Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Automatizálás

A forgókaros beléptetőkről

2008. július 8. | netadmin |  3497 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ha belépünk egy áruházba, egy élelmiszerüzletbe, egy bankba, vagy akár a strandra, észre sem vesszük, hogy egy beléptetőn megyünk keresztül. A kosarat átemeljük, a kocsit keresztültoljuk alatta. Az biztos biztos, hogy a berendezés visszafelé megakadá...

Ha belépünk egy áruházba, egy élelmiszerüzletbe, egy bankba, vagy akár a strandra, észre sem vesszük, hogy egy beléptetőn megyünk keresztül. A kosarat átemeljük, a kocsit keresztültoljuk alatta. Az biztos biztos, hogy a berendezés visszafelé megakadályozza a haladásunkat és csak egy irányba enged minket haladni. Nagyon sok típusa létezik az ilyen készülékeknek: csillogó inox vagy mattfehér, esetleg fekete kinézetben és különböző méretben találkozhatunk velük, de funkciójuk minden esetben ugyanaz: meghatározni a haladási útvonalunkat. S a berendezés sohasem fárad el, midig üzemkész állapotban van.
 

A legegyszerűbb típusokat saját magunk mozgatjuk, egyszerű felépítésük nem igényel karbantartást. Ahogy áthaladunk rajta, a karokat magunk előtt toljuk, a visszafelé forgást az álló részben beépített kilincsmű akadályozza meg: ez kopásálló és hangtalan.
Az elektromechanikus beléptetőket általában biztonsági őrrel védett területeken használják, ahol a jelenlétért fizetnünk kell, például uszodákban, strandokon.
 

Vezérlőpanel

Ezek a típusok lényegesen különböznek az egyszerű „racsnis” beléptetőktől: például már tartalmaznak elektronikát is, tehát ötvözik a mechanikus rendszerűt az elektronikus beléptetőkkel.
Az elektromechanikus beléptetők általában három karral rendelkeznek: a forgó agyrész forgástengelye 45 fokos szöget zár be a házzal, illetve a karok az agyban – 120 fokos elrendezésben az agyhoz képest – 45 fokban helyezkednek el. Az érdekességük az, hogy egy kar mindig vízszintesen áll, a másik két kar függőleges helyzetű. A karok lehetnek fix szerelésűek vagy csuklópontokon rögzülhetnek. Az utóbbi jelentősége az, hogy a vízszintesen álló kar bármikor leejthető, ezáltal menekülés esetén az útvonal szabaddá tehető. Az agyban egy elektronikusan működtethető retesz biztosítja a dob elmozdulását vagy rögzítését. Egyes típusoknál a karokat kézzel, de akár motoros rásegítéssel is mozdíthatjuk. De hogyan is működnek?
Az egyre inkább elektronikus megoldásokkal élő világban minden gyártó arra törekszik, hogy a termék felhasználóbarát legyen. Már nincs is olyan beléptető, amelyen csak egy kontaktus bemenet létezne. Ezek az eszközök a számítástechnika fejlődésével lépést tartanak, tehát a beléptető vezérlőelektronikája képes a számítógéppel kommunikálni, és általában mindenfajta ismert kimenet rendelkezésre áll, hogy a számítógéppel össze tudjuk kapcsolni. A már lassan elavult RS232-től az ethernet kapcsolat csatlakozójáig minden típus megtalálható rajtuk, saját operációs felületük megkönnyíti a beállítást. A tudásuk hatalmas, komplett kártyaolvasós rendszerrel tudnak együttműködni. A legfejlettebb típusok akár úgy mozgatják a karokat, hogy ezek nem is érnek hozzánk, azaz mintha ott sem lennének, csupán kísérnek minket a karok.
Mint már említettem, az egyszerűbb típusokat saját magunk mozgatjuk. A mozgatás hangtalan, a fejdob csapágyakon fut, és egy elektromos retesz tartja biztosan azt. Amint a belépést megkezdtük, a retesz kioldását halk kattanás követi. Ekkor a beléptető fejet 120 fokkal tudjuk elfordítani majd ebben a helyzetben, a retesz rögzíti a dobot.
A motoros változatoknál a legfontosabb követelmény az, hogy az eszköz a mechanikai szilárdság mellett hangtalan működésű legyen. Ezt a gyártók úgy oldják meg, hogy a mechanikába nem szerelnek gyorsan forgó alkatrészt. Hogyan is nézne ki, ha belépéskor a kar elfordulását egy hangos porszívó hangja kísérné?
Az agyat forgató motor egyes típusoknál már nem tartalmaz fogaskereket, ezt szíjhajtással oldják meg: a sebességet az elektronika vezérli és a motor fordulatszámát a szíjkerekek áttétele alakítja a kívánt nagyságra. Alacsony fordulatszámú és nagy nyomatékú motort használnak, emellett a szíjhajtás nagyon csendes.
A legfejlettebb technikát már a direkt hajtású karok képviselik. Ennél a technológiánál a motor tengelye közvetlenül a karokat mozgató agyra csatlakozik. A motor nem más, mint egy léptető motor. A léptető motorok forgórésze egy állandó mágnes, amelyet az állórész tekercsei vesznek körbe. Minél több az állórész pólusa, annál finomabb lesz a forgórész mozgása. Ha a tekercsekre egymás után kapcsoljuk rá majd le a feszültséget, a forgórész mindig a megfelelő mágneses pólushoz fog fordulni. Ezek a motorok nagy átmérővel készülnek, ezért nyomatékuk is nagy lesz, a fordulatszám a sok tekercs miatt alacsony marad, de ez nem hátrány ennél az eszköznél. A motorokat általában egy korszerű félvezetős motorvezérlő elektronika működteti.
A motorvezérlőnek annyi kimenete van, ahány tekercse a motornak. A meghajtó félvezetőket itt is processzor vezérli.
Az érintkezésmentes forgókaros beléptetőknek meg kell határozni a közeledő személy sebességét, és úgy szükséges fordítani a karokat, hogy a sebesség a karok mozgásával legyen egyenlő. A belépő személy lehet mozgássérült vagy gördeszkás száguldozó: sebességüket képes az elektronika megmérni, és a kapott adatokból kiszámolni azt a feszültség és frekvencia nagyságot, amellyel a haladás akadálytalan lesz.
 

Vonalkód leolvasó

A sebességet általában két optikai szenzor méri meg, és az adatokat egy mikroszámítógépbe juttatja. A processzoros feldolgozó eszköz kimenetein akár jelzőlámpák is lehetnek, ahol a haladási irányt fel lehet tüntetni. Ez a megoldás a kétirányú haladást könnyíti meg, főleg akkor, ha több készüléket is telepítenek egymás mellé. Képzeljünk el egy nagy forgalmú munkahelyet, ahol reggel befelé, délután pedig kifelé szeretnének az emberek haladni. A haladás irányát könnyen be lehet állítani, és a biztonsági őrnek csak egy gombot kell megnyomnia a délutáni műszak váltásakor.
 

Jegykezelővel ellátott forgóvilla

A forgókaros beléptetők nem csak a haladást irányítják, hanem az azokon áthaladt személyeket meg is számolhatják. Egyszerűen pontos eredményt biztosíthatnak. Ha a beléptető rendszer szoftvere alkalmas a forgóvilla működtetésére, akkor további biztonsági eszközök is bevethetők, például ha illetéktelen próbál meg áthaladni rajtuk.
 

Forgóvilla dob

A forgóvilla egyszerű lekerekített formával rendelkezik, nem tartalmazhat éles sarkokat, kiálló tüskéket: de mi történik például akkor, ha egy nem illetékes személy próbál meg átmenni rajta? A fejdobot retesz rögzíti és a vízszintesen kinyúló kar olyan magasan van, hogy kényelmetlen azt átlépni vagy átbújni alatta. Ha mégis megtörténne ez, akkor a sok, filmeken is látható infravörös sugarakból álló kaput biztos megszakítaná a behatoló. A beléptető a másodperc tört része alatt figyelmeztetné az őröket arról, hogy illetéktelen behatolás történt. Az infravörös érzékelők a karok alatt és oldalt helyezkednek el, és az áthaladást kísérik figyelemmel. Noha a forgókaros beléptető nem bír a behatolók után menni, de a biztonsági őr elől már nem lehet elmenekülni.
Igazából a beléptetés csak akkor működhet jól, ha az biztonsági személy jelenlétében történik. Egymagában egy forgókaros beléptető csak díszítőelem a bejáraton, semmit sem ér megfigyelés nélkül. Ha a biztonsági őr nincs jelen, akkor kamerán keresztül figyeli az eseményeket. Teljesen automatizálni a rendszert nem lehet, mindig kell egy személy, aki be tud avatkozni a rendszer működésébe.
Ha megfigyelünk egy ilyen bejáratot, akkor azon menekülési útvonalnak is kell lenni. Ezt a forgókaros beléptető is meg tudja oldani, történetesen a forgásirány megfordításával. Egyes típusok a karleejtést alkalmazzák, ezt pedig egy elektromechanikus retesz végzi. A retesz biztosító szegét egy elektromágnes mozdítja ki a helyéről, ettől a kar leesik. Ha a beléptető motoros, akkor a fej körbefordításával a karok újra eredeti helyzetükbe hozhatók, míg a hagyományos „lökdösős” típusoknál kézzel visszaállítható a kar.
Ledneczki László

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem