Szerelők közelről

Szlovákia

2007/10. lapszám | netadmin |  5144 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Vállalatalapítási feltételekA Szlovák Köztársaságban a kereskedelmi társaságok alapítását, szervezetét és szerveik működését, a társaságok tagjainak jogait, kötelezettségeit és felelősségét, valamint e társaságok megszűnését a Kereskedelmi Törvénykön...

A gazdasági társaságok vállalkozás céljából létesített jogi személyek. Korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot más célra is lehet alapítani.

A Kereskedelmi Törvénykönyv a következő kereskedelmi társaságokat ismeri: a) nyilvános kereskedelmi társaság,
b) betéti társaság,
c) korlátolt felelősségű társaság,
d) részvénytársaság.

A kereskedelmi társaságok önálló jogi személyek. Kereskedelmi társaságot természetes és jogi személyek egyaránt alapíthatnak. Ez alól csak egyetlen kivétel van: részvénytársaságot egyszemélyes társaság formájában csak jogi személy alapíthat. Kereskedelmi társaság tagjai lehetnek külföldi (jogi és természetes) személyek.

A külföldi vagyon részesedésének mértéke nincs korlátozva. Természetes vagy jogi személy egyidejűleg csak egy társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja.

Korlátolt felelősségű társaságot és részvénytársaságot egy vagy több személy alapíthat. A többi társaság alapításához legalább két személyre van szükség. Egy alapító esetén az alapítás alapító okirattal, több alapító esetén társasági szerződéssel történik. Alapító okiratot csak közjegyző készíthet, társasági szerződést bárki (csupán a rajta lévő alapításokat kell hitelesíttetni).

A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság megalapításához alaptőkére van szükség, egyéb társaságoknál ez nem kötelező. Az alaptőke a tagok betéteiből tevődik össze.

A betétek lehetnek pénzbeli és nem pénzbeli be-tétek. A nem pénzbeli betétek tárgya lehet minden, pénzben felbecsülhető érték (pl. ingók és ingatlanok, vállalat, bérleti jog, követelés, kereskedelmi név, szerzői jog tárgya).

A kereskedelmi társaság a cégjegyzékbe történt bejegyzéssel jön létre. 2004 januárjától törvény szabja meg, hogy a cégbejegyzés határideje nem lehet hosszabb 5 napnál.

Mind a négy társasági forma alapításához szükséges adatok, illetve okmányok a következők: a gazdasági társaság neve és székhelye, a cég tagjainak neve; a jogi személyek székhelye, valamint a magánszemélyek lakhelye; magánszemélynek csatolni kell három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, jogi személynek pedig a cégalapító okirat hiteles másolatát, mindkét esetben hiteles fordítás szükséges; tevékenységi kör megnevezése.

A külföldi személy vállalkozáshoz való joga a Kereskedelmi Törvénykönyv 2005. évi módosítása értelmében megszűnik, ha a cégét vagy annak egyes szervét törlik a cégjegyzékből. (Ez nem vonatkozik azokra a személyekre, akiknek lakhelye az Európai Unió tagállamainak egyikében van). A törlést a vállalkozó indítványozza, és köteles csatolni a vagyonkezelő beleegyezését. Ez alól kivétel az az eset, ha a vállalkozás felszámolás nélkül szűnik meg.

Nyilvános kereskedelmi társaság
Ez a társasági forma hasonlít a közkereseti társaságra. Az alapvető eltérés a kettő között az, hogy a nyilvános kereskedelmi társaság jogi személy. A nyilvános kereskedelmi társaság olyan kereskedelmi társaság, amelynek keretében legalább két személy közös cégnév alatt vállalkozói tevékenységet folytat, és a társaság tartozásaiért az egész vagyonukkal egyetemlegesen felelnek.

A társaság cégnevének utalni kell arra, hogy nyilvános kereskedelmi társaságról van szó. A nyilvános kereskedelmi társaságot társasági szerződéssel alapítják. Elsősorban ez a szerződés határozza meg a tagok egymás közti jogait és kötelezettségeit. Ez a társaság nem köteles alaptőkét kialakítani, és a szervezeti felépítése a tagok megállapodása alapján kerül kialakításra.

Ez tipikus kisvállalkozási forma. A tagok kötelesek személyesen részt venni a társaság tevékenységében. Ez a kötelezettségük a társasági szerződésből ered, és ebből az okból nem létesíthetnek munkaviszonyt a társasággal. Nyilvános kereskedelmi társaságot akkor érdemes alapítani, ha a tagok a társaság működésénél személyes munkavégzéssel akarnak közreműködni, és nem áll rendelkezésükre korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság alapításához elegendő alaptőke. Előnye, hogy nem kötelező az alaptőke. A társaság attól az időponttól létezik, miután az alapítók aláírták a társasági szerződést, és ezt közjegyzőnél vagy a községi hivatalban hitelesítik.

Betéti társaság
A betéti társaság közös cégnév alatt vállalkozói tevékenység folytatására alakult olyan jogi személy, amelyben egy vagy több tag (kültag) a társaság kötelezettségeiért azzal az összeggel felel, amelyet a cégjegyzék adatai szerint az oda bejegyzett betétjéből nem fizetett meg, egy vagy több tag (beltag) pedig a teljes vagyonával felel. Ilyen társaságot mind természetes, mind pedig jogi személyek alapíthatnak, melyben minimum egy beltag és egy kültag tagnak lennie kell. Itt is társasági szerződés elkészítésével és hitelesítésével történik az alapítás, viszont meg kell határozni a kültag betétjének értékét, amely minimálisan tízezer szlovák korona. Ezt a cégbíróságon is be kell jegyeztetni.

A betéti társaság azon a napon jön létre, amikor bejegyezték a cégbíróságon. A betéti társaság vegyes társasági forma, a nyilvános kereskedelmi társaság és a korlátolt felelősségű társaság keveréke. Akkor célszerű alapítani, ha a beltagok nem rendelkeznek megfelelő tőkével, de személyesen akarnak munkát végezni; a kültagok pedig nem akarnak személyesen munkát végezni, de van elegendő tőkéjük.

Korlátolt felelősségű társaság
A korlátolt felelősségű társaság olyan kereskedelmi társaság, amelynek alaptőkéje a tagok betéteinek összességéből áll. Ha egy személy alapítja a kft.-t, akkor alapító okiratra van szükség, amennyiben több, akkor pedig társasági szerződést kell készíttetni. Kft. alapításakor kérvényt kell benyújtani a cégbírósághoz és egyúttal be kell fizetni a bírósági illetéket. A korlátolt felelősségű társaság azzal a nappal jön létre, amikor bejegyezték. A korlátolt felelősségű társaságnak legfeljebb ötven tagja lehet. Amennyiben a társaság tagjainak száma ezt a mértéket meghaladja, át kell alakulnia más kereskedelmi társasággá vagy szövetkezetté.

A társaság a saját kötelezettségei teljesítéséért a teljes vagyonával felel. Az alaptőke minimum 200 000 szlovák korona, egy tag betétjének legkisebb összege 30 000 szlovák korona. Minden tagnak csak egy betétje lehet. A betétek nagysága eltérhet egymástól, de az egyes betétek értékének ezerrel oszthatónak kell lennie. A nem pénzbeli betétek értékét a tagok a társasági szerződésben határozzák meg, nincs szükség külön szakértői értékelésre.

A cégbejegyzés előtt minden pénzbeli betét legalább 30%-át be kell fizetni, és a teljesített pénzbeli betétek és az átadott nem pénzbeli betétek együttes értéke nem lehet kevesebb 100 000 szlovák koronánál. A betétek fennmaradó részét a társasági szerződésben meghatározott határidőben, de legkésőbb a cégbejegyzéstől számított öt éven belül át kell adni a társaságnak.

Egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén még a cégbejegyzést megelőzően a teljes alaptőkét a társaság rendelkezésére kell bocsátani. A társaság tagjai csak akkor kötelesek személyes munkavégzésre a társaság érdekében, ha arra kötelezettséget vállaltak. A korlátolt felelősségű társaság köteles tartalékalapot képezni. A tartalékalap képezhető a keletkezéskor a törzsbetéteket meghaladó befizetésekkel. A tartalékalapot legkésőbb az első nyereségből ki kell alakítani, aminek legalacsonyabb értéke a tiszta nyereség 5%-ával egyenlő, de nem lehet több, mint az alaptőke 10%-a. A társaság szervei: a taggyűlés, az ügyvezető(k) és a felügyelő bizottság. Ez utóbbi megalakítása nem kötelező.

A tulajdonosok a társaság irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos jogaikat az alapszabályban rögzítettek szerint a közgyűlésen érvényesíthetik, joguk van a társaság ügyeivel kapcsolatosan tájékoztatást kérni az ügyvezetőtől, és betekinteni a társaság dokumentumaiba. A társaság irányítását az ügyvezetők végzik, akiket a közgyűlés nevez ki a társaság tulajdonosai vagy egyéb magánszemélyek közül.

A korlátolt felelősségű társaság a legelterjedtebb társasági forma. A korlátolt felelősségű társaság lehetővé teszi a vállalkozók tőkéjének egyesítését, és ugyanakkor megosztja a vállalkozói kockázatot. A társaságba betét formájában befektetett tőke elkülönül a tag egyéb vagyonától, és a tag csak azzal az összeggel felel a társaság tartozásaiért, amelyet a vállalt betétjéből a cégjegyzék adatai szerint nem fizetett be, illetve amit a társaság megszüntetése után a társaság maradék vagyonából kapott.

Ez a társasági forma a kis- és középvállalkozásoknál előnyös, a rugalmas jogi szabályozás alkalmassá teszi néhány fős családi vállalkozások számára, ugyanakkor a sok tagból álló, kiterjedt és tőkeerős vállalkozások számára is megfelelő működési kereteket biztosít.

Részvénytársaság
A részvénytársaság olyan jogi személy, amelynek az alaptőkéje előre meghatározott névértékű és meghatározott számú részvényre van felosztva. A részvénytársaság a teljes vagyonával felel a tartozásaiért. A társaság tagjai, a részvényesek, a társaság fennállása alatt egyáltalán nem felelnek a társaság tartozásaiért. A társaság megszűnése esetén a részvényesek csak a maradék vagyonból kapott összeg erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért.

A részvénytársaság alaptőkéje részvényekre oszlik, ezek testesítik meg a részvényesek jogait (jogosultságot az osztalékra és a társaság igazgatásában való részvételre). A részvénytársaság különböző névértékű részvényeket is kibocsáthat, ezzel lehetővé válik, hogy eltérő nagyságrendű tőkével rendelkező befektetők is részvényessé válhassanak. A befektetés legkisebb értéke nincs törvény által szabályozva, de a pénzösszeget az alapítástól számított 1 éven belül kell befizetni. A részvénytársaság kibocsáthat olyan részvényeket is, amelyek egymástól eltérő jogokkal rendelkeznek a nyereségből való részesedésnél vagy a döntésekben való közreműködésnél. A részvénytársaság alapvetően sok részvényest, nagy összegű tőkét összefogó szervezet. A részvénytársaság szervei a következők: a közgyűlés; az elnökség; felügyelő bizottság.

A közgyűlés a részvényesek tulajdonosi jogait gyakorolja, az elnökség az operatív irányító szerv, a felügyelő bizottság ellenőrzési funkciókat lát el. A részvénytársaság alaptőkéjének legkisebb összege 1 000 000 szlovák korona. A részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társasághoz hasonló módon, köteles tartalékalapot képezni. Ennek legkisebb értéke az alaptőke 10%-a. Ezt minden évben legalább a tiszta nyereség 10%-ával kell kiegészíteni. A cég alapszabályzatában meghatározott tartalékalap célösszege nem lehet kevesebb, mint az alaptőke 20%-a.

Csendes társaság, egyesülés
A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a szlovák jogszabályok ismernek olyan társas gazdasági vállalkozási formákat is, amelyek nem jogi személyek. Ezek: a csendes társaság és az egyesülés.

Csendestársról beszélünk akkor, ha valaki vagyoni betét szolgáltatásával vesz részt más személy vállalkozói tevékenységében. Csendestárs bármilyen személy lehet, de a másik személynek a Kereskedelmi Törvénykönyv szerinti vállalkozónak kell lennie. A csendes társaság megalapításáról szóló szerződést írásban kell megkötni. A csendestárs betéte lehet meghatározott pénzösszeg vagy dolog, illetve jog vagy a vállalkozásnál felhasználható más vagyoni érték. A csendes társaság nem jogi személy, és a vállalkozó csak a saját nevében szerez jogokat és kötelezettségeket.

A csendestárs csak akkor felel a vállalkozó kötelezettségeiért, ha a neve fel van tüntetve a vállalkozó cégnevében,s vagy kijelenti a vállalkozóval szerződés megkötéséről tárgyaló személynek, hogy a vállalkozóval közösen folytat vállalkozói tevékenységet. A csendestárs a felek megállapodása szerint részesedik a vállalkozó nyereségéből, illetve veszteségéből. A csendestárs a vállalkozó sikertelensége esetén legrosszabb esetben csak a betétét veszítheti el. A csendestárs nem szólhat bele a vállalkozó vállalkozásának irányításába, de joga van az üzleti könyveinek megtekintésére, és követelheti az éves zárómérleg másolatának átadását.

Az egyesülés szintén jogi személyiséggel nem rendelkező, kötelmi jogviszonyon alapuló társas vállalkozási forma.

Az egyesülést mindig valamilyen meghatározott cél (vagy célok) elérése érdekében hozzák létre. A közös célnak nem kell feltétlen gazdaságinak lennie. Az egyesülés megalapításáról szóló szerződés határozza meg a résztvevők jogait és kötelezettségeit. A személyes közreműködés mellett a résztvevők egyesíthetnek a közös cél elérésére pénzt vagy egyéb dolgokat is. Az egyesülés tevékenysége során keletkezett dolgok a résztvevők közös tulajdonában vannak, a tulajdoni hányadok - eltérő megállapodás hiányában - egyenlők. Ezt a vagyont az egyesülés megszűnésénél, ha az alapító szerződésben nem történt más megállapodás, egyenlő részekben kell felosztani a résztvevők között. A résztvevők az egyesülés ügyeiben egyhangúlag döntenek, hacsak nem állapodtak meg másként.

Az egyesülés résztvevői harmadik személyeknek egyetemlegesen felelnek és velük szemben egyetemlegesen jogosultak. A fiókvállalatnak úgy a létrehozása, mint a megszüntetése egyszerűbb, gyorsabb adminisztrációs eljárás, mint a fenti társasági formáknál, ezek feltételeit a Kereskedelmi Törvény 7.§, 21.§, 28.§ és a Vállalkozói Törvény 46.§, 47§ és 48.§ szabályozza.

A fiókvállalat létrehozásának legfontosabb feltételei: az alapítást tervező cég írásbeli határozata a fiókvállalat létrehozásáról; vállalkozói engedély beszerzése a területileg illetékes vállalkozói hivataltól; vállalkozói engedély birtokában bejegyeztetés a cégbíróságon; a fiókvállalat bejegyzése esetében a hivatalos alapító cég neve mellett fel kell tüntetni, hogy fiókvállalatról van szó; a fiókvállalathoz hasonló elbírálás illeti más kihelyezett kirendeltség vagy leányvállalat besorolását, amennyiben a törvény meghatározása szerint a cégbíróságon bejegyzésre kerül; üzemrészlegnek minősül az a helyiség, amelyben bizonyos vállalkozói tevékenységet végeznek.

A szlovákiai jogszabályok nem ismerik a klasszikus képviseleti formát. Amennyiben az anyacég Szlovákiában képviseletet szeretne létrehozni, akkor az alábbi lehetőségek közül választhat: az anyacég szlovákiai képviseletére szerződést köt magánszeméllyel, egyéni vállalkozóval vagy egy már Szlovákiában bejegyzett céggel; önálló gazdasági társaságot alapít (a legelterjedtebb forma a kft.), ami nem végez jövedelemszerző tevékenységet; vagy fiókvállalatot hoz létre, mely nem minősül gazdasági társaságnak.

A cégalapítási folyamat legfontosabb elemei
Az alapítás folyamán a társasági szerződés aláírása, az alaptőke átutalása után az önkormányzat iparűzési-vállalkozási főosztályánál (Odbor zivnostenského podnikania) erkölcsi bizonyítványt mellékelve kell kérvényezni a vállalkozási engedélyt (Zivnostenský List), ami 15 nap, majd a Cégbíróságon (Obchodný Register) bejegyeztetni a céget egy rendkívül bonyolult formanyomtatványon 5, illetve max. 15 nap alatt, s így a teljes alapítás legjobb esetben 2-4 hét, amit jelentősen növelhet a formanyomtatvány formai hibák miatt történő esetleges többszöri visszaküldése.

Társasági szerződés csak közjegyző által hitelesített aláírással érvényes. Külföldi tulajdonos, ill. cégvezető esetén mindkét országból érvényes erkölcsi bizonyítvány szükséges. Ha az alapító OECD tag, akkor nem kötelező helyi ügyvezető. A cég székhelyét bérleti szerződéssel vagy tulajdont igazoló földhivatali bejegyzéssel kell igazolni a cég bejegyzésekor. A székhely megváltoztatását kötelező bejelenteni és átvezettetni az illetékes hivataloknál.

Fiókvállalathoz eredeti cégbírósági kivonat szükséges hiteles fordítással, 3 eredeti példányban, amit közjegyzői jegyzőkönyvvel hitelesítenek. A cég az alapítás után bizonyos szerződéseket (bérleti) köthet, csak a bejegyzésben szereplő, illetve ehhez kapcsolódó tevékenységet nem végezhet a bejegyzésig. Fiókvállalathoz az anyacég fiókvállalat alapítására vonatkozó határozatára, az anyacég alapító okiratára és annak hiteles fordítására van szükség. A felelős személyeknél okmányokkal kell igazolni a vállalkozói törvény szerinti iskolai végzettségüket.

Bélyegző használata a cég megalapítása után szükséges a banki kapcsolathoz, illetve az adóhivatallal folyó céges ügyintézéshez, levelezéshez. A bélyegzőn szerepelni kell a cég megnevezésének, a székhely pontos címének és a cégbejegyzést nyilvántartó cégbíróság nevének és helyének. Bankszámla-nyitás a társasági szerződés, illetve alapító levél, vállalkozói engedélykérelem birtokában már lehetséges, de célszerűbb csak a cégbejegyzés megtörténte után számlát nyitni. (Az alapítótőkét nem kötelező bankszámlán elhelyezni.) Számlanyitásra a cégvezető jogosult, személyazonosságát legalább 2 igazolvánnyal (pl. útlevél, sz. ig., ill. gép- jármű-vezetői engedély) kell igazolni. A bejegyzett cégnek az Adóhivatalnál (Daoový Úrad) kell adószám (DIC), illetve EU áfa-szám és regisztráció miatt bejelentkezni. A kamarai tagság önkéntes, nem kötelező.

Cégalapítási, ügyvédi költségek (tájékoztató jelleggel, költségnem: EUR/h): cégbejegyzést előkészítő megbeszélés 31-40; alapítólevél, társasági szerződés 640-1100; cégbírósági bejegyzés, illeték, kivonat 260; vállalkozói engedélyilleték 26; koncessziós működési engedélyilleték 50; aláírás közjegyzői hitelesítése 50; megjegyzés: az ügyvédi szolgáltatásokat 19%-os ÁFA terheli.

Adórendszer
A szlovák adó- és járulékfizetések legfontosabb elemeinek alakulása az alábbiakban foglalható össze.

Magyarok munkavállalási lehetőségei
Szlovákia és Magyarország uniós csatlakozásával megszűnt minden munkavállalói korlátozás a két ország között. Az egyes országok állampolgárai ugyanolyan feltételek mellett vállalhatnak munkát, mint a hazaiak. A munkavállalás egyetlen korlátja, hogy bizonyos munkakörök ellátását Szlovákiában is állampolgársághoz kötik, s ezekben külföldiek nem helyezkedhetnek el. A munkáltató és a munkavállaló szabad megegyezésén múlik minden, a munkáltató kötelessége, hogy a felvételt követően hét napon belül bejelentse az új alkalmazottját a területileg illetékes munkaügyi hivatalban az állampolgárságára vonatkozó nyilatkozattal. Ennek csak az a szerepe, hogy a statisztikai kimutatásokban fel tudják tüntetni a munkavállaló állampolgárságát.

Megszűnt az a korlátozás is, hogy a munkaadónak egy hónappal a külföldi munkavállaló felvétele előtt be kellett jelentenie szándékát a munkaügyi központban, és csak akkor vehette fel őt, ha nem akadt hazai jelentkező.

A munkavégzési, szolgáltatási tevékenység végzését Szlovákiában az 5/2004. évi törvény szabályozza, amely angol nyelven megtekinthető a szlovákiai Munka, Szociális és Családügyi Minisztérium alábbi weboldalán: www.employment.sk. A törvény értelmében mind a szerződés alapján Szlovákiában munkát végző kiküldötteket, mind pedig szlovákiai munkaviszony létesítése esetén a munkaadót (ill. a munka megrendelőjét) terheli a területileg illetékes munkaügyi központnál való bejelentési kötelezettség. Az ún. 1. sz. információs kártya formanyomtatvány az alábbi weboldalon érhető el: www.employment.sk.

Kiküldöttek esetében a kiutazás előtt a hazai hatóságoknál ki kell váltani az E101-es társadalombiztosítási nyomtatványt, valamint az Európai Egészségbiztosítási Kártyát. A feltételek további pontosítása céljából javasoljuk a szolgáltatás végzésének tervezett helyén területileg illetékes munkaügyi hivatalt felkeresni. Munkaviszony létesítése esetén a szlovákiai munkaadó köteles a vele munkaviszonyban álló magyar állampolgárt a szlovák Egészségügyi és Szociális Biztosítónál bejelenteni. Amennyiben az alkalmazott szlovákiai munkaviszonya eléri a 180 naptári napot, lehetősége van Szlovákiában benyújtani személyi jövedelemadó-bevallását.

Bérek
Az átlagos órabér 2006-ban 122,20 korona volt (2005-ben 120,59). Igen jelentős a különbség ezen a téren is Pozsony (170 korona) és Eperjes megye között (96,45 korona).

A legmagasabb órabére a 35 és 39 év között korosztálynak volt, a legkisebb a 18-20 év közöttieknek. Érdekes a megoszlás az iskolai végzettség szerinti átlagkeresetben is: a legkevesebbet az alapiskolai végzettséggel rendelkezők keresték, 12 663 koronát, a legtöbbet a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi végzettségűek, 34 863-at. Itt is nagy a különbség a vállalkozói és az állami szektor között. Az alapiskolai végzettséggel rendelkezők átlagkeresete a vállalkozói szférában 13 422 korona volt, az államiban 9627. A tudományos fokozattal rendelkező egyetemi végzettségűek a vállalkozói szférában 44 293, a nem vállalkozói szférában 29 272 koronát kerestek.

Az elemzők szerint Szlovákiában már krónikus munkaerőhiány kezd kialakulni az autó- és az elektrotechnikai iparban. Itt csak magas bérekkel és egyéb szolgáltatásokkal van esély megfelelő munkaerőt szerezni. Az új befektetők reálisan már csak Kelet-Szlovákiából vagy Ukrajnából nyerhetnek munkaerőt. Az ország nyugati részében bizonyos területeken már problémát jelent megfelelő szakképzettségű munkaerő biztosítása.

Az Eurostat felmérése szerint a szlovákok 69%-a beszél valamilyen idegen nyelvet. A legtöbben (33%) csehet, ami sokat javít a statisztikán, 28% németet, 25% oroszt. Az EU-ban azonban az angol nyelv egyedül Szlovákiában nem szerepel az első három hely egyikén. (Forrás: www.itd.hu)