Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Nemzeti megújuló stratégia IV.

2008. március 1. | netadmin |  3567 | |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A következőkben folytatjuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium "Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználás-növelésének stratégiája" címet viselő munkaanyagának tallózását. A korábban említett Irányelvben előírt főbb szabályok mellett a kör...

A következőkben folytatjuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium "Magyarország megújuló energiaforrás-felhasználás-növelésének stratégiája" címet viselő munkaanyagának tallózását.


A korábban említett Irányelvben előírt főbb szabályok mellett a környezetvédelem állami támogatásáról szóló Közösségi iránymutatás tartalmaz részletszabályokat az állami támogatásokról, amelyek jelenleg 2007. december 31-ig vannak hatályban. A tagállamok általában több támogatási eszközt együtt vagy párhuzamosan alkalmaznak, ezen belül két fő támogatási forma különböztethető meg, a termelési és a beruházási támogatás. A megújulók támogatása a tagállamokban elsődlegesen a termelésen keresztül történik.

A termelési támogatások közül a támogatott átvételi ár (feed-in-tariff) és a kvóta alapú zöld bizonyítvány a legelterjedtebb. A tagállamok többsége differenciált támogatott áras modellt alkalmaz. Az átvételi árak differenciálásának több módja is létezik: energiaforrás szerint (biomassza esetén akár származási hely szerint), technológia szerint, erőműméret szerint, az üzembe helyezés időpontja szerint. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy e modellt alkalmazó országok (pl. Németország, Ausztria, Szlovákia) a megújuló célkitűzések elérése tekintetében sokkal jobban teljesítenek, mint más támogatási rendszert alkalmazó országok. Ennek fő oka, hogy a projekt megtérüléséig garantált átvételi árak miatt alacsony a befektetői kockázat.

A differenciált átvételi árak rendszerének további előnye, hogy megfelelően kialakított keretfeltételek mellett (általában lépcsőzetesen, időben csökkenő átvételi árak esetén) költséghatékony lehet, ha az egyes technológiák eltérő érettségét, fejlődését, valamint a méretgazdaságossági előnyöket is figyelembe vevő termelési költségeket veszi alapul. E modellben lehetőség van egyéb nemzetgazdasági szempontok közvetlen érvényesítésére is, például energiaültetvényről származó biomassza esetén a mezőgazdasági munkahelymegőrzés szempontja miatt magasabb átvételi ár megállapítására.

Az utóbbi években számos országban (pl. Spanyolország, Csehország) a támogatott áras rendszerrel párhuzamosan került bevezetésre az ún. "zöld prémium" rendszer, melynek lényege, hogy a termelő a zöld villamos energiát a szabadpiacon értékesíti, ugyanakkor az értékesített zöld áram után prémiumra is jogosult (ennek nagyságát az előző évi piaci átlagárak alapján számítják ki úgy, hogy a piaci ár és a prémium összege magasabb legyen, mint a támogatott átvételi ár).

E rendszer előnye, hogy jól illeszthető a belső villamos energia szabadpiaci modellbe, és a támogatások megszűnése esetén sem okoz elsüllyedt költségeket. Hátránya, hogy költségesebb a támogatott áras modellnél, mert a magasabb befektetői kockázat miatt magasabb felárat kell biztosítani. A már versenyképes megújuló energiatechnológiák esetén (pl. biomassza-együttégetés) több országban is csak a prémiumrendszer választható.

A kvóta alapú zöld bizonyítvány rendszer jelenleg hét tagállamban működik. Előnye, hogy jól illeszthető a belső villamos energia szabadpiaci modellbe, ezért is javasolja az Irányelv hosszú távon a zöld bizonyítvány rendszert a tagállamok egységes támogatási rendszerének.

