Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Szlovénia

2008. június 1. | netadmin |  2454 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek) Részvénytársaság: egy vagy több, jogi vagy természetes személy alapíthatja. Minimális alaptőke: 2006. december 31-éig 6 millió SIT, 2007 január 1-jétől 25 000 ...

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)

Részvénytársaság: egy vagy több, jogi vagy természetes személy alapíthatja. Minimális alaptőke: 2006. december 31-éig 6 millió SIT, 2007 január 1-jétől 25 000 EUR. Kétfajta alapítási forma van: egyidejű vagy más néven zárt forma esetén az alapító okirattal együtt történik valamennyi részvény átvétele. A fokozatos vagy más néven szukcesszív formában tájékoztató alapján, fokozatosan bocsátják ki a részvényeket.

Korlátolt felelősségű társaság: törzstőkéje a tagok törzsbetéteinek összegéből áll, minimuma 2006. december 31-éig 2,1 millió SIT volt, az euró 2007. január 1-jei bevezetése óta 7500 EUR. Egy-egy törzsbetét alsó határa 14.00 SIT, illetve 2007. január 1- jétől 50 EUR. A törzstőkét készpénz vagy tárgyi apport formájában lehet biztosítani. A törzstőkének legalább negyedét, de a tárgyi apport teljes egészét a bejegyzést megelőzően át kell adni. A megkövetelt apport minimális értéke megegyezik a törzsbetét alsó határával. A tőkeemelés csak apport révén is történhet. Ha a törzsbetétek összértéke meghaladja a 14 000 SIT-et, 2007. január 1-jétől a 100 000 EUR-t, azok értékéről hites könyvvizsgálónak kell beszámolót készítenie. A bejegyzést követően a cégnek számlavezetési szerződést kell kötnie a Szlovén Nemzeti Bank működési engedélyével rendelkező kereskedelmi bankkal. Ezt követően legfeljebb 15 napon belül meg kell kezdeni a Cégbíróságnál a bejegyzési eljárást.

Közkereseti társaság: két vagy több személy társulása, akik teljes vagyonukkal felelnek a kötelezettségekért. Az egyes tagok betétei azonos értékűek. A társasági tag készpénzt, vagyontárgyat, jogokat, illetve szolgáltatásokat fektethetnek be. A nem pénzjellegű apportok értékét a tagok becsülik fel. A tagok a többi tag jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek részükkel. A társaság ügyeivel a törvény szerint "a jó gazda gondosságával" kell eljárniuk, úgy, mint saját ügyeikben.

Betéti társaság: két vagy több személy által alapított társaság, amelyek közül legalább egy beltag felelőssége korlátlan és a többi beltaggal együtt egyetemleges. A kültag a kötelezettségek összegéig felel. Ha a törvény másként nem rendelkezik, a betéti társaságra a közkereseti társasággal azonos jogszabályok vonatkoznak.

Adórendszer (főbb számok: vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, személyi jövedelemadó, ingatlanadó, egyéb)

Alapelv: minden szlovéniai lakos Szlovéniában vagy külföldön szerzett valamennyi jövedelme adóköteles. A nem szlovéniai lakosok Szlovéniában szerzett jövedelme adóköteles. A tőkenyereségből származó jövedelem hozzáadódik a nyereséghez, azzal azonos kulccsal adózik.

A vállalati nyereségadó 25%, az erre kijelölt különleges zónákban 10%. Vállalati nyereségadó-kedvezmények a következők. Egyéni vállalkozók számára az adóalap a szlovéniai állóeszközökbe történt befektetés 20%-ának mértékéig csökkenthető. Kivétel a személygépkocsi, a bútor, az irodai berendezés.

Gazdasági társaságok számára a kutatásokra-fejlesztésekre fordított összeg 20%-ával csökkenthető az adóalap. A fenti kedvezmény regionálisan 30%-ra növelhető, ha a társaság székhelye olyan térségben van, amelynek átlag GDP-je 15%-kal alacsonyabb az országos átlagánál. Ha a GDP-különbség 15%-ot meghaladó mértékű, a kedvezmény 40%.

Ha az adóalany az adókedvezmény érvényesítésétől számított 3 éven belül elidegeníti, illetve kiviszi Szlovéniából azt a tárgyi és/vagy immateriális eszközt, amelyre az adókedvezményt érvényesítette, beleértve a kutatási-fejlesztési beruházásokra elszámolt kedvezményeket is, az adott évben az igénybevett adókedvezmény összegével növelni kell az adóalapot. Elidegenítésnek számít az adóalany megszűnése is (pl. csődeljárás, vagy a lízing megszűnése miatt). Nem jelent elidegenítést a tevékenység átvitele más cégbe, a tőkerészesedések cseréje, a fúzió és a kiválás. További információk a http://www.e-uprava.gov. si/ weblapon érhetők el.

Az ÁFA kétszintű: 20%, 8,5% (alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek). A kisvállalkozók minimális adóalapja 25 000 EUR.
Személyi jövedelemadó-kulcsok: évi 6800 EUR alatt 16%, évi 6800-13 600 EUR között 27%, évi 13600 EUR fölött 41%.

A személyi jövedelemadó-kedvezmények (állandó szlovéniai lakhellyel rendelkezőknek) a következők. Az általános, minden érintett adóalanyra vonatkozó, illetve különlegesnek nevezett adókedvezmények (nyugdíjasok, rokkantak, 65 év felettiek) viszonylag kis mértékben, mintegy 1%-kal csökkentek. Rendkívül különleges kedvezmények: a diákkedvezmény határa 2007-től 2800 EUR, bár nem kötődik az éves jövedelem szintjéhez. A "szabadúszó" újságírók és írók adózása: kedvezményük évi 25 000 EUR határig 15%.

Családi adókedvezmények/év: egy gyermek és minden egyéb családtag után 2065 EUR, különleges gondoskodást igénylő gyermek után 7486 EUR, 2-6, vagy annál több gyermek után az egy gyermek utáni kedvezmény, plusz 180-4800 EUR, minden további gyermek után további 1500 EUR.

Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz kapcsolódó kedvezmény 2390 EUR.

Egyéb: 2007-től megszűnt a gyógyászati eszközök beszerzésére fordított kiadások miatti 6%-os adóalap-csökkentés lehetősége. Szigorították, illetve részletesebben szabályozták az adományozásra, jótékony célokra fordított összegek levonhatóságát is.

Kamatadó: a minimális adóalap 2007-től 1000 EUR, ennyi marad 2008-ban is. Az adó mértéke 15%.

Beruházási kedvezmények, feltételek
A szlovéniai beruházási kedvezmények összhangban vannak az EU és az OECD általános szabályozásával, elvei tehát megegyeznek a magyarországi szabályokkal. A kedvezmények a törvény szerint kizárólag regionális jellegűek, kivéve a kutatás-fejlesztésre (20%), immateriális eszközökbe történt hosszúlejáratú befektetésekre vonatkozó (10%), már említett adókedvezményeket.

A Beruházásvédelmi Egyezmény hatályos 2000. június 9. óta, a Kettős Adóztatást Elkerülő Egyezmény hatályos 2005. november 11. óta.
Szlovénia hagyományosan zárt a külföldi befektetők elől (az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok közül itt van a legkevesebb külföldi befektetés), ám ez a helyzet változóban, oldódóban van.

Jelenleg domináns (50%-ot meghaladó) hazai (gyakorlatilag állami) részesedést követelnek meg az ún. stratégiai ágazatokhoz tartozó intézmények privatizációja esetén, ezek: energetika, bank és biztosítás, színesfém-kohászat, közlekedés (pl. kikötő). Kivételek akadnak (pl. Nafta, Lendava kőolajfinomító), tehát inkább rugalmasan alkalmazott elvről van szó.

Törvény írja elő ezzel szemben, hogy 25%-ot meghaladó részesedés esetén ajánlatot kell tenni az eladásra szánt teljes hányad megvásárlására. A vevőnek ugyanakkor távlati tervet kell bemutatnia a piacokra, a foglalkoztatottságra, a fejlesztésre vonatkozóan.

Magyarok munkavállalási lehetőségei
Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok egymás közt nem alkalmaznak korlátozást a munkaerőáramlás terén. Az alkalmazáshoz nem szükséges munkavállalási engedély, csupán a munkáltatót terheli bejelentési kötelezettség, amelynek a foglakoztatás megkezdését követő nyolc napon belül köteles eleget tenni, a TUJ/EU-zap jelű formanyomtatványon, illetve az ugyancsak szabadon foglalkoztatható családtagok esetében a TUJ/EU-2 nyomtatványon. A Szlovéniában tanuló nappali tagozatos magyar diákok ugyancsak engedély nélkül, a Student Service nevű intézmény közvetítésével vállalhatnak munkát.

Bérek és rárakódó költségek
A szlovéniai munkabérek a magyar átlagnál 1,5-2,5-szer magasabbak. A béreket terhelő járulékok (a második helyen a munkavállalót terhelő mérték) a következők.
Nyugdíj- és rokkantbiztosítás:
15,5% + 8,85%
Egészségbiztosítás: 6,36% + 6,56%
Szülői járulék: 0,10% + 0,10%
Foglakoztatási járulék: 0,14% + 0,06%

Ipari ingatlanok és irodabérleti árak
(egyéb versenyfeltételek, pl. energiaárak stb.)
Az ingatlanok árai is a magyar átlag fölött vannak, általában 30-50%-kal, de akár (helytől függően) többel is. Az irodabérleti díjak is meghaladják a magyar átlagot. Lakást (ugyancsak minőségtől és helytől függően) 1000-3000 EUR/hó között lehet bérelni. Néhány konkrét példa (hirdetések alapján): 120 m2-es lakás (3,5 szoba) eladó 430 ezer EUR-ért, 90 m2-es lakás kiadó 1300 EUR/hó-ért, 550 m2-es iroda kiadó 5500 EUR/hó-ért.

Prioritást élvező ágazatok
A szlovén Nemzeti Fejlesztési Terv az alábbi ágazatokat kezeli kiemelten: energetika (megújuló energiaforrások, új technológiák), közlekedés (vasút, közút, kikötő), idegenforgalom, informatika, elektronika, biotechnológia, gyógyszeripar, kutatás-fejlesztés, ipari parkok létesítése.

Privatizációs lehetőségek, tenderek
Ez a szlovén gazdaságfejlesztés érzékeny pontja. A kormány, részben a versenyképesség fenntartása, részben a külföldi nyomás miatt fokozatosan privatizálja a nagyobb vállatokat. Ennek pontos programját időrendi bontásban nem hirdették meg, csupán azt az elvet, hogy a stratégiai fontosságú ágazatokban (energetika, bankszektor, biztosítás) a többségi tulajdon szlovén (lényegében állami) marad. A privatizációs folyamat keretében jelenleg a KAD és SOD állami pénzalapok részesedése van napirenden. A tőkealapok honlapja a következő. KAD: http://www.kapitalskad ruzba.si, SOD: http://www.so-druzba.si.

Helyi befektetésösztönzési szervezet szolgáltatásai
A 2006-ban a TIPO nevű intézményből alakult a JAPTI (www/japti.si, http://www. podjetniski-portal.si), amely lényegében ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtja, mint az Itdh, azaz beruházókat segít a szlovén piacra, illetve a szlovén befektetőknek ad külső piacra jutásukhoz segítséget.

Külkereskedelem: technikai tudnivalók
Külkereskedelmi engedélyezési rendszer, kereskedelmi minták és ideiglenes import szabályozása a következő. A külkereskedelem, mint az közismert, része ez Európai Unió acquis communautaire-jének. Szlovéniának, mint EU-tagnak nincs autonóm külkereskedelmi szabályozása, az megegyezik az acquis-val.

Az Európai Unió jellegéből fakadóan nincsenek és nem is lehetnek külön vámszabályok, a vámtarifák ugyancsak az acquis részei. Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint) azonosak az Unión belüli forgalomban megkövetelt dokumentumokkal.

Nemzeti szabványok, forgalombahozatali engedélyek
A nemzeti szabványokat csatlakozáskor minden országnak, így Szlovéniának is összhangba kellett hoznia az Únióban érvényes szabványokkal (Egységes Belső Piac, 1987. január 1-je óta). Erre szolgál a CE megjelölés.

A szellemi tulajdonjog területén hasonló a helyzet (2004/48/EC számú Direktíva). Az Egységes Belső Piac (1987. január 1.) bevezetése óta a szabványok, forgalomba hozatali engedélyek is értelemszerűen ebbe a kategóriába tartoznak. Bővebben lásd az "EC Internal Market/Copyright and Neighbouring Rights" (Az EK Egységes Belső Piaca) címen az Interneten.

Jellemző, illetve javasolt fizetési módok
A biztonságos fizetési mód megválasztása szlovén viszonylatban nagyon fontos. A vállalatok mintegy 80%-át adó állami cégek közül is kerülhetnek némelyek nehéz anyagi helyzetbe, de ez általában az előzetesen elterjedt hírek vagy éppen minisztériumi közlemények alapján előre látható. A kis- és középvállalatok közt azonban a váratlan csőd különösen gyakori. Ezért új kapcsolat esetén, akár az egyéb üzleti feltételek rovására is (hiszen a fizetési mód alku tárgya) minden esetben javasolható elkerülni a nyitva szállítást, még akkor is, ha a cégnek jó hírneve vagy referenciája van a szakmában.

A kapcsolat során ezért a fizetési mód ajánlott sorrendje a következő:
visszavonhatatlan, megerősített L/C,
vinkulált okmányos inkasszó,
(pl. speditőr- vagy bankinkasszó),
okmányos inkasszó vinkulálás nélkül.

Ezt követően, több éves, zavartalan üzleti kapcsolat után jöhet szóba a nyitva szállítás. Ez esetben is legalább félévente célszerű bankinformációt kérni a cégről, még akkor is, ha ennek költsége csökkentheti a jövedelmezőséget.

Szlovéniában rendkívül sok a csődeljárás, igen laza a fizetési fegyelem. A nagykövetségnek nem áll módjában sem ellenőrizni a cégek megbízhatóságát, sem megbízható ügyvédet szerezni, főleg magyar nyelven beszélőt nem, nem tudnak hatékony lépést tenni a kintlevőség behajtására. Ezért különösen fontos a rendes kereskedő gondosságának (care of the honest merchant) közismert elve és gyakorlata.

Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák
A piacra jutás módjai tekintetében nincs lényegi különbség Szlovénia és más fejlett országok között. A főbb módokat az alábbiakban soroljuk fel:
a cég közvetlen megkeresése e-mail és/vagy levél útján: ebben a nagykövetség KGSZ-ja természetesen segítséget nyújt, a szükséges elérhetőségek gyors megadásával;
kiállításokon, vásárokon való részvétel; önálló kiállítás, árubemutató szervezése, itt szintén lehet számítani a KGSZ segítségére;
hirdetés, direct mail a fenti lehetőségekkel kombinálva.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a KGSZ nem vállalja a direct mail, vál- lalati- vagy áruismertető szétküldését a partnerekhez: ezt a kapott címek birtokában a cégnek magának kell megoldania. A hirdetések közzétételében az adott szaklap megfelelő részlege címének megadásával segítenek.

A leggyakoribb elosztási csatorna a kiskereskedelmi cég/hálózat központján keresztüli értékesítés. Egyéb áruknál is a legcélravezetőbb magát a felhasználót megkeresni.
Felhívjuk a figyelmet arra a sajátosságra, hogy néhány, például élelmiszeripari hálózatba új szállítóként bekerülni igen nehéz. A feltételek általában szigorúbbak, mint a legtöbb nyugat-balkáni vagy kelet-európai ország esetében, s megegyeznek a nagy nyugati üzletláncok gyakorlatával. A minőséget folyamatosan tartani kell. Vannak olyan árucikkek, amelyeknél a vevők a szlovén termékeket preferálják, és egyszerűen nem vagy csak alig hajlandók külföldi terméket vásárolni.

Helyi kereskedelmi, üzleti szokások
A fizetések már említett biztonsága mellett a szlovén piac sajátossága, hogy általában (amennyiben van belföldi termelés) a hazai árut tartja a legjobbnak, ami akár még árelőnyt is jelenthet a szlovén cikk számára (előszereteti ár). Ezzel igen nehéz, de nem lehetetlen megküzdeni. Például számos mezőgazdasági és élelmiszeripari termék (téliszalámi, mélyhűtött áruk, konzervek stb.) és iparcikk (személyautó, elektronika, vegyi anyagok, kőolaj-termékek, sőt, fa- és bútoripari cikkek) számottevő piaci részesedést szereztek. Nyitott gazdaságú, kis ország lévén számolni kell a komoly árversennyel is, főként az EU-beli konkurencia részéről.

A szlovén cégek, részben még mindig a gazdaságilag nyitottabb jugoszláv múlt miatt, általában jól felkészült, nyelveket beszélő, szakmailag tájékozott szakembergárdával rendelkeznek. A fiatalok közül is nagyon sokan végezték iskolájukat Nyugat-Európában vagy az USA-ban. Viszonylag fejletlen ezzel szemben a banktechnika, de ez is rohamosan javul. Az átutalások még mindig lassúak, a telefonos ügyintézés nem általánosan elterjedt a pénzintézeteknél. A bank- és hitelkártya használata azonban általánosan elfogadott, és általában problémamentes.

A nagyobb kereskedelmi bankok, ezek Internet-elérhetősége a következő: Nova Ljubljanska Banka: http://www.nlb.si;

Nova Kreditna Banka Maribor: http:// nkbm.si; ABANKA: http://abanka.si; Banka Celje: http://banka-celje.si.

2007. január 1-jétől a belföldi fizetési eszköz az euró. A szerződésnél alkalmazandó jog alku tárgya, szlovén részről természetesen saját jogrendszerüket részesítik előnyben. Az EU-tagság természetesen ezen is sokat változtatott, hiszen az acquis-hoz tartozó kérdésekben a probléma fel sem merül. Mindenképpen javasolt kamarai választott bíróságot kikötni a vitás kérdések eldöntésére.

Kiállítások
Magyar részvétel az alábbi kiállításokon, vásárokon javasolt: Celjei Nemzetközi Vásár (Celjski Sejem); Forma Tool szerszámipari vásár és Plastkem vegyipari-műanyagipari vásár. Minden év szeptemberében általános nemzetközi vásár, elérhetőség: Celjski Sejem d.d. Deckova 1., SI 3102 Celje, e-mail: info@ce-sejem.si, telefon: +38 63 543 3000, fax: +38 63 541 9164. Továbbá: Ljubljanai Nemzetközi Vásár (Gospodarsko Rastavišce).
Forrás: www.itd.hu


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem