Villámvédelmi felülvizsgálat III.
2007/10. lapszám | Dr. Fodor István | 4055 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Cikksorozatunk utolsó részében néhány sűrűn előforduló hibára szeretnénk rámutatni, természetesen a teljesség igénye nélkül. A villámvédelmi földelőrendszer és az épület fő EPH-csomópontjának (üzemi földelőjének) összekötése Felülvizsgálataink alkal...
A villámvédelmi földelőrendszer és az épület fő EPH-csomópontjának (üzemi földelőjének) összekötése
Felülvizsgálataink alkalmával a két földelési rendszer összekötései sok esetben hiányoztak. A 2/2002. BM rendelet és az MSZ 2364:540 szabvány előírásai alapján a villámvédelmi és az üzemi földelési rendszereket, ha azok egymást 20 méternél jobban megközelítik, minden esetben össze kell kötni. 20 méternél nagyobb távolság esetén az összekötés nem kötelező, de megengedett, ajánlott.
Gondoljunk például egy tetőn elhelyezett légkezelő berendezésre, amely mind a villámvédelmi, mind az érintésvédelmi rendszerhez csatlakozik. Öszszekötés nélkül bármelyik földelési rendszer potenciálemelkedése a berendezés vezérlését nagymértékben veszélyezteti (túlfeszültségek), a két földelési rendszer összekötése esetén köztük azonban potenciálkülönbség nem, vagy csak jóval kisebb mértékben alakulhat ki.
A fenti példához kapcsolódva, a tetőn lévő, két rendszer között megvalósított fémes kapcsolat nem megfelelő erre a célra, mert a földelőrendszerek összekötéseit földben vagy a talajszint felett max. 1,5 méteres magasságban kell kialakítani (BM rendelet 6.3.6.1.). Egy nagy kiterjedésű villámvédelmi földelőrendszer esetén az összekötést ott célszerű megvalósítani, ahol a két rendszer egymást legjobban megközelíti. Ha az összekötés földben vagy lábazaton vezetett kör/laposacél összekötő vezetővel nem alakítható ki, akkor az összekötésre célszerű min. 50 mm2 keresztmetszetű Z/S rézvezetéket használni a megkülönböztethetőség és az esetlegesen átfolyó rész-villámáramok miatt.
Természetesen, ha a földelési ellenállásmérések eredményei azt mutatják, hogy a villámvédelmi földelőrendszer kapcsolatban van az üzemi földelőrendszerrel (általános célú földelési rendszereknél 0,5-1 körüli mért érték esetén szinte biztos), további összekötést nem szükséges kialakítani, bár a felülvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy a földelési rendszer kora alapján az összeköttetés mennyire megbízható.
Félméteres kiemelésű felfogóvezetők kontra felfogórudak
Az ország számos területét bejárva még mindig elborzaszt bennünket a látvány, amikor egy impozáns, esztétikus kialakítású épület tetején/tetőgerincén jobb esetben szépen, de a legtöbb esetben girbe-gurbán, ferdén, belógással van szerelve a fél méterre kiemelt felfogóvezető. A 2/2002. BM rendelet szempontjából a rendeletnek megfelelő elrendezésben kialakított felfogóvezetők és felfogórudak alkalmazása között nincs különbség: miért nem alkalmazunk akkor felfogócsúcsokat vagy rudakat kiemelt felfogóvezetők helyett olyan helyeken, ahol az esztétikai követelmények ezt megkívánják?
Felfogórudak alkalmazása esetén ugyanis, ha az egyes rudakat összekötő vezetők a felfogórudak védett tereibe esnek, akkor ezek a vezetők már csak összekötő vezetőként funkcionálnak, melyekre már nem vonatkoznak a rendelet tetőtől való minimális eltartási előírásai. Így teljesen felesleges a vezetők félméteres kiemelése, ezeket akár a tető gerincén közvetlenül, akár néhány centiméteres kiemelésű tartókon vezethetjük. (Azt az esetet már nem is említjük, amikor ráadásul a tető anyagai nem teszik szükségessé a 0,5 m-es kiemelést, és mégis ott éktelenkedik a felfogóvezeték...)