Vitaindító Libero

2008/1-2. lapszám | netadmin | 2834 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A Magyar Közlönyben 2007. július 2-án megjelent a 2007. évi a villamos energiáról szóló LXXXVI. törvény (VET), amely jelentősen átrendezi a villamosenergia-ellátás piacát. Ennek megfelelően 2008. január 1-jétől sor kerül(t) a villamosenergia-piac teljes megnyitására, a sokat emlegetett liberalizálási folyamat lezárására. Cikksorozatunkban első alkalommal a legfontosabb változások néhány elemét ragadjuk ki a Magyar Energia Hivatal (MEH) kommunikációs anyagainak segítségével, illetve egy budapesti vállalkozás példáján keresztül demonstráljuk a változások nagyságrendjét. Nyilvánvalónak tűnik, hogy az első kézhez kapott áramszámlák kellő nyomatékot biztosítanak majd a témakör fontosságának.

Arra kérdésre, hogy mit jelent a villamosenergia-piacon a teljes piacnyitás, az a válasz fogalmazható meg, miszerint a villamos energia felhasználói (korábban: fogyasztói) számára lehetővé válik, hogy attól a villamosenergia-értékesítést végző cégtől vásároljanak "áramot", amelyik ajánlata számukra a legkedvezőbbnek látszik. A villamos energia értékesítésével kizárólag az erre - a Magyar Energia Hivataltól - engedélyt kapott ún. egyetemes szolgáltatók és a kereskedők foglalkozhatnak. Az egyetemes szolgáltatók és a kereskedők között az a különbség, hogy az előbbiek a MEH, mint hatóság által ellenőrzött árszerkezetben és árszinten adják az áramot, míg a kereskedők áraikat a piaci viszonyok függvényében határozzák meg.

Az egyetemes szolgáltatók árképzésének szabályait, az általuk alkalmazható árrés maximumát a gazdasági és közlekedési miniszter állapítja meg a Magyar Energia Hivatal javaslata alapján. Mindez nem jelenti azt, hogy ezek a végfogyasztói árak jelentősen eltérnének a piaci áraktól, ármozgásoktól, hiszen az egyetemes szolgáltatók is a nagykereskedelmi árampiacon vásárolnak. A kereskedők saját üzletpolitikájuk, a pillanatnyi beszerzési ár, illetve a piaci verseny által diktált feltételek alapján fogják értékesítési áraikat, s ezen belül árrésüket kialakítani, természetesen figyelembe véve az általuk kiszolgálni kívánt fogyasztók fogyasztási szokásait és egyéb szempontjait is. A kereskedők célja a fogyasztók "megszerzése" és "megtartása", ezért a piaci viszonyok által meghatározott árakat és fizetési feltételeket kínálnak majd.

Ezek a változások természetesen nem jelentik azt, hogy minden kereskedőnek saját villamosenergia-hálózata lesz: a korábbi áramszolgáltató társaságok két részre váltak. A kereskedők csak eladják az áramot, annak eljuttatása a felhasználókhoz továbbra is - hatósági ár ellenében - a jelenlegi hálózatok üzemeltetőjének (az ún. elosztói engedélyeseknek) a feladata. Vagyis a vezetékes szállítási tevékenység továbbra is monopoltevékenység marad, azaz a felhasználó - a választott egyetemes szolgáltatótól vagy kereskedőtől függetlenül - fizikailag ugyanolyan módon kapja az áramot. A fogyasztó választási lehetősége - a villamos energia, mint termék tekintetében - csak a kereskedőkre vonatkozik!

A lakossági fogyasztók esetében az eddigi közüzemi szolgáltatók helyébe automatikusan a területileg illetékes egyetemes szolgáltatók lépnek, ennek megfelelően az áramszámlát 2008. január 1. után minden fogyasztó az egyetemes szolgáltatótól kapja. Azonban a lakossági fogyasztó egyaránt választhat a kereskedők ajánlatai, valamint a területileg illetékes egyetemes szolgáltató(k) ajánlatai közül. Amennyiben a kereskedői ajánlatok között nem talál megfelelőt, az egyetemes szolgáltatást bármikor igénybe veheti (és ide vissza is térhet), mert az egyetemes szolgáltatóknak az engedélyükben meghatározott szolgáltatási területükön ellátási kötelezettségük van.