Problémája, hogy a kvótarendszerben nincsenek hosszú távú garanciák, ezért a kitűzött célértékek teljesülése kétségessé válhat. Az Egyesült Királyságban 2002-ben vezették be a kvótarendszert és a forgalmazható zöld bizonyítványokat. A bizonyítványok ára és ezzel a projektek jövedelmezősége erőteljesen ingadozott. Annak érdekében, hogy a kormány stabilizálja a piacot, hosszú távon kellett rögzíteni a megújuló bázisú villamos energiatermelés célértékét, ugyanakkor a közép- és hosszútávú kockázatok továbbra is magasak maradtak.

Mindezen tapasztalatok és kockázatok figyelembevételével kell itthon is a zöld bizonyítvány rendszer bevezetéséről dönteni.

A megújulók ösztönzésének egyéb eszközei sikeres országok példáin keresztül
Ausztriában a kormány többféle eszközzel támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását. Az osztrák adórendszer ökológia-orientált módon történő átalakítására már évekkel ezelőtt sor került: első lépésként a földgázra és a villamos energiára vetettek ki többletadót, majd a benzinre és gázolajra, legújabban pedig a szénre. A megújuló alapú villamosenergia-termelést kedvező, technológiánként differenciált árak előírásával támogatják, és biztosítják a zöld áram kötelező átvételét.

A zöldáram-termelés támogatásán felül a megújulókat évről évre jelentős összegekkel támogatják központi programokból, valamint szövetségi és tartományi szinten is nyújtanak vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes kölcsönöket a megújuló energiák felhasználásához. A biomassza, a geotermikus energia és a szélenergia hasznosítására projektalapon a beruházási költségek 30%-ára lehet támogatást kapni. Szintén jelentős összegeket fordítanak energetikai kutatásokra, amelynek 7-9%-át megújuló technológiákkal kapcsolatos K+F-re (kutatás+fejlesztés) fordítják. A szennyezőanyagokra kivetett adót alkalmaznak a skandináv országok, amelyek közül a svéd CO2-adót idézik a leggyakrabban.

Svédországban 1991-ben vezették be a szén-dioxid-adót a meglévő energiaadók új elemeként. A CO2-adó legnyilvánvalóbb eredménye az volt, hogy növekedett a svéd távfűtésben a biomassza alapú hőtermelés, így ma a távfűtés energiaellátásának 50%-a megújuló alapú. A fa iránt jelentkező többletkereslet a fafelhasználás új módszereinek fejlesztésére ösztönözte a piacot, ami végső soron az alapanyag árának csökkenéséhez vezetett. Dániában fontos szerepet játszanak a megújuló energiák terjedésében az önkéntes megállapodások.

A szélenergia széleskörű felhasználása a villamosenergia-iparral kötött "önkéntes megállapodáson" nyugszik, amely három területre terjed ki:
a szélenergia-kapacitás növelése a kormányzati célok érdekében,
hosszú távú átvétel megszabott áron a szélenergiából termelt áramra,
a szélerőművek hálózatra kapcsolási költségeinek megosztása: a szélerőmű fizeti a csatlakozási költséget, a hálózatfejlesztés költségét a villamosenergia-szektor viseli.

A megújuló energiák elterjedésének támogatása a biomassza esetében kötelező felhasználási előírásokon alapul, piaci védelmet élveznek továbbá a magán szélerőművek és a decentralizált hőt és villamos energiát kombináltan termelő rendszerek (biomassza- és hulladék-felhasználás). Az adózási rendszer (energia-adó, CO2-adó, SO2-adó) is maximálisan támogatja a megújuló energiafelhasználást, pl. zéró CO2- és SO2-emisszió (szél) esetén.

Vissza nem térítendő támogatás jár azoknak az áramtermelőknek, akik azt megújuló energiából állítják elő, illetve hulladékból történő áramtermelés esetén. Ugyancsak kapható beruházási támogatás széntüzelésű távfűtő rendszerek biomasszára történő átalakítására. A megújuló energia hasznosítását az Energia Kutatási Program is jelentős összeggel támogatja.

