Hogyan tovább?
2008/1-2. lapszám | Dr. Fodor István | 4318 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Villanyszerelők Lapjában az elmúlt hónapokban cikksorozat jelent meg az új villámvédelmi szabványról Kruppa Attila tollából. A sorozat első cikkei kifejezetten - a szó jó értelmében vett - ismeretterjesztő anyagok voltak, melyek betekintést adtak a...
A helyzetértékelést azonban másfajta aspektusból is el kell végeznünk, mert "helyzet" van!
Az előírások tükrében
Az első kérdés: milyen előírások alapján kell 2008-ban kezelni a villámvédelmi kérdéseket, hiszen az MSZT az európai villámvédelmi szabványokat magyar nemzeti szabványként 2006. augusztus 1-jén MSZ EN jelzettel tette közzé?
A válasz egyértelmű: a BM 2/2002 rendelet alapján. Ennek alkalmazása ugyanis kötelező, szemben a szabványokéval. A rendelet tartalma pedig gyakorlatilag megegyezik az MSZ 274 szövegével, tehát ma a villámvédelmet gyakorlatilag az MSZ 274 szerint kell létesíteni. (Természetesen nincs tiltva az MSZ EN 62305 szerinti létesítés sem, feltételezve, hogy a megoldás kielégíti egyben a 2/2002 előírásait is. Ha nem: eltérési engedélyt lehet kérni az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól, de ez nem tűnik kedvező lehetőségnek, hiszen a kétféle előírás szerint lényegében kétszer kellene például tervezni a villámvédelmi berendezést.
Az előző mondatban a "ma" szócskán volt a hangsúly: hamarosan változik ugyanis a helyzet, mivel új ÖTM rendelet lát napvilágot rövidesen. Az előzmény: a BM 2/2002 rendelet, ezen belül a villámvédelem 2005 végén módosításra került. A módosított rendelet szövegtervezete megjárta Brüsszelt, ahol jóváhagyták, s most az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kiadásában, mint új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) jelenik majd meg. Az új OTSZ közzététele után pedig az abban foglaltak alapján kell a villámvédelmet létesíteni. (Előfordulhat, hogy mire a cikk az Olvasóhoz kerül, már múlt időt kell használnunk.)
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a villámvédelmet alapjában véve az MSZ 274 szellemisége szerint kell tervezni, jóllehet számos változást hozott a 2005. évi átdolgozás, elsősorban a tűzvédelmi besorolás kérdéseit és a méretezési kérdéseket tekintve, s ebből adódóan mégiscsak eltérő módon kell majd kialakítani a villámhárítókat, illetve elvégezni a tervezést.
Lesz tehát egy régi, majd ezt leváltva egy új kötelező rendeletünk, és két, ettől többé-kevésbé különböző szabványunk, egészen 2009 februárjáig, amikor az MSZ 274 hatályát veszíti.
2009 februárjától reményeink szerint a helyzet egyszerűbbé válik: ha sikerül az új OTSZ-t némileg módosítani - és erre megvan a szándék a szakma és a hatóság oldaláról egyaránt -, megszűnik a kötelező rendelet és a hatályos MSZ EN 62305 közötti ellentmondás. Valószínűleg megoldódik a mintegy 500 oldalnyi szabvány nagyobb részének fordítási kérdése is, és ha nem a teljes terjedelem, de az igazán fontos lapok anyanyelvünkön is elérhetők lesznek. Azt is jó hírként értékelhetjük, hogy megindult az IEC-ben a szabvány hibáinak kijavítását célzó munka, s már létezik - bár munkapéldányként - javított lap is.
Kell-e váltani, és ha igen, mikor?
A kérdés jogosan merül fel az érintett szakemberekben, s többféle válasz is lehetséges. Elvileg nem zárható ki, hogy az építtető ragaszkodik az új szabvány szerinti megoldáshoz, ezt megteheti, de nem valószínű, hogy sok ilyen jellegű megbízás születik. Ebben az esetben elvileg már ebben az évben ismernie kell a tervezőknek az új szabvány előírásait, s nemcsak nekik, de természetesen a kivitelezést végző szakembereknek, műszaki ellenőrnek is a - lényegesen kevesebb - rájuk vonatkozó előírásrészeket.