Az a fogyasztó, akinek a valamennyi telephelyére összesített csatlakozási értéke a 3 x 25, azaz összesen 75 ampert nem haladja meg, ugyanazon lehetőségek közül választhat, mint a lakossági felhasználók. Az a fogyasztó, akinek a valamennyi telephelyére összesített csatlakozási értéke a 3 x 50 (összesen 150) ampert meghaladja, csak a kereskedők ajánlatai közül választhat. Az ilyen fogyasztó egyetemes szolgáltatásra nem jogosult. Az a fogyasztó, akinek a valamennyi telephelyére összesített csatlakozási értéke 3 x 25 amper és 3 x 50 amper között van, 2008. december 31-ig jogosult egyetemes szolgáltatás igénybevételére. Ezen időpontot követően azonban már csak kereskedőtől vásárolhat villamos energiát. Az egyetemes szolgáltatás igénybevételére nem jogosult felhasználókat (fogyasztókat) a helyi közüzemi szolgáltatókból lett kereskedők fogják ellátni energiával, mindkét fél által kölcsönösen elfogadott, egyeztetett áron. Ilyen egyeztetett megállapodás hiányában az engedéllyel rendelkező kereskedők ajánlatai közül kell választani. Fontos azonban tudni, hogy a kereskedőknek a felhasználók irányában nincs sem ajánlatadási, sem szerződési (ellátási) kötelezettségük.

A liberalizált villamosenergia-piacon minden felhasználónak három szerződéssel kell rendelkeznie:
1. Hálózatcsatlakozási szerződéssel, ami minden fogyasztási helyre vonatkozóan, a hálózat üzemeltetőjével - a területileg illetékes elosztói engedélyessel - csak egyszer megkötendő szerződés. Célja annak biztosítása, hogy a villamosenergia-rendszerre kapcsolt fogyasztási hely megfeleljen a vonatkozó műszaki- biztonságtechnikai előírásoknak.

2. Hálózathasználati szerződéssel, amit csak másik hálózatüzemeltető területére költözéskor kell újra kötni a területi hálózatüzemeltetővel. Ez a villamos energia szolgáltatásának feltételeit rendezi.

3. Villamosenergia-vásárlási szerződéssel, amiből minden kereskedőváltáskor újat kell kötni az új kereskedővel/egyetemes szolgáltatóval. A számlázás, ügyfélkiszolgálás, fogyasztói kapcsolattartás részleteit tartalmazza.

A három szerződés megkötése nem jelent hármas adminisztrációt, mivel a fogyasztó kérése alapján az egyetemes szolgáltató, illetve a kereskedő köteles a hálózatra csatlakozási és hálózathasználati szerződéseinek megbízottként vagy bizományosként történő összevont kezelésére. Ennek következtében mindhárom szerződés egy lépésben megköthetővé válhat. Az új VET szerint a jelenleg szerződéssel nem rendelkező felhasználók esetében az engedélyesek 2009. december 31-ig kötelesek a hiányzó szerződések megkötésére. A fogyasztó számára is előnyös lehet azonban, ha már ezen időpont előtt saját maga kezdeményezi a hálózatüzemeltetővel a szerződések megkötését, mivel ezzel elkerülheti, hogy a kereskedő vagy az egyetemes szolgáltató a bizományosi kezelésért díjat számítson fel.

A lakossági fogyasztók esetében átalakul a kézbesített számla felépítése. A közüzemi áramszámlán olyan hatósági ár került feltüntetésre, mely összevontan tartalmazta az egyes árelemeket. A 2008-tól készített számlákon külön is meg kell jeleníteni az egyetemes szolgáltatás alapárát (energiaárat), a rendszerhasználati díjakat (összevontan és részletezve), valamint a szénipari szerkezetátalakításra és a villamosenergia-ipari nyugdíjasok áramvásárlási kedvezményére fordítandó pénzösszeget. Az egyetemes szolgáltatók 2008. I. negyedévében (átmenetileg) egyszerűsített, összevont számlákat is kiadhatnak. 2008. januártól a közüzemi szolgáltatók "utódaként" négy egyetemes szolgáltató kezdi meg működését. Lehetséges, hogy a későbbiekben több villamosenergia-ipari vállalkozás is kér és kap egyetemes szolgáltatói működési engedélyt. A jogszabályok szerint az egyetemes szolgáltatás árát naptári negyedévenként egyszer - a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását és az ez utáni nyilvános közzétételt legalább 15 nappal követően - lehet módosítani.

Felmerülhet a kérdés, hogy ki fogja átvenni a közüzemi szolgáltatótól az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók számlázását? Mind a négy közüzemi szolgáltatói engedélyes jogi személyiségű gazdasági társasága kért kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyt is. Az engedélyeket a Magyar Energia Hivatal 2008. január 1-jei hatályba lépéssel kiadta. Az új engedélyesek 2008. január 1-től a meglévő közüzemi szerződéseik alapján, de az új VET 176. § (4) bekezdésnek a figyelembevételével (tehát többek között az ár vonatkozásban is) a piaci feltételek szerinti árat fogják számlázni. Az új engedélyeseknek ajánlattételi kötelezettségük lesz. A felhasználók a 2008. év I. negyedévében kérhetnek új ajánlatokat más kereskedőktől, s majd válthatnak kereskedőt, ha jobb ajánlatot kaptak.

Aktualitás
A fentiekben sor került az új villamosenergia törvény néhány fontosabb strukturális elemének áttekintésére. Érdemes azonban figyelmet fordítani a liberalizáció mellett/nyomán kialakuló árrendszerre is. A folyamatok súlyát a következő, egy budapesti vállalkozás villamos energiaköltségein keresztül mutatjuk be.

A cég "Kisfeszültség Alapdíjas egytarifás" elnevezésű tarifacsomagba tartozott, 3 x 250 A lekötött teljesítménnyel. A 2007. év végén a területileg illetékes szolgáltató által megküldött számlán az alapdíjból és az áramdíjból a következő tételek szerepeltek. A 24 órás áramdíj 23,7 Ft/kWh volt, illetve ebbe tartozott még az energiaadó is (0,1860 Ft/kWh). Az alapdíj 151 Ft volt amperenként, havonta.

Ennek megfelelően egy számítási példaként felhozott, 50 000 kWh-ás fogyasztást produkáló hónapban 1 185 000 Ft + 9250 Ft + 113 250 Ft, mindösszesen 1 307 500 Ft összegről olvashattak a tulajdonosok. A liberalizáció nyomán a 3 x 50 A feletti fogyasztók nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra: ennek megfelelően az egyik szolgáltató "kereskedelmi leányvállalata" szerződésmódosítási ajánlatot tett. Ennek értelmében a korábbi 23,7 Ft/ kWh áramdíjat (január 31-ig aláírt szerződések esetében) 30,11 Ft/kWh energiadíj váltja fel, amit még kiegészít a 3 x 50 A-nál nagyobb csatlakozás esetében a 12,50 Ft/kWh-ás hálózathasználati díj is, azaz összesen nettó 42,61 Ft/kWh-ra változik a fizetendő díj. Ehhez még hozzájárul az energiaadó (0,252 Ft/kWh), a VET 147. §-a alapján fizetendő pénzeszközök (0,34 Ft/kWh), így mindösszesen - az imént vélelmezett 50 000 kWh-ás fogyasztás mellett - az új számla összege 2 130 500 Ft + 29 600 Ft, mind- összesen: 2 160 100 Ft!

Az áremelkedés mértéke meghaladja a 65%-ot! (Nem szabad ugyanakkor elhallgatni, hogy vállalatunk kisebb lekötött teljesítményű telephelyein enyhe áresést lehetett kalkulálni a megküldött tájékoztató alapján).

Érdemes ezzel egy másik adatsort szembehelyezni. Az utóbbi napokban láttak napvilágot a 2006-os esztendőre vonatkozó vállalati eredmény-kimutatások: csak egy, a villamosenergia-ellátásban érdekelt cég vonatkozó adatát emeljük ki. A Magyar Villamos Művek 100,936 milliárd forint adózott eredménnyel zárta az évet, de hozzátehetjük, az áramszolgáltató cégek általában kiemelkedő profitot realizáltak az adott időszakban.

Számtalan kérdés merülhet fel az olvasóban! Hogyan fordulhat elő, hogy a várva várt piacnyitás, az egymással konkuráló versenytársak megjelenése az energiaárak csökkenése helyett - bizonyos esetekben - ilyen brutális mértékű áremelkedés következik be? Kialakulhat-e tényleges versenyhelyzet a hazai villamosenergia-piacon, a piacra lépő kereskedőcégek képesek-e érdemileg hatni az villamos energia árának alakulására, vagy inkább néhány profitorientált óriásvállalat fogja meghatározni az energiaszektor működését? Létrejöhet-e a jelenlegi tulajdonosi rendszerben tényleges konkurencia a gáz- és villamosenergia-felhasználású rendszerek között? Miért kullog Magyarország a megújuló energiafelhasználás területén a tagországok sorának végén?

Szaklapunk az elkövetkező megjelenésekben rendszeresen visszatér az érintett problémákra!
(Folytatása következik!)

Villanyszerelők Lapja

Vitaindító Libero