Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Villámvédelem

ITT az új OTSZ! Új helyzet a villámvédelemben III.

2008. június 1. | Dr. Fodor István |  4941 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A szaklap utóbbi két számában áttekintést adtunk az OTSZ felépítéséről, tartalmáról, majd a jogszabály villámvédelmi előírásainak ismertetését kezdtük meg. Most a villámvédelemmel foglalkozó III. rész III. fejezetének 3. címétől, a 3. ponttól folytat...

A szaklap utóbbi két számában áttekintést adtunk az OTSZ felépítéséről, tartalmáról, majd a jogszabály villámvédelmi előírásainak ismertetését kezdtük meg. Most a villámvédelemmel foglalkozó III. rész III. fejezetének 3. címétől, a 3. ponttól folytatjuk a tájékoztatót.

3. A villámhárító berendezés fokozatának meghatározása
A fokozat meghatározása terén - leszámítva a hivatkozásokat és a jelöléseket érintő módosításokat - lényegében három változásra kell felhívni a figyelmet.

A levezető és a földelő fokozatának kiválasztását segítő táblázat R1-M2, R1-M3 és R2-M1 sorában a korábbi "F3/x" fokozatú földelés helyett most az "F3r" fokozatot találjuk, azaz szigorodott a követelmény. (Egyebekben mindkét külső villámvédelemre vonatkozó fokozatot meghatározó táblázat változatlan. A belső villámvédelmi fokozatot meghatározó táblázatban megjelenik egy új elem, a B2-B4 fokozatok esetében egy kiegészítő "e" betű, amely az objektum villamos rendszereinek túlfeszültség-védelmi intézkedéseire utal.)

A második változás az L3-mal vagylagosan előírt L2 levezető fokozatokat érinti: itt az alkalmazhatóság kritériuma a felfogó V2 fokozata, függetlenül annak megoldási módjától.

A harmadik eltérés a 3.4.4 alpont, amely szerint: "Ha a belső villámvédelem fokozata "B3" vagy "B4", akkor a földelés "F0x", "F1x" vagy "F2x" fokozata nem használható, hanem helyettük legalább "F3r" fokozatú földelőrendszert kell alkalmazni." (Itt természetesen a B3e és a B4e fokozatról van szó.)

4. A felfogó
A felfogó fokozatokra vonatkozó előírások közül nem változtak a V0, a V1, V3 és a V4 fokozatra vonatkozó követelmények. Lényegesen megváltozott viszont a többi fokozat tartalma.

V2: az egyszerűsített felfogó korlátozottabban használható, mint eddig (lényegében csak a legegyszerűbb épületeknél, tehát a sátor- és nyeregtetőhöz tervezhető), a lapos tetős épületek esetében már nem alkalmazható.

V5: a növelt biztonságú felfogórendszer esetében egyszerűsödött a helyzet - magasságtól függetlenül a gördülő gömb sugara R=45 m.

V6: a különleges biztonságú felfogórendszer esetében is egyszerűsödött a számítás: magasságtól függetlenül a gördülő gömb sugara R=20 m. A felfogók épülethez viszonyított helyzete kissé módosult (l. táblázat), megkönnyítve a kivitelezők helyzetét.

5. A levezető
A levezetők esetében nincs lényegi változás, viszont kimaradt a rendeletből az áramút-számításra vonatkozó rész: itt bizony kézügyben kell tartani a régi szabványt és rendeletet, s az ott bemutatott számítást kell alkalmazni. (Kimaradtak a levezetők szerkezetére, szerelési módjára vonatkozó előírások is.) A helyzetfokozat kérdésében a táblázat segít eligazodni. Újdonság még a szigetelt levezető, amelyet a korábbi jogszabály még nem ismert.