Németországban a megújuló energiák felhasználását többféle módon segítik. A piaci ösztönzés egyik eszközét a megújuló energiaforrások felhasználását célzó beruházásokhoz nyújtott támogatás jelenti. A 2007 januárjától érvényes támogatások két fő csoportját a napkollektorokhoz és a biomaszsza-kazánokhoz biztosított, valamint a biomasszát vagy geotermikus energiát felhasználó nagyobb (fűtőművi) létesítményekhez igénybe vehető támogatás képezi.

A támogatás célja a megújuló energiaforrások térnyerésének előmozdítása mellett a megújuló energia-berendezések versenyképességének, az iparág fejlődésének ösztönzése is. Így a támogatható beruházásoknál az alkalmazott berendezések korszerűségére és környezetbarát voltára vonatkozó előírásokat is be kell tartani. A korszerűbb (innovatív) berendezések - például a több lakásegységet ellátó (kollektív) napkollektoros rendszerek - emelt szintű támogatásban részesülnek.

A helyi távhőt szolgáltató fűtőművi (100 kW feletti) hőforrások preferált támogatásával egyidejűleg a szükségessé váló távhőrendszer-építéshez vagy -bővítéshez további beruházási hozzájárulás is igénybe vehető. A támogatás kedvezményezettjei a lakosság, bizonyos intézmények, és a kis- és középvállalkozások. Az alaptámogatás a megvalósulást követően igényelhető , az innovációs támogatást a szállítási vagy beruházási szerződés megkötése előtt kell igényelni. A távhőt támogató megújuló energiaprogram esetében a beruházási hitel összegét csökkenti az elnyert támogatás.

A megújulók felhasználásának növelését célzó másik "eszköz"-t a német megújuló energia törvény jelenti, amely alapvetően a megújuló bázisú villamos-energiatermelés támogatását célozza az átvétel szabályozásával. A törvény figyelemmel van az időbeli technológiai változásokra, és a megújuló energiahordozók szerint differenciált kötelező átvételi árakat általában az idő függvényében degresszíven határozza meg.

Szilárd biomassza-beruházások esetén a rendszer szintén differenciál a tervezett kapacitás mérete szerint. Az átvételi árakkal kapcsolatban kiemelendő a hőpiac támogatásba való bevonása: kapcsolt energiatermelés esetén az alap átvételi árnál 2 euró- cent/kWh-val (a beépített kapacitás nagyságától függően 17-24%-kal) magasabb ár érvényesül, amire a degresszivitás sem vonatkozik. Végezetül az energiaadók területén is kedvező diszkriminációban részesülnek a megújuló energiaforrások, amennyiben azok adómentesek.

A kutatás-fejlesztés
A támogatáspolitika Európa-szerte elterjedt eszköze a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés állami támogatása. Az új energetikai technológiák fejlesztése ugyanis elengedhetetlen az EU alapvető energiapolitikai céljainak eléréséhez: az energiaellátás biztonsága, fenntarthatósága és ipari versenyképessége megteremtéséhez. A megújuló technológiákkal kapcsolatos K+F támogatást indokolja, hogy az energiapolitikai, környezeti célok eléréséhez való hozzájárulás mellett a megújuló energiaforrások technológiái jellemzően dinamikusan fejlődő iparágak, amelyek jelentős foglalkoztatási hatással is járnak.

Az energiahatékony és szénszegény technológiák gyorsan bővülő nemzetközi piacainak értéke a következő években várhatóan több milliárd eurós méreteket öltenek. Az Európai Unió energetikai kutatás-fejlesztésre fordított kiadásai csökkenő tendenciát mutattak az elmúlt két évtizedben, a nukleáris energiára fordított K+F támogatásokat leszámítva. Az EU15-ök energetikai kutatás-fejlesztési kiadásain belül azonban nőtt a megújuló energiaforrásokra fordított támogatások aránya.

Az Európai Unió felismerte, hogy az energetikával kapcsolatos kihívásokra nincs egyedüli megoldás, ezért az Unió számos különböző technológiát nevez meg egyidejűleg a jövőbeli fejlesztések fő irányaként:
megújuló energiák technológiái, és hasznosításuk,
energiahatékonyságot és környezet-barát energiafelhasználást elősegítő fejlesztések (pl. üzemanyagcellák),
tiszta szén-technológiák,
szén-dioxid-elnyeletés és -megkötés ipari megvalósítása,
gazdaságilag kifizetődő, második generációs bioüzemanyagok kifejlesztése a közlekedés számára,
új energiahordozók elterjesztése, mint pl. a hidrogén,
intelligens energiarendszerek,

A megújuló energiaforrások hasznosítása ugyan csak egy a fejlesztési feladatok sorában, az egyéb területeken megvalósuló technológiai fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak a megújulók felhasználásának eredményességéhez.

Az egyik ilyen terület az energiatárolás terén várható technológiai fejlesztések, amelyek révén megoldhatók lennének az időjárásfüggő megújuló energiatermelés rendszerszabályozással kapcsolatos nehézségei. Az energiatárolásnak jelenleg több országban is alkalmazott eszköze a szivattyús energiatározó. Ezt a kedvező domborzati viszonyokkal rendelkező országokban elsősorban a változékony szélenergia-termelés kiegyenlítésére alkalmazzák.

Magyarország természeti viszonyai miatt kevéssé alkalmas szivattyús-tározós erőmű alkalmazására, a megújuló alapú energiatermelés villamosenergia-rendszerbe illesztéséhez pedig ennél költséghatékonyabb megoldások is rendelkezésre állnak. A megújuló alapú villamosenergia termelés másik jelenleg is elterjedt tárolási módszere az akkumulátor, amelyet a K+F prognózisok szerint hosszabb távon az üzemanyagcellák váltanak majd fel a közlekedésben és a telekommunikációban is.

A legfejlettebb országokban komoly kutatások folynak jelenleg a hidrogén alapú rendszerek kiépítésével kapcsolatban. Szakértői előrejelzések szerint a globális energia- és közlekedési-szállítási igények kielégítésében a jövőben jelentős szerepet játszik majd a hidrogén, mint energiahordozó, elsősorban a nagy hatásfokú tüzelőanyag-cellákban történő hasznosítás útján.

Az Egyesült Államokban a hidrogén üzemanyagként történő felhasználása áll a kutatások fókuszában, de a hidrogén jelentős szerepet játszhat a jövőben az energiatárolásban is. Ennek egyik példája, amikor pl. szélerőművek által termelt árammal elektrolízis révén hidrogént állítanak elő, amely tárolható és elvben szállítható energiahordozó: gyakorlati alkalmazása azonban további fejlesztéseket igényel.

A hidrogént kedvező tulajdonságai alapján (fűtőértéke, hővezető képessége, előfordulása, előállítási és tárolási lehetőségei) már régen alkalmazzák pl. a vegyiparban, a gyógyszergyártásban. Energetikai felhasználása nagy villamos generátorok hűtése mellett az űrkutatás területén indult fejlődésnek, és - különösen az elmúlt évtizedben - a tüzelőanyag-cellák előállítási költségeinek jelentős csökkentésével - terjed rohamosan.

A jelentős energetikai fejlesztési igényeknek megfelelően az Európai Unió hetedik kutatási keretprogramjában 2007-2013 között külön tematikus területet képvisel az energia.
A program kiemelten foglalkozik a megújuló energiaforrásokkal az alábbi tevékenységi területeken:
megújuló villamosenergia-termelés,
megújuló üzemanyag-előállítás,
megújulók felhasználása a hűtés-fűtés területén.

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pályázati lehetőségek - nem külön, kiemelt témaként, de - megjelennek a környezetvédelem-éghajlatváltozás, a mezőgazdaság és a közlekedés tematikus területeken, valamint megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pályázat benyújtható pl. az Ideas keretén belül.