Sőt, a villámvédelmi felülvizsgálónak is szerepe lesz a kivitelezés során, hiszen az új szabvány előírja számára az egyes részek kivitelezés közbeni ellenőrzését! Ha az építtető a meglévő rendelet alapján kéri a villámvédelem megoldását, minden a megszokott kerék- vágásban megy egészen az új OTSZ megjelenéséig, melynek az átmeneti intézkedések részében foglaltak lesznek irányadók a hatálybalépésig.
Hogyan tovább - a gyakorlatban
Az új helyzetben, túl a jogi kérdéseken, nem kerülhetünk meg egy - a gyakorlatban felmerülő - prózai problémát: ha fel is tételezzük, hogy magyar nyelven is hozzáférhető az új szabvány, igen jelentős időráfordítást igényel a meglehetősen bonyolult ismeretanyag elsajátítása.
Már pusztán a terjedelmi összehasonlítás mutatja a nehézséget: az MSZ 274 terjedelme durván 50 oldal, szemben az új szabvány - "Góliát" - 500 oldalával. Elolvasni sem kevés, készségszinten alkalmazni pedig bizony jelentős szellemi ráfordítást és rutint követel. Ebből adódóan a szakma nem kivitelezéssel foglalkozó része kétféle módon reagálhat.
Akik úgy gondolják, hogy pl. a nyomott tervezői díjak mellett nem áll módjukban jelentős időt, energiát befektetni az új szabvány alkalmazásához szükséges ismeretanyag megszerzésébe, választhatják azt a lehetőséget, hogy erre szakosodott, rutinos céghez fordulnak, s azzal végeztetik el az ilyen feladatrészeket. (Nem újdonság ez a villamos szakmában: gondoljunk csak az épületautomatika vagy a tűzjelző és automatikus oltóberendezések stb. területére.)
Tekintettel arra, hogy az új szabvány a túlfeszültség-védelem vonatkozásában bizony messze túlmegy a ma szokásos és elvárható tervezői, felülvizsgálói ismeretanyagon, valószínűleg ez lesz a többség által választott megoldás.
Azoknak, akik továbbra is érdemben és szakszerűen kívánnak foglalkozni az új szabvány szerint a villámvédelem területével, meg kell "tanulniuk" a szabványt, ki kell egészíteni az ismereteket az EMC terület bizonyos részeivel. Mindezt oly módon, hogy a szakmai szint ne lássa kárát a változásnak.
Mivel a villamos szakmán belül több csoport is érintett ebben a kérdésben - hiszen a tervezők, tervellenőrök, felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök, a felülvizsgálók és a kivitelezők egyaránt szembekerülnek a problémával - a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület szükségét érzi, hogy "intézményesített" formában foglalkozzék a kérdéskör rendszerszintű, mindenre kiterjedő megoldásával, illetve ahhoz minden elvárható segítséget megadjon.
Ennek jegyében már körvonalazódik egy olyan tanfolyamrendszer, amely az egyes szakmai csoportok reális igényeinek megfelelő elemekből áll össze (l. táblázat), s melynek szervezésében, felügyeletében az MEE és az MMK-ET mellett megjelenik több más szakmai szervezet is.
Tanf. ideje
Villamos tervező 5 nap
Műszaki ellenőr 4 nap
VV felülvizsgáló 3 nap
Kivitelező 1 - Műszaki vezető 2 nap
Kivitelező 2 - Villanyszerelő 1 nap
Természetesen azoknak a kollégáknak is lehetőségük lesz bekapcsolódni, akiknek a tevékenysége csak felületesebb tudást igényel: ők 1 napos résztanfolyamokon szerezhetik meg a szükséges tudást.
Ezen túlmenően az MMK Elektrotechnikai Tagozata, az MEE és az MSZT a rendelkezésre álló egy év alatt többféle formában kíván segíteni az új szabvány megismerésében, alkalmazásában. Az erről szóló tájékoztatást az Elektrotechnikában és a Villanyszerelők Lapjában, és az MMK Mérnökújságjában, valamint a csatlakozó honlapokon tesszük közzé, csakúgy, mint a tanfolyamok részletes adatait és jelentkezési lehetőségeit. (Az első tanfolyamok a 2. félévben indulnak.)