6. A földelő
Ebben a témakörben két eltérést kell kiemelni.
1. Megszűnt az F3/x fokozat, helyette mindenhol F3r fokozatú földelést kell alkalmazni, azaz megnőttek az elvárások a telepített földelésekkel szemben: csak az F1 és F2 fokozatú földelés esetében tekinthetünk el a földelési ellenállás-határértéktől.
2. Némileg szűkült a kizárólag betonalap-földelőt alkalmazó földelések alkalmazási területe (l. fentebb), s kitér a rendelet a vízszigetelt betonalap kérdésére is.

7. Belső villámvédelem
A belső villámvédelem kérdésében az új fokozat, a Bxe jelent változást. Az "e" betű a villamos rendszer védelmére utal. Sajnos itt kritikával kell élnünk: ez az alfejezet bizony nem a legjobban sikerült része a rendeletnek. Hiányosan definiált fogalmak, következetlenségek nehezítik a megértést és az alkalmazást. (Itt bizony elkél majd az erre szakosodott kollégák segítsége.)

Szerkezeti előírások
A 2/2002-es BM-rendelet e fejezete, amely részletesen foglalkozott az alkalmazható anyagokkal, azok megengedhető legkisebb méreteivel, teljes egészében kimaradt. (Ez a magyarázata egyébként, hogy a besorolásnál miért nem található meg a környezetre utaló jelzés.) Nem véletlenül: az ilyen jellegű technikai adatoknak nem a jogszabályban van a helyük. Ezek tipikusan szabványba valók, s esetünkben fel is lelhetők az MSZ EN 50164 1. és 2. lapjában: érdemes megnézni, mert itt bizony vannak eltérések a megszokott méretektől. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a jogszabály a szabvánnyal együtt alkot egészet.

8. Különleges épületek és építmények villámvédelme (A 2/2002-es rendeletben a 9. fejezet)
A gyakorlat azt mutatta, hogy a különleges építmények sok esetben speciális problémákat vetettek fel: ezt tükrözte az MSZ 274 és a 2/2002 e részének sok részletre kitérő, igen alapos szövege. Az új OTSZ szakított ezzel a gyakorlattal, jóval nagyobb szabadságot (és kevesebb támogatást) adva a tervezőnek.

A tornyoknál például egyáltalán nem is foglalkozik a felfogókkal, csupán a levezetőkre és azok összekötésére tér ki. Ugyancsak lerövidült a kéményekkel, kürtőkkel foglalkozó alpont, ahol említést sem tesz a rendelet a tűz- és robbanásveszélyes anyagok esetén alkalmazandó megoldásokról: kissé magára marad a tervező és a kivitelező e területen.

Hasonló a helyzet a fémtartályok esetében is. Lényegesen kevesebb követelményt, illetve útbaigazítást találunk itt, is mint az "előd" jogszabályban. Ami egyfelől természetes, másfelől baj. Miért? Azért, mert egy jogszabálynak nem feladata a technikai részletek ismertetése, a jogszabály az alapkérdéseket kell, hogy feltegye és tisztázza. Az "aprópénzre váltás" a szabványok, műszaki ajánlások feladata, s a baj az, hogy az ezekre történő utalások hiányoznak. (E tekintetben az új OTSZ előrelépés az elődjéhez képest, de miközben belecsúsztak a technikai részletek is, az elhagyott részek nem kerületek be szabványba vagy műszaki ajánlásba, jóllehet éppen a tartályok esetében komoly tűzvédelmi kockázat állhat fenn.) Javasoljuk mindenkinek, hogy ne dobja ki a 2/2002 BM-rendeletet, hiszen ott még fellelhetők ezek a részletek, csakúgy, mint az MSZ 274-ben.

Ugyanez a helyzet a csővezetékek esetében is. M&´g az előző jogszabály kitért pl. még a katód-védelem esetén követendő eljárásra is, az új rendelet nem foglalkozik ilyen részletességgel a kérdéssel. Összességében tehát a 8. pont bizony nem nagyon hasonlít az előd 9. pontjára, s ez nem igazán könnyíti meg a gyakorlati szakemberek dolgát.

