Biztonsági és irányfény-világítás az új OTSZ fényében I.
2008/5. lapszám | Kiss Levente Wagner Károly | 9049 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Május 22. Riadt tervezői, beruházói tekintetek találkoznak e dátum hallatán, és suttogva kérdezik egymást: ugye, kész leszel előtte? Tudod, jön az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ – 9/2008. [II. 22.] ÖTM rendelet), és szörnyű előírásokat tartalmaz! Be kell adnunk a tervet, mielőtt hatályba lép! Épületek természetesen később is épülnek, ezért tekintsük át azt, hogy milyen új előírásoknak kell megfelelni!
Miről is beszélünk?
A biztonsági és irányfény-világítással kapcsolatban a május 22-éig hatályban lévő előírások (a 35/1996. BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, a 2/2002. BM rendelet, és néhány egyéb szakági rendelet, pl. a 35/1997. [XII. 5.] MKM rendelettel kiadott Színházművészeti Biztonsági Szabályzat) nem kényeztették el a tervezőket túl sok konkrétummal. A szakmai közvélemény az MSZ 1600 szabvány 1. lapjának vonatkozó előírásait a szabvány megszűnése után is irányadónak tekintette és alkalmazta, és ehhez társultak az MSZ EN 1838 szabvány követelményei. Az előírások hiányait a tűzoltóság igyekezett pótolni az engedélyezési eljárásokban az építési engedélyekhez adott kikötéseivel, ezért fontos volt, hogy ezek a kikötések időben eljussanak a címzetthez, a kiviteli tervek tervezőihez és a kivitelezőkhöz (ennek ellenkezője sajnos gyakori és az épület átadását nehezítő tényező).
A hiányos követelményeken kívül számos és nem mindig egységesen használt szakkifejezés önmagában is indokolná, hogy a követelményrendszer „fejlesztésekor” egyértelmű, letisztult elvárások jelenjenek meg az új szabályozásban, amelyek a meglévő és megmaradó (főleg szabvány-) követelményekkel „együttdolgozva” teljes körű szabályozást képezzenek.
Sajnos az új OTSZ fogalmai között nem találjuk meg a biztonsági világítás meghatározását, illetve legalább az utalást a meghatározást tartalmazó szabványra. Az irányfény, mint kifejezés, teljesen eltűnt a rendeletből, helyette a menekülési útirányjelző rendszer fogalmával találkozunk (definíció nélkül). Régi-új fogalomként tartható számon a biztonsági jel, ezt ugyanis a 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet régóta tartalmazza-szabályozza: ennek megfelelő részeit integrálták az új OTSZ-be. Tulajdonképpen a biztonsági jel egyik fajtája, a menekülési jel tekinthető az irányfény „jogutódjának” (ha eltekintünk az MSZ EN 1838 szabványban részletezett kijárati utak biztonsági világításának fogalmától).
Milyen épületbe kell menekülést segítő világítást tervezni?
A jogszabályi szövegezésnek „alapfeltétele”, hogy körültekintő, alapos, és földi halandó számára kellően bonyolultnak tűnjön. Az OTSZ ide vonatkozó előírásai (lásd a keretes írást!) tulajdonképpen megfelelnek ezen kritériumoknak. Az új szabályozás részben tételesen felsorolja azokat az épületeket, ahol szükséges a létesítés, emellett utal arra, hogy egyéb jogszabályok megmaradó vagy új előírásai, illetve a tűzvédelmi hatóság is megkövetelheti a létesítést (utóbbit lásd az építési engedély kikötéseiben!) Sőt, a menekülési utak jelölését duplán szabályozza, a használatra vonatkozó előírások közé is belekever létesítési követelményeket!
A normaszöveg igyekezett tehát megfelelően körültekintő lenni, és szinte minden épületre, épülettípusra kiterjed. És ez így van rendjén, hiszen a legfontosabb az emberi élet védelme, függetlenül attól, hogy hány emberről van szó, vagy milyen tűzveszélyességi osztályú az épület. Természetesen nem arról van szó, hogy az 5 m²-es trafikba is menekülést segítő útirányjelző rendszert kell tervezni, de ott, ahol hely- ismerettel nem rendelkező emberek fordulhatnak meg, a tervezés fázisában gondolni kell a biztonsági világítás szükségességére.
Az OTSZ 5. részének vonatkozó előírásai
I/1. fejezet (Alapelvek)
„1.3. Kiürítés és mentés
Az épületeket, építményeket úgy kell kialakítani, hogy: (.)
d) a kialakítás a kiürítési útvonalak késedelem nélküli használatát te- gye lehetővé (felismerhetőség, megfe- lelő biztonsági jelzések alkalmazása, megvilágítás, akadályok feloldása, hő- és füstmentesség, átbocsátóképesség),.”
„1.5. Tűzoltó beavatkozás
Az építmények, épületek kialakítása biztosítsa az alábbiakat: (.)
f) a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelzések alkalmazásával,
g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító vagy világító biztonsági jelzésekkel történő megjelölésével.”
I/4. fejezet (Az építmények általános tűzvédelmi követelményei)
„4.16.4. Az »A« – »C« tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), továbbá az irodaházakban és a középületekben, valamint az épületek 50 vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, továbbá ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági világítást és a vonatkozó nemzetközi szabványban meghatározott menekülési útirány-jelzőrendszert kell létesíteni, vagy – kiegészítésként – a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más megoldást alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági jelekkel jelöli meg (gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak stb. sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon [csík, festék] történő megjelölése).”
I/7. fejezet (Kiürítés)
„1.1. Az építményt és annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent-tartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. Ennek érdekében a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül – kivéve a családi házakat, a családi ház jellegű sorházakat, valamint a magánnyaralókat – a vonatkozó munkabiztonsági jogszabályban és szabványokban foglalt módon, (...) biztonsági (menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelzésekkel kell felszerelni”.
II. fejezet (Építmények és szabadterek használati szabályai)
„10.3. Az épületekben tűzvédelmi szempontból elhelyezendő biztonsági jelzésekre vonatkozó követelmények.
10.3.1. Az épületekben a kijárati, vészkijárati ajtókat, valamint a menekülési útvonalakat azok teljes hosszán világító biztonsági jelzésekkel meg kell jelölni oly módon, hogy az épület bármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jel látható legyen.”
