Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Ajánlott Műszaki Megoldások - V-AMM 1-001:2008.01.10.

2008/1-2. lapszám | netadmin |  4227 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ajánlott Műszaki Megoldások sorozat első kiadványa Az OKF és az MMK Elektrotechnikai Tagozata 2007 folyamán közös munkabizottságot hozott létre Elektrotechnikai Tűzmegelőzési Munkabizottság (ETMb) néven. Az ETMb célja, hogy segítse a tűzvédelem és az...

Ajánlott Műszaki Megoldások sorozat első kiadványa
Az OKF és az MMK Elektrotechnikai Tagozata 2007 folyamán közös munkabizottságot hozott létre Elektrotechnikai Tűzmegelőzési Munkabizottság (ETMb) néven. Az ETMb célja, hogy segítse a tűzvédelem és az elektrotechnika szakterületét egyszerre érintő, különböző rendeletekben, szabványokban és szabályzatokban meghatározott, valamint a gyakorlatban kialakult követelményrendszer értelmezését és alkalmazását. A Munkabizottság ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket a szakirányra utaló "(Villamos) Ajánlott Műszaki Megoldások", azaz V-AMM jelzéssel, számozással, dátummal és címmel lát el. Az ajánlások tematikus felépítése az alábbi felépítést követi.

Bevezető
A V-AMM tárgyának rövid ismertetése, kiemelve a problémásnak ítélt területeket. Tartalmazza a tárgyhoz kapcsolódó fontosabb rendeletek és szabványok tételes felsorolását. Itt kapnak helyet azok a részek is, amelyek az alkalmazás elmulasztásából fakadó esetleges jogkövetkezményeket, továbbá az alkalmazott műszaki megoldások tanúsításának szükségességét ismertetik.

Törzsdokumentum
A rendeletek és szabványok vonatkozó részeinek összefoglalása, azokkal konform gyakorlati ajánlások és olyan javaslatok ismertetése, amelyek a problémásnak ítélt feladatok megoldását szolgálják.

Az ajánlott műszaki megoldásokban foglaltak alkalmazási kötelezettségére nézve mindig a forrás a mértékadó, ezért a kapcsolódó hatályos rendeletek és szabványok ismerete elengedhetetlen. Az ezekben nem szabályozott, de a V-AMM által érintett kérdésekre vonatkozóan lényeges hangsúlyozni, hogy a V-AMM ajánlásainak követése önkéntes.

A Munkabizottság nem törekszik valamennyi lehetséges megoldás ismertetésére, az ajánlások csupán útmutatást adnak. Ugyanakkor kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy elfogadható megoldást kínáljanak olyan esetekre is, amelyek a gyakorlatban sűrűn előfordulnak, és amelyekben egzakt, valamennyi rendeletet, szabványt és a létesítésre vonatkozó egyéb követelményeket egyszerre kielégítő megoldás nem lehetséges, vagy legalábbis nem életszerű. Ez nem jelenti a másutt megfogalmazott előírások és követelmények felülbírálatát, csupán olyan szükségmegoldások kidolgozását az előforduló kényszerhelyzetekre, amelyeket a bizottság villamos tervezői, kivitelezői, illetve hatósági részről egyaránt még elfogadhatónak ítél.

A V-AMM 1-001 a tűzálló kábelrendszerek kialakításának néhány kérdésével foglalkozik. Mindenekelőtt világos formában felsorolja a különböző célú kábelrendszerek működőképesség-megtartásának idejét, továbbá megoldást javasol olyan szükséghelyzetekre, mint például tűzálló kábelrendszer rögzítése szendvicspanel oldalfalon vagy trapézlemez födémen.

A bizottság az Ajánlott Műszaki Megoldások sorozat további elemeinek kidolgozását is tervbe vette, az alábbi témakörökben: Energiaellátás, fővezetéki elosztóhálózat; tűzvédelmi áramtalanítások; Tartalékvilágítások; Hő- és füstmentesítés, tűzjelző rendszerek villamos vonatkozásai; Villámvédelem, kisfeszültségű túlfeszültség-védelem;

Robbanásveszélyes zónák villamos berendezései. V-AMM 1-001:2008. 01. 10.

Bevezetés
Tűzálló kábelrendszerek alkalmazása - azaz olyan kábelezés kialakítása, amely tűz közvetlen hatásának kitéve is képes működőképességét megtartani - az épületek tűzbiztonságának esetenként lényeges eleme, amint azt a módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabály-zat (továbbiakban OTSZ) tartalmazza. Részint a tűzálló kábelrendszerek újszerűsége, részint pedig a hazai gyakorlat ezzel összefüggő tapasztalatai rámutattak arra, hogy célszerű olyan alkalmazási segédlet összeállítása, amely kiegészíti a kapcsolódó rendeletet és szabványokat, illetve elősegíti a problémás esetek megoldását.

Pontosítja a működőképesség-megtartás idejét és azoknak a berendezéseknek a körét, amelyeket érint a tűzálló kábelezés. Vázolja a rendeletben foglalt előírás teljesítésének fontosabb műszaki lehetőségeit. Segítséget nyújt a tűzálló kábelezés kialakításához olyan esetekben, ahol a tűzálló kábelezés egzakt megvalósításának feltételei hiányoznak.

Fontosabb kapcsolódó rendeletek és szabványok

1996. évi XXXI. törvény OTSZ
2/2002. (I.23.) BM rendelet
3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM
együttes rendelet

MSZ EN 54 (Ehhez kapcsolódva: CEN/TS 54/14: Fire detection and fire alarm systems - Part 14: Guidelines for planning, design, installation, comissioning, use and maintenance)

MSZ EN 81-72:2004 Felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásai. A személy- és teherfelvonók különleges alkalmazásai. 72. rész. Tűzoltófelvonók

MSZ EN 1838:2000 Alkalmazott világítástechnika. Tartalékvilágítás.

MSZ 2364-520:1997 Kábel- és vezetékrendszerek

MSZ 2364-560:1995 Biztonsági berendezések táplálása

MSZ 9113:2003 Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos követelményei

MSZ EN 60849:2000 Hangrendszerek vészhelyzetekhez

Jogkövetkezmények
A tűzálló kábelrendszerek tervezése, kivitelezése és dokumentálása feleljen meg a hatályos jogszabályoknak. Ennek elmulasztása 3 000 000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot vonhat maga után. A mulasztás további következménye lehet a használatbavételi engedély megtagadása. A nem megfelelően tervezett és kivitelezett tűzálló kábelrendszerekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség (foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés) veszélyhelyzet és baleset bekövetkezése esetén utólag is megállapítható.

Tűzálló kábelrendszerek tanúsítása
A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 3. §-a értelmében tűzoltótechnikai termék, építési termék (így a tűzálló kábelrendszer komponensei is) akkor építhető be, használható, ha annak tűzvédelmi megfelelőségét a belügyminiszter (vagy az önkormányzati és területfejlesztési miniszter) által kijelölt tanúsító szervezet tanúsította, vagy az EU tagországain kívül gyártott termékek esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló 2004. évi XIV. törvény alapján - az egyenértékűséget megállapította.

A tűzálló kábelrendszerek komponenseire (kábel, kábeltartó szerkezet stb.) a vonatkozó műszaki követelményekben meghatározott tűzvédelmi megfelelőség esetén a kijelölt szervezet Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványt, illetve Igazolást ad ki.

Tűzálló kábelrendszerek komponenseinek (kábel, kábeltartó szerkezet stb.) tanúsítását az ÉMI Kht. (1113 Budapest, Diószegi út 37., www.emi.hu), illetve a VEIKI Zrt. (1158 Budapest, Vasgolyó u. 2., www.veiki.hu) végzi, a kijelölt tanúsító intézetek listája az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján (www.okf.hu) megtalálható.

Tűzálló kábelrendszerek
Az OTSZ 39. § (4) és (5) bekezdésében előírtak gyakorlati megvalósítása, megfelelő műszaki megoldások kiválasztása.

1. Az OTSZ 39. paragrafusának (4) és (5) bekezdésében foglalt működőképesség-megtartás teljesül, ha a kábelrendszer olyan módon kerül kialakításra, amelynek működőképesség-megtartása vizsgálattal igazolt, továbbá amely Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvánnyal rendelkezik. Kábelrendszer alatt kell érteni az erősáramú kábeleket, szigetelt erősáramú vezetékeket, a távközlési és adatátviteli kábeleket és vezetékeket, tokozott sínes elosztókat és a hozzájuk tartozó csatornákat, bevonatokat és burkolatokat, összekötőket, hordozó- és tartószerkezeteket. A működőképesség-megtartást igazoló vizsgálat a technika jelen állásának megfelelően modellezze a gyakorlatnak megfelelő formában megszerelt kábelrendszer tűzterhelését. A vizsgálati dokumentáció tartalmazza a működőképesség-megtartás idejét, valamint a kábelrendszer részletes szerelési útmutatóját. Irányadónak lehet tekinteni a DIN 4102-12 szabvány szerint végzett vizsgálatokat, illetve az ennek megfelelő kábelrendszereket.

2. A működőképesség-megtartó ("tűzálló") kábelrendszereket egységes rendszerként kell kezelni, kialakításuk csak a szerelési útmutatóban rögzített formában, az abban foglalt feltételek betartásával történhet.

3. Azoknál a tűzálló kábelrendszereknél, amelyek kialakításához tűzálló kábelekre van szükség, különös tekintettel kell lenni az alkalmazható tűzálló kábelekre vonatkozó megkötésekre (ún. kábelspecifikus tűzálló tartószerkezetek esetén, ahol a tűzálló kábeltartó szerkezeten csak a vizsgálati dokumentációban megadott kábelek helyezhetők el).

4. Ha a tűzálló kábelrendszer kialakítása a kábelek és kábeltartó szerkezetek tűzálló anyagokkal történő elburkolása vagy bevonása (festése) által történik, meg kell győződni arról, hogy a burkoló- és bevonóanyagok az 1. pontban foglaltaknak megfelelnek, alkalmazásuk tűzálló kábelrendszerek kialakításához engedélyezett, és alkalmazásuk feltételeit a vizsgálati dokumentáció rögzíti. A tűzálló kábelrendszer kialakítása csak a szerelési útmutatónak megfelelően történhet.

5. A kábelrendszer működőképessége (tűzállósági határértéke) legalább 120 perc* legyen
a. az oltóvíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyúknál, ha a védendő létesítmény számított vagy normatív tűzterhelése 800 MJ/m2 ** feletti.

6. A kábelrendszer működőképessége (tűzállósági határértéke) legalább 90 perc legyen
a. az oltóvíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyúknál, ha a védendő létesítmény számított vagy normatív tűzterhelése 400-800 MJ/m2 ** közötti;
b. a gépi hő- és füstelvezető berendezéseknél és a légutánpótlást biztosító gépi berendezéseknél, amennyiben azok csarnoképületekben kerülnek beépítésre.

7. A kábelrendszer működőképessége (tűzállósági határértéke) legalább 60 perc
a. az oltóvíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyúknál, ha a védendő létesítmény számított vagy normatív tűzterhelése 200-400 MJ/m2 ** közötti;
b. a gépi hő- és füstelvezető berendezéseknél és a légutánpótlást biztosító gépi berendezéseknél, amennyiben azok nem csarnoképületekben kerülnek beépítésre;
c. biztonsági felvonóknál, illetve tűzoltófelvonóknál, továbbá a tűzeseti vezérléssel rendelkező személyfelvonóknál; kivételt képeznek a felvonóaknában és a gépházban található kábelrendszerek;
d. a központi akkumulátoros biztonsági és/vagy irányfény világítás berendezéseinél; kivételt képeznek azok a kábelrendszer-szakaszok, amelyek a csatlakozó berendezéssel azonos tűzszakaszban vannak, és amelyek csak egy emelet egy tűzszakaszán belüli, illetve lépcsőházon belüli biztonsági és/vagy irányfény világítás megtáplálására szolgálnak - a tűzszakasz alapterülete legfeljebb 1600 m2 lehet.

8. A kábelrendszer működőképessége (tűzállósági határértéke) legalább 30 perc legyen
a. az oltóvíz-ellátást biztosító nyomásfokozó szivattyúknál, ha a védendő létesítmény számított vagy normatív tűzterhelése 200 MJ/m2 **-nél kisebb;
b. tűzjelző berendezéseknél, beleértve a hozzájuk tartozó átviteli rendszereket is; kivételt képeznek az olyan helyiségekben elhelyezett kábelrendszerek, amelyek automatikus tűzjelzővel felügyeltek, és az olyan, automatikus tűzjelzővel nem rendelkező helyiségekben, ahol a helyiségben elhelyezett valamennyi tűzjelző akkor is működőképes marad, ha tűz következtében rövidzár vagy vezetékszakadás lép fel;
c. a látogatók és a foglalkoztatottak riasztására és tájékoztatására szolgáló berendezéseknél, amennyiben ezeknek tűz esetén működőképesnek kell lenniük; kivételt képeznek azok a kábelrendszer-szakaszok, amelyek a csatlakozó berendezéssel azonos tűzszakaszban vannak, és amelyek csak egy emelet egy tűzszakaszán belüli, illetve lépcsőházon belüli berendezésének megtáplálására szol-gálnak - a tűzszakasz alapterülete leg-feljebb 1600 m2 lehet;
d. nem biztonsági célú felvonók tűzeseti vezérlésének biztosítására szolgáló vezérlő- és tápellátó kábelezéseknél;
e. természetes hő- és füstelvezető, illetve tűzeseti légpótló berendezéseknél (füstelvezetés a termikus felhajtóerő révén); kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek az áramellátás zavarakor önműködően nyitnak, és tűz esetén nincs szükség a felülvezérlésükre. Azokra a berendezésekre, amelyek felülvezérlésére a tűz során szükség van (ezt az illetékes tűzvédelmi szakhatósággal kell egyeztetni, ha pl. építéshatósági engedély nem tartalmazza ennek a szükségességét) a gépi füstelvezető berendezések követelménye vonatkozik.

9. A tűzvédelmi eszközök, berendezések automatikus és kézi (tűzoltó kezelőtablóról történő) vezérlésére szolgáló kábelezések működőképessége (tűzállósági határértéke) egyezzen meg legalább az érintett eszközök, berendezések tápellátó vezetékének tűzállósági határértékével. Kivételt képeznek azok az eszközök, berendezések, amelyeknél a kábelezés sérülése kiváltja a kívánt vezérlést, és nincs szükség a vezérlés felülbírálására a tűz során (pl. tűzgátló ajtók tartómágnese).

10. További követelmények a tűzálló kábelrendszerek és a tűzbiztonsági célú áramkörök kialakítására a következők.
a. A tűzvédelmi célú biztonsági rendszerek és berendezések elektromos vezetékrendszereit olyan épületszerkezeti elemekhez kell rögzíteni, melyek tűzállósági határértéke legalább akkora, mint a tűzálló kábelrendszerre működőképesség-megtartására megkövetelt érték.***
b. A tűzvédelmi célú biztonsági rendszerek és berendezések elektromos vezetékrendszereit úgy kell kialakítani vagy építészetileg elválasztani, hogy a biztonsági berendezések külső tűz hatásának kitéve is kellő ideig működő-képesek maradjanak. Ezt a működőképesség-megtartást más rendszerekkel, berendezésekkel, illetve azok részeivel történő kölcsönhatás közben is biztosítani kell oly módon, hogy tűzhatás következtében deformálódó, elmozduló, leszakadó szerkezetek ne okozzák a tűzálló kábelrendszer sérülését.
c. A tűzálló kábelrendszer vezeték- keresztmetszeteinek méretezésekor figyelembe kell venni a tűz esetén várható környezeti hőmérsékletet, és az ebből eredő ellenállás-növekedést, illetve feszültségesést.****
d. A tűzvédelmi célú biztonsági rendszerek és berendezések elosztóira más üzemelésbiztonsági célú rendszerek és berendezések is csatlakoztathatók. Mindeközben biztosítani kell, hogy az építési rendeletben előírt tűzvédelmi célú biztonsági rendszereket és berendezéseket ne befolyásolják.
e. A működőképesség-megtartó kábelrendszerek elosztószekrényei:

I. saját, más célra nem használt helyiségben kerüljenek elhelyezésre, amelyet más helyiségektől olyan falak, födémek és ajtók határolnak el, amelyek szükséges tűzállósági határértéke megfelelő, és amelyek építőanyaga - az ajtók kivételével - nem éghető; vagy

II. olyan tokozatba kerüljenek, hogy tűz esetén az elosztóba épített elektrotechnikai berendezések működőképességüket a funkciótartás megkövetelt idejéig építési hatóság által igazoltan megtartsák; vagy

III. olyan építőelemekkel - beleértve a nyílászárókat is - kerüljön beburkolásra, melyek tűzállósági határértéke megfelel a funkciótartás szükséges időértékének, és amelyek (a nyílászárók kivételével) nem éghető anyagúak, egyúttal tűz esetén az elosztóba épített elektrotechnikai berendezések működőképességüket a funkciótartás megkövetelt idejéig igazoltan megtartsák.

f. Tűzálló kábeltartó szerkezet jelölése

I. A tűzálló kábeltartó szerkezetet lehetőleg a kábeltartó szerkezeten vagy annak közelében látható módon tartósan jelölni kell.

II. A jelölés az alábbi adatokat tartalmazza:
. a kábelrendszer kivitelezőjének neve;
. a kábeltartó szerkezet megnevezése a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítványban foglaltnak megfelelően;
. a Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány száma;
. a kábelrendszer tűzállósági osztálya;
. a létesítés éve.

f. A tűzálló kábelrendszer kivitelezőjének a kivitelezésről Kivitelezői Nyilatkozatot kell kiállítania.

Az ajánlást összeállította a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Megelőzési és Piacfelügyeleti Főosztályának együttműködésében létrehozott Elektrotechnikai Tűzmegelőzési Munkabizottság (ETMb)