A technológiai fejlesztések felgyorsítása mellett az Unió nagy hangsúlyt helyez az új és eredményes energetikai technológiák elterjedése előtt álló nem technikai jellegű akadályok leküzdésére. Az ehhez szükséges eszközöket és mechanizmusokat az európai intelligens energia-program biztosítja. Az Intelligens Energia - Európa I. és II. az EU 2003-2006-ra, illetve 2007-2013-ra vonatkozó, energiahatékonyságot és megújuló energiákat ösztönző, nem technológiai jellegű programja.

Célja oktatási, ismeretterjesztési tevékenységek pályázati úton történő támogatása. Az IEE II. program a Verseny és Innováció keretprogram részeként működik, amelynek prioritásai közé tartozik az öko-innováció és a fenntartható erőforrás-hasznosítás támogatása.

Az IEE I. program keretében összesen 200 millió euró pályázati forrás állt rendelkezésre, amely a megújuló energiaforrások, az energiaforrás diverzifikációjával és az energiahatékonyság javításával kapcsolatos programokra volt fordítható. Az IEE II. program keretében hozzávetőlegesen 65 millió euró támogatás fordítható népszerűsítő projektekre és úgynevezett integrált kezdeményezésekre. A társfinanszírozás mértéke a költségek maximum 75%-a lehet, magasabb az előző időszak 50%-os maximális támogatásához képest.

A 2007. évi munkaprogram a korábbi évek részprogramjainak folytatásaként három nagyobb programcsomagot tartalmaz:

a megújuló energiák felhasználásának fejlesztését támogató program az ALTENER, amely a megújuló energiaforrások alkalmazását segíti elő,
a SAVE program az energiahatékonyság növelésre irányul,
a STEER program célja a közlekedés energiahatékonyságának a növelése.

A program emellett meghatározott energiapolitikai célkitűzésre koncentrál (felkészítő politikák, piac átalakítása, magatartás megváltoztatása, tőkéhez való hozzáférés és képzés).

Az IEE program célkitűzése továbbra is olyan tevékenységek támogatása, melyek az európai energiapiaci feltételeket ésszerűbbé teszik, s melyek az innováció és a jó irányú változások katalizátorai lehetnek. A program ezt a tapasztalatok átadásának, a "best practice" terjesztésének, az oktatás és képzés, az intézményi kapacitások növelése és az új európai szabványok kifejlesztésének eszközeivel kívánja elérni.

Magyarországon alkalmazott eszközök a megújulók hasznosításának ösztönzésére
A megújuló energiaforrások felhasználását az uniós gyakorlatnak megfelelően Magyarország különféle támogatási eszközökkel igyekszik ösztönözni. A hazai energia- és környezetpolitikai keretrendszert a zöld áram támogatott áron történő kötelező átvételi rendszere, a hazai és uniós forrásokból finanszírozott beruházási támogatások, a bioüzemanyagokra vonatkozó adókedvezmények, az energiaadó, a környezetterhelési díj, valamint a kibocsátás-kereskedelem rendszere képezte.

A keretrendszer első elemeként kell említeni, hogy néhány nemzetközi példával ellentétben (pl. Németország, Ausztria) Magyarországon nincs külön törvény a megújuló energiahordozó-felhasználás növeléséről. Törvény garantál támogatást a megújuló alapú villamosenergia-termelésre, a megújuló energiahordozók egyéb célú felhasználására azonban nincs egységes szabályozás. Nem létezett eddig külön stratégia sem a megújuló energiafelhasználásról.

A Kormány 1999-ben fogadta el a hosszútávú "Energiatakarékossági Cselekvési Programot" mely a megújulók támogatását is tartalmazta. 2004-2005 során a GKM-ben elkészült egy "Előterjesztés a Kormány részére a megújuló energiahordozó-felhasználás hazai stratégiájáról", de a dokumentumot többszöri átdolgozás után a Kormány végül nem hagyta jóvá. A dokumentum éles szakma viták kereszttüzébe került, és az anyag 2004-2006 közötti közigazgatási "kálváriája" is jelezte, mennyire megosztottak a megújulókra vonatkozó szakmai elképzelések.

(Folytatása következik!)


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem