össze. [Indoklását lásd a VL 200/10. számában megjelent ismertetőben.]

- Hiányzik az építési állványok, építési, illetve bontási munkáinak biztonságos elvégzésére vonatkozó műszaki és biztonsági követelmények oktatásáról jegyzőkönyv. [Indoklását lásd a VL 200/10. számában megje-lent ismertetőben.]

2. Szabó Péter sértett vallomásában szereplő baleset (melynek során a tetőtéri szint építése során tégla esett az egyik kőműves fejére) foglalkozási, balesetvédelmi, munkavédelmi szabályszegéssel összefüggésbe hozható-e, annak következménye-e?

A helyszíni munkavédelmi szakértői vizsgálat során megkérdeztem O. K.-t, hogy a kirendelő határozat 2. számú kérdéssel kapcsolatban, mit tud elmondani.

O. K. válasza: „nem történt ott semmilyen baleset”!

A helyszíni szemlén jelenlevők mindannyian hallották a kérdésemet, és igazolhatják az adott válasz valódiságát.
Az adott válasz alapján a feltett kérdésre más tanúvallomásokkal megerősített nyilatkozatok vagy egyéb igazolás (pl. szemtanú) hiányában, további szakértői válasz nem adható. A vizsgálati anyagban a nyomozó hatóság kirendelő határozatában említett baleset, megtörténtére utaló nyilatkozatokat nem találtam.

Szakértői észrevételek
A fotók alapján megállapítható, hogy az építési terület, a munkálatok befejezése után 2 évvel, is ilyen balesetveszélyes állapotban voltak. Ami súlyosbítja a helyzetet a kivitelező a munkaterület elhagyása után nem úgy hagyta ott az építési területet, hogy az fokozottan balesetveszélyes állapotban volt.

Összegzés
A szakvéleményemben feltárt, és ismertetett, a személybiztonságot és az épület állapotát veszélyeztető, foglalkozási szabályszegések, illetve az ezekkel összefüggésben közvetlen kialakult, veszélyhelyzetek a nem történt volna meg, ha a kivitelező O. K. ismerte volna az idézett szakmai előírásokat és az előírások szerint végezte volna a munkáját,

---