Épületvillamosság és tűzmegelőzés I.
2008/4. lapszám | Kiss Levente Wagner Károly | 6760 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Azt gondolhatnánk, hogy jogerős építési engedély birtokában már nagy baj nem történhet, a használatbavételnek nem lesz akadálya. Az épületek villamos tervezése és kivitelezése során azonban számos, a tűzvédelmet érintő hibát lehet elkövetni, ami a használatbavételi engedély megszerzését késleltetheti. Az elektromos tervezés és a kivitelezés tehát több ponton befolyásolja egy épület tűzbiztonságát, ezért érdemes áttekinteni az idevágó témaköröket.
A kivitelező alapanyaga
A kivitelező nem áll egyedül tevékenysége során, számos segítség áll rendelkezésére, úgymint a létesítési előírások (jogszabályok, szabványok), a (villamos műszaki leírást tartalmazó) engedélyezési terv, a tűzoltóság előírásait tartalmazó építési engedély: ezek együttesen jelentik az adott épület kivitelezésénél betartandó feltételeket. A részletmegoldásokat a tűzoltósággal a tervező és/vagy a kivitelező egyeztetheti, ilyenkor az egyeztetésről készített emlékeztető(ke)t is figyelembe kell venni.
Fontos tehát az, hogy ezekkel a dokumentumokkal rendelkezzen a kivitelező, sőt, igényelje ezeket, a beruházó/tervező pedig adja át ezeket részére. A gyakorlatban sokszor okoz problémát az, hogy a kivitelezés során nem nézték át körültekintően az előzményeket, ezért a használatbavételi eljárás során kellemetlen meglepetések adódhatnak. Nem elegendő a kiviteli terv kritikátlan szem előtt tartása, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a kiviteli terveket nem kell a tűzvédelmi szakhatósággal engedélyeztetni! A tűzvédelmi törvény komoly felelősséget ró a kivitelezőre: az észlelt tervezési hiányosságokat, szabálytalan megoldásokat jeleznie kell, és kezdeményeznie szükséges azok megszüntetését a felelős tervezőnél, illetve a beruházónál (1996. évi XXXI. tv., 21. § (2) bek.).
Áramtalanítás tűz esetén
A tűzoltóság nem desztillált vizet használ oltásra, és ez valószínűleg sokáig így is marad. Éppen ezért a beavatkozó állomány biztonsága érdekében tűz esetére lehetővé kell tenni az áramtalanítást. Néhány egyszerű, de annál fontosabb dologra azonban oda kell figyelni, úgymint például az áramtalanítás helye (észlelhetőség, hozzáférhetőség), az áramtalanítás fokozatai, a fokozatok jelölése.
Az áramtalanítás helyével kapcsolatban lényeges kiemelni azt, hogy a tűzoltóság megérkezési helyéhez közel legyen lehetőség az áramtalanítás végrehajtására. Ahol rendelkezésre áll tűzjelző berendezés, ott jellemzően a tűzjelző központ (vagy másodkezelője) mellett szokták elhelyezni az áramtalanító tablót, azaz egy helyre koncentráltan találhatók meg a tűzoltásvezetőt támogató, informáló eszközök. Nagyon lényeges, hogy egyértelmű legyen az, hogy melyik kapcsoló működtetése milyen folyamatokat idéz elő. Sajnos egyelőre nincsenek egységes fogalmak, és a tabló/áramtalanító kapcsolók egységes megjelenésére sincsen követelmény. Érdemes megjegyezni, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozatával közösen tervbe vette a villamos tűzvédelmi megoldásokat részletező útmutatók elkészítését. Az első ilyen útmutató a tűzálló kábelezésekről már megjelent, bár már a módosítása is megkezdődött az új tűzvédelmi jogszabály, a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet megjelenése miatt, és később az áramtalanítás kérdésével is foglalkozni fognak. Addig is próbáljuk meg segíteni az eligazodást az előírások között!
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) azt írja elő, hogy központilag és szakaszosan kell tudni áramtalanítani az épületeket. Sajnos azt már nem magyarázza meg, hogy milyen szakaszokról is van szó. A gyakorlatban elterjedt a tűzszakaszonkénti áramtalanítás kialakítása, az OTSZ-ből azonban egyenesen nem következik egyértelműen az, hogy minden tűzszakaszt külön leválasztó kapcsolóval kell ellátni, ezért ennek szükségességét több tűzszakaszból álló, tűzvédelmi szempontból bonyolult épületek esetében érdemes a tűzoltósággal egyeztetni. Bizonyos esetekben, speciális rendeltetéseknél indokolt lehet az, hogy a tűzszakaszok vagy azokon belül további egységek külön áramtalanítására, és így például a tűzzel nem érintett tűzszakasz továbbélésére lehetőség legyen: ide tartoznak történetesen a kórházak (a műtő, az intenzív osztály működőképességének fenntartásának érdekében). Gyakorlati ellenpéldaként lehet említeni az Aréna Plaza bevásárlóközpontot: a tűzoltósággal való egyeztetés alapján logikai egységenként (például üzletközpont, mozi, Tesco, mall) lehet önálló kapcsolóval áramtalanítani: a tűzszakaszok nagy száma (67) miatt a tűzszakaszonkénti áramtalanítás bonyolult lenne, és a rengeteg kapcsoló a tűzoltásvezető részére zavaró lett volna.
Milyen fokozatai legyenek tehát az áramtalanításnak? Alapvető elv, hogy külön áramtalanító kapcsolót kell létesíteni az épület, illetve szükség szerint a tűzszakaszok vagy a logikai egységek normál fogyasztói részére, a tűzvédelmi fogyasztók részére, valamint a térvilágítás részére. A központilag kiépített szünetmentes tápegységek szekunder oldalának kikapcsolását is lehetővé kell tenni (e kapcsoló helyét célszerű előzetesen egyeztetni a tűzoltósággal, ezt ugyanis a megbízók nem szeretik könnyen hozzáférhető helyre telepíteni.). Azt is körültekintően kell tisztázni, hogy mi tekintendő tűzvédelmi fogyasztónak: vannak ugyanis olyan fogyasztók, amelyek első ránézésre nem tűnnek idetartozónak, mégis működniük kellene a normál fogyasztók áramtalanítása után (például pincegarázs szabadba nyíló kapuja tűzeseti légpótló nyílásfelület). Mivel az épületeket hosszútávra tervezik, rendkívül fontos az, hogy a tablón a kapcsolók rendeltetését egyértelműen, maradandóan és olvashatóan jelöljék.
Áramtalanítás a használatbavételkor
A használatbavételi helyszíni szemle során a tűzoltóság vizsgálja az áramtalanítás lehetőségét, kipróbálja a tűzvédelmi fogyasztók működését a normál fogyasztók áramtalanítását követően, valamint a működés megszűnését a teljes körű áramtalanítást követően. Az ideális az, ha a szemlén olyan állapottal találkozik a vizsgáló például a kapcsolófeliratok esetében, amikkel a tűzoltásvezető is szembesülhet, és amikre egy éles helyzetben hagyatkozni kénytelen. Az áramtalanítási próbát természetesen a tűzoltósági szemle előtt is illik végrehajtani, és az esetleges hibákat a tűzoltósággal közös próbáig meg kell szüntetni. A tűzoltósági próba végrehajtását, eredményét a szemléről felvett jegyzőkönyvben rögzítik, de ettől függetlenül a kivitelezőnek írásban, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy milyen módon oldotta meg az áramtalanítást, illetve annak sikeres próbáját megtartotta-e.
Áramtalanítás hosszútávon
Elektromos berendezések beépítésére, átalakítására természetesen a használatbavételi engedély megszerzése után is sor kerül. Nagyon lényeges, hogy az új berendezések áramtalanítása a meglévő áramtalanító kapcsolók, illetve áramtalanító tabló rendszerébe illeszkedjen, azaz attól függően, hogy normál vagy tűzvédelmi fogyasztóról van-e szó, a meglévő kapcsolók működtetésével történjen meg az új berendezés leválasztása. Ennek persze alapfeltétele a meglévő villamos rendszer ismerete, áttekintése.
Ellenőrzési tapasztalatok
A tűzvédelmi hatósági ellenőrzések visszatérő tapasztalata, hogy a kapcsolószekrények feliratozása ha egyáltalán van alig segíti a tűzoltásvezetőt (és ugye egy tűznél nincs jelen a villanyszerelő, aki a használatbavételi próbák során kéznél van). Volt olyan tűzeset, ahol a lakóház földszintjén, a bejárat közelében, de egymástól 3-4 méterre helyezkedett el a normál fogyasztók főkapcsolója és a tűzvédelmi fogyasztók főkapcsolója. Ezzel nem lett volna semmi baj, de a megtévesztő feliratozás miatt a tűzoltók a füstmentes lépcsőház ventilátorát is áramtalanították: szerencsére a leálló ventilátor nem idézett elő életveszélyt. Szintén meglepetést okozott szerencsére csupán a tűzriadó-gyakorlat végrehajtásakor a semmitmondó I-es fokozat feliratú tűzvédelmi főkapcsoló lekapcsolása egy szállodában, amivel a tűzvédelmi fogyasztók tápellátása is megszakadt.
(Folytatása következik)