4. cím: Felülvizsgálat
E fejezet is rejt néhány újdonságot, nézzük őket sorjában. A földelési ellenállásmérésnél megengedi a megbontás nélküli gyengeáramú módszer alkalmazását is, nevezetesen a lakatfogós módszert: "vagy az összekötő bontásával, vagy olyan mérési módszerrel, amely a bontás nélkül is alkalmas egyes földelők mérésére." A szűkítő mellékmondat elgondolkodtató: ezek az eszközök ugyanis mindig több földelő eredőjét mérik. A felülvizsgálat gyakoriságára vonatkozó szövegrészletet hiába keressük itt: a II. fejezet 18.1 pontjában találhatunk rá, lényegében változatlan formában, leszámítva az alábbi mondatot: ".tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.".
Ugyancsak eltér a korábbi megfogalmazástól az alábbi rész.

2.3. "A", "B" és "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó épület és építmény környezetében minden olyan épületet és építményt felül kell vizsgálni villámvédelmi szempontból, amely a veszélyeztetett építményt az adott létesítményen belül:
a) az "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályú építmény esetén 14 m-en,
b) a "C" tűzveszélyességi osztályú építmény esetén 10 m-en,
d) a "D" vagy "E" tűzveszélyességi osztályú építmény esetén 6 m-en belül megközelíti.

Az ellenőrzést végző személy képzettségét illetően is változott az előírás. "Az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezheti, aki a jogszabályban meghatározott "villámvédelem felülvizsgálója" szakképesítéssel rendelkezik."

Új szempontok jelennek meg a "minősítő iratban" (már maga a dokumentum elnevezése is új), amelyek egyértelműen a dokumentum használhatóságát javítják (pl. a feltárt hibák javításának sürgőssége stb.). És ami a legfontosabb változás: a felülvizsgáló eddig minden esetben a villámvédelmi berendezés létesítéskor érvényes rendeletek, szabványok előírásai alapján járt el. Az új OTSZ ezzel szemben a felülvizsgálat időpontjában érvényes előírások szerinti felülvizsgálatot ír elő!

IV. fejezet: Az elektrosztatikus szikrakisülés elleni védelem felülvizsgálata
Újdonságként kell kezelnünk a villámvédelmi környezetben (a rész végén található) elektrosztatikus feltöltődére vonatkozó részt! Szűken értelmezve ugyan nincs köze villámvédelmi kérdésekhez, de mint villamos eredetű tűz kockázati tényezője, tartozhat ide is. Üdvözlendő, hogy a felülvizsgálat tárgya és módja e téren is szabályozásra került. Ezzel el is jutottunk az új OTSZ villámvédelmi részének végéhez. A jogszabály többi villamos vonatkozású részéről következő számainkban ejtünk szót.

S végezetül egy jó tanács. Azoknál a beruházásoknál, ahol az engedélyeztetési eljárás lezárult május 21-ig, a kiviteli tervekben a tervezők az engedélyeztetés idején érvényes jogszabály alapján (2/2002 BM-rendelet) kell, hogy elkészítsék a kiviteli tervet, akkor is, ha az május 22-e után készül el! (Kivéve, ha az engedélyeztetés során a felek megállapodtak az új OTSZ szerinti eljárásban.)

Természetesen a kivitelezés során az érvényes kiviteli tervek alapján kell a kivitelezést végezni, feltéve, hogy a tervet nem kell az idő múlása miatt szabványossági felülvizsgálatnak alávetni. Itt szeretnénk ismételten felhívni a figyelmet arra is, hogy az OTSZ 5. rész: Építmények tűzvédelmi követelményei, építmények tűzvédelme, amely két fejezetből áll, igen sok, a villamos szakembert közvetlenül vagy közvetve érintő kérdést tárgyal: tanulmányozása, megismerése tehát feltétlenül szükséges!

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem