Villanyszerelők Lapja

Európából jöttem

Svédország

2008. július 8. | netadmin |  6901 | |

Az alábbi tartalom archív, 12 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Beutazási és munkavállalási feltételekSvédországban a megélhetés a magyarországi viszonyokhoz képest igen költséges, ezért megfelelő anyagi fedezet és a hazatérést, illetve továbbutazást biztosító vonat- vagy repülőjegy nélkül nem célszerű elindulni....

Beutazási és munkavállalási feltételek
Svédországban a megélhetés a magyarországi viszonyokhoz képest igen költséges, ezért megfelelő anyagi fedezet és a hazatérést, illetve továbbutazást biztosító vonat- vagy repülőjegy nélkül nem célszerű elindulni. Fontos, hogy a Svédországba utazó magyar állampolgárok rendelkezzenek utazási, poggyász- és egészségbiztosítással (E-111-es nyomtatvány, vagy EU Egészségügyi Kártya, www.oep.hu), a személygépkocsival érkezők pedig teljes körű gépkocsi- biztosítással és zöld kártyával.

Svédország semmilyen módon nem korlátozza az EU tagállamok polgárainak munkavállalását, ezért ahhoz munkavállalási engedélyre sincs szükség. A regisztrációhoz érvényes útlevélre, valamint a tartózkodási jogcím (munkavállalás esetén munkaszerződés!), egészségbiztosítás és az anyagi fedezet meglétének igazolására van szükség.

Hasznos információk a svédországi munkavállaláshoz
1. Hosszabb időtartamú tartózkodás esetén a magyar állampolgároknak regisztráltatniuk kell magukat a Svéd Bevándorlási Hivatal tartózkodási hely szerint illetékes kirendeltségén. A regisztrációhoz érvényes útlevélre, valamint a tartózkodási jogcím (munkavállalás esetén munkaszerződés!), egészségbiztosítás és az anyagi fedezet meglétének igazolására van szükség.

2. A regisztráció feltétele az adóhivatali nyilvántartásba vételnek, és egyben a svédországi letelepedéshez és ügyintézéshez elengedhetetlen személyi szám megkérésének. Személyi szám hiányában nem lehetséges munka-, lakás-, vagy akár egy mobiltelefon vásárlási szerződés megkötése sem. A személyi szám feltétele a bankszámlanyitásnak, a személygépkocsi regisztrálásának, valamint a gyerekek beiskoláztatásának is.

3. A magyar állampolgárok svédországi munkavállalásához nincs szükség munkavállalási engedélyre, az eddigi tapasztalatok szerint azonban a munkakereséshez ugyan elégséges a társalgási szintű angol nyelvtudás, ám a svéd nyelv alapos ismerete nélkül nagyon nehéz munkát kapni. A svédországi munkavállalás egyik komoly akadályát képezi, hogy a munkaszerződés megkötésének egyik feltétele éppen az a személyi szám, amit csak a regisztrációhoz szükséges tartózkodási jogcím igazolása (vagyis a munkaszerződés bemutatása!) esetén lehet megszerezni.

4. Fontos, hogy Svédországban munkanélküli segélyre, egészségügyi, illetve egyéb szociális juttatásra csak az a személyi számmal/tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi jogosult, aki legalább egy évig legálisan (munkaszerződéssel) dolgozott, illetve fizette a szociális járulékokat.

5. Érdemes tudni, hogy egy 1-2 szobás lakás havonta 4-5000 SEK, míg a rezsi költség – csak a legszükségesebbeket alapul véve – egy fő esetén havi kb. 5-6000 SEK (a hosszú fűtési szezon miatt ez magasabb is lehet). Összehasonlításként közöljük, hogy egy szállodai kétágyas szoba egy éjszakára 100-200 EUR, míg a diákszállókon a hálóteremben 20-30 EUR/fő/éj áron lehet ágyat bérelni. Még az EU Egészségügyi Kártyával rendelkezőknek is ki kell fizetni az orvosi vizsgálatnál a vizit-díjat, ami háziorvosnál 150, míg szakrendelésen 260 SEK-be kerül. Éppen ezért javasolható, hogy csak akkor szabad elindulni Svédországba – főleg kisgyermekkel -, ha már a munkaszerződés megkötésre került a svédországi munkáltatóval, illetve biztosított a lakhatás. Svédországban a megélhetés a magyarországi viszonyokhoz képest igen költséges, ezért megfelelő anyagi fedezet (VISA, Mastercard) és a hazautazást biztosító vonat-, busz- vagy repülőjegy nélkül nem célszerű elindulni.

Befektetési feltételek
Svédországot általában vonzó országnak tartják a külföldi közvetlen tőkebefektetések tekintetében, különösen az elmúlt évtized alatt vált egyre több külföldi cég célpontjává. A svéd hatóságok olyan intézkedéseket hoztak, melyek egyértelműen a beáramló tőke növelését hivatottak volt elősegíteni. Mindez markánsan az Európai Unióhoz történt csatlakozásukat követően rajzolódott ki. A külföldi tulajdonosi arány növekedésével a gazdaságban nagyobb versenyt és versenyképességet, valamint hatékonyság-növekedést értek el. Ennek következtében napjainkban az iparban foglalkoztatottak mintegy 25%-a külföldi tulajdonban lévő cégeknél áll alkalmazásban.

A svéd befektetési környezetet tekintve a viszonylag alacsony társasági adó, a megfelelően képzett munkaerő, az alacsony infláció, a politikai stabilitás, az államháztartás helyzete mind kedvező a külföldi befektetők szemében. Ezzel szemben negatív tényezőként jelentkezik a rendkívül magas személyi jövedelemadó, a szigorú és rugalmatlan munka-szabályok, a magas munkaerő-költség, s az általában magas svéd költségszint.

A külföldi tulajdon szabályozása teljesen liberalizált, a tulajdoni hányadot még a pénzügyi szektorban sem korlátozzák, jóllehet a külföldi bankok, biztosítók stb. fiókvállalatainak alapítása engedélyezéshez kötött.

Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek)
A svédországi társasági formákat, működési szabályaikat a Társasági Törvény írja elő. A svédországi cégbejegyzésnél a külföldi vállalatoknak nem kell szembenézniük korlátozásokkal. A választható cégformák között megtaláljuk a részvénytársaságot, a kereskedelmi társaságot, az egyéni vállalkozói formát, a gazdasági társaságot, a fiókvállalatot stb., amelyek nagyjából takarják a Magyarországon is ismert vállalkozási formákat, de természetesen vannak eltérések is.

A cégbejegyzés viszonylag rövid időt vesz igénybe, általában 3-4 hét alatt bejegyeztethető egy cég. Amennyiben céget vásárolunk meg (ún. off-the-shelf), ez egy hét alatt megtörténhet, költsége kb. 5-10 000 SEK.

A külföldi cégek rendszerint az Aktiebolaget (AB) társasági formát választják, mivel ez az egyetlen olyan cégforma Svédországban, amely nem jár személyi felelősséggel. Ezen részvénytársaságoknak két formája, a nyílt és a zárt ismert. A különbség az, hogy a tőzsdére csak a nyílt (public) céget lehet bevezetni, s így külső tőkét bevonni: ehhez az induló tőke 500 000 SEK. A zárt (privát) formánál ez az összeg 100 000 SEK.

A bejegyezhető cégformák a Cégregisztrációs Hivatal alábbi oldalain találhatók.
Bejegyzési költségek: http://www.bolagsverket.se/....
Milyen cégformát válasszunk (útmutató): http://bolagsverket.se/in...

Adórendszer
Svédország igen kifinomult adórendszerrel rendelkezik, az adófegyelem igen jó. A társasági adó mértéke 28%, a személyi jövedelemadó jellemzően 25-50% között van. Nagyon sok lehetőség van az adóalap, illetve az adó csökkentésre. A jövedelemadót együtt kezelik más jogcímen befizetendő adókkal, ezekre külön szabályok vonatkoznak mind az adózás, mind a kedvezmény szempontjából. Az egyéni vagy családi adózás is különböző helyzetet teremt.

A jelenlegi svéd kormány folyamatosan hoz intézkedéseket az adóterhek csökkentésére, bizonyos esetekben az adó eltörlésére. Ilyen például a vagyonadó vagy az ingatlanadó, amelyet 2008. január 1-ével szüntettek meg, igaz, ezt felváltja egy kommunális adó, amelynek mértéke kisebb lesz az ingatlanadóénál.

A munkáltató által befizetendő járulékok jelenleg összességében 32,42%-ot tesznek ki, ez hét tételből tevődik össze. Amennyiben kollektív szerződés van érvényben a cég és a szakszervezet között, úgy a járulékok 40%- 45%-ot is kitehetnek. Adózással kapcsolatos angol nyelvű ismertetők, letölthető nyomtatványok részletesen az alábbi linken érhetők el:
http://www.skatteverket.se/international/.

Általános forgalmi adó (Áfa)
Svédországban a forgalmi adó általános mértéke 25%. Csökkentett mértékű Áfá-t vetnek ki az élelmiszerekre, egyes szállodai szolgáltatásokra (12%). Az újságokra, magazinokra, személyszállításra, kulturális vagy sportesemények belépőire csak 6%-os Áfa érvényes.

Beruházási kedvezmények
A svéd kormány is nyújt bizonyos támogatásokat a befektetések ösztönzése érdekében, de ezek túlnyomó része nemcsak a külföldi, hanem a hazai befektetőkre is érvényesek. Az ösztönző rendszer nem közvetlen, azaz általában támogatják az új vállalkozások beindítását – munkahelyeket generálva ezzel – s nem preferálják a vissza nem térítendő pénzügyi támogatást. E helyett a regionális fejlesztési alapoktól és a Svéd Ipari-és Műszaki Fejlesztési Hivataltól (NUTEK) vehető fel kedvezményes hitel a vállalkozások beindításához. Egy sor regionális támogatási program is hozzájárul a befektetések ösztönzéséhez, ezek közé tartoznak az új munkahelyek létrehozásával kapcsolatos további kedvezmények, a gyér népesedésű északi területekre koncentrálódó regionális fejlesztési támogatások. A regionális beruházási kedvezmények mellett foglalkoztatási támogatások, szállítási támogatások és vállalatfejlesztési kedvezmények is igénybe vehetők.

Számos hazai regionális és európai alap (EU-s) mellett a svéd kormány kutatási és fejlesztési támogatási programjai is segítik a vállalkozói kedv erősítését. Ezekről a támogatási lehetőségekről az alábbi honlapokon találhatunk ismertetést.
NUTEK: http://www.nutek.se/sb/d/113, http://www.nutek.se.
Invest in Sweden Agency (ISA): http://www.isa.se

Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok
A svéd bankrendszer alapvetően négy típusú banki kategóriát tartalmaz: a svéd kereskedelmi bankok, a külföldi bankok, a takarékpénztárak és a szövetkezeti bankok tevékenységét. A svéd banktörvény alapján ezek minden típusú banki szolgáltatásokra jogosultak.

A legnagyobb svéd bankok a Nordea, az SEB (Skandinaviska Enskilda Banken), a Svenska Handelsbanken és a Swedbank. Ezek bármelyike javasolható üzleti tranzakciók végzésére. A finanszírozó bankok között a SEK (Swedish Exportkredit) és az EKN (Exportkreditnämnden) emelhető ki. Feltétlenül említeni kell a Svéd Központi Jegybankot (Riksbanken), amely többek között a repo-kamatlábakat is meghatározza, honlapcíme: http://www.riksbanken.se.

Magyarok munkavállalási lehetőségei
EU csatlakozásunkkor Svédország az EU-15-ök azon kevés tagországai közé tartozott – és tartozik jelenleg is –, amelyek nem vezettek be átmeneti korlátozásokat az újonnan csatlakozott országok munkavállalóival szemben, azaz a munkaerőpiacukat teljes mértékben megnyitották. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy bárki könnyedén találhat munkalehetőséget Svédországban.

A svéd kormányzatnak a „szociálturizmustól” való akkori félelme ugyan az eddigiekben nem igazolódott be, ennek ellenére a svéd munkaerőpiacon bekövetkezett változásokat rendszeresen megvizsgálják és folyamatosan nyomon követik, szükség esetén a megfelelő lepéseket megteszik. Ezzel nem kívánunk elriasztani senkit sem a svédországi munkavállalástól, de a svédeknek elég sok eszköz van a kezükben, amellyel élni tudnak annak érdekében, hogy megvédjék munkaerőpiacukat. Talán elég, ha csak azt megemlítjük, hogy a cégek például előírhatják, hogy a munkakör betöltéséhez a svéd nyelv ismerete szükséges. A svéd szakszervezetek azt a szabályt tartják követendőnek, hogy a Svédországban dolgozó, külföldi cégek vonatkozásában is a svéd kollektív megállapodásoknak kell érvényesnek lenniük.

A svédországi tartózkodással és munkavállalással kapcsolatos információk megtalálhatók a Svéd Királyság budapesti Nagykövetsége honlapján, amely magyar nyelven is olvasható: (http://www.swedenabroad.com/budapest). Hasznos információkkal szolgálhat továbbá a Svéd Bevándorlási Hivatal (Migrationsverket) honlapja is, innen tölthetők le a tartózkodáshoz, illetve munkavállaláshoz szükséges formanyomtatványok is.
Honlapcím: http://www.migrationsverket.se.

A munkaügyi törvények szövegei a Svéd Munkanélküliségi Biztosító Tanács (The Swedish Unemployment Insurance Board, IAF) honlapján érhetők el. A honlap angolul is olvasható, a szabályok svéd nyelven (http://www.iaf.se).

Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy Svédországban a kollektív szerződéseket az egyes cégek és a szakszervezetek kötik meg, nem pedig a dolgozók és a cégek között jönnek létre. Az építési vállalkozások területén ezt például rettentő szigorúan veszik külföldi cégek munkavégzésekor, s ha kell, akár blokád alá vonják az építési területet, lehetetlenné téve a munkavégzést és kikényszerítve ezáltal a kollektív szerződés megkötését annak ellenére, hogy a külföldi cég és dolgozóik rendelkeznek saját országukban ilyen szerződéssel.

Svédországban jelenleg még nincs elfogadott „minimálbér” rendszer, a kollektív szerződések tartalmazzák a munkafeltételeket és –körülményeket, megszabva a fizetéseket, a szabadságos napok számát, a túlmunkaidőt stb. A magyar gyakorlattól jelentősen eltér a betegszabadságra/táppénzre vonatkozó szabályozás is.

Bérek és a rárakódó költségek
A svéd bérrendszerre hosszú évtizedeken át a kiegyenlítettség volt jellemző, a kevésbé képzettek túl-, míg a magasan képzettek alulfizetettek voltak. A vezető beosztásúak jövedelme sem tért el jelentősen ettől. Az elmúlt 15-20 év alatt azonban ez az olló – a versenyszféra hatására – egyre jobban kinyílt.

Svédországban nincs törvény által szabályozott minimumbér, ennek megállapítását a munkaerő-piaci partnerek végzik. A kollektív megállapodások eredményeként a minimális havi bér mintegy 14 500 SEK. A /div/divsvéd átlagfizetés férfiaknál kb. 26 500 SEK/hó, míg a nőknél 22 500 SEK/hó-ra tehető.

A munkavállalók által fizetendő nyugdíjjárulék 7%, mely az erre vonatkozó szabályok szerint levonható az adóból. A munkáltatók által fizetendő járulékok 2007-ben 7 tételből állnak, s összességében 32,42%-ot tesznek ki. Mindazonáltal a foglalkozási ágtól és attól függően, hogy a cég milyen kollektív szerződés hatálya alá esik, ez az arány elérheti a 44,33%-ot is. A bérre rárakódó költségeket részletesen a Svéd Adóhivatal honlapján (http://www.skatteverket.se) ismerhetjük meg.

Ipari ingatlanok és irodabérleti árak (egyéb versenyfeltételek)
Az ingatlanbérleti árak nem csak a főváros és a vidék, hanem a nagyobb városok tekintetében a központtól való távolság, a megközelíthetőség, illetve az üzleti negyedhez viszonyított helyzet szerint is változik. Stockholmban az átlagos ipari ingatlanár 600-1000 SEK/nm/év, az irodabérleti díjak a külsőbb területeken 1000-2000 SEK/nm/év, míg a belvárosi körzetekben 1600-4000 SEK/nm/év körül vannak.

Privatizációs lehetőségek, tenderek
A svédországi közbeszerzéseket a Svéd Közbeszerzési Törvény (LOU - Lag om Offentlig Upphandling 1992:1528 sz.) szabályozza, amely 1994. január 1-én lépett életbe, s jelenleg a legutóbbi, 2002:594 sz. módosítása szerint hatályos.

A közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak a helyi és megyei önkormányzatok, az állami intézmények, kormányhivatalok és ezek bizonyos gazdálkodó egységei (cégei), bizonyos köztulajdonban lévő cégek, alapítványok, egyesületek, szövetségek, a Svéd Egyházközösség. Ugyancsak ide tartoznak az olyan magántulajdonú cégek, amelyek különleges működési engedély alapján fejtik ki tevékenységüket a közellátási szektorokban. A svédországi közbeszerzések volumene napjainkban mintegy 400 milliárd SEK-re tehető. Magyar cégek az EU honlapján (TED – Tenders Electronic Daily: http://ted.europa.eu/ ) is tájékozódhatnak az aktuális svéd közbeszerzési tenderekről. A svéd állam tulajdonában jelenleg 41 teljes és 14 résztulajdonú cég van.

Üzleti szokások
A svéd üzleti partnerek – de általában a svédekre is jellemző, hogy – megbízhatók, fizetési kötelezettségeiket időben teljesítik. Késedelmes fizetések esetében a késedelmi kamat felszámítása általános módszer. A svéd üzleti életben a legáltalánosabb fizetési mód a 30 napos banki átutalással történő fizetés. Egyes esetekben előfordul a 15 napos határidővel történő átutalás, ritkábban a 90 napos. Az L/C-t (Letter of Credit) használata igen ritka. A bankgarancia – egyes esetektől eltekintve - sem mondható szokásosnak, hiszen költséges megoldás.
Természetes, hogy a nem ismert partner esetében nem árt, ha a kötelező kereskedői gondossággal járunk el, s a cégekről hitel- és pénzügyi információkat szerzünk be. Amennyiben mégis gond merül fel a fizetéssel kapcsolatban, akkor követelésbehajtó cégekhez lehet fordulni.

Tekintettel arra, hogy a svédek számára rendkívül fontos a külkereskedelem, a kereskedelmi, üzleti szokásaik alapvetően nem különböznek a nemzetközi normáktól, ugyanakkor van néhány olyan szokás vagy társadalmi viselkedési forma, amely eltér az általánosan megszokottaktól.

Svédországban általános a tegeződés, csak a Királyi Család kivétel ez alól. Részben erre is vezethető vissza, hogy az első találkozás után a partnert már a keresztnevén szólítják.

Az üzleti életben a pontosság alapvető, ha valami miatt néhány percet késnénk, telefonon adjunk időben jelzést a későbbi érkezésről. A svédektől üzleti tárgyalásokat kérni csak határozott témával lehet. A tárgyalások rendszerint udvariassági kérdésekkel kezdődnek, s rögvest fel is kínálják a kávét (teát) vagy az üdítőt.

A tárgyalás rendszerint lényegre törő, a végén ismét laza, udvarias. Ha az embernek egy negyedórás témája van, akkor is azzal kell számolni, hogy 1 óránál hamarabb nem fejeződik be a látogatás. Ennél kicsivel hosszabb, ha a cégnek üzeme is van, akkor az üzemlátogatás is velejárója a találkozónak.

Ebédre is szívesen hívják a partnert, ez lehet vendéglői, de a cég (esetleg több céggel közös) saját éttermében is sorra kerülhet. Az ebédhez italt nem szoktak inni (bor, tömény), így ne lepődjünk meg, hogy inkább csak vizet, tejet (igen!) vagy esetleg könnyű sört, azaz ”Lättöl-t” (2,8%-os) isznak.

Piacra jutás javasolt módjai, elosztási csatornák
A svéd piac igényes, de jól fizető, a minőség/ár arány igen fontos tényező mindazon cégek számára, amelyek a svéd piacra akarnak bejutni. Ez következik abból is, hogy a svéd importpiac teljesen nyitott, így elvben könnyű a bekerülés, de egyúttal nagy a versenyre kell számítani.

A svédek szeretik a megbízható partnereket, nem szokásuk a rövid távú előnyök miatt az addigi jó üzleti kapcsolataiktól megválni. Éppen a megbízhatóság miatt az első piaci lépéseknél szeretik előtérbe helyezni a közvetlen, személyes kapcsolatfelvételt. Terméktől és helyzettől függően szívesen utaznak a partner megismerése céljából akár külföldre is.

A piacra jutáshoz – legalábbis a kezdeti időszakban – széles körben alkalmazott módszer az ügynöki vagy viszonteladói kapcsolat létesítése. Egyes áruházláncok – bár rendelkeznek központi beszerzési egységgel – az üzleteiknek szabad kezet adnak a raktárkészletek feltöltése és a nem alapszortiment beszerzése terén.

A kereskedelmi ügynökök és viszonteladók rendszerint tagjai a Svéd Ügynökök Szövetségének (Agenturföretagen), a tagvállalatok működési területe, illetve a termék szerint is megkereshetők a szövetség honlapján. Hirdetésekre, illetve a tagvállalati lista (kb. 600 cég) megvásárlására is lehetőség van, az árak a honlapon megtalálhatók. Az importtal, annak sajátosságaival, az elosztási csatornákkal kapcsolatban hasznos információk szerezhetők be a Svéd Kereskedelmi Szövetségtől.

Szerződéskötési tanácsok
Mindenekelőtt ki kell hangsúlyozni azt, hogy a svédek megbízható üzleti partnerek, pontosan fizetnek. Talán kissé hosszabb időt vesz igénybe egy-egy megállapodás aláírása, mint más nemzeteknél, ellenben ha megkötünk egy szerződést, utána „nyugodtan alhatunk”.

Az alkalmazandó jog tekintetében valószínűleg nem kerülhető el a svéd jog kikötése. Szolgáljon erre például az, hogy egy ingatlanbérlés esetén maga a bérleti szerződés egy általános nyomtatvány segítségével történik, amely ugyan két-nyelvű (svéd/angol), de felhívják a figyelmet arra, hogy ez nem minden esetben takarja pontosan ugyanazokat a terminusokat, így mindig a svéd nyelv és értelmezés a mértékadó. Arra viszont törekedjünk, hogy az írott szerződés mindig „harmadik” nyelven, általában angolul íródjon. Ez a tárgyalásokra is érvényes, még ha a svéd nyelvet ismerjük is, nem szabad előnybe hozni a partnert azzal, hogy a saját nyelvén tárgyalunk. Magyar nyelvű szerződést viszont a svédektől ne várjunk el, célszerű tehát a semleges harmadik nyelv. A svéd gyakorlatban egyébként számtalan szerződés nyomtatványokon alapul elkerülve így több jogi buktatót.

Arra is ügyelni kell, hogy ha mindkét üzleti félnek van közösségi (EU) adóazonosító száma, akkor a számlázás nettó módon történhet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar félnek ez költségmegtakarítással jár, hiszen az Áfá-t Magyarországon önbevallással kell befizetni ilyen esetekben.

Kiállításokon, vásárokon való megjelenés feltételei
A svédországi kiállításokon való megjelenés tekintetében tudni kell, hogy a svéd kiállítási központok rendszerint a kiállítási alapterületet értékesítik, s ehhez még biztosítási, katalógusban történő megjelentetési költségek is hozzáadódnak. Igen fejlett és megbízható szolgáltatásokat kínálnak, s itt is érvényesül a korrektség. Rugalmasak, s a lemondás esetét kivéve mindig meg lehet egyezni kölcsönösen elfogadható változtatásokban. Nem árt tudni, hogy sok szálloda a kiállítások ideje alatt a szokásos árait megemeli, tehát a kiutazóknak erre is figyelemmel kell lenniük a költségeik tervezésekor. Svédországban négy jelentősebb vásárközpont található, a legnagyobb a Stockholms Mässan. Ezt követi a Svenska Mässan (Göteborg), a Jönköping-i Elmia, valamint a Malmö Mässan (Malmö). A kiállítások általában színvonalasak, nem egy közülük Skandinávia legjelentősebb ilyen jellegű kiállításai. További információk az alábbi linken kapható: www.stofair.se.

Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem